Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

Nemsokára eldől: lesz-e olajkút Nyársapáton? Nyársapát mellett több mint egy éve olajkút fúrásán dol­gozik az Alföldi Kőolajfúró Vállalat szolnoki üzeme. Kilá­togattunk a fúrás színhelyére, ahol a nagy munka eredmé­nye felől érdeklődtünk Ott József fúrómesternél, aki a következőket mondotta: — 1558 méterre hatoltunk le, ahol parafintartalmú olaj­réteget találtunk. Most az olaj- felhozás és a létesítendő olaj­kút üzemeltetési lehetőségeit kutatjuk. Körülbelül két hó­nap múlva eldől, hogy lesz-e olajkút Nyársapáton? K. L. Cikkünk nyomán A szeptember 3-i számunk­ban megjelent Beat és gitár — vizsgával? című cikkünk­kel kapcsolatban a zeneisko­la igazgatósága közölte, hogy a tanfolyam beindításáról nincs tudomása PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE0U1 Irgyen szó lás egy kislánynak Jó lenne beszélgetni valakivel XII. ÉVFOLYAM, 207. SZÄM 1968. SZEPTEMBER 4., SZERDA Kispuskás lövészet, akadályverseny Szeptembertől új tantárgy a honvédelmi ismeretek Most, amikor új tanév kez­detét jelezte az iskolacsen­gő és a diákok visszatértek iskoláikba, új tankönyveik­kel, új tanáraikkal ismer­Diáklány az intézetben Dugványozás, mint szakdolgozat ZSUZSA CEGLÉDEN GYAKOROL Hatvan kollokviummal és szigorlattal a háta mögött au­gusztus közepén Ceglédre ér­kezett Győri Zsuzsa, a Buda­pesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola faiskolai termelési szakos hallgatója. A Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben most kezdte meg a féléves üzemvezető­gyakorlatát. — Milyen feladatokkal indí­tották útnak? — December 12-ig leszek az intézetben, főképpen azzal a céllal, hogy részt vegyenek az üzemszervezési és -vezetési te­vékenységben. Ez alatt az idő alatt rendszeresen adatokat gyűjtök az elmúlt évi üzem- szervezési ténj'ezőkről. — Miről készít szakdolgo­zatot? — Már készen van. Ezt még az év végén kellett beadni, mi­előtt a gyakorlatra kijöttem. Négy évig tanulunk a főisko­lán, és a féléves gyakorlat után fejezzük be tanulmányainkat az államvizsgával. Szakdolgo­zatomban dugványnevelési kí­sérletekről számoltam be. — Milyen tantárgyai voltak? — Matematikán, kémián, fi­zikán kívül gyümölcstermesz­tés, szőlőtermesztés, borászat, dísznövénytermesztés. — Hogy tetszik Budapest után Cegléd? — Sétáltam már a városban, hallottam forradalmi hagyo­mányairól. Megnéztem a Kos- suth-szobrot, a múzeumláto­gatást — az átépítés miatt — októberre kellett halasztanom. Szép építészeti emlék a refor­mátus templom. Szabad időm­ben azonban leginkább nyel­veket tanulok, és minden hét végén hazamegyek Budapestre. Az ebéd és a munkásszállás nem drága, de így is hamar elfogy az 500 forint, amit fél évre kaptam a főiskolától. — Hova kerül az államvizs­ga után? — Még nem döntöttem. Van még idő rá decemberig. Sz. A. Napfogyatkozás kedtek. Az általános iskola VII. osztályában és a kö­zépiskolák I. osztályában a diákok rövidesen egy eddig ismeretlen tantárggyal ta­lálkoznak órarendjükben. A városi tanács művelő­désügyi osztályán tájékoz­tatták a Ceglédi Hírlap munkatársát a honvédelmi oktatás bevezetéséről. A diákok osztályfőnöki órákon ismerkednek meg a honvédelmi ismeretek elméleti tudnivalóival, a gyakorlati oktatást a testnevelési órákon kap­ják. Amíg az elméleti részt ta­náraik tanítják, a gyakor­lati foglalkozásokat az. MHSZ által kijelölt szakemberek vezetik. Évente 6 órát fordítanak a honvédelmi ismeretek el­sajátítására, ebből két óra az elméleti és négy óra gya­korlati képzés. A többi között kispus­kás lövészet és akadály- vergíoy szerepel a tan­tervűén. Az új tárgyat oktató pe­dagógusok e hó elején össze­vont megyei értekezleten kapnak tájékoztatót. A honvédelmi oktatás célja a fiatalok hazafias nevelése. A diákok bizonyosan örül­nek, hogy most már ezzel az érdekes új tárggyal is megismerkedhetnek. (csat—) „Bejáró tanuló kislánynak ingyenes szállást adok” — ol­vasom az újság hirdetés ro­vatában. S a cím helyén nem szellemes jelige vezeti a ház­hoz az érdeklődőt, hanem ott a pontos név és lakcím. Az albérleti viszonyokra gondolva, bizony ez a hirde- I tés meghökkentett. Láttam már olyan albérletet, ahol összetévesztették a kiadó szo­bát az ágyrajárással, mégis 200 forint havi fixet kért a rászorulóktól a főbérlő. Jár­tam olyan helyen is, ahol va­lóban megadatott a „külön­bejárat” — havi négyszázért. Ingyen albérletről még nem hallottam. Ezért jártam utána. Hetvenhat éves néni foga­dott a nagyon tiszta, pici szo­bában. Gondoltam: itt nem kell nagyon megerőltetni ma­gát az albérlőnek, ha esetleg takarításért lakhat. Még csak főzni sem kellene neki, mert az egyetlen cserépkályhán kívül semmi más főzőalkal­matosság nincs. A néni a Mi újság az újságfronton? II. A NAGYMAMA felállt, oda- tappogott a szeneskannához. Felnyitotta a tűzhely ajtaját. Pattogva lélegzett fel az izzó parázs. Dobott rá két lapáttal, azután visszaült. Mélyet sóhaj­tott. — Készültem többször arra, hogy elmőndom neked, mi tör­tént. Nagy fiú vagy már, meg­érted. De valahogy nem volt bátorságom, ezért halogattam. Tudtam, egyszer úgyis megkér­dezed. Hátradőlt, szemét félig le­hunyta és beszélni kezdett. — Tizenkét éve már. Felfor­dult akkor itt a világ, olyan volt, mintha háború lenne. Vagy még annál is rosszabb. Senki nem tudta, mi van, azt még úgy se, hogy mi lesz. Rossz hírek rémisztették az embereket és sokan elindultak a határ felé. Közöttük a szü­leid is. Nem tudták, hová, csak mentek. Én hiába könyörög­tem, kértem őket. Te akkor egyéves voltál. — És engem, miért nem vit­tek? — szólt közbe elcsukló hangon, Laci. — Hát, igen. Azt mondták, előbb kimennek ők, szétnéz­nek, helyet keresnek. A bi­zonytalanságban, a veszélyben nem indulhattak el egy csecse­mővel. Ügy tervezték, ha ott minden megfelel, visszajönnek érted. Itthon közben helyreállt a rend, hamarább, mint gon­dolták. Lezárták a határt. Így maradtál te itt velem, kisfiam. — De azóta kivihettek vol­na már! A nagymama nem válaszolt. Előrehúzta sötét kendőjét, hogy Laci ne lássa szomorú szemét. Másnap délután átment Jós- káékhoz. Szeretett hozzájuk járni, mert rendes fiú. Ö az egyetlen jó barátja. Nem volt otthon senki, játszottak. A szo­ba közepén ültek, egymásra rakosgatták a fekete dominó­kockákat. Laci hirtelen felállt. — Nézd csak! — kiáltotta és az inge alól képeket húzott elő. Jóska kikapta a kezéből. — Kik ezek? — A SZÜLEIM! Az egyiken előtérben hosz- szú kocsi, mögötte szép villa. — Az övéké. És ebben lak­nak. — Láttad már őket? — Még nem. Csak így kép­ről. — És miért nem visznek ki? — Én írtam, hogy vigyenek. Sokáig nem válaszoltak. Egy­szer meg-azt olvastam a leve­lükben, hogy nincs pénzük az útra. — Ha kocsijuk meg villájuk van, nem lehetnek szegények... A másik képet nézték. Csi­nos, fiatal nő mosolygott rájuk. — Ez az édesanyám! Szép, ugye? Hát persze, aki színész­nő, az csak szép lehet! Laci büszkén nézte barátja csodálkozó arcát. Különös do­log. A gyerek azt mondja az anyjára, hogy szép. Ezt látja a képen. Hogy az életben mi­lyen? Nem tudja. Ezért nem az a szó' jött ki a száján — ő jó. BESÖTÉTEDETT. Elköszönt Jóskától. Szaladt az utcán. Né­ha hosszút csúszott a jéggé fa­gyott úton. Belépett az udvar­ra. Megdermedt. Döbbenten állt. Kezét arcához kapta és hangosan felsírt. Kohlmayer A ti ám (Folytatjuk) Cegléden csak egy napon több mint nyolcezer újság ér­kezik az előfizetőkhöz. Au­gusztus 30-án például 8129 na­pilapot hordtak'szét a kézbesí­tők, és még 542 példányt kap­tak a hírlapárusok. Ilyenkor, az új hónap kezde­tén, nagyon sok dolga van a ceglédi főpostán Simon Gyula hírlapfelelősnek. Hatalmas méretű kimutatások borítják el egyébként sémi kicsi asztalát. A legtöbb gondja az előfizetőkkel van. Most is 14 kartont sem­misített meg, mert 14-en le­mondták a Nők Lapját, de 15 újat kellett írnia, mert ennyi új előfizető jelentkezett szep­temberre. Eggyel több, mint augusztusban, mégis 29 emberrel volt dolga. A hírlapfelelős tájékoztatása szerint városunkban a legnép­szerűbb napilap a Pest megyei Hírlap. Naponta 5500 példány érkezik belőle. Ezután a Nép- szabadság következik 1800-as péídányszámmal. Vasárnap 2200 érkezik belőle. A többi négy nagy napilap példányszá­ma együttesen sem haladja meg a Népszabadságét. Esti Hírlapból 900, Népszavából 460, Magyar Nemzetből 300, Ma­gyar Hírlapból 180 érkezik na­ponta. . Az emberek szeretik a de­rűt, a vidámságot. A legjobb bizonyítéka ennek az, hogy a hetilapok közül az újjászüle­tett Ludas Matyi viszi el a pál­mát 2900 példánnyal. A képes lapok között a Nők Lapja a legnépszerűbb, 1800 a heti át­laga. Ezután az Ország-Világ következik, ebből 1070-et vá­sárolnak hetenként a ceglé­diek. Magyar Ifjúságból 750, Ifjúsági'Magazinból 640 keltei a múlt héten. Nem büszkélkedhetünk magas példányszámmal az iro­dalmi-kulturális lapokból. Az Élet és Irodalomé 70, a Nagy­világé 31, az Űj Írásé 60, a Kortársé 16, a Tiszatájé 5. A Ceglédre érkező napilapo­kat, hetilapokat, folyóiratokat 33 állandó kézbesítő hordja szét. Minthogy a város lakos­ságának egyharmada tanyákon él, oda is el kell juttatni az olvasnivalót. A 33 kézbesítőből 17 jár a külterületre.' Rajtuk kívül 6-an négyórás műszak­ban segítik az állandó kézbesí­tőket. Ezenfelül a város 11 pontján kapható még újság a hírlapárusoknál mindennap. Sz. A. Magyar étteremből hordatja az ebédet. Miért hát ez a jó­szívűség? — Nagyon egyedül vagyok — mondja a néni. — Félek a “hosszú téli estéktől. Jó lenne beszélgetni néha valakivel... Lenne kit várnom haza. Ezért gondoltam, hogy ide veszek valakit. Olyat, aki nem irtó­zik az öregektől. Olyat, aki egy pohár vizet adna, ha be­tegebb lennék. Mert nem könnyen mozgok már, fájnak a lábaim. Hát ezért __ N egyvennyolc éve halt meg az ura,x azóta egyedül mor- zsolgatja a napokat. Az em­lékezés rostáján fennakadnak a gondolatok, amelyeket jó lenne valakinek elmesélni. Bizonyára lesz jelentkező, és a néni boldog lesz. Mert azt mondta: „csak annyi szere- tetet várok,. amennyit én adóik...” Önzetlenségéért va­jon mi lesz a fizetség? Csak egy pohár vizet kellene nyúj­tani egy kevéske szeretettel... (csat—) S p O 21T Kézilabda NB II-ben A pályán 19:13 — félidő" a kerékasztalnál Vasárnap a Ceglédi Építők vendégeként a Budakalász sze­repelt Cegléden. A mérkőzés, biztos hazai vezetésnél, a befe­jezés előtt másfél perccel bot­rányba fulladt, félbeszakadt. Ceglédi Építők—Budakalász 19:13 (10:10) Cegléd: Szabó — Juhász Gy., Pánczél, Tukacs, Hörömpő, Szabó, Rossi. Csere: Szalisznyó — Bálint, Malizs, Vajda. Góllövők: Tukacs 6, Szabó, Bálint 5—5, Rossi 2, Pánczél 1. Kezdéskor 1:0-ás vezetés után a vendégek léptek fel tá­madólag, 3:6, 5:9, 7:10-re el­húztak. Ebben az időszakban a ceglédiek kedvtelenül, elképze­lés nélkül játszottak. Ezután magára talált a csapat, és a félideig kiegyenlítette 3 gólos hátrányát. A második játékrész ragyo­gó, helyenként sziporkázó játé­kot hozott. Gólerős támadás­szövés mellett a védekezés is kiemelkedő volt. 7:10-től 18:10-ig a vendégek nem is tudtak gólt lőni. Tíz perc volt még hátra, amikor Hörömpő 5 perces büntetést kapott. A ki­állított játékos a cserepadon a játékvezető szerint megsértette őt, ezért végleg kiállították. Ekkor az addig is helyenként durva mérkőzés a játékvezető erélytelensége miatt kímélet­lenné fajult, és mikor Rossit szándékosan megütötték, az visszaütött. Mindkét játékost kiállították. A holt időben egy budakalászi szurkoló is bero­hant a pályára. Közben Hor- váfii, a vendégcsapat kapitá­nya kiment a pálya szélére kiprovokálni a közönség el­lenszenvét. (Eddig a játékos­társak és a nézők nyugtatása volt a csapatkapitány feladata! Most már nem az?) A játékve­zető ezt észrevéve, lefújta a ta­lálkozót. Bár a hazaiak 19:13- ra vezettek, e két pont sorsa csak a szövetségi tárgyaláson fog eldőlni. A játékvezető helytelenül járt el, mert a játékot folytat­ni lehetett volna, de nemcsak ezzel, hanem rendkívül gyenge játékvezetésével is „kitűnt”. És végül a történtekben hibásak a nézők, 19.13-as vezetésnél nem lett volna szabad reagál­ni a budakalásziak provoká­cióira. Jók: A mezőny legjobbjának Szalisznyó bizonyult,- fél órán keresztül nem kapott gólt. A cserekapus, Szabó is helytállt. A mezőnyjátékosok közül Bá­lint és Tukacs tűnt ki. (— reán) Megyei bajnokságban a lányok sima mérkőzésen győztek Ceglédi Építők—Budaörs 8:1 (5:1) ÚJABBAK AZ ÚJAK MELLETT A Táncsics Mihály utcában OTP-lakások kapnak helyet ebben a most készülő épületben. A Rákóczi út sarkán lévő új házakhoz jól kapcsolódik a most kiépülő rész. Cegléd: Deli — Szűcs, Bá­lint, Csendesné, Mácsai, Bez­zeg, Öcsai. Csere: Papp, Dá­vid, Csorba. A rendkívül tartalékos Építők — Balogh, Orosz, Kiss, Szalisznyó, Gergelyffi nélkül — biztos győzelmet aratott a mérkőzés egészében öt me­zőnyjátékossal játszó ven­dégcsapat ellen. A mérkőzés úgy indult, hogy még nagyobb arányú lesz a hazaiak győzelme, de a fiatalokkal teletűzdelt csa­pat a második félidőre elfá­radt, és ekkor már elma­radtak a gólok. Góllövők: Bálint 2, Öcsai, Csendesné 2—2, Szűcs 1. . Jók: Deli, Bálint, aki a mezőny legjobbjának bizo­nyult, Bezzeg, Csendesné, a többieken látszott még a ta­pasztalatlanság, de nem kel­tettek csalódást, ha sok hi­bával is, de lelkesen ját­szottak. (—reán) TEKE Szolnoki MÁV —Ceglédi Építők 3:5 Dobott faarány 2525:2530. Hatalmas, fej-fej melletti küzdelemben győzött a ceg­lédi csapat. ‘ Lelkesedéséért dicséretet érdemel. Jók: Pá- kozdi Rudolf, 458 fa, Nagy László 451 és Raffay Gyula, 431 fa. Kistex—Ceglédi Építők „B” 1:7. NB tartalékbajnokság. Dobott faarány 2353:2441. Jók: Lázár László 424, Buj­dosó Mihály 410 és Gáli László 407 fa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom