Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
XU. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1968. OKTOBER 12., SZOMBAT Olimpiai láng (V. J.) A mai lüktető tempójú, izgalmas fordulatokban bővelkedő életben most két hétre derűs, kedves, s rendkívül fontos esemény felé fordul az emberek figyelme, a világ minden sarkából, mindenhonnan, ahol csak ismerik és szeretik a sportot. A hajdani azték főváros, Tenohtitlan helyén épült, csodálatosan szép Mexikóvárosban lobban fel az olimpiai láng, s itt vonulhatnak fel száz ország legkiválóbb versenyzői, hirdetve nemcsak a sport, a tesnevelés, az ifjúság dicsőségét, hanem a béke, a jövőbe vetett hit diadalát is. Mexikóváros, a XIX. nyári olimpia minden bizonnyal — ugyanúgy, ahogyan már ezt megszoktuk — felülmúlja az előző játékok méreteit, vonzerejét, jelentőségét. Pedig az előjelek nem voltak rózsásak. Sok oldalról már az olimpia színhelyének kiválasztását is kifogásolták (Mexikóváros 2240 méter magasan fekszik a tenger színe felett), legújabban pedig a tragikus tömegmegmozdulások keltettek aggodalmat az olimpia szervezőiben. De az olimpia most is győz. A híradások óriási nekirugaszkodásról, áldozatkész építőmunkáról számoltak be. Tekintetbe véve azt is, hogy a sportolók táboraiból már-már hihetetlennek, fantasztikusnak tűnő eredményeket jelentettek, mindez monumentális olimpiát ígér. Az olimpiát persze sohasem lehet pusztán sportlétesítmények, vagy számok, fáradságos edzésekkel lefaragott tizedmásodpercek, bármilyen szép gólok alapján megítélni. Más, rendkívül lényeges vonásuk is van, amiről nem lehet eleget szólni. Az újkori olimpiák már régen elhalványultak volna, ha egyedül a sport érdekében állnának, egyedül a sport népszerűsítését szolgálnák. Az olimpiai öt karika minden korban a béke és barátság, a megértés és az összefogás jelképe volt. Az antik olimpiákon az olimpiák idején elhallgattak a fegyverek, az ünnepi játékok békében egyesítették a görögöket. Pierre de Coubertin, a modern olimpiák életrehívója is, amikor minél több nép képviselőit, legjobb sportolóit hívta ösz- sze, azt hirdette, hogy ezzel „a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát”. Ma az az óhaj, a cél, hogy az egész „vén világ” gondolkodásában erősödjön a békesség eszméje. Ez az elismerés hatja át a magyar sporttábort, a magyar színek mexikói küldöttségét is. Sajnos, a mexikói olimpia is, mint már annyi a legutóbbi évtizedekben, olyan időben zajlik le, amikor a békeszerető emberek minden erőfeszítésére szükség van, amikor felmérhetetlenül értékes tényező, ha az országok sz.-ie-virága, sportoló ifjúsága harmóniában, a stadionok küzdőterein, minden nacionalizmustól óvott baráti versengésben találkozik. Hazánkban nagy hagyományai vannak az olimpiai gondolatnak. A magyar színek képviselői az antwerpeni antantolimpia (1920) kivételével valamennyi nyári játékokon részt vettek, s jogos a büszkeség, hogy minden alkalommal magyar versenyző fejét is övezte győzelmi babér. S még inkább jogos a büszkeség, ha azt nézzük, hogy míg 1945 előtt összesen 34 aranyérmet szereztek versenyzőink, addig a felszabadulás utáni öt olimpiáról, ezt messze felülmúlva, 51 győzelemmel tértek haza. A 85 arany mellett 65 ezüstöt és 72 bronzérmet őriznek a magyar sportolók legbecsesebb trófeáik között. Testnevelői és sportmozgalmunk jól felhasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket az ország nyújtott számukra. Megnyilvánul ez a sport iránti szeretetben és megbecsülésben, de abban is, hogy ha kell, mindig hathatós anyagi támogatásra számíthat a magyar sport. íme, ennek bizonyítéka az, hogy most is nagy a magyar küldöttség, minden sportolónk, akit ez megillet, ott van a távoli Mexikóban. Mit várhatunk a magyaroktól? Tudunk alapos, becsületes felkészülésükről, de ez vérmes reményekre nem ad jogot és alapot. Az utóbbi négy esztendőben mindenütt a világon hatalmas léptekkel fejlődött a sport, a színvonal csaknem minden sportágban szakadatalanul emelkedik. Minden eddiginél nagyobb, élesebb lesz tehát a verseny. Mexikóban már nem csupán az érem, a győzelmi emelvény fémjelzi majd a versenyző tudását, hanem a szerényebb helyezés is. A tapasztalat megtanított arra, hogy olimpiával kapcsolatban jósolgatni nem lehet, a versenyek izgalmas légköréről, idegeket igénybe vevő megpróbáltatásairól sokat tudnának mesélni a játékokat megjárt sportolók. Sokszor a papírforma is csak előzetes tájékoztatásra alkalmas. S ha bízunk is a mieinkben, a hagyományos magyar és olimpiai akaraterőben, a reális latolgatások után be kell látni, hogy — csodák a sportban sem lehetségesek. Lehetetlent, minden áron való győzelmet nem is vár senki sem versenyzőinktől, de azt igenis, mindenki elvárja tőlük, hogy teljes odaadással és sportszerűséggel küzdjenek s magatartásukkal igazi sptfHÄb» berhez méltó viselkedésükkel vívják ki a pagy seregszemle résztvevőinek és nem utolsósorban a mexikói közönségnek a rokonszenvét. Szívünkből szóltak az olimpiai küldöttség ferihegyi búcsúztatásán a szavak, hogy a következő két héten, családtagok és barátok, ismerősök és ismeretlen sportrajongók milliói éreznek majd együtt sportolóinkkal, gondolatban ott lesznek az olimpiai küzdőtereken, buzdítanak a sikerre. Járuljanak hozzá hát a magyar ifjak és lányok, hogy a XIX. nyári olimpia is segítse az emberiség reményét: sohase aludjon ki a barátság fényes lángja. YltÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Fellőtték az Apolló 7-et PEST MEGYEI Hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a Cape Kennedy kísérleti telepről pénteken amerikai időszámítás szerint 11.03 órakor (15.03 gmt) fellőtték az Apollo 7. amerikai űrhajót. Fedélzetén három űrhajós foglal helyet: Walter Schirra, Donn Eisele és Walter Cunningham. A Saturnus óriás rakéta segítségével felbocsátott Apollo 7. a tervek szerint 11 napig kering a föld körül: október 22-én a reggeli órákban száll le az Atlanti- óceánra. Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén Péter János magyar külügyminiszter pénteken beszédet mondott az ENSZ 23. közgyűlésén. Korunk nemzedéke két út között választhat. Békés egymás mellett élés vagy atomháború. Élet vagy halál. A jelenlegi általános vitában elhangzott sok felszólalás arra mutat, hogy az itt képviselt kormányok tisztában vannak azzal a növekvő veszéllyel, hogy elszalasztjuk a döntő alkalmat, amelyben a választás még szabad. Ma úgyszólván keresztúton járunk, ahol döntő elhatározásokra kell jutni, hogy a nukleáris katasztrófát elkerüljük. Ezután a külügyminiszter a nemzetközi helyzet bonyolultságát elemezte s hangsúlyozta: A jelenlegi világhelyzet szembenálló tényezőinek mérlegelésénél kormányom úgy véli, hogy a biztosabb jövő előkészítésének legjobb útja az, ha úgy küzdjük le a veszélyeket, hogy számításba vesszük az eddig elért jó eredményeket és a legbiztosabb eredmények alapján lépésről lépésre kell keresnünk a jelenkor döntő kérdéseinek legreálisabb megoldását, a legjobb kompromisszumos megegyezések lehetőségeinek kihasználásával. Kompromisszumos megegyezések nélkül nem lehet igazán előrelépni, hogy a világméretű katasztrófát elkerüljük. Az európai helyzet az elmúlt években nyugalmasnak tűnt. Több ülésszak általános vitáiban, többen is rámutattak az Európában tapasztalt stabilitásra és a biztonság megnyugtató jeleire. Jelentések láttak napvilágot két- és többoldalú megbeszélésekről, egy össz-európai biztonsági konferencia előkészítése tárgyában. A közgyűlés megfelelő ülésszakainak jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy a magyar delegáció szüntelenül óva intett a hiú reményektől és illúzióktól. Hangsúlyoztuk, hogy a nyugalom Európában csupán felszíni jelenség, hogy a felszín alatt a lényeges kérdések nem változtak, hogy az európai problémák, amelyek gyakran okoztak súlyos feszültséget a világ e részén, két világháború bölcsőjében, még nincsenek megoldva, hogy a legnagyobb katonai erők az úgynevezett óvilágban vannak összpontosítva, és hogy egy termonukleáris pusztítás legfenyegetőbb veszélyei éppen onnan indulhatnak ki. Ez volt a helyzet Európában akkor is, amikor mi itt optimista beszédeket hallgattunk. Anélkül, hogy leegyszerűsítenénk az európai helyzetet, amelynek bonyolultságával teljesen tisztában vagyok, tulajdonképpen azt lehetne mondani — ahogy már számtalanszor elmondottuk —, hogy az európai biztonság alapvető kérdését meg lehetne oldani olyan valóságos tények kifejezett nemzetközi elismerésével, melyeket az ösz- szes érdekelt felek elismernek de facto, de amelyeket nem mind fogadnak el de jure. Nagyok a veszélyek Európában és nagyok a veszélyek, amelyek Európa és az egész Világ békéjét és biztonságát fenyegetik. Ezért kellett megerősítenünk frontjainkat, határainkat. Ezért voltunk kénytelenek megerősíteni Csehszlovákiát, amely földrajzilag a leginkább veszélyeztetett helyzetben van. Senki sem örül — senki sem I örülhet —, 'hogy ilyen akció szükségessé vált. De kihatásaiban hasznos lesz Európa és a világ békéjének ügyére. Az Apollo 7. űrhajó rajtja kitűnően sikerült. A korábbi szakaszban a meteorológusok attól tartottak, hogy az időnkénti erős széllökések megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a rajtot. Az előkészületek során nem volt jelentősebb fennakadás és a három űrha(Folytatás a 2. oldalon) Az Apollo 7 három űrhajósa közül kettő: Walter Cunninghan és Walter Sehirra (jobbra.) MEGYEI TANÁCSTAGOK NÉPFRONT VEZETŐK EGYÜTTES Napirenden: a tanácsdeniokrácia ÜLÉSE Pénteken délelőtt a megyei tanács dísztermében ország- gyűlési képviselők, megyei tanácstagok és a Hazafias Népfront vezetői együttes ülést tartottak. Tizenhárom nap A legfontosabb folyóiratokat és amerikai kiadó cégeket hívták meg arra az árlejtésre, amelyen egy kiadatlan kéziraImportáram A főváros áramellátásának javítására 400 ezer voltos villamos energiát importálunk a Szovjetuniótól. A távvezetéken érkező nagyfeszültségű áramot a Göd térségében épülő fogadóállomás továbbítja majd Budapestre. Az ország legnagyobb transzformátorállomásán még az Idén be- f-jezik a szerelési munkálatokat. tot adtak eL Az árlejtés formáját azért