Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

I VB-ULES VB-ülés lesz ma Űriban dél- j után 3 órai kezdettel, ahol a | december 9-i tanácsülés anya- gát tárgyalják meg. Nevelési ankét Maglódon A maglódi pedagógusok szá­mára nevelési ankétot rendez­nek december másodikén (hét­lón) este hat órakor a közpon­ti iskolában. Dr. Majzik Lász- lóné, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tart elő­adást „őszinteség és felelősség a családban” címmel. MOMOMIDín A'PtST ME GYEI H I R L,Á P K U L ÓNK I ADÁSA x. Évfolyam, 2so. szám 1968. NOVEMBER 29., PÉNTEK Mindenütt számok, számok... Csendélet az üzemben A Gyömrői Vasipari Ktsz ter­mékei, a légszűrők. Tóth Ambrus felvétele Mit vizsgái ci monori statisztikai hivatal? — Az hol van? — kérdezte valaki, mikor megemlítettem, hogy a monori statisztikai hivataiba készülök. Már ezért is illő volt ide elláto­gatni, s főleg azért, mert az­zal még kevesen vannak tisz­tában, hogy mivel foglalkoz­nak a monori statisztikai hi­vatalban egyáltalán. Nagy Dezsőné, a vezető vá­laszol kérdésemre. Legfonto­sabb feladatuk a mezőgazda­sági statisztika. Rendszeresen gyűjtenek adatokat a járás húsz tsz-éből, előre meghatározott utasítá­sok alapján. Nézem a hatal­mas könyveket, legalább fo­galmam legyen arról, mit is jelent a mezőgazdasági sta­tisztika. A rubrikákban nevek, adatok: erő- és munkagépek állománya, létszám és kere­set, állatállomány, zárszám­adási adatok ... A könyv lap­jai kétpéldányosak: egy a tsz- nél marad, egyet pedig a hi­vatal vizsgál felül számszaki­lag, logikailag — majd a pé­csi igazgatósághoz terjesztik fel, ahol gépek dolgozzák fel az adatokat. Járásunk egy cseppje az or­szágnak — adataink a megyei, az országos adatokba épülnek be, s mennyi szám, mennyi név gyűlik össze itt is! A me­zőgazdasági statisztika készí­tésén kívül még számtalan feladat vár a hivatal dolgozóira: a né­pesedés megfigyelése is. A járás minden születését, házasságkötését, halálozását jelentik a községek. Évente egyszer állatszámlá­lás is van — házról házra járva számolják a járás állat- állományát. Ez talán a leg­nehezebb, hiszen a számláló­biztosoknak csak alkalmi munkát tudnak adni, kevés a vállalkozó, s főleg az állandó­sításuk nehéz. így van ez a piaci megfigyeléseknél is. A járás három legnagyobb piacát — a monorit, a ve- csésit és a gyömrőit vizs­gálják. Mindenütt számok, számok. Nem fáradnak bele? Nevetnek a kérdésen. Már a magánélet­ben is a számok uralkodnak náluk. A háztartási költség- vetés is „hivatalos”, régen csi­nálják, 11—14 éve — volt ide­jük megszokni — és megsze­retni. k. zs. Új olvasókat vár a könyvtár .. 'Fessék választani!’* Már. hogy nem tantárgy Csak így ismerték Vecsésen a 73. számú népbolt vezető­jét, Zámbó Antalné: Jolánka néni. Jolánka néni a vevőknek két-három kenyeret is felmu­tatott egyszerre: — Tessék választani! — mondogatta fá­radhatatlanul. Ebben a boltban gyorsan, pontosan, szépen ment min­den. Az áru és a visszajáró pénz mellé még valami pluszt kapott az ember. Figyelmes­séget, kedvességet. Zámbó Antalné és Dalnoki Ferencné olyan összehangolt, jó munkát végzett, amivel az egész környék elismerését ki­vívták. Valami egyéni mód­szert dolgoztak ki — tudato­san, vagy ösztönösen —, de ez a módszer nagyon jó volt, és kár, hogy a kereskedelmi iskoláikban nem beiktatott tantárgy. Jó hatással voltak a náluk dolgozó fiatalokra is, szinte látszott rajtuk az igye­kezet, hogy ők is olyan kész­séges, mosolygós kereskedők­ké váljanak, mint Jolánka néni és Dalnokiné. Jolánka néni nyugdíjba ment. Nagyon sajnáljuk, mert nagyon megszerettük. (ferenczy) Olvasóink írják Miért zárták be az üllői pavilont? Egy beiratkozás egy Hogy több legyen az olvasó, ezért indított akciót a monori járási könyvtár. Rengeteg könyv, folyóirat, újság várja a látogatókat — de a közönség alig változik. A régi olvasók hűségesek — újak azonban ke­vesen jelentkeznek. A kezdeményezés mindenki­hez szól: aki új tagot hoz a könyvtárnak, könyvsorsjegyet kap. A felhívás a legfiatalabb korosztályhoz is szól, tehát is­kolások, figyelem! Aki elhozza pajtását a könyvtárba, a sors­jegy mellé jelvényt is kap. A szelíd arcú fiú Nyolc „balhéjuk" volt Elfogták a maglódi templomrablókat A Monori Rendőrkapitány­ság egyik szobájában kihall­gatás folyik. A széken egy szelíd arcú fiú ül, félcipője fűző nélkül, világoskék zokni­ja piszkos. Kézfején a halál­fej mellett tetovált felirat, „Az élet ököl — ütök”. N. Mi­hálynak, a fiatalkorú maglódi templomrablónak a kihallga­tásán vagyunk. Hétfőn a déli j órákban törtek be Maglódon Sz. Jánossal, K. Lászlóval, G. Ferenccel és H. Mihállyal a templomba. Kiforgatták a per­selyeket, elvitték az aprópénzt, feltörték a szentségházat és azt a szekrényt, amelyben a iníseruhák vannak. Ezután elmentek az egyik maglódi üzletbe, ahonnan háromszor két deci pálinkái és rumot loptak. Egyik társuk erősen ittas lett, ezért a Mende kör­nyéki erdőbe húzódtak, ahol megvárták társuk kijózanodá­sát. Éjjelre Tápiósülybe tér- : tek be, feltörték a mozi hátul- só bejáratát és elhatározták, hogy ott éjszakáznak. Be­gyújtottak a kályhába, s a mo­ziban található papírokból fekhelyet készítettek maguk­nak. Reggel összeszedték a gépházban található tárgyakat, egy elsősegélynyújtó ládát, gramofonlemezeket és egy napszemüveget. Utána a sülyi boltból loptak egy kiló kenye­ret, meg zsírt és leültek falatozni a tanácsházával szemben. A tanács dolgozói felfigyeltek a gyanús külsejű fiatalemberek­re, és be akarták őket invi­tálni a tanácsházára. A fiúk ekkor futásnak eredtek, de közülük N. Mihály zsákutcába szaladt, így őt el tudták fogni. A többieket a budapesti XVII. kerületben kapták el. A kisebb-nagyobb lopásokat mintegy három hónapja űzik. A templomrablásban tettek szert eddig a legnagyobb gya­korlatra. Rákoskeresztúron kezdték. A csatornán másztak fel a templomtetőre, s a szellőző­nyíláson át jutottak be a templomba. Eddig mintegy 1200 forintnyi aprópénzt __ ra­boltak össze a perselyekből. Részlet a kihallgatásból: — Honnan loptátok a nyulat? — A Gyöngytyúk utcából. — Hányat? — Összesen négyet. — Mivel törtétek fel a ketre­cet? — Nem törtük fel, csak kinyitottuk a riglit. — Hová vittétek a nyulakat? — Csak I a harmadik utcasarokig vit- I tűk őket, ott elengedtük, mert I karmoltak. — Most mondd el a nyolcadik balhétokat! — Nem volt az nyolc. — De hi­szen tegnap már elmondtad, a totó-lottó bolt feltörését mivel csináltátok? — Egy olyan kis konyhakéssel fel­vágtuk a lemezt, de nem ta­láltunk semmi pénzt... Az öt fiatalkorú közül ket­ten intézetből szöktek. Maglódra állítólag azért jöt­tek, hogy egy barátjukat meg­keressék. W Kaporleves Kellemes — egyes ínyencek szerint pikáns íze is van. Én nem kedvelem. Va­gyunk így ezzel többen is. Géza barátom kisfiára sem fog­ható rá, hogy a mindent megevők táborába tarto­zik. Szereti a má­kos tésztát, rakott krumplit, disznó­torost ..., de bor­sózik a háta né­hány leves, így a kaporleves halla­tán is. Pedig a mama, uram bo- c sál... vasárnap elkövette azt a merész tettet, hogy ilyen levest készített a család megfelelő előzetes „meggyúrása”, előkészítése nél­kül. sen, rozott tokkal Asztalhoz ültek. Tálalás után a nagymama csend­ben, megadóan, éhséget és jó ét­vágyat mutatva kanalazta a le­vest. A papa le­szegett fejjel (sér­tetten), de hősie- gyors, hatá- mozdula- ( gondol­ván, így előbb lesz túl rajta) evett. Gézukát, aki a levest meglátva tudta, hogy most csatát veszít, meg kell ennie — anyuka bíztatta, bátorította... egyéb jókat is ki­látásba helyezve. Mint egy halot­ti tor — néma, gyors, feszült és bánatos hangula­tú volt az ünnepi ebéd. Ebéd után a szülők kávéztak. Gézuka mackóba bujt és eltűnt az udvarban. Tett­vett, dúlt-fúlt. Fél óra múltán ke­resni kezdték. Iz­zadton, csapzot- tan, vigyorgó képpel, kapával a kezében került elő a kertből. A szülők elké­pedve nézték, hallgatták. „Ez volt az utolsó ka­porleves, amit megettem, mert kiirtottam az ösz- szes kaprot”. A kaporleves­nek kellemes — egyes ínyencek szerint pikáns íze is van. Én nem kedvelem, de va­gyunk így ezzel, úgy látszik, töb­ben is. B. M. S nem árt, ha a pedagógu­sokhoz is szólunk olvasásügy­ben: gyerekkorban a legszebb rátalálni a könyvek ízére — tőlük várják a legnagyobb se­gítséget. Üllő állomáson a MÁV Utasellátó Vállalat kezelésé­ben „üzemelt” egy szép kis pa­vilon, amely trafikárut és még egyéb apróságot árusított. Nem véletlenül mondom múlt időben, ugyanis körülbelül 2— 3 hete a nemrég újjáépített szép kis pavilon zárva van. Az állomásfőnöktől kapott tájékoztató alapján a pavilon személyzetét most keresik. Te­hát a zárva tartás oka „sze­mélyzethiány”. Vagy mégsem? Ez a forgalomkiesés nem za­varja a pénzügyi tervek telje­sítését? Nem akarunk rosszmájús- kodni, de a becsületes közvé­lemény jogosan teszi fel azt a kérdést, hogy mi az oka a gyakori személyzetcserének. Ez a vállalat belső ügye, azon­ban a feltett kérdés nem rossz­indulatú, érdemes rajta elgon­dolkodni a jövő miatt. Végül megkérdezzük, mikor lehet az üllői vasútállomás pa­vilonjában trafikárut és sajtó­termékeket vásárolni. A bejáró dolgozók nevében: Juhász János Holló Edit Véneik Jánosné PRÓBÁN Az üllői művelődési otthon együk kistermében készült felvételünk. A KISZ-esek irodalmi színpadot alakítottak és szorgalmasan készülnek az ünnepi fellépésekre. Foto: P. I. Kerékpárlopás Egyre többször hallani s no­teszomban már számtalan ilyen panasz sorakozik: „Az udvaromból tolták ki éjszaka a kerékpárt”; „A harmadik ut­casarkon találtam rá, letört dinamóval”. A minap Hajdú Lajosné panaszával betelt a pohár, ahogy mondani szok­ták, és kezdtem azt hinni, hogy nincs segítség. Mert rendben van, ha őrizetlenül hagyják az utcán, s a kerék-? pártolvaj kihasználja az alkal? mat — már amennyire rend- benlevőnek vehetjük ezt is. De Hajdú Lajosné a Monori Községi Tanács udvarára állí­totta, s mire pár perc múlva visszajött, a kék női kerékpár (száma 31 091) eltűnt. Aki tud róla, jelentkezzék szerkesztő? ségünkben. Egyszerű lenne levonni a tanulságot: a kerékpárokat la­katóljuk le. De vajon nem le? hetne véget vetni egyszer $ szaporodó lopásoknak? Paprikából víz Hetek óta éjjel-nappal, hét­köznap, vasárnap megszakítás nélkül működnek a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat ha­talmas földgáztüzelésű szárító- berendezései: az idei termésű pirospaprikát szárítják. Va­sárnap tízezer kiló nyers pap­rikából távolították el a ned­vességet. Ezzel az idei termés­nek körülbelül a felét meg­szárították, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy eddig együt­tesen mintegy 10 millió liter, tehát egy kisebb tó medrének feltöltéséhez elegendő vizet párologtattak el. SPORT Kapuzárás győzelemmel Vecsési VÍZÉP—Mixserfa2:1 (1:0) A mérkőzés kezdete előtt a vecsési vezetők és a játékosok virágcsokorral kedveskedtek Molnár Gyulának, aki utolsó bajnoki 90 percét töltötte apá­lyán. A találkozót hazai támadá­sok vezették be, de a befejezé­sek nem sikerültek. A 22. percben alakult ki az első tá­madás, amely góllal kecsegte­tett. Varga tört ki, Nógrádi elé játszott, aki elől Leimetter 11 elé rúgták a labdát, és az ő lövését bravúrosan ütötte fölé a vendégkapus. A beívelt szög­letet Nógrádi alig csúsztatta fölé. Továbbra is a VIZÉP táma­dott — erőtlenül. A 32. perc­ben Kalász maradt le egy be­adásról, majd ugyanő jól fu­tott el, de rosszul gurított kö­zépre. Egy ellentámadásnál Susán közelről nagy helyzet­ben hibázott. A 40. percben Krausz kitört, már a 16-oson belül járt, amikor felvágták. 11-es! A büntetőt közkívánat­ra Molnár végezte el, és bizto­san helyezett a jobb sarokba. 1:0. A második játékrészben folytatódott a vecsési fölény. Makovecz hagyott ki nagy helyzetet, majd Kalász fejesét védte a kapus. A 63. percben Varga jó labdával tört ki, de a 16-oson belül csúnyán fel­vágták. Ezúttal elmaradt a jo­gos büntető. A 69. percben egyenlített a vendégcsapat. A védők könnyelműsködése után Géczi közelről a hálóba lőtt. Rövid ideig kiegyenlített já­ték folyt. A 79. percben Nógrá­di lesgólt lőtt, majd a 86. perc­ben megszületett a győztes gól. Kalász kapott egy átadást, és mintegy 14 méterről egyből a bal sarokba bombázott. 2:1. Még Krausz hagyott ki egy zic­cert. A finálé gyenge iramú és színvonalú mérkőzést hozott. Végig többet birtokolták a lab­dát és többet támadtak a ha­zaiak, de lassan és kiismerhe­tően szőtték az akciókat, így azután gólhelyzet is csak el­vétve alakult ki. A vendégek lelkesen játszottak. A vecsé- siek közül senki sem nyújtott kiemelkedőt. Molnár utolsó 90 percén nyugodtan, jól játszott Leimetter II és Fekete sok lab­dát szerzett meg, de az indítá- j sok nem mindig sikerültek. A csatársorban Varga sokat mu­tatta magát, sokat is dolgozott, de ezúttal nem csillogott. A többieknek csak felvillanásai voltak. Danyík játékvezető a tizen­egyes meg nem ítélésénél na­gyot hibázott, egyébként jól vezette a mérkőzést. Szalontai János MAI MŰSOR GyÖmrő: Forgószél. Monor. Osz­kár. Vecsés: Isten és ember előtt. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom