Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
» rí,» * Mir; 1968. OKTOBER 20., VASARNAP {/SSSSS//-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//’SSSSSi 1 KÖBÉRT ROZS GYE SZTVE NSZK IJ: Régebben HORDÓK Mint partizánok fedezékét, benőtt a füvek zöldje. De körülnézek s roppant lángban látom: kisfiúk buknak aknába botolva, mint a küszöbbe, mellükkel tűzre tapadva — futók a célszalagra. Kisfiúk buknak — karjuk tágra tárva — a tétlenségtől s vértől zsíros földre.. Kisfiúk halnak. lágy tenyerükben gyönyörű ívű életvonallal. DOBOS HAJNAL: ot sérülés nélkül át lehetett menteni... S közben barátja megkéri a főszereplőt, adjon pár soros írást arról, hogy a nehéz években ő bújtatta ... . . , . . . i i kör, az út, amelyet a HorEörsi István drámája a Pesti bzmhazban /i dók főszereplői bejártak ' reménytelen. S tálán ezert modern geket, hogy hasonuljon korá- hangzik el a darabban annyi E gy figyelemre méltó pár- űzőit sértegetni.) beszéddel fejeződik be drámák bortás-. i E Október Mielőtt köd száll a megőszült kövekre — a nyár még vissza-visszatéved Ilyenkor halkan, tisztán felizzanak hullott-lomb-ruhájú eltűnt messzeségek Ázott fejű kék sövény-virágok letört derékkal az útra ráhajolnak — nehéz a könny. Esc? lesz holnap. Anyám kezébe gyűjteném ősz félteit kincsét, dőlt nap-kévék csokrát. Arany menyasszony arany fátyla, | S míg zord esők fújnak ködöt a hervadásra * ^ o míg — örö öröknek-hitt kötésüket keringve bontják fel fejeződik az első kép: Körülbelül így hangzik: — Több is veszett Mohácsnál — zárja le a feleségével folytatott beszélgetést Barla főiskolai tanár. (Gyakran használja ezt a szólást.) — Végül is mi veszett el Mohácsnál? — kérdezi a felesége. — Minden, válaszolja ő, majd még hozzáteszi, hogy ez esetben ugyan valószínűleg ők is mindent elvesztettek, mert a házukba beköltözött a félelem. Házuk, amelyhez házmester is, boroshordókat rejtő pince is tartozik, talán a Rózsadombon fekszik. Itt él, 1944-ben, békében, lehetőleg nem hagyván magát zavartatni semmitől, Barla főiskolai tanár a családjával. Itt próbál élni, békében, beletemetkezve munkájába a tehetséges, talán zseniális, zsidó származású Gordon művészettörténész, művészetfilozófus — a pincében, egy hordóban. Amikor beköltözik a házba a félelem, megmozdul a hónapok óta, ha nem is nyugodt, de legalább elviselhető helyzet, átértékelődik barátság, emberség, vállalt magatartás, minden. A házmester, Nyolcas úr, a kisnyilas népvezér, gyanút fogott. Érdekes, hogy napjaink modern drámáiban drámák portás-, gondnok- és hoz,/ hogy környezetétől meg- művészetfilozófiai, esztétikai, ------i-----------««««.a™* „óiioi-i™ etikai elmélkedés. Ezek a monh ázmesterszereplőinek eredeti, szabott függőséget vállaljon, becsületes foglalkozása, a lép- „A férgeket nem enni, hanem da tok passzív emoerek^ szajairtani szokás” — mondja neki ból hangzanak, és erőtlenek. Anna. Dehát Gordon intellek- A szereplőket igen, a drámát tuel, és nem forradalmár, s azonban nem menti az akkori különben is. elszigetelt. A fé- történelmi helyzet. A darab. _______ ______ __regirtástól amúgy is undoro- ban megfelelő számú dramal entő hivatásuk mellett. Az dik. Egyetlen vágya, hogy ne turgiai és gondolati elem híján embereket összetévesztik a viseljen szerepet: tudja példa- az írónak nem sikerült végig tárgyakkal, melyeket gond- ul, ha kivégzik, egy másod- tartó feszültséget teremteni, jaikra bíztak: nyomukban fé- percre sem szabad azt éreznie, Kitűnően megalkotott szereplelem terjed, miközben a lép- hogy zsidóként hal meg. lók mellett, mint például Nyolcas ur, kévéssé hiteles csómosas, udvarsöprés, liftkezelés háttérbe szorul újabb, fegyverhasználati engedéllyel, vagy anélkül, egyenruhában vagy civilben ellátott feljeDe túléli a háborút. Veiet- hősökkel