Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

1968. OKTOBER 22., KEDD reai MEGYEI tKíHap A Vöröskereszt programjából: AMBU-fantom, műember Csecsemők, öregek ápolása A veszettség, mérgezés ellen Német Verától, a Vöröske­reszt megyei titkárától meg­kérdeztük, milyen feladatok megoldására készülnek az őszi­téli időszakban. — A Vöröskeresztnek is kö­zelebb kell lépnie az élethez. Elnökségünk alaposan megvi­tatta, mit, milyen sorrendben valósítsunk meg. Szerintünk a legfontosabbak egyike a fia­talok egészségügyi szokásainak kialakítása. Az ifjúsági Vörös- kereszt nagy munkát végez az iskolákban. A rendszeres fog­ápolástól a személyi tisztasá­gig mindenre van gondjuk. Emelkedik a gyermckbal- esetek száma. Megelőzésé­re a magunk részéről is OKtató-ismertető filmvetí­téseket tartunk. A fiatalok szeretik az elsőse­gélynyújtó tanfolyamokat. Buzgón ejjámak az előadások­ra. Az elméletet fújják, ha azonban alkalmazni kell a ta­nultakat, csődöt mond a tudo­mány. A legalapvetőbbekkel, például a mesterséges lélegez­tetéssel is alig tudnak megbir­kózni. Idén életnagyságú, gu­miból készült, úgynevezett AMBU-fantomon mutatjuk be a fogásokat. Nagyon érdekes, hogy a bábu mellkasa átlátszó, mozgás közben mutatja a tü­dő élethű működését. Az emberek nagy érdeklő­déssel kísérik a különböző is­meretterjesztő tanfolyamokat. Egyre több gyermek születik. A jövendő kismamák — még azok is, akiknek már van gyermekük — örül­nek az anyák iskolája tan­folyamoknak. Valaki a hallgatók közül min­dig elhozza a kisbabáját, azon mutatják be a helyes öltözte­tés, fürdetés módját. Ugyan­így, sok a jelentkező a házi betegápolási tanfolyamokra. Sajnos, Pest megyében él az országban a legtöbb öreg em­ber. Ugyanakkor itt a legnehe­zebb szociális otthonba jutni. Betegesek, törődöttek, otthon fekszenek. Azok a hozzátarto­zók, akiknek súlyos betegük van, szívesen megtanulják a legjobb ápolási módot, hogyan könnyíthetnek szeretteiken. — Milyen „új” témákkal foglalkoznak még a tél folya­mán? — Például a veszettséggel. A múltban a legtöbb ember alig hallott róla, most mindenkit érdekel. Nincsen olyan falu, ahonnan ne kérték volna, is­mertessük alaposan ezt a ve­szedelmes kórt. A mezőgazda­ságban mind több vegyszert alkalmaznak, sok közülük mér­gező. Az elmúlt években szám­talan tragédia okozója lett, hogy elővigyázatlanul használták a veszélyes anyagokat. Rendszeresen ismertetjük a védekezés módját. A termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok vöröskeresztes egészség- ügyi felelőseit több napos to­vábbképzésen oktatjuk a mér­gezések megelőzésére. — Ezeken és más előadá­sainkon mndenkit szívesen lá­tunk vendégül — zárta a vil­láminterjút Német Vera me­gyei titkár. k. m. rnaiium 1968. október 22., kedd, Előd napja. A nap két: 6.13, nyugszik: 16.44 órakor. A hold kél: 6.52, nyugszik: 16.46 órakor. Derült, az évszakhoz képest hideg idő, csapadék nélkül. Mérsékelt szél. Hajnalban és reggel többfelé párásság, köd. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 9—14 fok között. Holnapos volt... Harminc éven aluliaknak Könnyűzenei fesztivál Hétre emelkedett a százhalombattai tűz áldozatainak száma Űjabb két halálos áldozata van a százhalombattai szeren­csétlenségnek. Vasárnap reg­gel Márki János 23 éves szi­vattyúkezelő, hétfőn reggel Vörösmarti Lajos 19 éves .szi­vattyúkezelő halt bele sérülé­seibe. A Dunai Kőolajipari Vállalat új üzemegységében csütörtökön bekövetkezett tűz áldozatainak száma így hétre emelkedett. A tegnap délután kiadott kórházi jelentés szerint a sé­rültek közül már csak Pozso­nyi János állapota súlyos. Bandur Jolán, Dömötör Jó­zsefné, Merle János, Cserháti Károly és Tóth Sándor állapo­ta javuló, gyógyulásukra min­den remény megvan. A hét végén ismét több száz olajmunkás jelentkezett, hogy szükség esetén vért és adjanak szerencsétlenül társaiknak. bőrt járt Ötös erősségű földrengés Tapolca környékén A Sashegy egyik barlangjá­ban működő budapesti föld­rengésjelző állomás műszerei hétfőre virradó éjszaka 2 óra 2 perc és 22.2 másodperékor közeli — mintegy 140 kilomé­ternyire kirobbant — földren­gést jeleztek. Az 1,1 ezredmilliméteres talajmozgás Budapesten 3 percig tartott. A műszer „tűje” — azaz a hajszálvékony fénysugár — 2.5 milliméterre tért ki a sza­lagon. A műszeres mérések és az eddig érkezett észlelési adatok nagyjából egybehangzóan arra mutatnak, hogy a földrengés erőssége az epicentrumban — a rengés felszíni középpontjá­ban — 4—5 fok erősségű, a Richter-skála szerint 3,8 mé­ret volt., Kétezerötszázszor kisebb energiát képviselt, mint az 1956. évi dunaharaszti földrengés. Az epicentrum földrajzi be­határolására és alatta a ren­gésfészek mélységének megál­lapítására előreláthatólag csak Szerdán lesz mód, amikor az ország másik három szeizmo­lógiai állomásról — Piszkéste- tőről, Sopronból és Kecske­métről — beérkeznék Buda­pestre a műszeres mérések eredményei. Annyi azonban tény, hogy Tapolca környéke, ahonnan az első jelentések ér­keztek, valóban körülbelül 140 kilométernyire van a főváros­tól. 30 EVE, 1938. október 22-én halt meg Ernőd Tamás. 18 éves joghallga­tóként. a Hét hasábjain tűnt lel verseivel. Újságíró lett, s az új magyar líra forradalmát útnak­indító nagyváradi Holnaposok társaságának egyik alapítója voit. A híres „Holnap” antoló­giában költeményciklussal sze­repelt. Kezdeti, némileg utánér­zéseket tükröző versei után csak­hamar rátalált egyéni hangjára és azt igen sok ragyogó stílus­ban megírt versben, irodalmi színvonalú, érzelmes, franciás sanzonban és színműben juttatta kifejezésre. 1914-ben Budapestre jött és már mint elismert, nép­szerű dalszerző, színpadi író. egymásután több kis színház igazgatójaként és mint újság­író tevékenykedett. Az első vi­lágháború idején írt megkapó háborúellenes versei igen nép­szerűek voltak. Ügy tartják szá­mon, mint a magyar kabaréköl­tészet egyik nemesítőjét. Számos verskötete jelent meg, mintegy 390 dalszövege, 70—80 egyfelvoná- sosa és féltucat egész estét be­töltő színműve szerepelt a fővá­rosi színpadok műsorában, kö­zöttük a nagysikerű „Mézeska­lács” című daljáték, melynek szövegkönyvét írta. DunakömSőd és Dunaföldvdr között történt... A Belügyminisztérium Tűzrendé­szet! Országos Parancsnoksága ké­ri annak a fekete Volga személy- gépkocsinak vezetőjét és utasait, akik október 17-én éjjel 23—24 óra között Dunák ömlőd és Dunaföld- vár között a 6-os számú műúton, a 95-ös kilométerkő közelében egy. tehergépkocsi tűzesetét látták, majd segítségnyújtás végett intéz­kedtek, jelentkezzenek Budapesten a 110—002 telefonszámon, vagy a BM Tolna megyei Tűzrendészeti Parancsnokságán (Szekszárd) Mi­kes utca 16—122. szám alatt. Agyonlőtte kishugát egy 9 éves gyermek Hol tart a stafétabot? A kérdés jogos, hiszen múlt hét elejétől a hónap utolsó napjáig bonyolítja új akcióját az OTP Pest megyei Igazgató­sága. Mint már jeleztük, aki Fészekrakás (Zsoldos Sándor rajza.) ez alatt az idő alatt nagyobb települések OTP-fiókjainál és az ebbe a körzetbe tartozó postahivataloknál vált leg­alább 200 forint értékű betét­könyvet, az kap egy betűt, szá­mot tartalmazó lezárt staféta­botot. Ezek tulajdonosai talál­koznak majd a megadott he­lyen. A helyszínen tudják meg, milyen nyereményekkel jutal­mazzák a szerencséseket. Po­gány Miklós igazgatótól azt kérdezzük mindenekelőtt, mi­lyen településekről van szó. — Cegléd, Vác, Gödöllő, Szentendre és Nagykáta. Ezek­nél az OTP-fiókoknál, illetve a fiókokhoz tartozó postahiva­taloknál váltott betétkönyvek mellé adnak stafétabotot. — S viszik-e? — A tavalyi „Keresd a kul­csot” akciónk sikerének kö­szönhető, hogy már az első órákban nagy tömegek jelent­keztek, úgy hogy attól kellett tartanunk, már jóval a hónap vége előtt elfogy a nyeremény­lehetőséget biztosító stafétabot, mint a hónap vége. Rengeteg holmit ajánlottak fel egyéb­ként különböző üzemek, szö­vetkezetek. A nyereményekről legköze­lebb. Döbbenetes családi tragédia történt szombaton, késő dél­után, Nyársapáton. Nagy Józsefné, házuk pad­lásáról észrevette, hogy udva­rukba beszökött egy macska. Szólt 9 éves kisfiának, hozza fel édesapja vadászfegyverét és lője le az állatot. A gyer­mek a lakásban betöltötte a puskát és kiment az udvarra. Ott 5 éves húgával, Évával ta­lálkozott, akire két méterről ráfogta a fegyvert. A puska ekkor véletlenül elsült, és a lövés Nagy Évát szíven találta. A gyermek sérülésébe a hely­színen belehalt. Nagy Józsefné ellen gondat­lan emberölés miatt, az apa ellen foglalkozás körében el­követett halált okozó veszé­lyeztetés miatt indít eljárást a rendőrség. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mozart: D-dúr divertimento K. 251. 8.50: Gondok a madárvilág­ban. 9.00: Harsan a kürtszó. 9.43: Aranyvölgy. Részletek Dunajevsz- kij operettjéből. 10.10: Mexikó 1908. 10.15: Cserei Mihály emléke­zete. 10.35: Kamarazene. 11.00: Is­kolarádió. 11.35: Tánczene. 12.15: Nóták. 13.00: A világgazdaság hí­rei. 13.06: A klasszikából a roman­tikába. Könyvismertetés. 13.21: Lohengrin. 14.02: Mai témák — mai dalok. 14.15: ABC meseáruház. 15.15: Szimfonikus zene. 16.05: Rá­dióiskola. 17.05: Tallózás a világ­sajtóban. 17.20: Hangverseny a stúdióban. 17.55: Reform. 18.28: Könnyűzenei híradó. 19.00: Esti krónika. 19.25: Mexikó 1988. Sport­hírek. 19.30: A Szabó család. 20.00: A MRT nép zenekara játszik. 20.30: Magányos tiszt szobát keres. Lírai komédia. 21.05: Mexikó 1968. 21.10: Mikes Éva és Udo Jürgens énekel. 21.29: Joan Sztherland Donizetti: Lammermoori Lucia c. operájából énekel. 22.20—1.00: Halló, itt Me­xikó ! (ökölvívás, úszás.) Közben szórakoztató zene. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Ez is, az is 120 percben. 12.00: Versenyművek. 12.40: Há­zunk tája. 13.00: Magyar szerzők kórusai. 13.16: Népdalok, néptán­cok. 14.08: Verdi: Aida — jelenet a IV. felvonásból. 14.2S: Cigány­dalok. 14.45: Hajnal Gábor versei. 14.50: Liszt—Horotfitz féld. II. ma­gyar rapszódia. 15.00: Tánczenei koktél. 15.45: Ifjúsági krónika. 16.05: Kónya Sándor operettdalo­kat énekel. 16.20: Kényszerképzet. Karcolat. 16.30: Szimfonikus mu­zsika. 16.50: Bemutatjuk a magyar számítógépet. 17.00: Csúcsforgalom. Riport. 18.10: Basilides Mária éne­kel. 18.34: Üt a határtalanba: az idő áradatában. 18.59: Népi zene. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­miát. A Prágai Kamarazenekar hangversenye. 21.25: A kor embe­re. 21.40: A Stúdió 11 játszik. 22.02: Emlékeim Emil Sauerről. 22.32: Ránki: Két bors ökröcske — mese zenével. URH 18.10: Magnósok, figyelem. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 7. lecke. 19.10: Két-zongora- szonáta. 19.33: Zenaida Pally és Jevgenyij Rajkov énekel. 20.04: A dzsessz kedvelőinek. 20.16: Mo­zart-est. 21.43: Szimfonikus zene. TELEVÍZIÓ 9.00: Iskola-tv. Környezetismeret. (Ált. isk. II. oszt.) Séta az erdő­ben. 9.55: Fizika. (Alt. isk. VI. oszt.) Az anyagmegmunkálás né­hány módja. 14.00: Környezetisme­ret (ism.). 14.55: Fizika (ism.). 16.43: Hírek. 16.50: Reklámműsor. 16.55: A XIX. nyári olimpiáról je­lentjük. 19.10: A párt védője. Port­réfilm dr. Domokos Józsefről. 20.00: Esti mese. 20.10: Tv-híradó. 20.30: Puccini: Bohémélet. Opera 4 felvonásban. A Szegedi Nemzeti Színház előadása, felvételről. 22,50: Tv-híradó — 2. kiadás. A dzsessz, a hagyományos tánczene, a beat és a polbeat kategóriájában — immár ne­gyedszer — országos ama­tőr könnyűzenei fesztivált ren­dez a KISZ és a magyar rá- dió. A kiírás értelmében a műfajnak azok a művelői ve­hetnek részt a seregszemlén, akik 1969. január 1-től még nem töltik be a 30. életévü­ket. Az együtteseknél az át­lagéletkort veszik figyelem­be. A nevezéseket december 1-ig a KISZ városi, járási, Budapesten pedig kerületi bizottságokhoz kell' benyúj­tani. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái. Ifj. Klenyán Mi- hályné szerdán Rádon, Tedás Józsefné Vácegresen tart fo­gadóórát. — 99 éves korában meghalt Szigetszentmiklós legidősebb asszonya, László Erzsébet. — Állattenyésztési tudo­mányos napok kezdődnek ma a Tudományos Akadémián. — A hatályos munkajogi állásfoglalások és a kollektív szerződés a Munka Törvény- könyve függvényében címmel tartanak szerda délután 13 órakor előadást a Gödöllői Járási Tanács tanácstermé­ben dr. Posta Gyula és dr. Konkoly Gyula. — Az Országos Anyag- és Árliivatal elnöke részletesen szabályozta az árellenőrzés­sel összefüggő kérdéseket. Kimondta, hogy valamennyi itthon előállított vagy forga­lomba hozott áru ára, továb­bá a szolgáltatások díjára ki­terjed az ellenőrzés. — Pénteken búcsúztatják a Farkasréti temetőben az el­hunyt Gereblyés László Jó­zsef Attila-díjas költő-mű­fordítót. — Bronzkori népek Cegléd környékén címmel tart ma délután 18 órakor előadást Cegléden, a Kossuth Mú­zeumban dr. Kovács Tibor. — Kigyulladt szombat dél­után Gödöllőn a KÖFÉM raktárépületének teteje, és a tűz átterjedt a raktárhelyi­ségre is. A tüzet a gödöllői tűzoltóság oltotta el. A kelet­kezési ok és a kárérték pon­tos megállapítása kivizsgálás alatt. Az anyagi kár hírek szerint több mint 100 ezer fo­rint. TV-FIGYELO Kritika helyett A képernyőn huszonkét ember kergeti az op-art kalapot. Csont­zene, durr bele, reccs, törik a szék a fényképész kezei között. Kán-kánt járnak a nézők idegei, mert a rajzolt díszletek előtt ne­gatív fényképfigurák táncolnak, énekelnek: kislány, kezeket fel! Fütyül a bíró, négy vonagló sebe­sült a pályán, négy egyforma csil­lárral érkezik a falusi násznép a kölcsönvett lakásba. Menekül a vőlegény, hogy megszerezze a dühöngő fényképész bajbajutott, bikinis szeretőjének az op-art ka­lapot, nyomában a násznép. A huszonkét megvadult játékos a labdát keresi, de csak a sípcson­tokat és a bokákat találja el. Több millió néző nyomoz a ké­szülékből éneklő hang gazdája után, de csak összefolyó, szürke foltokat talál. A fényképész az op-art kalapot reklamálja két fo­tel összetörése közben, a játéko­sok a. mérkőzés végét, a közön­ség gólt, a menyasszony szintén, azaz, bocsánat, a vőlegényét, aki éppen a kutyát zavarja, amely viszi-viszi a. francia ötlet nyomán talált op-art kalapot, a televízió­néző pedig a boldogságtól ordítani tudna. . . Bocsánatot kérek, ha egy kissé zavarosan számoltam be a televí­zió hétvégi műsorairól, de nem tehetek róla. egészen megkevered­tem. önhibámon kívül. Eddig ugyanis azt hittem, hogy a focit gólra játsszák, azaz a huszonkét játékos a labdát igyekszik a há­lóba juttatni. Tévedtem. Nem a labdát kell gólba továbbítani, ha­nem az embert. Ez volt számomra a mexikói—spanyol meccs tanul­sága. Erről az újításról a magyar televízió szerencsére nem tehet. Az operettslágerek című vasárnap esti műsorban bevezetett újításért azonban már teljes egészében vál­lalnia kell a felelősséget és a jogos szidalmakat. A közönség ugyanis nem a rajzolt díszletekre kíváncsi elsősorban egy-e^y adás során, hanem a szereplőkre. Azok sajnos ezúttal beleolvadtak a díszletekbe. Ami pedig az op-art kalap rejté­lyét illeti, amelynek szombaton este voltunk tanúi, máig sem ér­tem, hogy mi szükség voit ennyi badarság összehordásához a nem is közeli szomszédba, Franciaor­szágba menni — egy ötletért. Még egyszer elnézésüket kérem, de csak ennyi jutott eszembe kri­tika helyett a hét vége televízió­műsorairól. — p — — A magyar tudományos élet számos képviselőjének jelenlétében kísérték utolsó útjára hétfő délután a Far­kasréti temetőben dr. Malán Mihályt, a nemzetközi hírű professzort, a biológiai tudo­mányok kandidátusát. ...AKKOR IS BOGNÁR LENNEK... Egy mesterség, aminek már csak múltja van ......Az édesapám, a nagy­apám, de még annak az apja is bognár volt. Én a bátyámtól tanultam a mesterséget. Ö a Szász-Koburg herceg birto­kán dolgozott, én is ott vol­tam öt évig. Emlékszem, szép eszterházikocsit csináltunk neki. Ügy hívták azt a négy­kerekű, hajlított oldalú, ura­ságnak való parádés kocsit. 1 914-ben lettem önálló, az­óta egyfolytában dolgozom. Pedig az apám iskoláztatni akart, de én mindenáron ki­tartottam. Mindig itt laktam Ű jlengyelben, a házat az apámtól örököltem. Sok ko­csit megcsináltam életemben. Jártak hozzám Hartyánból, .Vecsésröl, Ócsárol. Még Pi­lisre is dolgoztam, pedig ott két bognármester is lakott. Dehát a Varga Gyula mun­kájának híre volt... Legjob­ban az új kerekeket szeret­tem. Amikor készen volt, le- citlingeztem, üvegpapírral megsímogattam, öröm volt nézni... Foglalkozom én asztalos- munkával, ajtót, ablakot csi­náltam, kádár voltam, ha kel­lett. Világéletemben szeret­tem dolgozni. Már nem em­lékszem, hányba’, Dabason volt egy kiállítás, ahol arany­érmet nyertem egy igásökör- járommal. Ma már? ... Szű­nik a bognármunka, a fia­talabb mesterek áttérnek másra. Látja, traktorok pö­fögnek az utcán. Ez kell, nem igás kocsi. S ha van, az is gu­mikeréken megy már... Nem mondom, kapanyél, ki­sebb javítás még előadja ma­gát, de az nem megélhetés. Tavaly rendeltek tallókapa- rót, a fa kiadta, csináltam egy kaszanyelet is. Lehet, hogy jövőre még itt áll a műhelyben. Gyalupad, eszter­ga, kerékszék — mindenféle szerszámom van bőven, de nem kell senkinek. Ha meg­halok, tönkremegy... Valamikor sok szép szánkó került ki a kezem alól, ma az sem megy. Csinál a gi/ár, meg aztán nincsenek már olyan nagy havak, mint ré­gen. Nem ismerek bognárt a kör­nyéken, én is hordókat, ká­dakat javítottam mostaná­ban. A faanyaghoz nehéz hozzájutni, aztán erő sincs már... Mert ez a legnehe­zebb mesterség. Nem is vá­lasztják a fiatalok. Azt sze­rettem volna, ha a fiam foly­tatja majd, de a feleségem nem egyezett bele, taníttat­ta, gépészmérnök lett. A lá­nyaim is elmentek a háztól, ketten maradtunk ... Se öregségit, se nyugdíjat nem kapok. Azelőtt nem le­hetett befizetni, amikor meg lehetett volna, már nem vettek fel a korom miatt. Gyárba is elmennék, de arra is öreg vagyok. Van két hold szántóm és négyszáz négy­szögöl szőlőm, abból élde­gélünk. Kiadom felesbe, nem tudok százforintos napszá­mot fizetni. A gyerekek segítenének, de inkább én adjak nekik tíz forintot, mint ők egyet. Majd csak megélünk valahogy, amíg a kezem emelni tudom. Ét­vágy van, csak a karjaim fáj­nak; hiába, hetvennyolc éves vagyok, sok nehéz fát emel­tem életemben. Kár, hogy kihal ez a szép mesterség... De ha én még egyszer kezd­hetném. akkor is bognár len­nék ...” — soós — Köszönetét mondunk kedves rokonainknak, a jó szomszédok­nak. ismerősöknek, akik szere­tett jó férjem és testvérem te­metésén megjelentek, sírjára a megemlékezés koszorúit és virá­gait helyezték, részvétükkel a szomorúságunkat enyhítették. A gyászoló család özv. Bődi Fe- rencné és özv. Bakai Lászlúné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom