Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

V 1968. OKTOBER 20., VASÁRNAP ;“<r^íLir 7 AZ ÉLETMENTŐ ATOM 1750 év helyett 12 éra Védő halálsugár Kevesebb a röntgennél A legtöbb ember, ha az atomenergiáról hall, a rom­boló hatásra, a bombára gon­dol. Pedig a békés alkalma­zása ma már nem elmélet, nem távoli célkitűzés, hiszen vannak módszerek, melyekkel a maghasadást ellenőrizni, irányítani lehet. Mindegyikünk számára egyénileg is igen fontos az atomenergia, az atommagha­sadás orvosi alkalmazásaiban mutatkozó fejlődés. Az egyete­meken külön tanszéket hoztak létre, sőt, még erre az évre az egész világra kiterjedő radio­KÖMOVES, VB-SZERELö, BURKOLÓ, ASZTALOS, FESTŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS. PARKETTÁS, VIZ-FÜTÉSSZERELŐ. VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETLAKATOS. SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. KUBIKOSOKAT, GÉPKOCSI RAKODÓKAT, TEHER­GÉPKOCSI VEZETŐKET. DÖMPER VEZETŐKET, RAKTÁRI SEGÉD­MUNKÁSOKAT, AUTÓ­SZERELŐKET, KŐMŰVESEK MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT (Iá évet betöltött fiúkat is) ÉS KALYHAFOTŐKET AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET s Budapest IX.. Viola u 45. sz alatt a Pro«pi‘ritá* K<* munkaügyi osztályán lógiai egyesület létrehozását tervezik. Ebben a szakágban a pá­ciensek száma évenként 30 százalékkal növekszik. Az al­kalmazási lehetőségek kiter­jednek az orvosi alapkutatá­sokra, a klinikai diagnoszti­kára és terápiára. A mesterségesen radioaktív­vá tett atomokkal, a radioak­tív izotópokkal elérhető ered­mények esetenként elképesz- tőek. Az ún. „jelzett atomok" módszerével ugyanúgy nyo­mon követhetjük az anyag, a sugárzás útját a szervezetben, mint a vándormadarak vonu­lási útját gyűrűzés segítségé­vel. Fontos, hogy diagnosztikai célokra rövid élettartamú izo­tópok álljanak rendelkezésre, melyek röviddel az orvosi vizsgálat után elbomlanak, te­hát igen gyenge, károsodást gyakorlatilag nem okozó su­gárzást jelentenek. Míg a Cu- rie-házaspár által 1898-ban felfedezett rádium felezési ideje 1750 év, addig a gyógyá­szatban használt izotópok egy részének felezési ideje csak 12 óra. (Vannak olyan izotó­pok, melyek felezési ideje a másodpercnek csak kicsiny törtrésze, de ezek gyógyásza­ti felhasználása természetesen lehetetlen.) A terápiás alkalm ázásoknál, a betegségek gyógyításánál, a radioaktív atommagok bomlá­sakor keletkező sugárzás bio­lógiai hatását hasznosítjuk. Fontos a sugárforrás, az izo­tóp lokalizálása a szervezeten belül. Számos módszer ismert, mellyel a beteg szervezetében a sugárzás kívánt eloszlása biztosítható. A legjobb ered­ményeket bizonyos pajzsmi­rigybetegségek áttételes daga­natainak kezelésénél érték el. A betegnek a jód radioaktív izotópját tartalmazó orvossá­got adnak be. A jódizotóp az anyagcserefolyamatok ré­vén a daganatban igen erősen koncentrálódik. Az izotóp bomlásakor keletkező sugár­zás hatótávolsága legfeljebb 2 mm, tehát míg a beteg szö­vetben a sugárdózis nagy és gyógyhatása megfelelően je­lentkezik, ugyanakkor már a közvetlen „veszélyességről gyakorlatilag nem lehet be­szélni. Egyáltalán nincs a technikának olyan ága, ahol a balesetszázalék kisebb lenne, mint az izotóptechnikában. Ami pedig a beteget illeti, a legtöbb radiológiai vizsgálat kisebb besugárzást jelent, mint az egyszerű röntgenátvi­lágítás. A sugárkezelésnél természetesen nehezebb helyzet. A kívánt eredmények elérése érdekében nagyobb mennyiségű, gyakran százszor, ezerszer több izotópot kell felhasználni, mint diagnoszti­kai célokra. A radiológusok azonban kidolgozták azokat i módszereket, melyek az egész séges szövetek oly mértékű védelmét biztosítják, amilyent néhány évvel ezelőtt még le­hetetlennek tartottak. Termé­szetesen a sugárkezeléssel kívánunk gyógyítani. S mivel ez a betegség sok esetben a rák, az emberiségnek ez a szörnyű betegsége, az ellene való harcban a sugárkezelés első helyen áll. Csikócsontváz — fiúsírban Az orosházi Béke Tsz ho- I késő avar kori temető feltá­mokbányájában — L. Juhász ! Irén régész vezetésével — j Vásárfia (Zsoldos Sándor rajza.) rásán dolgoznak. Eddig 110 sírt tártak fel és páratlan ré­gészeti leletekre bukkantak. A IX. és X. század forduló­ján itt élt avar családok ki­sebb csoportokat alkottak, s a családfő rangját a gazdagon díszített övveretek jelezték. A leletek jellemzik az avarok társadalmi tagozódását is. Az utóbbi napokban újabb értékes leletek — többek kö­zött bronz övveret, csontból készült sótartó, bronz csörgő és sok szép fülbevaló — ke­rültek felszínre. Egy kisfiú sírjában lólábszárat helyeztek el, egy körülbelül 10 éves fiú mellé pedig egy csikót temet­tek el. Spk jellegzetes avar kori edényt — vörös színű füles bögréket is — találtak. ZENEGETHEW Régi okleveleinkben már 1222-ben talákozunk a Szén- égethő névvel. 1285-ben Szén- égethő-pathikát említik, 1347- ben pedig bizonyos Péter mester viseli a Szénégethö (Zenegethew) vezetéknevet. Hyppolit esztergomi érsek (1486—96) számadáskönyvei szerint óriási összegeket for­Segítség, gyilkos! Este, holdfény, felhők, pocsolya és nyomott leve­gő. Már előre éreztem, hogy va­lami készül. Az út két oldalán kis viskók állnak. Hirtelen kiáltást hallok. Rohanok a hang felé, ke­zem ökölbe szorí­tom és kézbe ve­szem az öngyúj­tómat. Óvatosan kinyitom az aj­tót, látom, hogy velem szemben két álarcos mar- talóc tépi egymás fülét. — Álljon meg a menet! — ordí­tottam rájuk, s az öngyújtót felé­jük irányítottam. — A kezeket kér­ném a magasba, de ha lehet, ke­rüljék a felesle­ges mozdulatokat, így én is lemon­dok fegyverem használatáról. Megértették a célzást, nyugod­tan viselték el a motozást. A zse­beikből meglepő dolgok kerültek elő. Megszámlál­hatatlan mennyi­ségű csavarhúzó, mákdaráló, két papírzacskó és három nagy kali­berű dugóspisz- toly, valamint egy cvikker, termé­szetesen üveg nél­kül. Gyanúsnak ta­láltam a helyze­tet és elhatároz­tam, hogy a rend­őrségen tisztáz­zuk a dolgokat. — Irány a rendőrőrs! — ad­tam ki a paran­csot. — Majd adok én nektek! Nem fogtok töb­bet rosszalkodni. A ház előtti parkírozóhelyen állt három női kerékpár, vala­mint egy férfi nagykabát. A ka­bátot, mint bűn­jelet a két férfi­hoz csatoltam és elkarikáztunk a rendőrségre, ahol elszámoltam ve­lük. Egy hét múlva levelet kaptam az Interpoltól, mely­ben a Nagyfőnök személyesen hí­vott meg, hogy gratuláljon és át­adja a „Bátor em­ber — talpig le­gény” kitüntetést, s az ezzel járó ötezer fontot. Megyek az In­terpol lépcsőin, felemelt fejjel, s fogadom a gratu­lációkat. Egyszer- csak megkopog­tatják a hátamat. — öregem, nem tudsz egy tízest adni elsejéig? Felnézek, s ott áll az unokabá­tyám bocsánatké­rő arccal. — Látod, mi­lyen felelőtlen vagy — mondom —, ha három perccel később vered ki az álmot a szememből — fontban fizetek. Sunyó dít szén beszerzésére. Azon­ban korántsem a kőszénről, fontos modern energiaforrá­sunkról van itt szó, hanem a fából égetett faszénről. A fából égetéssel előállí­tott szenet nálunk a kö­zépkorban a Pilis, a Gere­cse s a budai hegyek szén­égetői kasszámra mérték. Nagy előnye a tűzifával szem­ben az, hogy nem volt kürtőt eltömítő korma, hamuja is alig. Régészeink az Árpád-kori esztergomi királyi palotának és az óbudai (Kálvin utcai) királynéi kastélynak falaiban olyan kürtő járatokat találtak, amelyek egy-egy ún. „tüzes- házból” táplálkozó faszén­fűtésnek a falakat átmelegítő csatornái voltak. Legutóbb a margitszigeti apácakolostor és a Buda vári domonkos kolos­tor középkori falai között ke­rültek felszínre olyan fűtésbe­rendezési maradváríyok, ame­lyek azt mutatják: nagyobb termek alatt — a régi ró­maiak ún. hypocaustumainak mintájára — padlófűtést al­kalmaztak, a pince tűztere melegítette a földszint padló­ját. Ennek üzemanyaga szin­tén a korom és hamu nélküli faszén volt. Faszénnel fűtöt­ték a XIV. századtól a cserép­kályhákat is. Füstjükre pa­naszkodik 1509-ben írt ma­gyarországi versében Ariosto, a nagy olasz költő. Nálunk a kőszén termelé­sét csak a XIX. század elején kezdték meg. Anglia híres kőszene 's nehe­zen vált divatossá! 1307-ben 1. Edward király meg is til­totta az akkoriban feltalált kőszén használatát — füstje miatt! A rendőrségi autókról jól ismert kék villanófény újab­ban az angol közlekedési rend­őrök sisakján is helyet kapott. A szigetország hatalmas autó­forgalmát irányító rendőrök közül ugyanis nagyon sokan szenvedtek közlekedési bal­esetet az utóbbi időben. A villanólámpával felszerelt sisakhoz derékszíjra erősített táska tartozik, amelyben az akkumulátorokat helyezték el. A telepek kapacitása akár 12 órás szolgálat alatt is bősége­sen elegendő a lámpa és a megszakítórelé táplálására. A gépkocsivezetők már messziről észrevehctik a rend­őr jelenlétét jelző fényforrást, így a forgalomirányító bizton­ságban érezheti magát. A hasz­nos újítás létjogosultságát e statisztikai adatok kedvező alak ulása bizonyítja meggyő­zően. FELVÉTELRE KERESÜNK Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőllős vagy Újsz:lvás községben lakó vasszerkezeli lakafosokat, villany- és gázhegeszíőkel szerszámgéplakatos, cső- és vízvezetékszel elő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a KOHÁSZATI GYÁRÉPÍTŐ VALIAIAT TAPIÓSZEIEI VASSZERKEZETI GYÁREGYSÉGE Munkaügyi csoportjána; Tápiószele, Györgyei ú' (volt gépállomás) í,6 „Z” betűt tetováltatott tal­pára a brazíliai Belő Horizonté két lakosa. A „Z” Brazília egyik leghíresebb szívsebészé­nek kezdőbetűje és azt jelzi, hogy az illető személyeket esetleges szívadóként vették számba. AJÁNDÉKKASTÉLY Jugoszláviában eladásra kí­nálták fel a beocini kastélyt. Kilátás a Dunára, nagy park, tornyok, húsz terem. A kas­télyt azonban senki sem akarta megvenni. A község, miután nem tudott megszabadulni a kastélytól és nem akarta to­vább vállalni a fenntartási költségeket, elhatározta, hogy odaajándékozza bárkinek, aki lakni akar benne. Brazil Matuzsálem Manuel Domingo Santos százhetvennégy éves embert tekintik Brazília legöregebb emberének. 1794-ben született. II. Pedro 1888-ban iktatta tör­vénybe a rabszolgák felszaba­dítását. Amikor egy riporter megkérdezte, hogy örült-e a felszabadításnak, így felelt: „Nem emlékszem reá, akkor még csak 94 éves voltam.” VÉRMEZŐ SUGÁRKEZELÉS a debreceni klinikán Régebbi íróink úgy vélték, hogy a budai Vérmező — ame­lyet a ma már beboltozott Ör­dögárok szel ketté — a bronz­korban duzzasztott halastó lett volna. Ezt azonban régészeti emlék nem hitelesíti. Csak azt tudjuk: déli végén, a mai Ro­ham utca táján, a középkoron át a zsidók temetője helyezke­dett el. (Legrégibb sírköve 1278-ból való.) Meglehet, hogy itt volt az a nagy tornatér, amelyről Taurinus székesfe­hérvári kanonok 1514-ben ír­ja, hogy Buda ifjai ezrével ed­zették ott testüket. Magának a Vérmezőnek — és nevének — történetét csak az újkorból ismerjük. Alig pár évvel Buda visszavétele után történt, hogy bizonyos Francin Péter Pál olasz eredetű budai kéményseprő, naphegyi szőlő- birtokos fogadalmat tett, ha megmenekül a pestistől, a fel­ső-olaszországi Ré faluból gya­log, a hátán cipeli Budára az ottani ún. Vérező Szűz Mária képének másolatát, s szöllejé- ben fogadalmi kápolnát épít. Szavát is állta: a Vércző Szűz tiszteletére emelt kegykápolna 1700-ra fel is épült. Az 1723-as budai tűzvész pusz­tította el, a kegyképet azonban a Vár egyik kápolnájába vit­ték. Helyén épült a mai Krisz­tinavárosi templom. A Vérmező — amelyet még a XIX. században is Generális Kaszálórétnek neveztek (1941- ig) a katonai kincstáré volt. 1751-ben Mária Terézia ko- csikázott át az akkor néptelen városrészen, majd 1763-ban el­rendelte — leányáról, Mária Krisztina hercegnőről való el­nevezését s önálló külvárossá szervezését. A kétszáz éves Krisztina első két háza 1770 januárjára épült fel. Magán a katonai kincstár tulajdonában levő Vérme­zőn 1795 májusában hajtja végre a budai bakó a ma­gyar jakobinusok kivégzé­sét. Petőfi „Vérmező” c. 1847-ben írt versében már ,mai nevén nevezi a hajdani Generális Kaszálórétet. Ügy látszik, az 1797-ben lebontott százéves „Vér-kápolnátska” emléke s Martinovicséknak 1795-ben ki­ontott vére volt a XIX század­ban már közhasználatú Vér­mező elnevezésnek kettős eti­mológiai forrása. Kék fény sis'ikon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom