Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

Ma idoffcnínrgaimi ssabadvggetewn A TIT, a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatallal és a váci IBUSZ-irodával karölt­ve, idegenforgalmi szabad- egyetemet szervezett Vácott, amelynek ünnepi megnyitója ma este hat órakor lesz a Lenin úti művelődési ház nagytermében. Az első elő­adó: dr. Ábellá Miklós tudo­mányos kutató, aki Magyar- ország idegenforgalmi föld­rajzát ismerteti, színes vetí­téssel egybekötve. VÁC I NAPLÓ Holnap Ingyenes jogi tanácsadás Holnap délután öt órától in­gyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti tömegszervezeti székház első emeleti tanács­termében. Dr. Csömör András, a Váci Ügyvédi Munkaközös­ség tagja fogadja a tanácské­rőket és ad választ jogi vonat­kozású problémáikra. A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XII. EVFOLY. M, 243. SZÁM 1968. OKTÓBER 16. SZERDA Cazdag program az őszi könyvheteken Hétfőn a Hazafias Nép­front járási elnöksége a já­rási könyvtárban tartott ülé­sén az őszi könyvhetek és az ifjúsági olvasómozgalom feladatait vitatta meg. Orosz Mihály, a járási könyvbarátbizottság titkára, bevezetőjében elmondta, hogy eddig is tettek lépéseket, az olvasómozgalom szélesítésére. Az írószövetség által meg­fogalmazott „Olvasó Népért’’ jelszó szellemében indítot­IROK A FALVAKBAN SEGÍTSÉG A KÖNYVBARÁT-BIZOTTSÁGOKNAK Üzemi lapszemle Megoldódik a raktárhiány ? Már az „Izzó” is foglalkozott a Vácott és a gépgyárban feltűnő képcsőhegyekkel, ame­lyeket megfelelő raktározási lehetőségek híján a szabad­ban tárolnak. Reméljük, nemsokára vég­leg megszűnik a „csillagrak­tár”, és felszámolják a Vác környéki községekben levő kisebb raktárak áttekinthe­tetlen sokaságát is. A váci gyáregység ugyanis 5 milliós beruházással egyet­len nagy raktárát épít a gyáregységben „megforduló” képcsőbúrák számára. (Átvettük az IZZÖ-ból) Illéséit Foton Vasárnap délelőtt tizenegy órakor népes hallgatóság előtt koncertezett Foton, az iskola udvarán, az országos nevű bu­dapesti Illés-együttes. •Az utóbbi időben — mint el­mondották — csak ritkán lép­nek fel a fővárosban, elsősor­ban vidéki turnékat rendez­nek. Meghívást kaptak a Né­met Szövetségi Köztársaságba, ahová november 5-én utaznak. Nyugat-németországi útjuk során a brémai rádióban ad­nak koncertet. (Kép, szöveg: Törnek János) ták el már 1966-ban az öt­éves könyvbarátmozgalmi programot. Múlt évben a községi könyvtárakat 66 ez­ren keresték fel, a kölcsön­zött kötetek száma 174 ezer volt. Az elnökség örömmel vette Baráth Endre járási KISZ- titkár indítványát, hogy a könyvbarátbizottság ren­dezzen író—olvasó ta­lálkozót a járási KISZ- titkári értekezlet alkal­mával, ami alkalmas lenne a köz­ségekben az ifjúsági olvosó- mozgalom támogatására. Az őszi könyvhetek kere­tében gazdag program várja a könyv és irodalom ked­velőit. A könyvhét megnyi­tójaként október 24-én a já­rási könyvtárban a „Magvető” által megrendezésre kerülő irodalmi esten K. Grandpier- re Emil, Ladányi Mihály lesznek vendégeink. Az esten fellép Bodor Tibor, Bitskey Tibor színművész és Kecskés András gitárművész. A tervek szerint november hónapban Fehér Klára Vác- dukán, Urbán Ernő Kosdon és Csőváron, Molnár Gábor Váchartyánban találkozik ol­vasóival. Decemberben Fá­bián Zoltán Pencre és Ácsá­ra, Tímár Máté pedig Vác- bottyánba látogat el. Kiemelkedőnek ígérkezik a dunakeszi irodalmi színpad „Ezerkilencszáz- tizennyolc” című irodal­mi műsora, amelyet Cray György rende­zésében Dunakeszin, Foton és Pencen mutatnak be. Az elnökség határozata ér­telmében segítséget nyújtanak a községi könyvb3rátbizott- sá goknak, fontos kulturális missziójuk teljesítéséhez. Befejezésül Németh Károly, a honismereti akcióbizottság elnökének a honismereti mun­káról adott tájékoztatóját hallgatta meg az elnökség. (—i—n) Vastaps az étteremben AZ ÉTTERMI MŰSOROK története évtizedekre nyúlik vissza. A vendéglátóipari vál­lalat jóvoltából városunkban is újraéled, bár formája, tar­talma még nem kialakult. Ne­héz megtalálni a mértéket, meddig lehet elmenni, mit le­het nyújtani a közben dohány­zó, italozó, vacsorázó közön­ségnek, hogy figyelme mégis a műsorra összpontosuljon. Szombat esténként az étter­mekben természetesen nem nehézveretű drámai részlete­ket, társadalmi problémákat boncoló művéket akar hallani az ember, hanem szórakozni, kikapcsolódni úgy, hogy vala­mi szellemeset, valami újat is kapjon, ami lehetőleg legalább ideig-óráig megmaradó él­ményt is nyújtson. a deákvári Étterem­ben szombaton este Fejér István által konferált pódium­műsor e várakozásnak megfe­lelt. Szigetvári Tibor énekszá­mai sikert arattak, lzsmán Nelli kedves modorával, kelle­mes hangjával és kitűnő elő­adóképességével bizonyította, hogy vérbeli táncdalénekes. A műsor hangulatát és szín­vonalát tovább fokozták Fa­ragó Vera sanzonjai, amelye­ket a vendégek vastapssal ju­talmaztak. Vérbő humor jelle­mezte, felszabadult kacagás kísérte Angyal János pesti elő­adóművész, parodista magán­számait, színészparódiáit. A műsort mindvégig a könnyűműfaj sajátosságai, de egyben szolidság jellemezte. A KEZDEMÉNYEZÉS új­szerűsége miatt érdemes né­hány szót szólni a rendezésről is. A műsor élvezhetőségét né­mileg befolyásolta a terem zsúfoltsága. Kissé alacsony a dobogó, és az udvar felőli üvegfal mellett rosszul lehet látni. Zavarólag hatott az is, hogy a közönség szeme láttára történtek az előkészületek, a pótdobogó áthelyezése, és ta­lán mintha valamivel tovább is tarthatott volna a műsor. Dicséretet érdemel a felszol­gáló személyzet figyelmessége, ahogyan a műsor alatt végezte munkáját. VÉGÜL IS csak helyeselni lehet az étterem vezetőjének tervét, hogy minden szombat és vasárnap este műsort ad vendégeinek. Ezáltal is egy újabb színfolttal gazdagodik városunkban a ma még — valljuk be őszintén — szegé­nyes hétvége. K. I. Szombaton Emlékkiállítás Szombaton, 19-én délelőtt tíz órakor a Madách Imre Mű­velődési Központban nyitják meg a polgári demokratikus forradalom és a KMP meg­alakulásának váci emlékeiből rendezett emlékkiállítást. A kiállítást november 7-ig, mindennap délután négy órá­tól este kilenc óráig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Fürdőváros lesz-e Vác? Felállították a tornyot — kezdődik a termálkút fúrása Egyhónapos előkészítő mun­ka és alapozás után a napok­ban különös szállítmány ka­nyarodott a Szentháromság térre. A népfürdő kerítését egy szakaszon lebontották, a pá­zsitra talpfákat helyeztek, hogy a több tonnás vasmonst­rum akadálytalanul elfoglal­hassa helyét a nagy medence délkeleti sarkán. ,,, Ábel Ferenc fúromester ve­zetésével egy 18 tagú fúróbri­gád is. Az Országos Földtani Kutató Intézet mecseki rész­legéhez tartoznak. A felszere­lés is messziről — Szalmavár­ról — érkezett hozzánk. Kedden állították fel a 24 méteres fúrótornyot Kiszel János igazgató és Markó Dé­nes főmérnök még egy utolsó megbeszélést folytatott a Du- namenti Víz- és Csatornamű képviseletében, ezután már a fúróbrigádé a szó. Ha nem jön közbe valami technikai akadály, akkor e hét második felében munkához lát a 180 lóerős,- szovjet Diesel-motor és a forgófej a mélybe fúró­dik. A környék lakói — mint­egy 50 méteres körzetben — éjjel-nappal hallják majd a monoton motorzúgást. Nem 1944 óta párttitkár A kommunisták mindenre figyelnek Szödliget, október 14. Nem, érdemtelenül lett má­sodik ez a tornácos, fenyőker­tes épület a községi pártházak tatarozási, szépítési versenyé­ben. Nemcsak kívülről vonzó, barátságos — a tiszta, ápolt falú nagyterem a televízióval és a jó meleget árasztó cserép­kályhával családias légkört te­remt. A sződligeti községi párt- alapszervezet hétfőn tartotta vezetőségválasztó taggyűlését. Egyszer volt jó kommend« K isnémediben a Gosztonyi-major valaha a falu végén volt. Ma már ez a termelőszö­vetkezet központja és nem számít faluvégnek, kiépült erre is a község. János bácsi a kapufélfát támasztja, talán örül is, hogy megosztom vele a délutáni óra magányát, szívesen beszél. Arról, hogy tizen­négy éves sem volt még, amikor először jött el a Gosztonyi uradalomba, aratni. Utána min­den évben, huszonhat éven át itt aratóit De már az első évben úgy dolgozott, hogy meg­kapta a teljes kommenciót. Később mást is csinált. — Kőbányász is voltam. — Kőbányász itt, Kisnémedin? De hol volt errefelé kőbánya? — Bánya az nem volt, hanem kőér, az igen. Néha harminc-harmincöt méter mélyen is. Kí­vülről fejtettük, nehéz munkával, meglarag- tuk, eladtuk. A kis cseléd jól dolgozott. Már első évben megkapta a teljes kommenciót. Pénzt nem, mindent természetben, tejet, zsírt, lisztet, krumplit, földet is ... ez járt. — Gazdag falu volt ez, János bácsi? — Á. nem. A legnagyobb gazdának sem volt többje tizenöt-húsz holdnál. Nekem három holdam volt. Három holdat szedett össze akkori életében. Az utcán asszonyok mennek, az egyik házba libákat hajtanak. Búcsúra készülődik a falu. A régi templom kilencszáztízben leégett — meséli János bácsi. Annak mindenszentekkor volt a búcsúja. De hát a halottak ünnepe előtt nem illik vigadni. Amikor az új templom el­készült, kilencszáznegyvenkettőben —, a tor­nyot csak negyvenháromban húzták fel egé­szen — nos, akkor úgy döntöttek, hogy „ma- gyaroknagyasszonyakor” tartják a búcsúját. Ilyenkor összegyűlnek a rokonok és ismerősök, malacot vágnak, boríj és sört vesznek, mint egy kisebb lakodalomkor. Búcsú egyszer van egy évben. Ilyenkor nagy a vígasság Kisnémediben. rpudja, mikor volt itt még jó élet? — kér­1 dezi. Hát tizenkilencben. Akkor a Gosz­tonyi uraságnak harmincöt kiló zsírszalonnát kellett adnia kommencióba, meg két hold ku­koricát, fél hold krumpliföldet és négy kocsi fát. Meg zsírt, lisztet. Abban az évben jól él­tünk. Hanem utána... — sóhajt, s beszéd he­lyett legyint. Hetven felé jár Bajza János bácsi. Tehenész volt, de sok volt már neki. Azt mondja, érzi az időt. Nemrég még harminc tehenet ápolt, másodmagával. Most meg utoléri a baj. A mi­nap az ujját kellett felvágni —, „hót nem va­lami tüske ment bele”? A fogát csináltatja, mert . mert ma azt is lehet. (b.) A 83 éves Vértesi néni érkezett elsőnek. Hat órára benépesed­tek a széksorok. Részt vett a vezetőségválasz­táson dr. Szabó Géza, a járási pártbizottság munkatársa. Vendégként foglalt helyet a teremben Béki Ernő, a Párt­történeti Intézet munkatársa. Dely Károly, a járás egyik legrégebbi párttitkára. 7944 decemberében a községtől délre még dörög­tek a fegyverek, amikor egy maroknyi kommunista csoport megalakította a községi párt- szervezetet. És Dely Károly be­csülettel helytállt, jól irányí­totta a félszáz tagot számláló sződligeti alapszervezet mun­káját. Minden választásnál megkapta a tagság bizalmát. Most is ő terjeszti elő a ve­zetőség beszámolóját. Külpoli­tikai témával kezdi. A vietna­mi agresszió, az izraeli kérdés és a csehszlovákiai helyzet is­mertetése után belpolitikával folytatja. Gazdasági eredmé­nyeinkről beszél, és méltatja a párt megalakulása 50. évfor­dulójának jelentőségét. A beszámoló felidézi, hogy mennyit fejlődön a község két év alatt, a megelőző párt­választás óta. Üj óvodát ka­pott Szödliget, de az máris ki­csinek bizonyult. A fogorvosi rendelő megelégedést keltett a lakosság körében csakúgy, mint az egészségház megfelelő környezetbe való áthelyezése. A kommunisták mindenre figyelnek, javasolnak, kezde­ményeznek. így lesz mind több helyen betonjárda, új helyi­séggel bővül a tanácsháza, gáz­telepet kap a község, és sok ezer forintot fordítanak az élelmiszerbolt korszerűsítésére. Szó esik a tömegszerveze­tekről. A KISZ munkájában lemérhető a javulás az új tit­kár, Berki Péter megválasztá­sa óta. Az MHSZ-alapszerve- zet is dicsőséget hozott a köz­ségre; a járási versenyeken jó eredménnyel szerepeltek tag­jai. A Vöröskereszt és a nőta­nács ott van véradásnál, tü­dőszűrésnél, tisztasági mozga­lom kezdeményezésénél. Ma már a népfrontbizottságot is megbízhatják egy-egy ünne­pély megrendezésével, társa­dalmi munka szervezésével. Csend üli meg a szobát, ami­kor az eltávozottakat említi a beszámoló. Pentz Károlyné, Tóth Sándorné, Horváth Lajos, Feiner Emil halálukig hűséges katonái voltak a pártnak. Dicséretet kapnak a csoportbizalmiak és a ta­nácsban tevékenykedő kom­munisták. Ma már szívesen vesznek részt a párttagok, pár- tonkívüliek a politikai oktatás­ban. Az idén magyar párttörté­neti témáról ad elő Gebora elvtárs. Többen szót kérnek. Őszin­teség, felelősségtudat jellemzi a tanácskozást. Ezután a jelö­lő bizottság előterjeszti javas­latát. Megválasztják az öttagú vezetőséget. Űjabb két eszten­dőre Dely Károly lett az alap­szervezet titkára. (p. r.) lesz munkaszünetes nap, mert a kutatómunkát nem lehet egy percre sem félbeszakítani. A fúrás idejére — december végéig — lezárják az Ady Endre sé­tány Fürdő utca és Cso­konai utca közötti sza­kaszát. Tilos lesz itt mind a gyalogos-, mind a járműforgalom. A Bá­nyafelügyelőség óvintézkedé­sei alapján kikapcsolják a köz- világítást is ezen a szakaszon. A termálkút fúrására két­millió hétszázezer forintot irányoztak elő. A vízművek és a városi tanács egyenlő összeggel vállalta a kockázatot. Segít a megyei ta­nács is. A hely kijelölését geo­fizikai felmérések előzték meg. Az Országos Geofizikai Intézet véleménye szerint lehetséges, hogy 820 és 940 méter között, de meglehet, hogy 840 és 1020 méter között szökik fel a for­ró víz. A szerződést 1100 mé­ter mélységre kötötték. Ábel Ferenc és munkatár­sai a fürdő épületében rendez­ték be szállásukat. Mint el­mondották, közel két évtizede járják az országot. Legtöbb­ször lakott területektől távol végzik munkájukat. Öröm szá­mukra, hogy Vácott is felállít­hatják a fúrótornyot. A város egész lakosságának figyelme bizonyára a 24 méte­res ^toronyra irányul a követ­kező hetekben. Bízunk a ked­vező szakértői vélemények eredményében és abban, hogy Vác az üzemek és iskolák vá­rosa a jövőben újabb jelzőt kap: fürdőváros. (P. r.) Dunakeszi Úttörők és veteránok A dunakeszi III. számú ál­talános iskoia úttörői 19-es veteránokkal találkoztak a Jó­zsef Attila Művelődési Ház vöröstermében. Győrvári Fe- rencné — első férjét elhur­colták — arról beszélt, mi­lyen nyomorúságos körülmé­nyek között nevelte három gyermekét özvegyi sorban. Bakács Károly a Zala megyei gyűjtőtáborban átélt meg­próbáltatásaira emlékezett, ahol húszezer férfi és hat­ezer nő sínylődött. Meszlényi Sándor a szakszervezeti har­cokra, Vályi Lajos a mis­kolci és a kassai csatákról emlékezett. A ve*eránok é'- ményeit az úttörők magn - szalagra vették. (s. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom