Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

2 "kJCMtiv 1968. OKTOBER 12., SZOMBAT Fellőtték az Apolló 7-et (Folytatás az 1. oldalról.) jós órákkal a rajt előtt helyet foglalt az űrkabinban. A hordozórakéta két foko­zata a terveknek megfelelően működött és az űrhajót pályá­jára állította. Az űrhajósok el­ső jelentései szerint a rajt nem okozott számukra ne­hézséget és egész idő alatt fi­gyelemmel kísérték a beren­dezések működését. A hírköz­lés a houstoni központ szerint az első percekben kiváló mi­nőségű volt. A központ közlése szerint az űrhajó kilövése után mintegy 10 perccel pályára állt. A pá­lyaadatok megfelelnek az elő­re tervezettnek. Schirra az út első szakaszában a második fokozatra szerelt kis irányító rakétafúvókák segítésével korrekciókat hajt végre a pályán. A most fellőtt űrhajó az első Apollo-típusú,' amelyben űr­hajósok tartózkodnak. Az Egyesült Államok ezzel az űr­hajóval akar embert juttatni a Hold felszínére 1070-ben. Az űrhajó ezúttal nem viszi magával az úgynevezett Hold­járművet, azt a berendezést, amellyel a két űrhajós a Hold felszínére akar majd leszállni. Az Apolló 7. amerikai űr­hajó, fellövése után két óra 55 perccel, a terveknek megfele­lően levált az indító rakéta második és egyben utolsó fo­kozatáról. Az űrhajósok a leválás után végrehajtották az első'közelí­tési műveletet. Távközlési pa­ranccsal beindították a máso­dik fokozat fékező rakétáit és az űrhajót másfél méterrel a második fokozat elé vezérel­ték. A kötelékrepülés mintegy 15 percig tartott, ezt követően az űrhajó fokozatosan eltávo­lodott a második fokozattól. Pénteken nem sokkal a start után, eddig ismeretlen okból szerencsétlenül járt a csehszlo­vák légitársaság IL—14-es re­pülőgépe, amely 16.14 órakor szállt fel a Prága melletti Ruzyne-i repülőtérről a szlo­vákiai Pöstyén felé. A felte­vések szerint a gépnek 37 uta­sa volt. ____________ NYUGAT-NÉMETORSZÁG első atommeghajtású teherha- jója tegnap megtette első pró­baút j át a Balti-tengeren. ítélet a moszkvai perben NAPIRENDEN: A TANÁCSDEMOKRÁCIA (Folytatás az 1. oldalról.) laszt. A tapasztalatok alap­ján helyesnek tartaná, ha a tanácstagi fogadóórákat a községi tanácsház he­lyett a nagyobb üzemek­ben, intézményekben, ter­melőszövetkezetekben tar­tanák, mert oda többen elmehetné­nek. Beszéde második felében a tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködését is­mertette. — Kiindulási pont­juk közös: — a néphata­lom erősítése — mondta az előadó. Az elmúlt évben a Hazafias Népfront eredmé­nyesen oldotta meg a ráru­házott alkotmányos felada­tot: az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok meg­választását. E nagy munká­ban kapcsolatuk tovább erő­södött. A választás szám­szerű eredményeinek ismer­tetése után azt fejtegette, hogy az időközi új tanácstagi választások során még bát­rabban kell élni az új választójogi törvény le­hetőségeivel. Rendkívül fontos a jelölő gyűléseken elhangzott 13 ezer — többségében közér­dekű — javaslat sorsának figyelemmel kísérése. Az el­múlt évben majd ötezer va­lósult már meg. Kérik a Ha­zafias Népfrontot, ők is kí­sérjék figyelemmel a közér­dekű javaslatok sorsát. számítanak a Népfront cselek­vő támogatására. Főleg nekik köszönhető, hogy öt év alatt 21 forintról 72-re emelkedett a megyében az egy felnőttre jutó társadalmi munka értéke. Befejezésül a megyei vb-tit- kár " részletesen ismertette a Hazafias Népfront és a taná­csok kapcsolatait a közös kul­turális-politikai akcióban. A hozzászólások során dr. Erdei Ferenc értékelte a gazdasági reform eddigi eredményeit. A vállalatoknál is növelték az önállóságot, azonban a köz­ponti szervek még kevésbé en­gedik érvényesülni a piac ha­tását. Sok még a szabályozás a helyi források felhasználásá­ban és a központi elosztás is szigorúbb az elképzeltnél. Nagy a változás az államigaz­gatásban, bár ezek csak az első lépések. Mindezt a reform