választottuk, fejtegette Teodore Sorenzen, hogy a maximális bevételt biztosítsuk 11 kiskorú gyermeknek. A szóbanforgó kézirat címe: „Tizenhárom nap”. Huszonöt- ezer szóból áll s ismeretlen részleteket közöl az 1962. októberi kubai nukleáris válságról. Szerzője Robert Kennedy. A 11 kiskorú gyermek az ő tizenegy árvája. Robert Kennedy egy évvel ezelőtt mondta a könyv szövegét magnetofonszalagra, de úgy vélte, hogy a könyv kiadása egyelőre nem volna helyes. Azt a határozatot, hogy a könyvet most ki kell adni, a meggyilkolt szenátor végrendeletének három végrehajtója döntötte el, mégpedig: Ethel Kennedy,. Edward Kennedy és Patricia Kennedy-Lawson. A szerzői jog: egymillió dollár. A kiadás jogát a McColl- vállalat szerezte .meg. A könyvhöz előszót írtak Robert McNamara, volt amerikai hadügyminiszter és Harold Macmillan, volt angol miniszterelnök. Az elnökség soraiban láttuk Cservenka Ferencnét, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Erdei Ferencet, a Hazafias Népfront elnöksége titkárát, Szabó Károlyt, az Elnöki Tanács titkársága osztályvezetőjét, valamint Csala Károlyt, a Hazafias Népfront megyei elnökét. Dr. Mondok Pál megyei tanácselnök beszámolt a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról és a tanács két ülése között tett fontosabb intézkedésekről. Dr. Monori Balázsné üdvözlő szavai után dr. Ádám Mihály megyei tanácstitkár arról beszélt, hogy a tanácsi demokrácia ilyen széles körű tárgyalása nem véletlen. Része és tükörképe az országban végbemenő fejlődésnek. A tanácstagok a tavalyi választások után élénk, politikailag kedvező légkörben kezdtek dolgozni. Az új gazdasági rendszer hatására lehetőség nyílt a tanácsok jogkörének, önállóságának kiszélesítésére. sekkel, például urbanizációs problémákkal, házhely és ví- kendtelek-juttatással, a bedolgozóhálózat szélesítésével. Ezután a tanácsi üzemek munkásságát, eredményeit ismertette, majd a megoldásra váró igényekről és hiányosságokról szólt. Elmondta: a tanácstörvény egyes határozatai már idejétmúltak. El kellene dönteni, kizárólagos joggal milyen kérdésekben hozhat határozatot a tanács. Üdvös lenne, ha a függetlenített vb-vezetők és a tanácstagok még szorosabb kapcsolatot tartanának. Megyeszerte jelentős változás, hogy csökkent az állandó bizottságok száma. Any- nyi és olyan bizottságot hoztak létre, amennyit az élet megkíván. Ezenkívül ritkábban, de jobban előkészített napirend alapján üléseznek. Helyes lenne, ha megvizsgálnák, szükség van-e még arra a megyei tanác-fr.aiáro- zatra, hogy egyes ügyekben .... a döntés előtt kötelező az Decentralizáltak ^ adóhatósági j állandó bizottságok vélcnic- ^ ~ nyét kikérni. Sok hasznossága mellett ez a módszer lassítja az intézkedést. Ehelyett szükséges íenne, hegy munkát. Október 1-től a szabálysértési ügyek 70 százaié- I kát a szabálysértési bizottsá- j gok intézik. Huszonhét közsé- ! get ruháztak fel első fokú építéshatósági és több községet első fokú kereskedelmi hatósági jogkörrel. Megszűnt a havonkénti kötelező tanácsülés, egyszerűbbé vált a hatósági igazolások kiadása. Egyre több tanácsülés foglalkozik j új, eddig tőlük idegen kérdé- 1 az állandó bizottságok sokkal nagyobb részt vállaljanak az ellenőrzésből. Javasolta mér1, hogy a tanácstagok útján továbbított bejelentésekre csak a vb-vezetők, illetve o' tályvezetők adhassanak ví (Fo'.yíatás a 2. oldalon)
