Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

\ FOGADÓÓRA Jámbor Miklós, az MSZMP megyei titkára, a megyei ta­nács tagja, december 3-án, kedden délelőtt 9 órától fo­gadóórát tart a városi tanács földszinti vb-termében. TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Ma délután 5 órakor a 47. választókerületben a Kopa-fé- le iskolában (Szolnoki út) Ta­nai István, ugyanebben az időpontban a 28. választóke­rületi lakosok részére a Kos­suth Lajos iskolában (Patay u.) Takács Jenő tanácstag tart beszámolót. mmw Agrártudományi előadás December 4-én (szerdán) délelőtt tíz órakor a művelődé­si ház földszinti termében a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi szerveze­te, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a konzervgyár rendezésében S. Hegedűs Lász­ló, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára tart előadást. Az előadás címe: Az új gaz­dasági irányítási rendszer és a mezőgazdaság. Az előadás után a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi szervezete vezető­ségválasztó közgyűlést tart. ~A PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLONHIÁdAsA XII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1968. NOVEMBER 29., PÉNTEK A gőzfürdőben is bevált a termálvíz Naponta 170—180 fürdővendég PECSENYEILLAT Csak az illatról számol­hatunk be. Ezt sem érez­tük, csak elképzeltük ma­gunknak a Szabadság bor­kóstolójában. Annak idején ugyanis, amikor ezt a he­lyiséget berendezték, ab­ban bíztunk, hogy borkor­csolyaként pecsenyét is ehetünk majd az üzletben. Ez bizony máig sem va­lósult meg. Sósperec és tö- pörtyűs pogácsa kínálja magát a betérő vendégek­nek. De a borok minden igényt kielégítenek. A ter­melőszövetkezet négy faj­iával várja a vásárlókat az ünnepek előtt. Kadar, riz- ling, ezerjó és kövidinka. Ezeken kívül a társszövet­kezetektől minőségi boro­kat, muskotályt és leány­kát szereztek be. Néhány nappal ezelőtt megkezdték a forralt és fűszerezett bo­rok árusítását is. Csak pecsenye nem kap­ható. Kár ... (—f—) Milyen megtakarítást jelent a gőzfürdő üzemeltetésénél a termálvíz? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Bodó Gábor für­dőmestert. — Nagyon sokat. Eddig nyáron is melegíteni kellett a gőzfürdő vizét, mert a nagy távolságról érkező 34 fokos víz lehűlt, mire ideért. A strand területén fúrt új ter­málkút 50 fokos vizét inkább hűteni kellett, hogy elfogad­ható hőmérsékletű maradjon. Az új víz télen is keve­sebb tüzelőanyagot igé­nyel, és két-három mázsa szenet takarítunk meg na­ponta. — Hogyan szűrik ki a me­tánt a zárt helyiségbe érkező vízből? — A kút mellett létesített szűrőberendezésen keresztül távozik el a gáz. Különben is a víz gáztartalma oly cse­kély és a metán olyan könnyen illan, hogy szű­rőberendezés nélkül is gázmentcs víz érkezne a gőzfürdőbe. — Milyen a forgalom? — Nyáron a fürdőt szinte teljesen a strand helyettesíti, jelenleg azonban naponta 170 —180 vendégünk van. — És a fodrászat forgalma? — Női fodrászatunk — hi­szen még csak ezzel rendel­kezünk — havonta 15 ezer forintot forgalmaz. Nagyon sokan keresik fel ezt a he­lyet. (Éppen a nagy forgalom és közkedveltség alapján kérdez­zük: nem kezdhetnék a mű­szakot a női fodrászat dolgo­zói reggelenként korábban, és nem tarthatna nyitva ez az üzlet a hét első napjaiban is? — A szerk.) Piaci stantlot átüt fel a Az új gazdaságirányítási rendszer szellemében a MÉK az idén fokozott mértékben kapcsolódott be a termények felvásárlása mellett a lakosság ellátásának munkájába. Or­szágszerte kiépített hálózata révén sok esetben ellátta a piacokat a hiányzó cikkekkel, s ezáltal lehetővé tette, hogy az árak aránylag ne emelked­jenek. — Ezt a munkát a járás J egész területén folytatjuk — , mondotta Irházi Gyula. A közönség ellátására ele- i gendő készlettel rendelkezünk, j A téli ellátásra közel 160 va- I Az ország sok részébe viszik a körösi sírköveket Közel 80 esztendeje, hogy í'aragó Balázs kőlaragó mes­ter műkő- és sírkőkészítő üzemét városunkban megala­pította és megbarátkoztatta a körösieket a drága márvány síremlékek mellett az olcsóbb műkő sírkövekkel. Munkáját Balázs fia folytatta, aki üze­mével 1951-ben belépett az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz-be. Az üzem azóta mint a ktsz részlege dolgozik, az alapító unokájának, Faragó Dénes kőfaragó mesternek a vezeté­se alatt, akivel elbeszélgettem | az üzem munkájáról. — Négyen dolgozunk az üzemben, s évről évre foko­zódó eredménnyel járulunk hozzá a ktsz eredményeihez. Fő tevékenységünket a sírkö­vek készítése jelenti, amely­ből. mint temetőinkben látha­tó, több mint húszféle szép megoldást alakítottunk ki. Sírköveink az időjárás vi­szontagságainak ellenálló, tar­tós műkőből készülnek, ame­lyekbe a nevek felvésésére márvány- és gránitlapokat építünk be. Márvány sírköve­ket, az anyag drágasága és behozatali nehézségei miatt most az országban egyedül Kecskeméten készítenek, többnyire használt márvány­ból. Síremlékeinket vidékiek Is vásárolják. Az idén is Miskolcra, Gyón­ta, Kecskemétre s több más [ helyre is rendeltek tőlünk í sírköveket, a körösi temetők­ben látott minta szerint. A síremlékkészítés mellett részt veszünk a ktsz lakás- építési munkájában. Jelenleg a tormási kislakásépítéseknél csináljuk a műkő erkélyeket és lépcsőket. — K — LILIOM Laiinovics Zolfán a címszerepben A bérletakció keretében a ! kecskeméti Katona József Színház társulata december I 7-én mutatja be a művelődési j központ színháztermében a Li- | liomot. Molnár Ferenc világhírű, I könnyes-mosolyos színpadi le­gendájában a címszerepet La- tinovics Zoltán játssza. Az előadás jegyei a művelő­dési központ emeleti irodájá­ban válthatók meg. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az apáca. Egy halhatatlan mű, amely ma is vihart kavar. Színes, magyarul beszélő fran­cia film. Főszereplők: Lisolett Pulver és, Anna Karina. Csak 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Gusztáv soron ívül. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. gon zöldség- és gyümölcsfélét tároltunk. A nagykőrösi piacon is áru­sítóstandot építtettünk, amely nemsokára elkészül, s abban télen-nyáron állandóan árusít­juk a zöldség- és gyümölcsfé­léket és a szemes terményeket. (kopa) Könyv és mindennapi kenyér Századokon át nem sokat változott a helyzet; a mag a tőidbe hullt ős ha eljött az ax’atás ideje levágtak. Megter­mett valahogy a zöldféle, itt- ott a gyüxnóles is. A vélt leg­szükségesebbet megtették a gazdaemberek, de ezen • túl nem sokat. Nem is volt sür­gető. Napjainkban, amikor milliók élelmiszevadagjának előterem­téséről fejlett országokban már csak tízezrek gondoskod­nak, bizony nélkülözhetetlenné vált a legnépszerűbb és legkor­szerűbb mezőgazdasági mód­szereit alkalmazása. S az új és űj felfedezésekhez, eljárások­hoz csak a könyvek által ju­tunk el. Így válik hasznos és nélkülözhetetlen segítővé a szakkönyv. A Mezőgazdasági Könyvkiadó igyekszik eleget tenni a köve­telményeknek és a házi ker­tészkedéstől a gyümölcstelepí­tésig és a gazdag aratásig mindenhez tud ajánlani egy- egy, vagy akár több elemző, alapos kiadványt. Külön öröm, hogy gyorsan lépést tart a technikai-eljárásbeli fejlődés­sel és változással. A szakembe­rek dolga, hogy éljenek vele, nemcsak a maguk hasznára, de a közösség javára is. A ha­zánkban is erősödő verseny, a föld és a munkaerő egyre ész­szerűbb felhasználását követeli meg. Csak ott lesz igazán gaz­dag aratás, tisztességes jöve­delem, ahol a vezető mezőgaz­dasági szakemberek, de még a kivitelező munkatársak is tájé­kozottak, s hasznosítják a kor legújabb vívmányait. A házak tetején A kéményseprő kalandjai Freitag Pál nyugdíjas ké- I hette, hogy az ördög van ményseprő még dolgozgat a kéményseprő vállalat nagykő­rösi telepén. Az irodában be­szélgetek az érdekes emberrel. Nagy Jánosné a tolmács. Tud­niillik Freitag Pál születése óta süketnéma, de gyermekkorá­ban 8 évig tanul a kecskeméti süketnéma-iskolában. S az em­ber szájáról leolvassa a beszé­det, a kérdést, és mindenre érthetően válaszol — a tol­mács segítségével. Emlékeiről faggatom. Három esetet mesélt el, amit sikerült lerögzítenem. Kígyók, békák a kéményben A Csípvár és a Kárpát utca találkozásánál a húszas évek derekán állott egy öreg pa­rasztház, egyetlen elaggott la­kójával, Vera nénivel. Ponto­san senki sem tudta, hogy hány éves, ő maga sem, 100 év­re becsülték akkor. Én mint kéményseprő tanuló jártam oda seperni. Régi típusú má­szókéménye volt. Benne kife­szített madzagon békák, kí­gyók aszalódtak a füstön. Ezekből élt, illetve jósolt es­ténként a jövőre kíváncsi lá­nyoknak. Mindig bosszanko­dott rám, mert amíg le nem oldozta a madzagot a hüllők­kel, fel nem másztam a ké- ménj^be! Ilyenkor néha mégis simogatta az arcomat, de leg­inkább jól hátba vágott, és azt jósolta, hogy még sokra vi­szem az életben, és magas ál­lásban végzem az életem ... az akasztófán. S nagyot pökött egyenes szárú pipája mögül. Nem mondom, magasabbra vittem még a bitófánál is, mert a házak tetején mászkáltam mindig. Szép lány a padláson Harmincéves voltam akkor. A Balaton utca végén lakott egy öreg özvegyember az egyetlen 20 éves szép lányá­val. Egy tízfokos téli napon ál­lítottam be hozzá kéményt se­perni. — Jaj, kedves Palikám, há­rom napja nem találom a pad­láskulcsot, se a lányomat — si­ránkozott az öreg. — Seperni muszáj. Majd ki­nyitom én azt a padlásajtót — ... Odafent kővé fagyva köté­len himbálódzott egy szép lány. „Leugrottam ám a kocsiról" Jó 30—40 évvel ezelőtt Cse- | more és Nyársapátra jártam a kéményeket rendben tartani. De leginkább csak az iskola és a nagyobb házak kéményeit takarítottuk. Gyalog indultam el mindig, de egy-egy szekérre felkéredzkedtem útközben. Szekérstopp akkor is volt! Őszi idő járt. Későn végez­tem, és délután hazafelé irá­nyítottam az apostolok lovait. Utolértem egy kétlovas kocsit, amelynek lovai kényelmesen ballagtak, s néha beleharap­tak az útszéli fűbe. A kocsi gazdája pityókás volt, és mé­lyen aludt. A lovak úgyis tud­ták, merre van Nagykőrös. Nem zavartam a bácsit. Fel­ugrottam hátul a kocsira, és belefeküdtem a derékban levő szalmába. Egy helyen, valami keresztútnál, megálltak a lo­vak. Az ácsorgást megunva, felálltam, és jól megráztam az atyafit. Ijedt — zavarral né­zett hátra, és amikor meglá­tott, őrült módjára ütni kezd­te a lovakat. Nem lehetett jó a lelkiismerete, mert azt hi­a kocsin. Én csak ráztam az öreget... a lovak már szinte megbokrosodva rángatták a szekeret. Féltem, hogy a nya­kam kitörik, ha a kocsin ma­radok. Leugrottam. Nagyot hemperedtem, de nem történt semmi bajom. Az öreg hátra se nézett, csak verte a szegény párákat. — Maga a Belzebub ült a kocsimon! De mikor kétségbe­esetten néhány varázsszót eresztettem ki a számon — ak­kor ugrott le a kocsimról! — mesélte másnap az én öregem a városban. Fehér Szilárd KÖRNYE Gumimatrac — tehenek alá A Környei Állami Gazda­ságban — a szakirodalom, a hazai és a külföldi gyakorlati tapasztalatok alapján — orszá­gosan elsőnek tömbösített, mo­dern tehenészetet alakítottak ki kísérleti jelleggel. A mintegy 30 millió forintos beruházással épülő telep köz­pontja egy 78 méter hosszú, 48 méter széles légkondicionált épület lesz, melyben csaknem 500 tehenet tudnak elhelyezni. Az iparszerű állattartás igé­nyeinek megfelelően mindert munkát gépesítenek. Az épü­letben komplex takarmánytá­rolót építenek, s mellette kör­ben helyezik el a fém tároló tornyokat, illetve a süllyesz­tett, falazott betonsilókat. Az etetést és az itatást automati­zálják. A fejőstehenek tartása is teljesen eltér a szokásostól: a zárt istállóban az egyes bo- xokban nem almon, hanem „gumimatracokon” pihennek. A korszerű tehenészetben a csaknem félezer tehenet két műszakban összesen 28 gondo­zó látja majd el. A tervek sze­rint a tömbösített tehenészet évente 1,8 millió liter tejet ad. TANCTANFOLYAAA A fiatalság részére ez évben is rendez a művelődési köz­pont vezetősége tánctanfolya­mot. A tanfolyam vezetője: dr. Mák Lászlóné táncpedagógus. A tanfolyam munkatervében illemtan, klasszikus és modern táncok tanítása szerepel. Felvétel a művelődési háí emeleti irodájában. ÍZLIK a langos Foto: Fehér S m P ■ O 3 R 3 T KOSÁRLABDA I (15:9), Kecskeméti Dózsa I—-r . . í Kecskeméti Bányai 21:2 (9:2), Vasarnap kora reggeltől Nagykőrösi Kinizsi-Kecske- tíelutamg labdapattogástol volt - - — --------- - — h angos a gimnázium torna­terme. Három kecskeméti és két kőröisi csapat részvéte­lével női serdülő vili ám tor­nára került sor. A körösi lá­nyok igen jól játszottak. A Kinizsi csapata legyőzte a | szomszéd város NB I-es csa­patának legifjabb utánpót­lásgárdáját, a 12 éves átlag- életkorú sportnapközisek pe­dig időnként méltó ellenfél­ként álltak szemben a náluk idősebb lányokból álló csa­patokkal. A kétszer 15 perces mérkő­zéseken a következő eredmé­nyek születtek: Nagykőrösi Kinizsi—Nagykőrösi Sport­napközi 25:19 (11:10), Kecs­keméti Dózsa I—K. Dózsa II 28:13 (8:11), Nagykőrösi Ki­nizsi;—Kecskeméti Bányai Jú­lia Gimnázium 34:8 (20:2), Kecskeméti Dózsa II—Nagy­kőrösi Sportnapközi 19:17 A kirakatrendező H a egy szép új üzletbe belépünk, vagy az ízléses kirakatokat csodáljuk, nem is gondolunk arra, hogy ezek megtervezése és elkészítése külön tudomány. Ezt a munkát a megye sok üzletében körö­si ember: Király Endre dekoratőr irányítja, aki 1922-ben, mint kereskedősegéd városunk­ból indult el. A fővárosban* sok rátermettség­gel és művészi érzékkel elsajátította a kira­katok rendezésének tudományát. Tanfolya­mokon, szakelőadásokon kitanulta a reklám magasiskoláját, s annak kulturális és irodal­mi vonatkozásait, tekintettel arra, hogy a kor­szerű kirakatok készítésénél sokszor politiku­sok, írók és költők idézeteinek felhasználásá­ra is sor kerül. 1948-ban a kialakuló Dél-Pest megyei állami vállalatok dekoratőrnek alkalmazták, majd a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Válla­latnál vállalt állást, ahol jelenleg is dolgozik. A vállalatnak Cegléden a Batthyány utcá­ban van a dekorációs „boszorkánykonyhája”, ahol rajzasztalok, mindenféle kis gépek, pa­pír és festékanyagok sorakoznak. Ott műkö­dik Király Endre, három munkatársával. Ha Nagykőrösön, Cegléden, Monoron, Ve- csésen vagy például Dunaharasztin a vállalat új üzletet létesít, vagy a régit korszerűsíti, ők csinálják meg az új bolt kis makettjét. Leg­utóbb Nagykőrösre a tejbolt és az édességbolt makettjeit készítették el. E mellett ott tervezik és készítik el a deko­rációt az üzletek kirakataihoz, amilyen például most nálunk a nagy önkiszolgáló bolt­nak a párt jubileumára készült tablója. Ha­sonló leleményes összeállítást sokat csináltak a megyében, s karácsonyra Kőrösre is több ilyen dekoratív hatású kirakat készül. (kopa) méti Dózsa II 26:0 (14:0), Kecskeméti Dózsa I—Nagykő­rösi Sportnapközi 22:11 (18:2), Kecskeméti Bányai—Kecske­méti Dózsa I 21:16 (11:9), Kecskeméti Bányai—N. Sport­napkön 24:8 (19:8). A villámtorna végeredmé­nye: 1. N. Kinizsi 8 pont, 106:43- as kosárarány; 2. K. Dózsa I ? pont, 87:47- es kasárarány; 3. K. Bányai 6 pont, 46:73-as kasárarány; 4. K. Dózsa II 5 pont, 42:83- as kasárarány; 5. N. Sportnapközi 4 pont, 55:90-es kosárarány. A Kinizsiben Máté (34), Sí­pos (28), Bűz (24), Kovács (12), Balogh (4), Csapó (2), Kecskeméti (2), Pásztor, He­gedűs, Bakai és Varga sze­repelt; míg a Sportnapközi csapatát Tóth I. (19), Tóth- Péli (14), Urbán (9), Czira (7) és Pászti (6) alkották. SAKK Vasárnap az Arany János iskola emeleti termében dön­tötték el a helyi iskolák leg­jobbjai, hogy kik a legjobb körösi ifjú sakkozók. Kisdobos lányok: 1. Ha- nusz Judit (Arany), 2. Gró- nai Emese (Kossuth). Kisdobos fiúk: 1. Harczi Imre (Kossuth), 2. Keskeny Rudolf (Petőfi). 3. Józan Kálmán (Arany). Űttörőlányok: 1. Hanusz Andrea (Arany). Űttörőfiúk: 1. Varfa Béla (Kossuth), 2—3. Rózsás László (Arany) és Spindelbauer Zol­tán (Petőfi) holtversenyben. A négy szám győztesei ju­tottak az úttörő-olimpia megyei döntőjébe, (sulyok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom