Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-22 / 248. szám
WI Mietet kúriait 1968. OKTÓBER 22., KEDD „.A láncoktó! a “ Közlekedéspolitika Uitz Béla Budapesten Uitz Béla, ez a — saját kifejezése szerint — „két ha- zájú” művész sok mindent összefoglalhatna eddigi életéből. Hiszen nemcsak a magyar, hanem a szovjet szocialista művészetnek is a bölcsőjénél volt. A kiállítással járó izgalmak, gondok közepette találInformációs statisztika A világon ma naponta 300 millió példányban jelennek meg újságok. A föld országaiban 400 millió rádiókészülék, 130 millió tv-készülék és több mint kétszázezer filmszínház működik. Az UNESCO adatai szerint a minimális információ biztosításához száz lakosra számítva tíz példány újságra, öt rádiókészülékre és két moziférőhelyre van szükség. Azonban a világ lakosságának 70 százaléka (2 milliárd ember), különösen a fejlődő országokban még nem jut hozzá ehhez sem Afrikában például száz lakosra csak két rádiókészülék jut (Európában 23, az Egyesült Államokban 72). A gyümölcsfák között a legmagasabb kort a diófa éri el. Gyakran előfordul, hogy 800 éves diófákról adnak hírt, de az Alpokon találhatók olyan példányok is, amelyek túlhaladják ezt az időt. A dió után a körtefa korát számítják a legmagasabbnak a gyümölcsfák világában; Németalföldön 180 éves körtefákat tartottak számon. A természet ritkaságszámba menő „produktumai” között említik a bükkfát, amelyek között nem egy éri el a 900 évet, nyírfából 570 éves példányt is ismernek, a mezei juhar 500 évet elér. A fenyőfa Európában a 300 —400 évet megFÁK éri, szilből 350 éves . fákat tartanak nyilván. A rózsa egyes helyeken 400 évig is életképes és kivételes esetekben a borostyán is eléri ezt a ritka kort. Várhegy déli lejtőjén meglepő látványt nyújt egy hatalmas japán akác. Korát 300 évre becsülik, ez a legismertebb példány hazánkban. Budápesten először 1789-ben ültettek fákat utcán. A Roosevelt téren a kellemes illatú akácfák 179 éve bontogatják szirmaikat. A Margitszigeten, Arany János kedves pihenőhelyén a híres-nevezetes tölgyek 28—30 méter magasra nőve állnak több mint 200 éve. Tizenegy ilyen tölgy található itt és köztük nem egy törzse megközelíti a 350 centimétert. Földrészünkön 1000 éves életkorukkal a hárs és platán a „rangidős” a fák között, a leghosszabb ideig ezek élnek. Budapesten a legismertebb platánok a Városligetben vannak. A margitszigeti platánok között a legszebb formájú a szabadtéri színpad közelében áll, 130 éves és hatalmas koronájával a legszebb példánynak tartják országszerte. A Pest menyei Állami Vállalat heti 44 órás munkaidővel, magas kereseti lehetőséggel AZONNAL FELVESZ kőműves, ács-állványozó, lakatos, asztalos, villanyszerelő, műköves, burkoló, autószerelő, vízvezeték és központi fűtésszerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges szak- és betanított munkásokat, továbbá kubikos, szállító- rakodó és általános segédmunkásokat. Munkásszállás van. Szociális juttatásokat nyújtunk. Útiköltséget térítünk. öt napos munkahét, kiemelt munkahelyeinken 8%-os kiemelt pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21. MOST RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT LEHEL HŰTŐGÉPÉT Családjának létszáma szerint válassza ki a legmegfelelőbbet, 50, 125, 150 vagy 175 literes változatban. MINDEGYIK KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ I koztunk estefelé. Fáradt volt, előrehajolt a fotelban, két karjára támaszkodott. Aluirqtlanul is az egészségi felől érdeklődtem. „A természetnek megvannak a maga törvényei. Az ember anyaga elhasználódik. Ez a rendje. Egyébként úgy érzem magam, ahogy egy 81 éves emberhez illik.” Ezek után nem is a múltat bolygatjuk. Vajon dolgozik-e még a mester? „A láncoktól a csillagokig" témájú freskón dolgozom. Lenin születésének 100. évfordulójára készítem. A kilenc részből álló történelmi tárgyú kompozíció bemutatja az orosz proletariátus harcát a hatalomért, a forradalom győzelmét, a szocializmus építését és napjaink csillagostrománál fejeződik be. Most, hogy első magyar- országi kiállítását rendezik, hogyan látja festészetét, témáit? Az ember élete örökös harc az újért, a jobb életért. Művészetemmel, tudásommal mindig a nép harcát igyekeztem támogatni. Témáimat mindig ebből merítettem. Felléptem a háborúk borzalmai, embertelensége, kínjai ellen. Természetesen témáim közé tartozik a harc eredményének, a békés munkának ábrázolása is. Ma az emberek arckifejezésén nem a bizonytalanság, a bánat, a kilátástalanság pecsétje virít, hanem nyugodt bizalom a holnapban — mondja befe- íezésül. A. F. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyitja meg „A magyar közlekedéspolitika” című kiállítást ma a Közlekedési Múzeumban. Az elmúlt héten az ország- gyűlés elfogadta az új közlekedéspolitikai koncepciót. Ennék a tervezetnek illusztrációja a most megnyíló ikiállítás, melyet a megyék képviselőcsoportjainak vezetői még a múlt hét folyamán megtekintettek. A múzeum a nagyközönség számára ezen az igen érdekes kiállításon meglepetéssel is szolgál, hazai viszonylatban először gombnyomásra működő automata tárlatvezetőkkel kalauzolja látogatóit. (Az új találmány a Mechanikai Labor terméke). Foto: Gárdos Mi hír a „Tö;syes"-ben? Gyorsan szárnyára vette a hír a Nagykátai Fogyasztási Szövetkezet Tölgyes-csárdáját. Most írták alá a szerződést az IBUSZ-szal és az Express Ifjúsági Utazási Irodával, amelynek értelmében népes kirándulócsoportok rendszeres látogatására lehet számítani az őszi-téli évadban is. A lovaglóiskola megnyitásához is befejezik az előkészületeket. Decemberben megnyílik a Lőrinckátai Állami Gazdaság százszemélyes szállodája az ifjúsági tábor területén. Tavasztól már a vendéglő környékén is állnak a faházak, amelyeket a nyaralok és kirándulók vehetnek igény- be. Olajvezeték A belga kormány jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében a Shell, a British Petróleum és a Petrofina nevű belga olajtársaság egymilliárd belga frank költséggel 100 kilométeres olajvezetéket épít Antwerpen és Rotterdam között. Periszkóp az Egyetemi Színpadon Riport és kritika TÚRA A drukkolófás Ilon néni Régi hagyománya van Túrán a hímzésnek. A szebbnél szebb motívumokkal kivarrt asztalterítőket, szalvétákat, blúzokat, zsebkendőket, díszpárnákat és fejkendőket határainkon túl is szívesen vásárolják. Túrán jelenleg harminc asszony dolgozik szövetkezetbe tömörülve. A csoport legidősebb tagja a 72 éves Tóth. L. Mihályné, akit néhány évvel ezelőtt tüntettek ki a „népművészet mestere” címmel. Ilon néni 12 éves korában kötött barátságot a hímzőtűvel, s még most is naponta 4—5 órát dolgozik. Nemcsak a tűvel, fonallal bánik mesteri módon, hanem a jellegzetes túrái motívumokat, az őszirózsás, csillagos, tulipános, szív, galamb alakú és virágkoszorús mintákat is maga tervezi. A mintákat rézszálakból formálja meg, s ezt rögzíti az úgynevezett drukkolófába. Ilon néninek csaknem ötszáz maga tervezte nyomófája van, amelyeket nemcsak a turaiak, hanem a szomszéd községbeliek is használnak. Az idős népművész szívesen adja át tudását; jelenleg is több asszonyt tanít a hímzés mesterségére. A sötétbordó függönyön hol erősödik, hol egészen elhalványodik a reflektorok fénye. Elhangzanak az utolsó utasítások, mikor, ki jöjjön be, percek múlva kezdődik az Egyetemi Színpad aktuális riportműsora, a Periszkóp. Lassú surrogással nyílik szét a függöny, a színpadon nincs díszlet. Fehér vetítővásznon színes fények, a vászon mellett kisasztal, körötte székek. A két műsorszerkesztő: Leho- tay-Horváth György és Vágó Péter idegesen járkálnak a nézőtér széksorai között, igazgatják magukon a nyakkendő csomóját. Kintről már behallatszik a várakozók zsivaja. Vágó Pétertől az Egyetemi Színpad céljairól érdeklődöm: — A színpad célja, a műsorok célja. Újat és merészet produkálni, hogy a néző maga is a játék részévé váljon, hogy a közönséggel ki tudjunk alakítani egy kontaktust, melyben érezze — a műsorban ő is érdekelt, rá is számítunk. Legyen az film, színdarab, koncert vagy riport, MORFONDÍROZOK Óvjuk a művészetei a dolgozóktól Eddig voltak hivatalok, melyeknek az a rendeltetése, hogy a művészetek iránt nem kellőképpen érdeklődő embertársainkat rávezessék a kultúra kincseinek élvezetére. E szervek hatalmas költségvetésekkel dolgoztak, szubvencionálták a művészeteket, propagandát fejtettek ki a tárlatok, múzeumok és színházak érdekében, sőt, minden színházjegyre rá is fizettek néhány forintot. A dolog nem nagyon mehetett, mert a lapokban egyre azt olvasom, hogy csökken a színházlátogatók száma, alig akad látogatója a tárlatoknak és a könyvvásárlók is leginkább Rejtő Jenőt keresik. A múzeumokkal hasonló a helyzet, ezért is forgattak mostanában több filmet is múzeumban, mert ott úgyis üresen tátongtak a termek. Most aztán született egy nagy újítás, melynek eredményéről sietve és örömmel számolok be olvasóinknak. Az újítás szerzői abból indultak ki, hogy az emberből sosem vész ki egészen a gyerek, s amit tiltanak tőle, az iránt sokkal jobban érdeklődik. E felismerés adhatta az ötletet a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának, mely úgy rendelkezett, hogy a szentendrei Parkmúzeumot október elsején be kell zárni és csak jövő május elsején szabad kinyitni. A gondnok tiltakozott, mondván, hogy ez a legjobb idő a múzeum üzemeltetésére, mivel — mint a klasszikus vers is mondja: Télen nagyon hideg van, Nyáron nagyon meleg van. Most jó a hőmérséklet, nincsen szebb, mint ilyenkor sétálni az őszi pompába öltözött kertben a gyönyörű szobrok között. A gondnok persze nem ért a pszichológiához. Az elmúlt vasárnap azonban meggyőződhetett róla, hogy a feletteseinek volt igaza. Mintegy ezren zarándokoltak el a Parkmúzeumhoz. Eddig csupa unottan besétáló embert látott. Most, hogy észlelték: a kert zárva van, rendkívül izgatottak lettek, verték a kaput és követelték, hogy engedjék be őket. A látvány nyilván jókedvre hangolta a művészetek sáfárát, mert ugyan ki látott még több száz embert, mondjuk a Műcsarnok előtt, ilyen felhevülten. Utoljára ilyen jelenet 1848. március 15-én zajlott le a Nemzeti Múzeum előtt, de mint a korabeli tudósításokból kitűnik, az itteni csoportosulás nem a múzeumba akart bejutni, hanem a történelembe, mely teljes mértékben sikerült is nekik. A gondnok közölte a leghangosabbakkal, hogy a megyei múzeumok igazgatósága rendelete értelmében a Parkmúzeum zárva van. Es íme a művészet iránti olthatatlan rajongás, melyet e csodálatosan bölcs intézkedés váltott ki, azt eredményezte, hogy a látogatók hada betörte a kaput és csak azért is végignézte a kert valamennyi szobrát. Mondják, hogy ennyi látogatója még nem volt a múzeumnak. Ezek persze jegy nélkül mentek be, mivel a gondnoknak már nem volt jegytömbje. A Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője az intézkedést azzal indokolta, hogy az őrök szerződése szeptember 31-én lejárt. Hivatkoztam rá, hogy a gondnok egyedül is vállalná, de azt mondta, hogy a gondnoktól ezt nem lehet ingyen kívánni. Vasárnap hatszáz ember nézte meg ingyen a múzeumot, az így elvesztett összeg egy jegyszedő egész havi fizetése. Ezek persze csak érvek, lényeg a kincstári logika: A régi hadseregben kimondták, hogy mikortól meddig lehet köpenyt viselni és a baka kö- penyben járt akkor is, ha ká- ' nikula volt, és levette a kiírt napon, ha térdig járt a hóban. Persze, én örülök a dolognak, mert csak így számolhattam be a nagy eseményről: az érdeklődők ostrommal vették be a művészetek hajlékát. Persze, annak is örülök, hogy Ik- vai Nándor, a Múzeumok Igazgatóságának vezetője megígérte: a jövőben, amennyiben az idő engedi, minden szombaton és vasárnap nyitva lesz a Parkmúzeum. Végül is semmi nem történt. Ilyen tanulságok árán lesz egyre bölcsebb az ember. Ősz Ferenc itt helye van a vitának, az észrevételeknek, ezt húzza alá a háromhetenként „megjelenő” hangos folyóirat, a Periszkóp is. Témákat vetünk fel, vázlatokat, melyeket meghívott vendégeink és a közönség tölt ki tartalommal. Ez a műsor két évvel ezelőtt indult Horizont címmel, de az aktualitás annyira összefolyt a téma köré kialakított kérdéstömeggel, hogy szakítottunk a hagyománnyal, és mostantól különválasztjuk az időszerű anyagot a kerekasztal-beszél- getéstől, a széles körű vitától. Három témát dolgoztunk fel: a nő és férfi, a patriotizmus és nacionalizmus, az igazi művészet és a dilettantizmus problémáit. A meghívottak érdekeltek a témában, vendégeink között van építészmérnök, író, színművész, pszichológus, orvos, filozófus. Ezek együttes értékelése indítja tulajdonképpen meg a vitát. Az első Periszkóp a „szexuális forradalom” problémakörére épít. Utópiák hangzanak el, az emancipáció kérdése kerül reflektorfénybe, szó lesz a szabadszerelemről, a házasság intézményéről, a prostitúcióról — egyszóval kényes témákról. A Periszkóp első adásának főtémája tehát a nő és férfi viszonyát tárgyalta. Hasznos volt az időszerű kérdések különválasztása (a műsor elején fél órát foglalkoztak ezekkel). A néző egy vitasort láthatott, melyet aztán saját észrevételeivel fűszerezhetett. A vendégek (Sütő Irén, színművész- nő, dr. Benczúr Gyula rendelőintézeti főorvos, Hermann István adjunktus) és a műsorvezető (Lehotay-Horváth György) problémafelvetéseit azonban megelőzte egy kis történelem — az ókortól napjainkig, irodalmi és művészeti szemelvényekkel kiegészítve az elmondottakat. „A múlt nélkül nem érthetjük a jelent.” — hangzott az érvelés, csakhogy, aki egy ilyen műsorra jegyet vesz, az tisztában van a múlttal, például feltétlenül ismeri Tolsztoj Kreutzer szonátáját. A szünet után kezdődő elég magas színvonalú vita nem terjedhetett ki sok mindenre, így a problémák futószalagon követték egymást, sokszor a kérdés megválaszolására sem jutott elég idő. A játék csápokként kapkodott ide-oda, mondanivalója szétfolyt. Talán más témában elengedhetetlen a visszapillantás és az áttekintés, de ebben az esetben erre nem volt szükség. A műsor felszínes maradt, pontosabban nem átfogó, hanem hiányos összképet adott. A háromhetenként jelentkező „hangos folyóirat” következő adásának címe: „Hazafiak és Hazaffyak”. B. Tamás Ervin
