Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

2 ““'Zf&riim 1968. NOVEMBER 3., VASÁRNAP ENSZ A BT új tagjai Az ENSZ közgyűlése szom­baton megválasztotta a Biz­tonsági Tanács új, nem állan­dó tagjait Ennek értelmében Kolumbia, Finnország, Spa­nyolország, Nepal és Zambia fogja kétéves mandátummal betölteni Brazília, Kanada, Dánia, India és Etiópia 1969. január 1-én megüresedő he­lyét. A Magyar Népköztársa­ság továbbra is tagja marad a Biztonsági Tanácsnak. VDK (Folytatás az 1. oldalról) az amerikaiak és szövetsége­seik csapatokat tartanak Viet­namban, a vietnami nép foly­tatja harcát a teljes győzele­mig. A saigoni képviselőház és a szenátus szombat délelőtti együttes ülésén Nguyen Van Thieu államelnök kijelentet­te, hogy kormánya szerint „je­lenleg nincsenek meg a felté­-----------------------------------------------,-------------------------------------­F őidben a kenyérgabona (Folytatás az 1. oldalról) lentésekből kiderül, hogy a mezőgazdaság munkásai eredményesen ki tudták használni az utóbbi napok enyheségét. Megyeszerte tovább gyorsult a betakarítás, tegnap estig a ku­koricának körülbelül 90 száza­lékát törték le a gazdaságok­ban. Körültekintő munkáról, gondos szervezésről árulkodik ez a szám, hiszen, mint isme­retes, a kukorica a szokásosnál jó két héttel később ért be, s a legtöbb termelőszövetkezet­ben csak október közepe táján tudtak hozzálátni teljes erővel a töréshez. A csoportvezető szerint a tengeri betakarítását követő szárvágás is gyorsult, a letört terület 70 százalékáról vágták le, szállították el a ta­karmány pótlására alkalmas kukoricaszárat. Sok helyütt si­lókombájnok álltak a táblák­ba, hogy ezzel is megrövidítsék a munkák idejét, s ugyanakkor gyarapítsák az egyébként még mindig szűkös téli takarmány­készletet. Eddig a cukorrépa 90 szá­zalékát szedték fel a gaz­daságokban — néhány nap múlva erre a munkára is pontot tesznek. Jócskán akad még tennivaló a kertészetekben, ahol a sárga­répa és a káposzta vár felsze­désre. Vecsésen, az ország leg­híresebb káposztatermesztő körzetében, a Zöld Mező és az Ezüstkalász Termelőszövetke­zet már javában savanyítja a káposztát. Karácsonyra nagy mennyiségű szállítmányt kül­denek a fővárosnak és a megye helységeibe. Tartósítják a helyi termést a háztáji gazdák is. Alsónémedi határa még zöl­den a több száz hold karfiol­ültetvénytől. A Kossuth és a Zöld Mező Tszcs gazdái má­sod-, sőt közülük sokan harmadik növény­ként termelik balesetek megelőzésére és megakadályozására. Jó néhány gazdaságban — ahol már pontot tettek az őszi munkákra — megkezdték a felkészülést a közelgő zordonabb, téli időszakra. Átvizsgálják az istállókat, gaz­dasági épületeket, s ahol erre szükség van, rendbe hozzák a tetőzetet, az ablakokat és a nyílászáró szerkezeteket. Jó hírekről számolt be dr. Horváth Gyula, a Dunakanyar szőlő-gyümölcs termesztő szak- szövetkezeteinek elnöke. A te­rületi szövetséghez tartozó szakszövetkezetekben is befe­jezték a vetést, a kukoricatörés végénél tartanak, az őszi mély­szántást legkésőbb november 20-ig elvégzik. Jelenleg telepí­tik a földiepret, a ribizlit és a málnát. Akárcsak a termelő- szövetkezetek, a szakszövetke­zetek is megbirkóztak az idei aszályos nyárral. Annak elle­nére, hogy a terméshozamot alaposan megtizedelte a sze­szélyes időjárás, a leleményes gazdálkodás eredményeként teljesíteni tudják tervüket. Ebben az évben 19 millió forint értékű beruházással gyarapszik a szakszövetke­zetek vagyona. A legfontosabb beruházások közül, mint például a tahi Kék Duna sertésfeldolgozó telepe — már elkészült, most kezdik meg a kóspallagi víztároló ta­laj munkáit. Télre készül a Pest megyei MÉK is. Dömötör József igaz­gató elmondotta, hogy október végéig 600 vagon burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt tá­roltak a téli hónapokra. Mi­vel idehaza kevesebb termett, mint amire számítottak, Len­gyelországból hozott be a MÉK 300 vagon burgonyát, hogy a lakosság ne legyen kiszolgál­tatva a spekulánsoknak. — sp — nyilatkozat Dean Rusk, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere, sajtó- konferencián magyarázta meg Johnson elnök bejelenté­sét. telek a komoly és közvetlen tárgyalásokhoz” s ezért nem küldi el képviselőit a szerdá­ra kitűzött párizsi találkozóra. A dél-vietnami államelnök hozzáfűzte, hogy ha a DNFF részt kíván venni a párizsi tárgyalásokon, ehhez a saigo­ni kormány csak akkor járul­hat hozzá, ha e küldöttséget beolvasztják az észak-vietna­mi delegációba. Averell Harriman, a párizsi előzetes tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség ve­zetője szombaton délelőtt lá­togatást tett Debré francia külügyminiszternél. Az amerikai diplomata lá­togatása során köszönetét fe­jezte ki a francia kormánynak a tárgyalások elősegítéséért és megkönnyítéséért. Debré külügyminiszter ez­után fogadta Xuan Thuy mi­nisztert, a VDK küldöttségé­nek vezetőjét. Xuan Thuy a külügyminisztériumból távoz­va közölte, hogy udvariassági látogatást tett, amelynek so­rán köszönetét fejezte ki a francia kormánynak a tárgya­lások kedvező légkörének megteremtéséért. VATIKÁNVÁROS Jézus Krisztus Pilátus előtt - tolmáccsal „Milyen nyelven beszélt Jé- ] rimt valószínű, hogy Poncius zus Krisztus Poncius Pilátus- \ Pilátus és Jézus beszélgetésé- sal?” — tette fel a kérdést egy | hez tolmácsra volt szükség, kíváncsi olvasó a Vatikán he­Fél évszázados az Osztrák KP Jelentős évfordulót ünnepel az osztrák forradalmi mun­kásmozgalom: ötven esztendő­vel ezelőtt alakult meg Auszt­ria Kommunista Pártja. Az Októberi Forradalom hatására zúgott át ausztrián is a válto­zást követelő vihar. Ennek a folyamatnak állomásai voltak a bécsi és alsó-ausztriai mun­kások 1918. januári sztrájkja; a nagy tüntetés, amelyen elő­ször hangzott fel a jelszó: „Oroszul kell beszélni!”, s ma­ga a pártalakítás. A kommunista párt esemé­nyekben gazdag, harcos fél évszázadról adhat számot. A Magyar Tanácsiköztársaság bu­kása után a párt általános munkabeszüntetésre hívta fel az osztrák dolgozókat, hogy így tiltakozzanak Horthy fe­hérterrorja ellen. Az osztrák munkások határozott cselekvé­sükkel meg tudták akadályoz­ni, hogy az angol és francia imperialisták Ausztriát, a szov­jetellenes intervenció felvonu­lási területévé tegyék. A dicső lapok közé tartozik az 1927 júliusi nagy tömegtüntetés és a bécsi munkások hősies ellen­állása 1934 véres februárjában. A kommunista pártot közben illegalitásba kényszerítették, de megalkuvás nélkül folytat­ta a küzdelmet. Harcra hívott a fasiszta veszély, majd az Anschluss ellen, hatékony nép­frontpolitikát javasolt, s nem rajta, hanem a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetőkön mú­lott, hogy az nem valósul meg. A náci megszállás éveiben sok ezer kommunista áldozta életét, sínylődött a börtönök­ben a koncentrációs táborok­ban. A párt központi bizottsá­gának tizeinkét tagja halt már­tírhalált. Am a nagy vérvesz­teségek ellenére, a párt már a felszabadulás órájától kezdve a demokratikus fejlődés egyik legfőbb ösztönzője. Következe­tesen síkraszállt az államszer­ződés, az osztrák semlegesség, a szocialista országokkal való jő szomszédi viszony mellett, küzdött és küzd a haladó tár­sadalmi reformokért. A párt most készül a januárban ese­dékes XX. kongresszusára, en­nek előkészítéseként különös súllyal vizsgálja az üzemekben és az ifjúság között végzett munkáját. Az évfordulón eredményes munkát, további termékeny évtizedeket kívánunk osztrák elv társainknak. (-R—) ONASSIS ÉS A GÖRÖG JUNTA A görög katonai junta és Onassis parafálta azt a meg­állapodást, amely magában foglalja mintegy 400 millió dollár értékben olajfinomító, alumíniumüzem, repülőtér és egyéb létesítmények felépítését Görögország területén. A megállapodás lényege teljesen nyilvánvaló. A görög kormány az 1967. április 21-i katonai puccsot követően gaz­dasági nehézségekkel találta magát szemben, s most igyek­szik bevonni az ország gazda­sági életébe a nemzetközi tő­két. Onassis, aki Görögország tényleges urának tekinthető, a közvetítő szerepére vállal­kozott, felhasználva a nem­zetközi monopóliumokhoz fű­ződő jó kapcsolatait, s a köz­vetítésért dollármilliókat ki­tevő százalékokat kaparint meg magának. tilapjának, az Osservatore del­la Domenicaban. Azt is tudni akarta, hogy Jézus beszélt-e görögül, vagy latirt/ul. A szerkesztőség nevében Angelo Penna azt válaszolta, hogy „Jézusnak, mint Isten fiának, semmiféle nehézséget nem okozott volna bármilyen nyelven beszélni”. Jézus azon­ban „nem szívesen csodáitatta meg képességeit, s ha görögül vagy latinul szólalt volna meg, ez általános megdöbbenést váltott volna ki”. Ezért a va­tikáni szóvivő véleménye sze­ROMÁNIÁBAN határozatot hoztak Erdély Romániával vajó egyesülése 50. évforduló­jának megünneplésére. NYILVÁNOS TÁRGYALÁ­SON halálra ítélték Romániá­ban azt a forgalmistát, aki felelős volt az októberi ba- lázsfalvi vasúti szerencsétlen­ségért. II. Erzsébet angol királynő Dél-Amerikába érkezett. Képünkön: a királynő brazíliai fogad­tatása. Az izgága ember újabb monológja sztárokról, kiskirályokról és a vargabetűről / gértem, hogy újból megkeresem. Látja, nem telt el sok idő, már el is jöttem. Nagy sikere volt a maga monológ­jának. Sokan gratuláltak érte. Át is adom most azonnal, mert ez önt illeti. a háziasszonyok kedvenc zöld­féleségét. Remény van rá, hogy a korai burgonya után bő terméssel hálálja .meg a né- medi határ a leleményes szö­vetkezeti tagok fáradozását. Már szedik a termést, s amíg a mínusz 5—6 fokos hidegek be nem köszöntenek, nem hiányzik a piacokról a kései karfiol. Ezekben a napokban, hogy vége felé közelednek a szántó­földi munkák, ismét egyre töb­ben dolgoznak a kertészetek­ben és a gyümölcsösökben. Egyes helyeken már megkezd­ték a szőlő fedését, hozzáláttak a telepítéshez. Kiegészítik az ültetvényeket, védőburkolattal látják el télire a mezei nyulak ellen a fák törzsét. Változatlanul nagy feladat vár még az elkövetkező napokban — hetekben — a traktorosokra, akik eddig az őszi mélyszántás 40 százalékát végezték el. Ar­ra törekszenek a termelőszö­vetkezetek vezetői, hogy lehe­tőleg valamennyi, a jövő ta­vaszra kapások alá kerülő te­rület még ebben az évben fel- szántásra kerüljön. A vetés be­fejezése után, ahogy csökken a szállítás, úgy kapcsolódik be egyre több erőgép ebbe a mun­kába. Legutóbb is felhívtuk a fi­gyelmet, most sem hagyhatjuk szó nélkül az egyre növekvő balesetek számát. Részben a „murcis” időszak, az új borok forrása is elősegíti a statisztika kedvezőtlen alakulását. Az eddiginél sokkal több figyel­met kell fordítaniuk a mező- gazdasági üzemek vezetőinek a MEG VAGYOK HATÓDVA. Tudja, szerkesztő elvtárs, hogy engem is meglepett, amikor ol­vastam. Nem hittem, hogy úgy natúrban, egy az egyben lead­ja a szövegemet. Mondták is a haverok, na, de feltörtél. Meg mondtak .mást is. Van itt egy fej. Olyan ultralelkes fiú, Egy brosúrával van lemaradva. Azt mondja nekem: cinikus vagy te, barátom, ha így tudsz be­szélni a mi eredményeinkről, ha neked semmi nem tetszik. Felment a pumpa égy pillanat­ra, de aztán mondtam magam­ban: nyugi, apafej, inkább tart­son cinikusnak ez a lelkesjá- nos — aki még ma is úgy pislog a gyűléseken, mintha bárme­lyik pillanatban fel kellene ug­rani és ütemesen tapsolni —, mintsem hozzá hasonlítsak. De azért tudom, amit tudok. Vigyázok a szövegre, és nem kritizálgatok csak úgy üptre mindent. Pedig volna. Vala­hogy összejött. Inkább adok egy tippet. Elmondok egy igaz esetet név és hely nélkül. Ha jónak látja, Írassa meg vala­melyik mitfarerével. Egy igaz­gatóról van szó. A fej egy ki­csit be van gőzölve. Figyelje meg, milyen dobásai vannak. Kiadott egy körlevelet, ame­lyen aláírással kellett igazolni a tudomásulvételt. — Hogy történt, hogy nem, az egyik fia­tal beosztott nagyobb betűvel írta alá a nevét, mint az igaz­gató. Ez meglátta, behívatta, és olyan oltár! balhét csapott, hogy az nem is igaz. Tekin­télytiszteletről meg miről szó­nokolt. Ez semmi. Azt mond­ják, neki külön olyan helyisége van, ahova a király is gyalog jár. Oda nem teheti be a lábát senki, csak 5. Ebből is látszik, hogy király. Amolyan miniki­rály, mert nem nagy szemét­dombon kukorékol, de nem szí­vesen vállalnám alattvalói­nak sorsát. > NO, EZT ÍRJAK MEG, szer­kesztő elvtárs, és adjanak vá­laszt arra is, hogy miért tű­rünk el ilyesmit. Tudja, meny­nyit árt az, ha szótlanul bá­muljuk, hogy majmolják az ilyen uborkafára kapaszkodott fejek a régi nagy urak szoká­sait? Maga is tudja, szerkesztő elvtárs, hogy nem így viselked­nek a vezetők nálunk. És minél magasabb polcon ül valaki ma, annál kevésbé hajlamos az ilyenre. De ne tűrjék az ilyen kiskirálykodást a legkisebb ve­zető pozícióban sem. Mert akadhat, aki belőlük ítéli meg a többit is. Sok ilyen témám volt még, szerkesztő elvtárs, de biztosan maguk is ismerik a helyzetet. Csak azt nem értem, miért ol­vasunk mostanában az ilyen dolgokról kevesebbet. Ne tilta­kozzon, így van. Lehet, hogy belefáradtak? Az nem volna szép dolog. Jó, hagyjuk a témát. — Egyébként is eszembe jutott valami. Mondja csak. Én egy­szerű munkás vagyok. Egy azok közül, akik ma ebben az országban a gazdák. Ne pislog­jon, várja meg a végét. Ha én bemegyek egy trafikba, ka­pok-e hitelbe egy csomag ci­garettát? — Ugye nem. Ez nem is baj, mert egy ötösöm min­dig akad. De ha idejön egy harminc év előtt a pesti Nagy- körútról Nyugatra szakadt... filmcsillag, annak a szálló tra- fikosa kilencezer forint érték­ben ad hitelt. Le is lépett ve­le, olvasom a lapokban. Meg ruhaszámlával, ezzel-azzal. — Most kapaszkodjon. Én nem, is azt mondom, hogy a trafikos a süket. Vegye csak elő a lapo­kat. Mást se olvasott bennük, mint a művésznő így, a mű­vésznő úgy. Ha egy ilyen „ha­zánkfia” jön, rohan a tv-híradó, a rádió, a képeslapok — a nyelvük majd kilóg a lelkese­déstől. Nem gondolja, hogy egynémely kollégája túllicitál­ja néha az egykori Friss Újsá­got is? Tudja, ilyenkor szoktuk mi a kezünk ügyébe kerülő szerszámot egy pillanatra oda... tenni. EZEK A TÁVOLBA SZA­KADT HAZÁNKFIAI... Mondtuk is, amikor érmet szer­zett távolugrásból az az arany­lábú gyerek, a szőke csodacsa­tár, hogy várjatok. Jön az még haza. Aztán megkapja a ró­zsadombi lakást, mellé futball- szaktanácsadói állást jó fize­téssel — igaz, szerkesztő elv- társ, hogy egy ilyen NB I-es szaktanácsadónak 5—6 ezer fo­rint fizetése is van? — s mire szőke sörénye őszülni kezd, je­les sportvezető lesz, mint vi­lágot járt szakember. Várjon, ne szóljon közbe, mert most jönnek a rázós kérdések. Miért nem engedik el az ilyen fickót, ha olyan mehetnék je van, men­jen isten hírével? Talán akkor a hazatérés se járna olyan nagy hűhóval, főleg pedig a megtérőnek illő fejedelmi fo­gad tatással. Ne felejtse sza­vát, mielőtt válaszol, hát nem egy röhej, amikor már szinte országos ügy lett, hogy haza­jön-e a Puskás öcsi vagy nem. No, ezen túl vagyunk — de akkor azt is mondja már meg, miért volt olyan drámaian él- csukló a hangja tv-riporte- rünknek, amikor a nagy varga­betűt bejelentette. Talán azt hitte, hogy itthon azonnal nem­zeti gyászt rendelnek el, ha egy ilyen sztár olajra lép? MERT SZTÁR VOLT. Mond­ja csak, szerkesztő elvtárs, időnként nem kellene azon elgondolkodni, hogy baj van a közvélemény formálásával, s a valósághű tájékoztatással, az okos mérlegeléssel — jól mon­dom? A maguk vezércikkeiből idézek — ha a fiatalságnak nem annyira a jó fejek, hanem a jó lábak az ideáljai? Mit gondol, miért van ez így? Nem nehéz kitalálni, ha választ ad nekem, szerkesztő elvtárs: Hányszor jelent meg az elmúlt években képeslapjaink címol­dalán a Jánosi professzor és hányszor a Varga Zoli? Azt hi­szem, ezzel be is fejezem, mert még azt mondja magában — látom, már kezd beleizzadni —, hogy ez az ürge sem tud mást, csak mindenért a újságírókat szidni. Pedig gondolom, szid­ják magukat .mások épp eleget. ★ Szidnak bizony, még akkor is, ha. nem csupán mi tehetünk valamiről. Varga József % 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom