Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
1968. OKTOBER 4., PÉNTEK HEGYE» Vivian 3 A mezőgazdaság helyzetéről tárgyalt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 36. ülésszakáról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és a megállapodások megvalósítására határozatokat hozott. Ezek sorában megbízza a belkereskedelmi és munkaügyi minisztert, hogy a végrehajtó bizottság ülésén elfogadott magyar javaslatnak megfelelően tegyék meg a kezdeményező lépéseket a KGST- országok belkereskedelmi, illetve munkaügyi minisztereinek részvételével tartandó tanácskozás előkészítésére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a mezőgazdasági termelés és felvásárlás ez évi eredményeiről és az őszi munkákról. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és elfogadta. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökének előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a sportlétesítmények tulajdonjogáról és használatáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ Az aszályos tavasz és nyár ellenére kenyérgabonából ka- fasztrális holdanként 14,5 mázsa a termésátlag. A vetésterület is nagyobb volt, mint tavaly, így a kenyérgabona össztermése több mint 4 százalékkal meghaladja a múlt évit. A felvásárlást általában zökkenőmentesen lebonyolították. Az ország kenyerét tehát az idén is saját termésből lehet fedezni. Ä jó eredmény köszönhető a mezőgazdasági dolgozók lelki- ismeretes, szorgalmas munkájának és annak, hogy az utóbbi években nagy mértékben tovább javult a szocialista nagyüzemek ellátása gépekkel, műtrágyával és a korszerű gazdálkodáshoz elengedhetetlen egyéb eszközökkel. A szálas takarmány kevesebb, mint amennyire szükség van. Ismeretes, hogy a takarmányozási gondok megoldására a kormány már júliusban intézkedett. Megfelelő meny- nyiségű abraktakarmány importjára hozott határozatot, és az ennek alapján meghirdetett takarmányakciók megerősítették a termelési biztonságot a nagyüzemekben, a háztáji gazdaságokban, valamint az egyéni állattartóknál. A mezőgazdaság dolgozói nagyon sokat tettek, értékes munkát végeztek az aszálykárok enyhítésére, a takarmánybázis növelésére, 650 ezer holdra növelték az öntözött terület nagyságát, mintegy 430 ezer holdon másodnövényeket vetettek, s nagy gondot fordítanak a melléktermékek (kukoricaszár, cukorrépafej stb.) tárolására, hasznosítására. Az erőfeszítések eredményeként és a legutóbbi esőzések hatására kedvezőbbé vált a helyzet a szálas takarmányok tekintetében. A hosszan tartó aszály csökkentette a korai zöldségek és a nyári érésű gyümölcsök terméshozamát. Ezt ellensúlyozta a zöldségek másodtermesztése. s a zöldségkínálat lényegesen javult. A csemegeszőlő, a nyári alma, körte és az őszibarack a tavalyihoz hasonló jó termést adott. Az üzemek jól felkészültek a legnagyobb munkacsúcsot jelentő őszi munkák elvégzésére. A fejlesztés ellenére sem elegendő még az ősziek betakarítását segítő gép, emiatt a munkák nagy részét (a kukorica törését, a cukorrépa, a burgonya szedését, a szőlő és a gyümölcs szüretelését) javarészt kézi erővel kell elvégezni. A termelőszövetkezetek túlnyomó részében sikerrel vonják be a munkába a családtagokat, A több hete tartó esős időjárás nehezíti az amúgy is összetorlódott őszi munkákat. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy körültekintő, szervezett munkával takarítsák be a termést, jó minőségű talajmunkával és szakszerű műtrágyázással időben vessék el a kenyérgabonát, jövőre is biztosítsák a lakosság kenyerét. A kormány felhívta az illetékes minisztériumokat és országos hatáskörű szerveket: tegyék meg az őszi munkák elvégzéséhez szükséges intézkedéseket. Felkéri a társadalmi szervek, az ellátó és felvásárló vállalatok, feldolgozó üzemek dolgozóit: hatékonyan segítsék elő a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs betakarítását, felvásárlását, feldolgozását és a jövő évi jó terméshez szükséges munkálatok elvégzését. Hol az igazság' Szónoki kérdés, legyint az olvasó. Az igazság ott van, ahol a társadalom írott és íratlan törvényei, szabályai találkoznak a személyi magatartással s a kollektív cselekvéssel; annak van tehát igaza, aki a köz érdekeit képviseli és védi, aki a többség érdekét szolgálja. A felelet szabatos, pontos és igaz. Az iskolában. Az életben azonban...? Nos, ott néha másként áll a dolog. adminisztráció, majd a raktár „kiadásba helyezte”; kiadták a rekonstrukcióban közreműködő egyik szerelővállalatnak. Hosszú ideig tartó levelezés, devizakeret utáni futkosás, telefonok és személyes közbenjárások nyomán a Forte Fotokémiai Ipar megvásárolt egy CEPI elnevezésű, mágneses vízkezelő készüléket. Az importberendezés forintra átszámítva tizennégyezer forintba került, s ha az összeg nem is túl nagy, a készülék rendkívül fontos alkalmatosság, hasonlattal élve, mint a képcső a tv- készülékben, olyan szerepe van a vízkezelőnek egy nagy termelőegységen belül. A készülék megérkezett, megtörtént az gyár mellett folydogáló patak partján... © A gazdasági hajlékonyság haszna AZ UJ MECHANIZMUSBAN megnövekedett a piaci kapcsolatok szerepe, s az árak változása nem kizárólagosan központi elhatározásoktól, hanem a kereslet-kínálat alakulásától, a vevő és az eladó megállapodásától is függ. Ez a szocialista tervgazdaságban korábban szokatlan gazdasági hajlékonyság eleinte sok vitára és félreértésre adott okot. íme az egykori aggályok: „Túl nagy és felesleges kockázatot; vállalunk, amikor bizonyos keretek között elősegítjük a piaci játékszabályok, az értéktörvény hatékonyabb érvényesülését. Felidézzük az árszínvonal-emelkedés, az infláció, a véletlen- szerű ösztönös folyamatok felerősödésének reális veszélyét. Amikor a vállalatok egymás közt manipulálnak az árakkal, a pénz az állam egyik zsebéből a másikba kerül, de ha fogyasztási cikkről van szó, az ostor a lakosság pénztárcáján csattan.” ÉS ÍME A TÉNYEK: Egyetlen konkrét példa a kötetlenebb piaci kapcsolatok, a rugalmasabb árformák gyakorlatából. A Villamos Berendezés és Készülék Művek kapcsolókra és más szerelési egységekre nyújt a vásárolt darabszámtól függően 2—10 százalékos árengedményt. Ugyanez a vállalat viszont a padlókefélő villanymotorját kapja 10 százalékkal olcsóbban az Ipari Műszergyártól, ha 30 000 darabnál többet rendel belőle. A VÄLLALAT a követke- kezőképpen kalkulál. Eddig 6—8 ezer padlókefélőt gyártottak Pápán gazdaságtalanul. Ha 30—40 ezer darabot gyárthatnak, nemcsak a motor lesz olcsóbb, a padlókefélőgép is gazdaságosabban készülhet, így a padlókefélőgépeket néhány száz forinttal olcsóbban hozhatják forgalomba. A lényegesen olcsóbb padlókefélő masinákból viszont lényegesen több el is kell itthon és külföldön. Végül is mindenki jól jár. A termelékenység emeléséből hasznot húz a villanymotorgyár, a padlókefélőgyár, a nagyobb forgalom növeli a kereskedelem nyereségét is. A termelő, az értékesítő vállalatok nagyobb nyereségük után több adót fizetnek az államkasz- szába, tehát a népgazdaság szintén több bevételhez jut. És végül, de nem utolsósorban, a lakosság is olcsóbb háztartási gépet vásárolhat. A RÉGI MECHANIZMUSBAN az anyagtakarékosságnak igen korlátozott lehetőségei voltak, hiszen a szállító vállalatot éppen úgy, mint a [ kooperációs termék árát, központilag határozták meg. Most viszont a felhasználók szabadon választhatnak a különböző termelő, értékesítő és importáló vállalatok között.'- Ez a választási szabadság és különösen a gazdaságos import lehetősége járult hozzá néhány területen máris a magas hazai árak leszorításához. Elég, ha megemlítjük, hogy a mezőgazdasági üzemek a csehszlovák Zetor és a szovjet MTZ konkurenciájának hatására ma már 10 000 forinttal olcsóbban vásárolhatnak meg egy-egy magyar U— 28-as traktort, mint az év elején. Egyáltalán nem formálisak tehát a piaci kapcsolatok fejlesztésével együttjáró árváltozások, hanem azok a munkatermelékenység emelésére serkentenek. Nem gyengítik a tervszerűséget és nem erősítik a spontán folyamatokat, hanem a népgazdaság fejlesztésének fő irányaihoz igazodva segítik a nagy sorozatú szakosított gyártás — s a gazdaságos export és import serkentésével — a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését. A bővülő áruválaszték, s az év eleji induló áraknál máris olcsóbb porszívó, kávéőrlő, különféle mosószer és a 130—820 forinttal olcsóbb mosógép jelzi, hogy e folyamatnak a lakosság is haszon- élvezőjévé válhat. V. László, a Forte egyik üzemgépésze, ellenőrizte a reá bízott berendezéseket, majd — az esti műszak mindig csendes — átment a kollégához, M. Jánoshoz. A kolléga igen nagy buzgalommal fűrészelt valamit, s amikor V. László közelebb ment, akkor látta, hogy csillogó, új műszerféle az a valami. — Mit csinálsz? — kérdezte, némi aggodalmas felhanggal, mert sejtette, hogy nem egészen tiszta a dolog. M. János azonban leintette: — Szétszedem, állati erős mágnes van benne ... különben is, a kutya sem fogja keresni... Most már ketten aprították volna, de nem boldogultak vele. Átmentek egy másik helyre, ahol azután sikerrel járt a műtét: a szétfűrészelt mágneses vízkezelő készülékből kiemelték a mágneseket, egyet- egyet zsebre vágtak, a készülék többi darabját pedig — műszak után — eldobták a GUMIPARKETT A Palma Gumigyár váci üzemegységében a gépkocsik selejtes gumiabroncsainak őrleményéből lapokat gyártanak, amikre mozaikszerűen parkettaléceket ragasztanak. A Banol néven forgalomba kerülő termék kiváló hő- és hangszigetelő. Alkalmazásával jelentősen csökkentik az új házak födémjeinek építési költségeit. A váci üzemben az idén 80 ezer négyzetméter Banol készül, de 1970-re ezt a mennyiséget ötszörösére növelik. SZÍNHÁZ: Spanyolul tudni kell Tabi László komédiáj’a a Vígszínházban Éjjel nappal préselik Szüret — esőben is Zivatarokkal búcsúzott az évszázad legcsapadékosabb szeptembere, s ugyancsak esővel köszöntött be október is. A hetek óta tartó nedves, hűvös időjárás alaposan megdézsmálta a szőlőt: most már a keményebb héjú fürtöket is támadja a rothadás. Szüretelnek is a Duna—Tisza közén, mentik a termést esőben is. Vasárnap a háztáji szőlőskertekben dolgoztak a legtöbben Cegléd, Nyársapát, Monor, Dabas és Nagykáta környékén. A prések ezreiből csurgott a „homok leve”. Még szerencse, hogy a rothadás miatti meny- nyiségi veszteséget valamelyest kárpótolja a tavalyinál általában jobb minőség. A mustok cukorfoka az utóbbi két hét alatt tovább növekedett. Egyébként megerősített szüreti műszakot tartanak a nagyüzemi ültetvényeken, a pincegazdaságok telephelyein pedig éjjel-nappal préselik a szőlőt, töltik a hordókat. Van ebben a darabban, az első felvonás elején tíz perc, amikor a Tabi-darabokon fa- nyalgó kritikus is kénytelen előredőlni a székén. Igen! Most igazi komédia következik majd! özv. Pálossy Attilá- né bakonyterebesi villájába dél-amerikai IBUSZ-vendégek érkeznek, kiknek számos kikötésük között a legfontosabb: a házban senki se tudjon spanyolul. De Viola néni tud spanyolul. Próbának vetik alá, s a legválogatottabb cifraságokat mondják neki, természetesen magyarul, amit Viola néni nem ért, mert ők tulajdonképpen spanyolul beszélnek, és hasonló cifraságokat válaszol nekik magyarul, amit a spanyolok nem értenek. Fergeteges nevetés hullámzik végig a nézőtéren, s izgatottan várjuk, hogyan lesz képes továbbfejleszteni a szerző ezt az igazi komédiái alapszituációt, amikor legnagyobb sajnálatunkra váratlan és melodramatikus fordulat következik; Viola néni magyarul bevallja, hogy ő tud spanyolul, s az inkognitóban utazó dél-amerikai diktátor magyarul (spanyolul) men- tegetődzik. A léggömb mielőtt igazi magasságokba emelkedett volna, szétpukkadt. A nevetés elül, hátradőlünk bársonyszékünkön, s végignézzük a háromfelvonásos komédiát. Ezennel nem a Madách- ban, ahol Tabi háziszerzőnek számít, hanem a Vígszínházban. A történet a társalgási-társasági drámák íratlan törvényei szerint egy villa nappalijában játszódik. Egy idős hölgy (Sulyok Mária) megtanít egy fiatal lányt (Halász Judit) hogyan kell férjet fogni. És Margó, a fiatal lány, megtanítja az idős hölgyet, Viola nénit, hogyan kell férjet fogni. Mindkettőjüknek sikerül. Viola néni meghódítja Diego Esparterót, Calatrava elűzött elnökét a tyúkhúslevessel, Margó pedig meghódítja az elnök fiát egyszerű bájaival. A néző boldogan áll fel a puha bársonyszékből. Nem csak a fiatal és az öreg szerelmesek kapták meg amire vágytak: az elnök a tyúkhúslevest, az elnök fia a bájos hölgyet, de az eleven néző is megkapta a magáét, s ha van némi képzelőereje, negyedik felvonásként azt is oda tudja képzelni, amit Tabi már nem írt meg: a boldog nászt. Tabi László kitűnő érzékkel tud bennünket kiragadni a világból, amely körülvesz bennünket vaskos tragédiáival, vaskos boldogságaival és vaskos komédiáival, még a felvonásközi szünetekben sem térünk magunkhoz, örömmel süppedünk vissza az ő nyelvileg finom, elegáns humorral tűzdelt, szerkezetileg kiegyensúlyozott világába. S ez a Világ bizonyára sok embert elégedetté tesz — legalább három órára. N. P. A szerelővállalat embere értetlenkedve jelentette, hogy a szereléshez kikészített műszer eltűnt. Először csak rendetlenségre gyanakodtak, de azután a rendészet keresni kezdte, hova is lehetett? A gyár, persze, hamar tudomást szerzett a dologról, s amikor M. meg V. látta, hogy fele sem tréfa, jelentkeztek a rendészetnél, s megmondták, mit cselekedtek. A hazavitt mágneseket visszahozták, a patak partján eldobált alkatrészeket — nagy keservesen — megkeresték. A gyár igazgatója, mivel fiatal emberekről volt szó, eltekintett a bűnvádi feljelentéstől, bár a társadalmi tulajdon tudatos rongálása volt cselekedetük, hiszen technikumi végzettséggel, üzemgépészi beosztással nem lehetett nem tudni, mit is tesznek. A fegyelmi határozat azonban nem lehetett más, mint azonnali hatállyal történő elbocsátás. M. János a határozatot tudomásul vette, s örült, hogy ennyivel megúszta a dolgot. V. László azonban fellebbezett a vállalati egyeztető bizottsághoz, s ott — úgymond — megértő humanitást kért. Meg is kapta ... A vállalati egyeztető bizottság, tekintettel V. László fiatal korára — 24 éves! — a fegyelmi határozatot megmásította, s büntetésként az üzemgépészt alacsonyabb munkakörbe helyezte. A vállalat igazgatója, tekintettel V. László gépipari technikumi végzettségére, fellebbezést nyújtott be a területi munkaügyi döntőbizottsághoz, az eredeti fegyelmi határozat helyben hagyását kérve. A végső verdikt úgy hangzott: V. László maradjon a vállalatnál, alacsonyabb munkakörben. V. László végül is — de most már önszántából! — kilépett a Fortéból, mert az alacsonyabb munkakörbe helyezést igazságtalannak tartotta, ő — minden bizonnyal — több megértést remélt.. • Eddig a történet. Azt kérdeztük: hol az igazság? Toldjuk meg: ,mi az igazság? Bővítsük újabb kérdésekkel: meddig terjed a humánum? Lehet-e úgy jót tenni valakivel, hogy ez a jó tízek és százak szemében degradálja az igazságot, teszi kétségessé a fegyelmet és fegyelmezést, esetlegessé a vétket és következményét? Szabad-e úgy védeni a dolgozót, hogy a dolgozók arra a következtetésre jussanak: nem is olyan nagy ügy szétbarmol- ni egy rendkívül fontos készüléket? Lám, V.-nek is mi baja lett? Nehogy félreértés essék: soha nem védtük a túlkapásokat, a_ vezetői hatalmaskodásokat, sőt lapunk hasábjain is szóvá tettünk nem egy ilyen esetet. Ám az élet nem ismer sémákat, nem ismeri azt a felosztást, hogy csakis a dolgozót kell védeni, szemben — kivel is? — a gyárral. Mert mi a gyár? Nem az igazgató! A többi dolgozó közössége! Az igazságot kell tehát védeni, s a valódi humánum mellett voksolni. Mert ugye, azért néha annak is igaza lehet, aki azt védi, ami — mindannyiunké?! Mészáros Ottó eíós bét Budapesten Hazánkban — sokan talán nem is tudják — évente négy- milliárd forint kárt okoz a fémek korróziója. A kutatók Európa-szerte keresik a védekezés legcélravezetőbb módszereit. E törekvés jegyében tartja 41. tanácskozását Budapesten a Technika Házában, okóber 7. és 12. között az Európai Korróziós Szövetség. A magyar kutatókon kívül 19 ország neves szakemberei számolnak be öt szekcióban a fémkorrózió elleni küzdelemről.
