Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-07 / 210. szám
EZT OLVASTUK VÁCI NAPLÓ Nádfedelet kap a Pokol-csárda Elkészültek a Pokol-csárda átalakítási tervei. A csárda jelenlegi épületéből megmarad az étterem és a jó állapotban levő részek. A Duna felőli részen külön terem épül. Nagy gonddal alakítják ki a teraszt is, amely lépcsőzetesen fut a Duna felé. A támfalon grillsütőt helyeznek el, és a hatalmas fák alatt kívánságra a vendég szeme előtt készítik el a vacsorát. Az alsó partra betonlábakon álló üvegpavilon kerül, amelyet a felső teremmel híd köt össze. A romantikát még csak növeli, hogy a csárda, stílusosan, nádtetőt kap. Az új csárda vonzását csak növeli a megszépülő dunai strand. A jövőben három, egyenként ezerszemélyes öltöző, zuhanyozó és mosdó épül itt, kielégítve minden igényt. Az öltözőket betonlábakra építik, az emeleten helyezik el két sorban a férfi és női, úgynevezett „váltókabinokat’’. A fedett bejárattól, ahol két pénztárfülke lesz, lépcsőn jutnak fel a strandolok az emeleti öltözőkbe. A tervek szerint az első ezer férőhelyes öltözőt március végéig adják át, és a Pokol-csárda bővítését is megkezdik a jövő év elején. Paprika — kimagozva A termelőszövetkezetek Nagykőrösön is egymás után veszik igénybe az új gazdaság- irányítási rendszer nyújtotta lehetőségeket. A múlt hetekben a Szabadság Tsz megállapodást kötött, a konzervgyárral, hogy tölteni v'aTó paprika- termését kimagozva, lecsónak és egyéb konzervkészítmény- nek jelszeletelve adja át a gyárnak. A megállapodás szerint a konzervgyár a paprika ára mellett a kimagozás és a felszeletelés munkadíját fizeti a tsz-nek. Azóta a Szabadság Tsz naponta mintegy 50 mázsa kimagozott és felszeletelt paprikát szállít a konzervgyárnak. Állandóan 25—30 asszony és leány dolgozik itt teljesítménybérben. Kilogrammonként 40 fillért kapnak ezért a munkáért. A termelőszövetkezet fogatai egymás után hozzák a paprikaföldekről az átvevőhelyre kimagolásra és felszeletelésre a sok szép fehér paprikát. Egy kiló paprika leszedéséért 30 fillért kapnak, és naponta 50—60 forintot keresnek. MOHQMIDÉKE Bögrecsárdák a vonaton Egyik alapvető cél a gyors •és biztonságos közlekedés megvalósítása. A Budapest—Cegléd közötti vasúti szakaszon ennek kézzelfogható bizonyítékai is vannak, jól halad a villamosítás. Biztonságról, nyugodt utazásról nem mindig beszélhetünk. A kora délutáni vonatok indulásától a késő esti vonatok érkezéséig, ha valaki utazik, napról napra láthatja, hogy rögtönzött bögrecsárdák alakulnak ki. Ezek gazdái a sörgyárba járók. Táskaszámra hozzák az olcsón megkapott italt, és borsos áron eladják. Sajnos, vevők mindig akadnak. A sörözgetések eredménye aztán az a hangoskodás, amely zavarja a nyugodt utazást. Az helyes, hogy az Utasellátó büfét nyit egyik-másik vonaton, de az helytelen, hogy ezt sokszor kultúrálatlan módon üzemelteti, eladási módszerei még helytelenebbek. Mindenkit kiszolgálnak, még az ittas embereket is, s ennek következtében veszekedések, sőt verekedések kezdődnek. PEST MEGYEI hImAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT Munkásokat keresnek Sok lehetőség — kevés jelentkező Jogot tanul a bizottság... Ismert rendelet: október elsejétől a szabálysértések a községi tanácsok hatáskörébe tartoznak. Szerte az országban bizottságok alakulnak, ezek fognak ítélkezni a kisebb törvénysértések felett. A ceglédi járásban szeptemberben kerül sor a bizottságok oktatására. Minden bizottság háromtagú, vezetőjük a községi tanács vb-titkára. Megismertetik velük a törvénykönyv főbb fejezeteit, politikai előadásokat tartanak számukra. Legtöbb helyen az oktatás időtartama csak egy nap, mivel a tagok megbízatásukat társadalmi munkaként vállalták, csak a nagyobb községekben, így Abonyban és Albertirsán vesz igénybe két napot. A szabálysértő bizottságok természetesen — mint a bíróság — ítéletüknél figyelembe veszik a szociális helyzetet, a rászorultságot és azt, hogy az elkövető volt-e már büntetve. A járás tizenegy községében kezdődik meg ezekben.a napokban a „kiképzés”, hogy október elsejétől megindulhasson a „helybeli igazságszolgáltatás”. Eddig ezeket az ügyeket a járási tanácsok főelőadói intézték, az intézkedés bevezetésével elkerülik a sok utazgatást, a bizottságok jobban ismerik majd az elkövetőket. tájékozottabban szabhatják ki a büntetéseket. (—bte—) A városi tanács munkaügyi csoportjának irodája előtt — különösen április elejétől július végéig — mindig akad várakozó. Az új munkakönyvek kiadásán kívül itt intézik a munkakönyv átírását, illetve a névváltozások bejegyzését is. Ezek mellett —• talán a legnagyobb forgalmat — a munkahelyekre való kiközvetítés okozza. — Ebben az időszakban hol tudnak elhelyezkedni a munkakeresők? — kérdeztük a munkaügyi csoport vezetőjét. — Örvendetes jelenség — mondotta az előadó —, hogy Ceglédről mind keA ponty után csuka, süllő A lányok is bevetik a horgot Tizennégy hold saját víz SOROMPÓNÁL készült felvételünk, a Szűcs telepi átjárónál. A járműkonvojt ma még gyakran megállásra kárhoztatják a vonatok. A mérges utasok reménye: készül az új közúti felüljáró. V. OTTHON LEÜLT, remegett kezében a levél. Elolvasta, többször is. „Drága Lacikám! Négy-öt nap múlva én hazaérkezni hozzád Magyarországra. Érted. Ki foglak vinni magammal, ott élni majd te is velünk, Kanada. Készülődj! Egy hétig maradunk, azután indulunk. öleli jó gyerekét: édesanya.” Laci csodálkozott, hogy a nagymama nem örül a hírnek. Arca még sápadtabb lett, ráncai is mintha mélyültek volna. Másnap korán elindult az iskolába. Vidáman lépett be. Nevetgélt, viccelődött. Azután hirtelen megváltozott. Percekig hallgatott. Furcsán néztek rá a többiek. Amikor felszólították az órán, csak állt, nem is tudta, miről van szó. Szünetben odalépett a tanárhoz. — Szeretnék beszélni magával, tanár úr! — Tessék, Laci! Valami fontos? — Igen. Azt szeretném mondani ... — Na, ki vele! Bátran! — ... Azt akarom mondani, hogy én nem jövök már többet ide iskolába. — Mit beszélsz? ' — Mert én elmegyek. Kanadába. Anyám írta, eljön értem. A tanár belekarolt, hátrasétáltak az udvar végébe, ott volt egy pad. Sokáig ültek csendben. Laci szipogott néha. — Voltál távol már otthonról? — Még nem. Pesten is csak egyszer, egy napra. — Tudod, hol van Kanada? — Messze. Majd megkeresem a térképen. — A HAZADAT kell elhagynod. Örökre. — Gondoltam én erre. Sokat töprengtem. Ott jobban élnek. — Csak ezért mégy? — Nem. Hiába töröm a fejem. Úgyis azt mondom, ahol a szüleim élnek, ott az én helyem is. Velük. — A barátaid? — Ott is lesznek komáim. — Az iskola? — Kanadában sok magyar iskola van. Oda járok majd. — Nehéz dolog ez. Talán igazad van. Kegyetlen a döntés: a haza vagy a szülők. Ki tudja, melyik a drágább ... — Nekem édesanyámék mellett a helyem. Laci határozottan beszélt. Komoly volt, mint egy felnőtt. A tanár a vállára tette a kezét, összehúzta szemöldökét és talán nem akarta kimondani, amit akkor gondolt. Az osztálytársak hamar megtudták. Körülvették Lacit, eddig alig vették észre, most egyszerre „hőssé” vált előttük. Kérdésekkel ostromolták. — Repülővel mentek majd? A tengert is látod-? Amerikai fiú! . Egyedül ment hazafelé. Két asszony beszélgetett az egyik ház előtt. Amikor meglátták, halkabbra fogták szavukat. — Ez az a szegény! Nem gondolkodik helyesen az anyja. Idáig felnevelte az öregasz- szony. Feléje se néztek. Pedig eddig lett volna szüksége anyára, apára. Most, hogy felnőtt, keresni fog, elviszik a nagyanyja mellől. Nehéz napok következtek. Mintha mázsás súlyokat cipelt volna az óra mutatója — lassan múlt az idő. Laci az öröm és az izgalom forró lázában égett. Csodálattal nézett a világra, mint az újszülött. Az ő is. hiszen most látja először anyját. A NAGYMAMA segített neki az öltözködésnél, ő is az ünneplő feketéjét vette magára. Korán kiértek az állomásra. A villanyóra mutatója percenként ugrott, Laci felrezzent ilyenkor. Megszólalt a hangosbemondó. „Gyorsvonat érkezik Budapestről!” Csikorognak a fékek. Rengetegen szállnak le. Hányszor megálmodta ezt a pillanatot! Előrelép. Nyújtja a nyakát. Elindul. Sokan jönnek vele szemben. Utat tör magának. Lök- dösik. Hol van? Zúg a feje. Ö az? Nem. Hát az? Nem. Ott van! ö! Szalad. Széttárja a karját. Még három lépés ... Kettő ... Egy ... Kohlmayer Adám (Folytatjuk) vesebben kívánkoznak a fővárosba, vagy egyéb nagyobb városokba munkát keresni. Aki helyben akar dolgozni, el tudjuk helyezni. Most már ott tartunk, hogy kevés a jelentkező. Egy-egy nagyobb vállalatnál, üzemnél, mint például az építőiparban, a húsipari vállalatnál, a szeszgyárban állandó munkaerő- hiánnyal küzdenek. Különösen kevés a női munkaerő. Űjabban a MÉK és a Gázszolgáltató Vállalat nyújtott be igényt női és férfi dolgozókra. Ez bizony nehézséggel jár, mivel az őszi betakarítási és szüreti időszakban a mező- gazdaság „felszippantja” az alkalmi munkaerőket. Szeptember végére némileg enyhül ez a gond. Legutóbb az egyik fővárosi textilüzem is Ceglédről kért munkaerőt, ígéretet nem tudtunk adni, hiszen elsősorban a helyi megszüntetni. (cs-i) Sokaknak kedves szórakozást és — szerencsés horgászás esetén — jó falatokat is nyújt Cegléden a Horgász Egyesület, amely 1951-ben alakult és 200 tagja van. Alkalmunk volt beszélgetni az egyesület egyik alapító és jelenleg is vezetőségi tagjával, Aradi Tivadarral, a városi tanács művelődési osztályának gazdasági felügyelőjével, aki elmondotta, hogy az egyesületnek 14 hold saját vize van, amelyet a Budai úti téglagyári gödrökből alakítottak ki. Az elmúlt években 17 mázsa pontyivadékot vásároltak bele. A halastavat állandóan gondoztatja az egyesület. Főleg a hétvégeken öregek és fiatalok egyaránt szorgalmasan látogatják és a jó szerencse reményében türelmesen mártogatják a tóba a csalét- kes horgászbotokat. Hogy a kirándulási lehetőségeket javítsák, többen kunyhót építettek, vagy sátrakat vernek a tó partján. A rendesen kijáró tagok között 2—3 lány is van. A horgászok komoly gondot fordítanak halastavuk fejlesztésére. Csukát és süllőt is szándékoznak beletelepíteni és a környékén évről évre több árnyékot adó fát ültetnek. A kijáró tagok kényelmesen és gyakori szerencsével horgászhatnak, mert sok ceglédi autótulajdonos horgász a Balaton, meg a Velencei tó partjára jár horgászni. K. U Levelezők figyelmébe — Jó lenne — hallottuk a könyvesbolt vezetőjétől — ha a „Most vásárolja meg tankönyveit” szövegű táblácska jó tanácsait nemcsak a nappali tagozatos iskolák hallgatói, hanem a levelező tagozaton tanulók is megszívlelnék. Most még nem kellene sorba állni a könyvekért. Mikor zár a strand? Szeptemjoer 20 és 25 között — a pontos dátumba beleszól az időjárás is — zárja kapuját a strand. A vízimádóknak nem nagyon kedvezett a viszonylag hűvös nyár, mindössze > s 3 hetet tartanak számon, amikor igazi kánikulában lehetett lubickolni. Reggel hatkor az autók előállnak Kétszázötven kisdiák szürettel kezdte a tanévet Így van ez már évek óta: ilyenkor, szüret tájt, a Hámán Kató-iskolások korán ' kelnek, met;i 6 órakor már két nagy teherautó várja pket az iskola előtt. A járókelők a munkaruha, a vödör, no meg a jó hangulat láttán könnyen kitalálhatják, szüret lesz ott a javából, ahol ezek a gyerekek beállnak a szőlősorokba. Jó nagy területet foglalnak él, vannak vagy 50-en. — Évek óta a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezettel vagyunk kölcsönös patronálási viszonyban — mondotta Ben?ce Lajosné igazgatónő. — Ez a kapcsolat azonban túllépi a hivatalos formát: az évek óta tartó ismeretség baráti viszonyt alakított ki a tsz-tagök és gyerekeink között. A közös gazdaságban tudják, nemcsak a szüretelési munkákban, de nyáron is számíthatnak munkájukra. Az idén a szünidőben 50 gyerek járt ki a tsz-he. Majdnem 27 ezer forintot kaptak szorgalmukért. Most a hetedik és nyolcadik osztály vonult ki, hat tanár felügyelete mellett. A teherautók menetrend szerint, percnyi pontossággal érkeznek. A gyerekek pillanatok alatt fentteremnek rajtuk. Nem álmosak, pedig a nap még csak félig mutogatja magát az égbolton. — Mi jó van a szüretben? — kérdeztem Zsámberger Évától. — Sok minden — mondja nevetve. — Szőlőt ehetünk, mustot ihatunk. Meg, tetszik tudni, tíz nappal később kezdjük az évet. — És a munka is ízlik? — Persze! Észre sem vesz- szük, és már dél van. Igaz, a derekunknak az első napokban nem nagyon tetszik, de majd megszokja! — Mire fordítjátok a kapott forintokat? Ez a kérdés bizony lényeges. Vagy húszán válaszolják kórusban : — Pécsre, meg a Bükkbe megyünk! Jó kirándulást, gyerekek! (csat —) A tervek szerint a gyógyfürdő az idén nem igényel különösebb tatarozást, így a gyógyulni vágyók sem az őszön, sem pedig a téli idényben nem találnak „tatarozás miatt zárva” szövegű táblácskát, Karbantartást csak a kádfürdőnél terveznek, de ez sem tart tovább két hétnél. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. Játszik a Lowers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncest. Játszik a Klub-együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Keresztelő (magyar). Kossuth: vasárnap: El Greco (francia— olasz). Dózsa: vasárnap: Félkegyelmű (szovjet). Abony: ma és holnap: A holtak visszajárnak (magyar). Törtei: ma és holnap: Szűz jegyében (román). Ceglédbercel: vasárnap: Leghosszabb éjszaka (bolgár). Já5zkarajenő: ma és holnap: Az algíri csata (olasz). Sportműsor Szombaton: Délután 2 órakor az Építők 4-es tekepályáján a Ceglédi Építők „B”—Újpesti Dózsa „B” csapata NB tartalékbajnokságot játszik, öt órakor a Ceglédi Építők—Gyulai MEDOSZ NB Il-es tekecsapata mérkőzik. Vasárnap: Az Építők gerjei pályáján a Ceglédi Vasutas ifi—Csepel Autó ifi megyei labdarúgóbajnokságára fél 1 órakor kerül sor. Utána, két órai kezdettel a Bem SE—Csepel Autó csapata megyei bajnokságot játszik, majd délután 4 órakor a Ceglédi Vasutas SE—Debreceni Elektromos csapata NB II bajnoki mérkőzését láthatják a szurkolók. A szolnoki rádió műsora Szeptember 9-től 15-ig Hétfő: Alföldi krónika. Fúvószene. Lehet néhány kalóriával több? Ella Fitzgerald énekel. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Részletek a „Cigánybáró” című operettből, Próbák közben. Rácz Gyuri zenekara játszik. Vigyázat! Fertőző! Zenés ki mit kér. Szerda: Krónika. Őszi vásár 1968. Mezei szőttes. Zenés világjárás. A kecskeméti vásárlók érdekében. Sláger volt. Csütörtök: Alföldi krónika, őszi vásár 1968. Pár perc dzsessz. klímáról. Virágéne- Az Omega együttes A Magyar Hirdető A szociális kék. Sport, műsorából, műsora. Péntek: Alföldi krónika. Kecskemétről jelentjük. Operarészletek. Munkásvédelem? Népzene. Hangjegyerdő. Hogy tetszik? Szombat: Hét végi kaleidoszkóp. Zenés ki mit kér. Sport. Vasárnap: Vasárnapi magazin. Sport. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el. 1 A i