találkozunk. Gondolj1» hogy nem hal meg: a tor- ;atilag és cselekményben is vényszeru az, ami a magano- feszüit, élő. többsíkú-groteszk jelenetek szomszédságában valószínűtlen szituációkat, érdektelenebb párbeszédeket talásan lázadó, s az eltűntek listájára került Annával történt. A darab Gordon és Barla csők egyre piszkosabbak lesznek, az udvarokban pedig felgyülemlik a szemét. Felemelik a lábasfedeleket, szám- baveszik a vendégeket, figyelik, ki kivel levelez. Megindul a dráma: szerep- , ,, , , ... lői Gordon, szerelmes hitvesé- barátsaganak második meg- vel, Barla, kispolgár- felesége, alázó pillanatával er veget, tizenhatéves lányuk, Anna, ki 1948. Barla átadja Gordonnak gyermekségében hősiesen egy- megmentett képeit. A Picassót, szerű, őszinte és becsületes, a Matisse-t, Vajdát, Derkovits- Nyolcas úr és mások. A dráma elemei, ütközői, mozgatói a barátság, az emberség, a hu- ^ _ _ nil manitás, a kultúra, a félelem, § 1 a fasizmus, a gyávaság. § l/0/1"G Il/űDVC/KK* lünk. A szereplők sokat tesznek a darab összefogásáért: az egyes színészi produkciók ösz- szehangoltak, egyenrangúak. Padányi Anna M ondják, hogy a félelem ^ önmagában még nem je- ^ lent veszteséget: hogy a leg- ^ nagyobb történelmi hősök ál- s lítólag mind féltek vállalko- 5 zásaik előtt. Féltek, és mégis | cselekedtek, a félelmet segéd- $ eszközként használva helyzet- § elemzéseikben; féltek, de nem ^ csonkították meg, hanem ki- ^ teljesítették egyéniségüket. ^ lánHornnlc npm § a lombok. Így születnek az évek. ^ Anyám a nyár. £ Es az őszbe mindig visszatéved. milyen gya- t __________ _____ k ori szereplők a portások, Nyolcas úr volt az ellenfele... ^ lazmpstprplr ... _ ................... I gaz, Nagy Sándornak nemi gondnokok, házmesterek. (Szimbólumok is ők — az íróknak nem áll szándékában e tisztességes mesterségek '""■"""sssss'ssssssswsssss,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,*,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,ját- Életösztöne is kikapcsol, s § § csak az utánasiető Annának» feleségének köszönheti, § A félelem, és a többi befő- ^ lyás erősebbnek bizonyul a ^ barátságnál: Gordon elhagyja^ a villa pincéjét, saját hordó-^ • inf is lcikanrsnl. FILM Próféta voltál, szívem Ismét egy új magyar film bemutatójához érkeztünk. Telve reménykedéssel és várakozással : talán ezúttal végre olyan, a közönség igényét is figyelembe vevő művészfilmmel találkozhatunk, amely feledteti a nézőkkel például a legutóbb bemutatott Fejlövés kudarcát. Ez a várakozás annál is inkább jogos volt, mivel a film forgatókönyve Somogyi Tóth Sándor néhány esztendővel ezelőtt nagy sikert aratott Próféta voltál, szívem című regénye nyomán készült. Sajnos, túlzott reményeket tápláltunk megint. Csalódottan távoztak a moziból azok, akik olvasták a könyvet és azok is, akik nem. Akik nem olvasták a regényt, azok számára túlságosan kuszának és értelmetlennek tűnt az egész produkció. De akik ismerték Somogyi Tóth regényét, azok se,m jártak sokkal jobban: Szabados Gábor újságíró figurája — a történet főhőse — Darvas Iván minden igyekezete ellenére is idegen maradt számukra. Jogos a kérdés: miért? Csak a nagyon egyszerű ember éri be a jelen történéssel. Az emberek többsége igényli a választ arra is: mi a megismert hősök cselekvésének mozgatórugója? Zolnay Pál filmje azonban néhány homályos célzástól eltekintve, adós marad ezzel a lényeges válasszal. Hiába bűvészkedik a modern filmművészet minden eszközével: fejem fölött a bátorság és har filmjében múlt és jelen keveredik zavaros és meghatározhatatlan idejű emlékképek egész sorával — a néző értetlenül áll szemben a főhős alakjával. cosság dicsfénye... A feleségem folyton duruzsolt a fülembe: Próféta voltál, szívem...’’ Ha az idegosztályon elmondott cinikus önvallomásról az olvasó lefejti az ironikus mázt, arra a megállapításra jut: Sza bados Gábor indulása ígéretes volt, tehetséges, legvilágosabban galmazza meg jain: „Túl sokat saját viselkedéseden nús. Nagyon nyal megváltottad Ha az ember azt, amit csinál, hogy lerázta a felelősséget... Azt jól érzékelteti a rendező — és ebben kitűnő segítőtársa Darvas Iván, Szabados Gábor ...... alakítója —, milyen ember t°llu újságíró i filmjének hőse. A filmművé- Nem lett- Hogy szét azonban több kell hogy legyen egy ember lefényképezésénél. Azt is láttatnia kell: miért ilyen ember hőse? Azt megtudjuk, hogy Szabados fásult, cinikus, enervált és talaj tálán ember. Számára már nem jelent semmit önmaga élete éppen úgy, mint a család és a világ, amelyben él. Hol és miért csúszott ki a talaj a lába alól? Ezek izgalmasabb kérdések annak bemutatásánál, hogy most milyen ember. Milyen is a maga teljes valóságában — a regény szerint — Szabados Gábor? Erre talán adja meg ő maga a feleletet: „Az egyetemet nem fejeztem be, jobban tetszett a prófétáid s ... Volt egyszer egy szent fölháborodásom... A küzdő Szabados ... egy tudálékos föl- szólalásban védelmeztem a nagy eszméket... Újságok hivatkoztak rám, volt egy kis zenebona, talán némi veszély is ... gyönyörűen kibontakozott Bizonyisten nem tudom, miért írnak a lapok hiánycikkekről? Ilyenek tulajdonképpen nincsenek. Mire alapozom ezt a feltevésemet? A saját tapasztalataimra. Egyszer ugyanis amikor illetékes helyen szóvá tettem, hogy miért nincs ez vagy az, a következő választ kaptam: — Miért csak azt látja, ami nincs? Miért nem veszi észre azt is, ami van? Tehát, ha valaki elmegy vásárolni és netán éppen az, amit venni akar, nincsen, a.^or ingerült lesz, feldühödik és csak azt látja a gazdag árukészlettel rendelkező üzletben vagy áruházban, ami nincs. Na már most. Azok az emberek pedig, akik nem azt keresték, ami éppen nincs, azok azt látják, ami vgn, mert ők nem ingerültek, nem dühösek. Következésképpen: nálunk mindig minden van. Hiánycikkek tehát nincsenek. Azazhogy vannak. De csak azért nem kapható nálunk időnként ez vagy az, hogy a kedves vevő — miközben lejárja a lábát a különböző üzletekben — csak azt lássa, ami nincs. Mert ilyenkor csak azt látja. Ha nem lennének hiánycikkek, akkor nem látná azt, ami nincs. Ez eddig világos, nem? Sajnos, most már be kell fejeznem a cikket ... Rohanok vásárolni... Tegnap délután kerestem valamit egy áruházban és láttam, hogy nincs. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Az eladónő megpróbált rábeszélni valami másra és nagyon kedvesen elibém tett egy csomó árut, de én csak azt láttam, ami nincs és azt mondtam, hogy abból kérek kettőt, vagy tudja mit, adjon egy fél tucatot. Az eladónö hosz- szan rámnézeti — láttam, hogy elsápadt —, majd jóságos türelmes hangon azt mondta: — Sajnos, abból most nem adhatok, mert ettől a perctől kezdve leltározunk... Tessék holnap jönni, vagy holnapután __ R emélem nem fogják azt mondani nekem, hogy van, amikor a saját szememmel láttam, hogy nincs. En az ilyesmit azonnal észreveszem, sőt — állítólag — csak azt látom, ami nincs. Útközben meg beugróm egy ideg- gyógyászhoz. A feleségem azt mondta, nem árt, ha megvizsgáltatom magam... Mindent elismersz inkább: áll-g- hatatlan vagyok, tunya, önző, g tehetségtelen — csak hogy cse- i KÖNYVESPOLC Mikes György * ^SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* lekedni ne kelljen ... ^ Ez volt, ez lett Szabados Gá- ^ bor — ezt a folyamatot mutat- ^ ja be a sikeres regény. A film ^ azonban csak azt érzékelteti,^ hogy milyen ember lett Sza-^ bados Gábor. Arra nem ad uá-^ laszt: hol, miért rontotta el az % életét. Arról sem szól a film, § új John Updiket NYÚLCIPŐ hullámának egyik repvényszerű Szabados Gábor § tendeje A kentaur életének szétzilálódása, önnön ^ génye aratott — jogos — gyengesége okozza bukását, ^ sikert. Most korábban meg- életének semmibe hullását. S jelent, de hozzánk késve A válaszok nélkül a főhős^ fj jutott „ le8i°bb munkáját, a figurája olyan általános kö- § Nyulcipot veheti kezbe az vetkeztetés levonásához ve- S olvasó s erdemes kezbe veszethet, hogy a mi társadal- §n* • Hagy tehetségű iro saja- munkban bukásra ítéltettek azk *'?s stílusú, eredetig megfigye- önállóan gondolkodó, tehetsé-Ä 1^seJt'sel zsúfolt müve a Nyul- ges emberek. Ez az akarva-§ clP°- Rabbit, run, azaz Nyúl, akaratlanul kicsendülő követ- J fuss-f ez a mu eredeti cí- keztetés mindenképpen torz és ^ s egyben a mondandó töhamis. Az igazság — aminek | összefoglalása is. Mert kimondására a film, sajnos, S Hyul az e nevre hallgató nem vállalkozik —: a tehetsé-S Ratal ember — fut, mene- ges emberek is elbukhatnak. § kül szorongásai elöl, s a szer- ha elkápráztatja őket elért si-kz® is arra biztatja: fusson, kerük, ha elégedettekké és en- J húzzon nyulcipot, prohál ia nek következtében gyávákká, i meS elhagyni az adott 1 —- t-i--- cselekvésre képtele- !j lóság mindenre rát; gét, Janicet, aki borzongta- tóan hű képmása a tipikus amerikai nőnek —, hanem az őket körülvevő világot is. Semmi öncélúság nincs abban, hogy az író — képletesen szólva — atomjaira bontja a tárgyakat és történéseket. így keresi és találja Az amerikai prózairodalom a kényelmetlen vállalása teszi meg a magyarázatot arra, éppen emberré az embert, ni- hogy mi-minden az, ami Nyúl menekülését okozza. Ezekből az atomokból építi fel azután az okok világát, a csillogás mögött rejlő mocskot, az emberi-lelki kapcsolatok hiányát, azt a valóban kétségbeejtő ürességet, mely az amerikai kisembert övezi. Futni kell ebből a világból? Persze, hogy futni! A művészi meggyőző erő, a hitelesség .nem hagy kétséget az olvasóban. Igen, Nyúlnak — és a többieknek —, akiben föl-föllobban a ge ember, s igaz is lenne ez jobbra való vágy, meneküi- a magyarázat, de csak fél- nie kell innét. De hová? Er- igazság. Mert Nyúl adott kö- j-e a döntő kérdésre úpdike zegben él és mozog — és fut nem adja meg a feleletet. Nem —, s a maga tehetetlensége tudja, vagy nem akarja meghal összetettebb okok serkentik a pihenőket alig ismerő futásra, arra, hogy beüljön a kocsiba, négy dollárért benzint vásároljon, s elinduljon... Hová is? Mindegy. Valahová. De — elinduljon. Az okok összetettségére könnyű lenne azzal felelni, hogy Nyúl lényegében gyentovábbi próbálja va- rátapadó hová nekké válnak, ha elfelejtenek§moc&kút. Csakhogy: küzdeni. % fusson? , _ „ S A gondok, a kellemetlenséA Próféta voltai, szivem nagy ^ . ’ film is lehetett volna. Olyan S , e, ’ a kényelmetlen helyzetató művészfilm. Kár az eisza- S , .'. __ l asztott naev lehetőséeért S ban> mint cselekves mííT iasztott nagy íenetosegeu. s , kpvpsek sa;átia. A maDarvas Iván és Tordai Teri a film egyik jelenetében P. P. ^ csak ü radás, kevesek sajátja. A ma- a kellemetlen, a gond, nemcsak ok, hanem okozat is, következménye egy adott társadalmi valóság — ez esetben az amerikai társadalom _____ — hatásainak. És éppen ezek rekkel oldhatók a hatások ösztökélik futásra, adott társadalom ezek keltik benne a szorongást, a kényszerképzeteket, mintha csak . akkor lehetne nyugalma, ha — kifutna a világból. A világból kifutni azonban nem lehet. úpdike ábrázolja adni — találgatás lenne. A tény: nincs felelet. Az emberi szorongások csakis társadalmi gyógysze- fel: egy keltette szorongások csakis egy másik társadalomban képződő gyógyszerekkel. Updike adós marad e felelettel, de így is maradandót, élményt nyújt az olvasónak a Nyúlaipővel, igen aprólékosan melyet Réz Ádám fordított 14 nemcsak hősét és magyarra. (Európa Könyvcsaládját — például felesé- kiadó) (m. o.)