bevezetésekor azonban előre jelezték. Beszélt az életszínvonal, a reform és a munka kapcsola­táról, majd a Népfront és a tanácsok kapcsolatának jövő­jéről. A tanácsok munkájának mércéje; hogyan látják el ál­lamhatalmi, közigazgatási fel­adatukat, hogyan elégítik ki a lakosság kommunális igényeit. A megyei pártbizottság első titkára Cservenka Fe- rencné elmondta, hogy a demokrácia jellegét min­dig a hatalom szabja meg és ezen belül a pártban hogyan érvényesül a de­mokrácia. A szovjet fővárosban pénte­ken befejeződött a nyílt tár­gyalás Konsztantyin Babickij, Larisza Bogoraz-Bruhman, Vagyim Delone, Vlagyimir Dremljuga és Pavel Litvinov perében, akik augusztus 25-én a moszkvai Vörös téren meg­zavarták a közrendet. A moszkvai városi bíróság a vádlottakat bűnösnek talál­ta és Konsztantyin Babickijt háromévi száműzetésre, Lcrá- sza Bogoraz-Brukmant négy­évi száműzetésre, Vagyim De- lonét két év és hat hónapi sza­badságvesztésre, Vlagyimir Dremljugát háromévi száj- badságvesztésre és Páréi Lit- vinovot ötévi száműzetésre ítélte. A negyvenegyedik Ma elnyeri függetlenségét az Egyenlítői Guinea néven ismert spa­nyol gyarmat. Ezzel megszületik az afrikai földrész 41. független állama. Egyenlítői Gui­nea Közép-Afrika nyugati részén fekszik. A Gui- neai-öböl partján, a szárazföldön 26 000 négyzetki­lométer kiterje­désű, 193 377 la­kosú Rio Muniból és a 2034 négyzet- kilométer nagy­ságú és 70 000 la­kosú Fernando Póo szigetből, va­lamint összesen 63 000 lakosú több apró partmenti szigetből áll. A lakosság zöme írástudatlan, jog­fosztott és tényle­ges rabszolgasor­ban él. Az orvo­si ellátás rendkí­vül gyenge, 8000 lakosra jut egy orvos és 1000 la­kosra egy kórhá­zi ágy. A terület fővá­rosa, Santa Isa­bel, Fernando Póo szigetén van. 37 000 lakosú vá­roska. Egyenlítői Guinea három európai és három afrikai lakossal képviseltette ma­gát a spanyol Cortés-ban. Egyenlítői Gui­neában három párt működik: a Guinea Nemzeti Egységmozgalma (MUNGE), a gyarmatosítókkal együttműködő ke- resztényszocia- lista párt; az Egyenlítői Gui­nea Felszabadítá- si Mozgalma (MLGE), mérsé­kelten ellenzéki párt és az „Egyenlítői Gui­nea Népi Eszmé­je” elnevezésű mozgalom, mely 1983-ban alakult.! Egyenlítői Gui- nea elmaradott agrárország, ked­vezőtlen éghajlat­tal. Ültetvényes gazdálkodást folytatnak, főleg Nigériából verbu­vált munkások­kal. Az ültetvé­nyeken kakaót, kávét, banánt, pálmát, gyapotot, cukornádat és do­hányt termelnek. 1965-ben az ENSZ-közgyűlés 20. ülésszakán ha­tározatot hoztak Egyenlítői Guinea függetlenségéről. A határozat vég­rehajtását a spa­nyol kormány hosszú ideig sza­botálta, s csak újabb ENSZ-be- avatkozásra mu­tatkozott hajlan­dónak a függet­lenség megadásá­ra. Ez év augusz­tus 11-én népsza­vazást tartottak. A szavazás ered­ményeként Egyenlítői Guinea ma elnyeri füg­getlenségét. Síelőétől - Berlinig 25 ÉVES A LENGYEL NÉPHADSEREG Lenlno — 3943. október 12. Ez a helység és időpont történelmi eseményt jelez a lengyel nép éle­tében: az első, valóban népi len­gyel hadsereg győzelmes csatáját, amelyet azóta a lengyel néphad­sereg születése napjaként ünnepel a nemzet. A háború, amely a náci had­sereg 1S33. szeptember l-i táma­dásával kezdődött, rendkívül ne­héz politikai és katonai helyzet­ben találta Lengyelországot. Az ország és népe egyedül volt, magára hagyatottan védekezett, nyugati szövetségesei nem jelentettek szá­mára segítséget. A helyzetet súlyosbította, hogy az ellenállás politikájában nem született egység. Két politikai áramlat alakult ki. A baloldali erők célja — melynek irányítója és szervezője a Lengyel Munkás­párt volt nemcsak az ország felszabadítása, hanem a társadal­mi rendszer átalakítása is volt. Létrehozták a Népi Gárda nevű fegyveres szervezetei; és kérlelhe­tetlen harcot hirdettek a megszál­lók ellen. A londoni emigTációs lengyel kormány ezzel szemben jobboldali mozgalmat indított, amely a bur­zsoázia érdekeit szolgálta. Azt tar­totta legfőbb célkitűzésének, hogy a nyugati szövetségesek se­gítségével visszaállítsa Lengyelor- i szágban a háború előtti társadalmi rendet. A Szovjetunió területén ezalatt, J az oda emigrált lengyel kommunis- . ták kezdeményezésére megalakult . a Lengyel Hazafiak Szövetsége. 1 Ez a szövetség Síelőében életre : hí\Tta az ottani lengyelekből az I. Kosciuszko-hadosztáJyt. A XVIII. 1 századi nagy lengyel szabadsághős nevét viselő hadosztály katona önkéntesként szerveződtek a fa - siszták elleni harcra. Ez a hadosz­tály vívta meg első csatáját 1943. október 12-én, 25 évvel ezelő.t Leninónál. Ez a hadosztály lett a magva a Szovjetunió területén megalakult I. lengyel hadsereg­nek, amely a szovjet hadsereggel együtt harcolva közeledett Len­gyelország felé. Itt egyesült a né­pi hadsereggel, a partizánhadse­reggel, s így született meg a len­gyel néphadsereg 1944. áprilisá­ban. Amikor az I. hadsereg Lengyel- ország területére lépett már 170 000 jól felszerelt és kiképzett katonája volt. A háború utolsó szakaszában már 400 000 főnyi hadsereg vett részt a fasiszták végső szétzúzásá­ban. Az újra jelentkező veszély, amely a nyugatnémet és az ame­rikai milltarizmus részéről fenye­get, szükségessé tette, hogy Len­gyelország jól képzett és kiválóan felszerelt hadsereggel rendelkez­zék. liCngyeiország erejét megsok­szorozza a Szovjetunió és a Var­sói Szerződőshez tartozó államok támogatása. Ez az erő minden tá­madóval szemben áttörhetetlen bástya, a békés és szocialista épl- tőmunka védőpajzsa. Ma, a szocialista országok csa­ládjában, a közös eszmék, közös célok kötik össze nemzeteinket és testvéri kötelékeinket még szoro­sabbá fűzi az imperializmus elleni küzdelem. Huszonötödik születés­napján köszönt jtik fegyverbará- tainkat, a testvéri lengyel nép hadseregét. A tanácsok és a Népfront együttműködésének legszíne­sebb területe a község- és vá­rosfejlesztés. Itt mindenkor AZONNALI BELÉPÉSSEL \ FELVESZÜNK • villanyszerelő, • hegesztő, • hőszigetelő, • épület-asztalos szakmunkásokat, • kubikosokat, • kubikos brigádokat, • betonozókat, • útépítőket, • csatornaépítőket, • betanított munkásokat és • férfi segéd­munkásokat. FIZETÉS : j teljesítménybérben, kiemelt munkahelyi pótlék, j Napi háromszori étkezés, | szállás, szabad szombat. Jelentkezés személyesen, | vagy levélben: | DUNAÜJVAROS, i Kenyérgyár út 1. >6 sz. Építőipari V Fejlődésünk záloga, hogy a párt 1956 óta jól, időben érzé­keli a változásokat. Példa erre az új gazdasági mechanizmus létrejötte. Ezután arra hívta fel a tanácstestület figyelmét, hogy ők a munkáshatalom képviselői. A tanácsok és a Hazafias Népfront közösen dolgozhat­nának ki tervezetet a beván­dorolt Ipari munkásság hely­zetének könnyítésére. Segíteni kell, mert itt alakul ki a mun­kásosztály egy új része. Helyes lenne, ha olcsó telkeket juttat­nának számukra, kedvezőbb házépítési feltételekkel: A délutáni ülésen tájékoz­tatták a jelenlevőket a költség- vetési bevételek alakulásáról. Értesítjük t. Ügyfeleinket, hogy a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat MONORI TELEPÉT, valamint a telep kezelésében működő NAGYKÁTAI ÁTVEVÖHELYET 1968 október U tol 26-ig I <eltároiós nuatt tárva tartjuk. J1 L 28 — Jó, de elküldök Erzsiké­ért is, neked semmit nem kell csinálnod. Be se tedd a lábad a konyhába. Vajon miért nem akarja, hogy ő is dolgozzon? Be se tegye a lábát? Gyanús volt az előzékenység. Ilyen nagy gon­dot nem szokott fordítani a vendégekre, s főként rá nem. Mindegy. Ha kell, hát legyen felhajtás. Amint hazaértek, hozzáfo­gott az előkészületekhez. Első teendője volt, hogy kiszedte a szekrényből a Kossuth-díj ok­mányt és felakasztotta a fal­ra. Egy veszekedésük alkal­mával ugyanis Béla levette, s azóta nem került vissza. Nem érdekelte, hogy szól-e valamit, vagy nem. Amíg a vendégek ott lesznek, biztosan nem. Utálna pedig úgyis mindegy. Éva várható ielenléte cseppet sem tette féltékennyé. sőt örült neki. Ö az egyetlen olyan tanú. aki még emlék­szik rá, az egykori Ballagó Júliára. Még dúdolt is. miközben el- :-izgatta a falon a bekerete­zett okmányt. A két segítségnek nyilván Bél? szólhatott, mert anyósa is egyre noszogatta, hogy menjen ki a konyhából, inkább magával és a gyerekkel tö­rődjön. Amennyire nem sze­rette kezdetben, annyira meg­kedvelte anyósa, amióta leköl­tözött. s megszületett az uno­ka. Szinte a lányának tekin­tette, s bár Júlia soha nem panaszkodott Bélára, az asz- szony átlátott mindenen, s rr gtette azt, amiről menye hallgatott. Még szemében is megszidta a fiát. Észrevette, hogy menye nem tudja eldönteni, melyik ruhá­jába öltözzön. Ebből ösztönö­sen megérezte, hogy ez a ven­dégség az asszonynak is fon­tosabb a többinél. — Tudod, mit lányom? A gyöngyös ruhádat vedd fel. A gyöngyös ruhát még Pes­ten csináltatta. Zöld velurbár- sony volt, vékony gyöngyhím- zássel a nyakán. Eddig két­szer volt raita. Schrickné, az egykori titkárnője választotta a modellt. Amióta Pestről eljött, nem volt fodrásznál. Ott minden héten megmosatta a haját, s ha este el kellett mennie val- lahova, beugrott a fodrászhoz fésültetni. Nagy, súlyos kon- tyot hordott még mindig, de már sokkal ritkább hajból. Itt nem volt szüksége frizurára. Mrga mosta, reggelenként maga tűzte fel. Emlékezett még, hogy szokta msgfésülni a fodrász és meglepődött, mi­lyen jól sikerült neki magának Is. Előszedte a régi időkből megmaradt púderdobozt, rúzst és élvezettel nézett szemközt magával a tükörben. A társaság autóval jött. Az ablakból látta, hogy elsőnek a nagy darab állatorvos szállt ki, aztán Éva vágódott ki mel­lőle. ösztönösen észrevette, hogy a két ember között kap­csolat van, vagy legalább is a férfinak tetszik a nő. Sassze­mével azt is meglátta, hogy nős. Hirtelen átvillant, és elgtétellel nyugtázta magában azt a fnegállapítását, hogy ha Éva és Béla között lenne va­lami, az állatorvos valameny- nyinél jelentősebb vetélytárs. Termete és külseje mellett el­törpül a többi férfi, még Béla is, aki nem számított ala­csonynak. Éva lendületesen vezette be a társaságot és rögtön ezzel kezdte: — Maguk nem is tudják, kihez jöttek vendégségbe! Az állatorvos sokatmondó hangsúllyal dörmögött: — Annyira azért nem vesz­tettül? el a fejünket. — Fogadtunk, hogv nem tudják! — legyintett Éva. Júlia tudta, hogy Bélát min­dig idegesítette a Kossuth- díja. Az utóbbi időkben ven­dégek előtt már szóba sem engedte hozni. Az asszony ép­pen ezért idegesen pillantott férjére és látta, hogy villogó szemmel nézi a falra vissza­került okmányt. Júlia bot­rányt szimatolt és idegesen morzsolta nyakláncát, Éva azonban semmit nem vett ész­re a házaspár néma játéká­ból. — Ügy nézzenek rá, hogy ő egy valódi Kossuth-díjas! A vendégek meglepetten bá­multak az asszonyra. Olyan volt a társaság ebben a pilla­natban, mintha a pergő film megállt volna, hogy egy lénye­ges mozzanatot a nézők emlé­kezetébe rögzítsen. A szomszédos termelőszö­vetkezet elnöke Bélához for­dult: — Ezzel miért nem dicse­kedtél? Béla megjátszott szerény­séggel vállat vont, de Júlia látta, mi megy végbe benne. Eközben Éva leakasztotta a falról az okmányt és közre­adta. , Júlia maga sem értette, hon- nét nyerte vissza régen elha­gyott társasági biztonságát. Évához fordult: — Hallom, hogy már a disszertációdat csinálod. — Azt. Náluk vagyok most. Nem lehetett tudni, hogv az elnökre, vagy az állator­vosra mutatott-e. Júlia megszédült az emlé­keitől és azzal sem törődött, mi lesz, ha vendégek elmen­nek. — Tudod-e, hogy a te disz- szertációd témáját én már a gyakorlatban akkor kipróbál­tam. Azért kaptam a Kossuth- dijat. Illetve az eredménye­kért. — Komolyan? — néz rá hi­tetlenkedve. — Miről van szó? Mit su°- dolóznak a hölgyek? — dü"- ja közéjük a fejét az állat? - vos. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom