Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
1968. NOVEMBER 17., VASÁRNAP hírlap 5 Képcsőgyári tapasztalatok PERBEN AZ IDŐVEL Magyar-szovjet kulturális és tudományos együttműködési Lapunk november 2-i számában már találkozott az olvasó a „Képcsőgyári tapasztalatok” feleimmel. A közeledő szak- szervezeti választások indokolták, hogy munkatársunk fölmérje a szakszervezeti tevékenység egyik fontos területén, a kollektív szerződés végrehajtásában milyen eredményeket értek el, milyen tapasztalatokra tettek szert a váci gyárban. A mostani riport a szakszervezeti munka olyan területéről számol be, amiről kevés szó esik, bár fontosságát aligha lehet túlbecsülni. Az íróasztal mindkét oldalán középkorú asszony ül. Minden tapasztalat, mondhatni rutin ellenére is nehezen indul a beszélgetés, hiszen valakivel azt kell közölni, hogy ... Mit is? Megöregedett? Nem, nem! Hanem hogy eléri a nyugdíjjogosultságot. Fél esztendő múlva, ha akarja, megkezdheti a megérdemelt pihenést. — ..........küldenek? — Nem. Csak mindenkivel közölni kell, hát te is így kerültél sorra. A te jogod, hogy döntsék Mi már beszéltünk a főnököddel, ő szeretné, ha maradnál__ A z asszony szeme fölcsillan, arcán — csak most, a mosolytól megfiatalodva látszik, mennyi nyomot hagyott rajta az öt és fél évtized — öröm, hiszen a munka elismerése, hogy ragaszkodnak hozzá, s tartani akarják. Öröm az is, hogy szándéka szerint valóban maradhat. A legkisebb gyereknek az utolsó éve van vissza a technikumban. jó lenne még teljes fizetéssel kivárni, míg helye lesz, keresete. Az asztalra kikészített űrlap — a formanyomtatvány, hivatalos nevén — ott is marad, az asztalon, s az asszony szélesen mosolygó arccal indul vissza a műhelybe. Mintha nem is ötvenöt éves lenne, hanem most kezdő fiatal, mintha nem telt volna el . munkában harmincöt vesztendő, nem »nevelt volna fel három gyereket; a múló idővel perbeszáll az akarat. Nehéz kézzel írt sorok a kockás füzetlapon „... tekintettel a föntebb leírtakra, nehéz családi helyzete»mre, arra kérem a tisztelt vezetőséget, hogy nyugdíjasként is szíveskedjenek munkát adni, a havi ötszáz forint igen sokat lendítene rajtam és családomon is.” A papír sarkán apróbetűs följegyzés: „meg- besz.”. Ami annyit jelent, hogy az érintett gazdasági vezetővel megbeszélték, s a nyugdíjast foglalkoztatni fogják. Kimutatások, nyomtatott ívek, igazolások. Az ember élete elválaszthatatlan a papíroktól. A papírok az idővel való perlekedés dokumentumai; a múlt és a jelen idővel folytatott per iratai. Ami szomorú: a papírok között jó néhány fiatal emberé. Rokkantsági nyugdíj megállapítását kérik. Szív ... szív ... érrendszeri megbetegedések, megint szívbetegség... Harminckét éves, harminckilenc... Ők ha nem is akarták, de pervesztesek lettek: szervezetük alul maradt az idővel vívott csatában ..: Piros arcú, csattanó egészségű öregúr robban be az ajtón, kedélyesen közli, hogy: „az obsit miatt jött”. Alapos ember, számontartotta a dátumot, mikor kell jelentkeznie a — mint mondja — „folyamatba tétel” miatt, pontosan tudja, hogy fél esztendővel előbb, mint a korhatár elérése. Egy nagyúr mozdulatával intézi el a közlést; hogy »esafe a'»» tíz' -feseten- deje van meg, tehát a jogosultság, ám nem a törzsnyug- I díjra, hanem arányosan csök- J kent részére. — Nem baj, I kedveském — mondja —, | majd odahaza pótolgatok | hozzá. — Két lányát régen I férjhez adta, háza van, két tehene, két hízó, a felesége a szövetkezetben; szóval, jöjjön az a tíz év után járó pénzecske, hozza csak minden hónapban a postás, s még csak a vonatra sem kell fölülni érte. Az asszony, akinek munkáját figyeltem, aki szíves en- gedelmével az iratokat böngészgettem: Katona Miklósáé, az — fohászkodjunk neki, hogy végigmondhassam — Egyesült Izzó Tv-képcső- és Alkatrészgyára szakszervezeti bizottsága társadalombiztosítási tanácsa nyugdíjelőkészítő albizottságának a vezetője. Amióta létezik ez az albizottság, azóta ő a vezetője. Az öregségi, és rokkantsági nyugdíjasok dolgát igyekeznek megkönnyíteni: szép, értő szóval s az adminisztratív terhek átvállalásával. A szék, mely az íróasztal előtt áll, adott már helyet olyannak, aki sírt, aki örült, aki megpróbált ügyeskedni, s akadt egy- kettő, aki agresszív volt, veszekedett, de a csöndes, bölcs mosolyú asszony rendíthetetlen nyugalma láttán ők is alábbhagytak a melldönge- téssel. Nincs más • kifejezés: finomságokból áll a munkájuk nagy része. Katonáné szavaival: fájdalommentessé tenni a sokak számára fájdalmasat, az Idő múlását, a kopogtató öregséget, a tagadhatatlan félelmet attól, hogyan is lesz azután? Rengeteg emberi gond, nemegyszer tragédia meztelenedik le az „elérte a korhatárt” kiejtéseikor. Nehéz családi körülmények, késői, tehát kiskorú gyermekek, félben levő ház, a minimális tíz esztendő hiánya, a reménytelenül piűltbaj vesző munkaviszonyok — magánkőművesnél, kocsmárosnál, fakitermelő munkásként például —, az aggodalom, hogy teljesen magára marad, nincs senkije, eddig a gyárba járt haza, ott volt a család ... Katonáné és segítői ezerféle dolgot kell, hogy tegyenek. Megkezdik a levelezést, a címnyomozást a harminc és negyven évvel ezelőtti munkaviszonyok után; beszélnek az érintett terület, gazdasági vezetőjével, s javasolják, hívják be az .illetőt ötszáz forintos munkára; nyugdíjastalálkozót szerveznek; a váci SZTK-alközponttal tárgyalnak; megkeresik a lakóhely tanácsát, s kérik, ha lehet, időnként nézzék meg. hogyan él az egyedülálló, idős ember; hivatalos előterjesztést készítenek, s a nyugdíj minimális határra való felkerekítését kérik, mert a kereset s az évek alapján még azt sem éri el. Ezerféle dolog az idővel való perben, ezerféle dolog egy-egy emberért. Mert legtöbbjük nehezen törődik bele, hogy itt az idő. Különösen az asszonyok. A férfiak könnyebben ,veszik. A nők azonban úgy érzik, hogy — Katonáné mondja nagyon csendesen — most öregedtek meg igazán. A nyugdíjasnak csak annyi a dolga, hogy kitölti a forma- nyomtatványt, aláíratja, lepe- csételteti a lakóhelye szerint illetékes tanácsnál, a többi már a nyugdíjelőkészítő albizottság feladata. Szerencsésen együtt dolgoznak a váci SZTK-alközponttal, néhány más alközponttal viszont — ahonnét a kereső adatlapokat várják vissza — már nem ilyen harmonikus az együttműködés. Addig azonban, míg teljesen nem tisztázódott valaki ügye, nem megy nyugdíjba, dolgozik tovább. Találkoznak-e munkájuk során értetlenséggel, ridegséggel, ellenállással? — Nem — feleli. Mindenkinek eszébe jut ilyenkor, hogy egyszer majd ő is sorra kerül... Mészáros Ottó Érdemrendes szennyesüket mosni és ez is jó munka. Persze nem egyedül, tizenegyed magával mos, a két fűtőt nem is számítva. Ennyien dolgoznak a mosodában, mert valóságos nagyüzem. Kétszázöt apróságra sok a mosnivaló, két nagy mosógép és óriási centrifuga reggeltől, estig, két műszakban dolgozik. — Csak pelenka 2000—-2500 kerül hozzánk naponta, hétfőn pedig legalább 4000. Most is éppen pelenkákat helyez tucatszámra a szárítógépbe. — Tíz perc alatt csontszáraz lesz mind. „S a ruhák fényesen suhogva, Keringtek, szálltak a magosba ... (József Attila) Galambősz haja kivillan a fej kendő alój. Mozgása nem éppen gyors, de azért inkább friss, mint lassú. — Elfáradtam én már nagyon — mondja mégis és . egy percre eltűnik arcáról a mosoly. — Hat van három esztendős vagyok. A nyáron nagy beteg voltam. — Ha nem lett volna, nem is menne év végén nyugdíjba Jilg mama — szólal meg a mosodában egy másik asz. szony, fiatalabb nála. _ Tizenötödik éve dolgozom itt. Akkor egy pártülés után odamentem a párttitkárhoz, Emődy Lászlóhoz, a csecsemőotthon gazdasági vezetőjéhez. „Na elvtárs, megnőttek a gyerekek, most már én is elmehetek munkába, szerezzen valami állást.” És mindjárt be is szerzett a csecsemőotthonba. Éppen jókor. Mert Jilg Ede, a férje hamarosan megbetegedett. Hiába, aki kora fiatalságától fogva a más földjét túrta, elköszvényesedik idővel, még akkor is, ha utóbb néhány esztendőre íróasztal mellé kerül. Köszvé- nyesen aztán már csupán el- portáskodhatott néhány évig a zsámbéki felsőfokú technikumban, onnan is vonult nyugalomba. Most már többnyire csak pipázgat otthon, noha azért még visszajár a portára ma is. — Először rövid ideig bent az otthonban takarítottam. Jaj, az szép volt, az a sok kedves kisgyerek. Idekerültem aztán a mosodába a Évente, számolok fennhangon, legalább egymillió pelenka, abból ugyan mennyi ment át évek során Jilg mama kezén? Legkevesebb két-háromniillió, még másfél évtized során is sok az két asszonyi kéznek. — No, én a pelenkamosást még abban az időben megszoktam, amikor csak otthon voltam és még „nem dolgoztam”. Szültem tizenkét gyereket, kilencet felneveltem. Sorolja a fiúkat, lányokat, ki mit csinál, hová került, amióta kinőtt a gyereksorból. A legidősebb fiú őrnagy, a legfiatalabb pedig most szolgálja katonaidejét. Mindet taníttatta, leginkább szakmára, de egyiket-másikat gimnáziumba is járatta. Amikor még csak otthon volt, rájuk varrt, főzött és mosott Kilenc gyerekre is éppen elég a mosnivaló. — Hetenként két mázsa olyan szennyes kerül a mosodába, színes gyerekruha, az orvosok meg a nővérek fehér köpenyege, ami nem megy a gépbe. Kézzel keli mosni. Nekem a legkedvesebb az, ha rám kerül a sor a te»knő mellett. — Aztán miért, amikor géppel könnyebb? Kicsit szégyenlős a nevetése; de átszeílemülten mondja: — Én a mosást mindig nagyon szerettem. Mondják a munkatársai, hogy köztük a legszorgalmasabb. De nemcsak a háztartásában és a mosodában, a pártban, a pártért is sokat dolgozott. Faggatjuk, mit tett valami rendkívülit, kötelességén messze túlmenőt. Eltöpreng hosszan, látszik a szeméből, végiggondolja az egész életét. Végül nagyon halkan megszólal: — Nem csináltam én soha semmi különöset, csak elvégeztem a munkámat. Semmelweis Ignác 150. születésnapja alkalmából szombaton délben a higiéniát különösen szolgáló orvosoknak és néhány más egészségügyi dolgozónak jó munkájukért kitüntetést adott át dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Dr. Székelyhídi György a budai járásban működő közegészségügyi felügyelő a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Jilg Edéné zsámbéki lakos, csecsemőotthoni mosónő pedig a munkában való helytállásért a bronz fokozatot. Évek során annyi sokezer gyerek ruháját tisztára mosó kezét megszorította a miniszter. Szokoly Endre egyezményt írtak ala A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, szombaton a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában megbeszélést folytatott llku Pál művelődésügyi miniszterrel és Péter János külügyminiszterrel. A tárgyalást követően a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya közötti kulturális és tudományos együttműködési egyezményt írtak alá. Az egyezmény a két ország kulturális és tudományos együttműködési formáinak további szélesítését, elmélyítését és tökéletesítését irányozza elő. Az egyezményt a Magyar Népköztársaság kormánya nevében llku Pál művelődésügyi miniszter, a Szovjetunió kormánya nevében A. A. Gromiko külügyminiszter írta alá. AZONNAL FELVESZÜNK KÖZPONTI TELEPHELYÜNKRE; eszterqályos. mare*s. lakatos. ív* és lánqheqesztö, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat. mérő* és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat. továbbá férfi segédmunkásokat. KÜLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszer- és technoloqial szerelési munkahelyeinkre (Orosháza. Szeqed környéke. Százhalombatta, Szőny) csőszerelő, központi fütesszerelő. lakatos, heqesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás a munkahét és minden második szombat szabad. A vidéki munkahelyeken 44 Órás a munkahét és minden szombat szabad. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: meqeqyezés szerint. Segédmunkások részére heqesztőképzés. JELENTKEZÉS A Budapesti Kőolajipari úépgyár Munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrőf út 79 — 83. Vásároljon termelőtől! A Szikra Állami Gazdaság Borbási Faiskolája ÚJBÓL MEGNYITOTTA LERAKATAIT Kecskeméten, a Vacsi közön Kecskeméten, Borbáson Kiskunfélegyházán, Beloiannisz u. 14. sz. alatt Dunavecsén, József Attila u. 34. sz. alatt Lajosmízsén, Vörösmarty u. 20. sz. alatt Kiskőrösön, az Akasztói úton (Toldi Szakszövetkezet) Kalocsán, Foktői u. 1. sz. alatt Hódmezővásárhelyen, Tanácsköztársaság tér 49. sz. alatt. GYÜMÖLCSFAOLTVÁNYOK NAGY VÁLASZTÉKBAN. Díszfák, díszcserjék, bokor- és futórózsák különböző színekben. Alma-, kajszi- és őszibarackoltványokból újdonságok, új fajták. KERESSE FEL LERAK AT AINKAT ! KÉSZÜLJÖN FEL AZ ÜNNEPEKRE! Vásárolja és fogyassza az Állami Gazdaságok kitűnő minőségű, palackozott fajborait Nagy választékból beszerezheti a kiskereskedelmi, a szövetkezeti boltokban és a vendéglátóipari egységekben. A BOLTOK RÉSZÉRE SZÁLLÍTJA A PEST-KOMÁROM-NÓGRÁD MEGYEI ÉLELMISZER NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Budavidéki, Monori, Váci és Ceglédi fiókja. > * 4 k f
