Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

Pecsenyebárányok- exportra Péteriben ilyen korán talán még sohasem vetettek Mi újság a péteri Rákóczi Tsz-ben? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Hrutka Jánost, a tsz elnökét. Az elnök válasza: semmi különös. Halad a min­dennapi munka. S tulajdonképpen ebben igaza volt, a későbbiekben azonban kiderült, mégis akad Három község - egy szövetkezetnél A Tápiósülyi Fogyasztási Szövetkezethez három köz­ség tartozik, Tápiósüly, Tápió- sáp és Űri. A három község kiskereskedelmi forgalma az első félévben 20 millió 111 ezer forint volt. Ebből hárommillió esik Tápiósápra. Felét az 5-ös bolt hozta címmel a napokban rövid hírt közöltünk. A fen­tiek értelmében tehát az 5-ös bolt bevétele csupán a tápió- sápi bevételnek hozta a felét. egynéhány olyan dolog, amely az előző évektől örvendetesen eltérő. Kezdjük talán az őszi ve­téssel. Jó minőségben elvégezték a vetőszántást 80 holdon. A lehető legjobb a vető­magágy. Megjelent a ve­tőgép a földeken, meg­kezdődött a rozs vetése. Ilyen korán a péteri határ­ban talán még sohasem ve­tettek, hiszen az első holdak­kal még augusztusban végez­tek. Folyik a tsz-ben a burgo­nyaszüret is, s a holdanként: 60 mázsás terv körül lesz a tényleges termés. A szövetke­zet az eladott burgonyára szerződést kötött egy buda­pesti vállalattal és ahogy az igényli a burgonyát, a szövet­kezetben olyan ütemben sze­dik fel. Végefelé jár a dinnyesze­zon. Ha mázsában nem is,, de Napokon belül üzembe áll az új monori szeszfőzde A monori faluvégen, a Baj- csy-Zsilinszky út 60. szám alatti, úgynevezett Lengyel-fé­le házban az utolsó simításokat végzik a belső berendezésen. Ezt az épületet az Üllői Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vásárolta meg, az ország második s így természe­tesen a járás legmodernebb szeszfőzdéjét létesíti itt. A belső berendezés vörös­rézből készült, tökéletes és tel­jesen újszerű. Két főzőüst mű­ködhet majd egyszerre, az egyik 400, a másik 460 liter űr­tartalmú. A főzés ideje már elérkezett, az üzemelés azonban még nem kezdődött el. Nap mint nap számtalan érdeklődő látogatja meg az épülő szeszfőzdét, tü­relmetlenül várják a főzés1 megkezdését, attól tartanak, hogy a hosszú tárolás miatt a cefre hasznavehetetlenné vá­lik. Megkérdeztük Virányi Ist­vánt, a szeszfőzde vezetőjét, mikor kezdik a főzést? — A kifőzésre váró cefrék itt vannak, a főzetők jogosan türelmetlenkednek. Sajnos, rajtunk kívül álló okok miatt eddig nem kezdhettünk hozzá, a szükséges fémanyagot nem tudtuk időben beszerezni. Most már túl vagyunk a nehezén, csak kisebb pótlási munkák vannak hátra, így reméljük, hogy napokon belül megkezdő­dik a főzés. (e. m.) HÍRESZTELÉSEK es a valosag Segédüzem Káván Az új gazdasági mechaniz­mus adta lehetőségekkel élve a kávai Haladás Tsz veze­tősége is úgy határozott, hogy segédüzemet létesít. Ezt töb­bek között az indokolja, hogy a községben van sza­bad, munkaerő, s ennek fog­lalkoztatása túl a helyi ér­deken, népgazdasági érdek. A szövetkezet vezetősége által megbízott személyek viszony­lag rövid idő alatt találtak egy olyan üzemet, amely kevés befektetést igényelve hajlandó a kávai Haladás Tsz-szel kooperálni és bér­munkát biztosítani a segéd­üzem részére. Még az üzem meg sem kezd­te a működését, még csak tapogatódzó felmérést vé­geztek az iránt, hogy kik lennének hajlandók a segéd­üzemben dolgozni, s máris felütötte fejét a suttogás. Hogy csak néhány dolgot mondjunk: aki a segédüzem­be megy dolgozni, annak parcellát is kell vállalnia. Csak tsz-tag dolgozhat a se­gédüzemben, s aki oda megy dolgozni, annak be kell lép­ni a tsz-be. A segédüzem­ben dolgozóknak ki kell menni kapálni és szénát gyűj­teni. Nem fizetik meg a segéd­üzemben a megdolgozott mun­kabért, hanem visszatarta­nak belőle stb., stb. Ügy elterjedtek ezek a rém­hírek, hogy egyesek, akik korábban már dolgozni je­lentkeztek, visszaléptek, a jelentkezés így gyérebb a vártnál. Ezzel megnehezült a segédüzem amúgy sem prob­lémamentes indítása. De nézzük, mi az igazság özekkel a rémhírekkel szem­ben? A tsz vezetői sohasem tit­kolták azt, hogy a segéd­üzemben alkalmazottak is és tsz-tagok is fognak dolgozni. Már maga az a tény, hogy ez így lesz, kétségtelenül fel­vet különböző problémákat. Például, a tsz-tagnak jár háztáji föld, az alkalma­zottnak nem. A tsz vezetősé­gének az az álláspontja, hogy a segédüzemben dol­gozó alkalmazottaknak nem kell parcellát vállalni. Per­sze, aki akar és jut neki, vállalhat. De ez nem köte- l&ő. Ugyancsak nem köte­lező az sem, hogy a segéd­üzem dolgozója belépjen a tsz-be. Aki szeretne, az kér­heti a felvételét, de a köz­gyűléstől függ, hogy felve­szik-e tagnak az illetőt. Nem szándékozik a tsz vezetősége olyan intézkedést sem foga­natosítani, hogy a segédüzem­ben dolgozó alkalmazottak szénát gyűjtsenek, vagy ku­koricát kapáljanak. Folya­matos segédüzemi munkára van szükség a segédüzem­ben! Egész éven át folyamato­san kell termelnie az indí­tandó segédüzemnek, annál is inkább, mert a termelése köibéres. Ha nem tudja idő­ben legyártani . a szükséges mennyiséget, hátrány éri a termelőszövetkezetet, kötbért kell fizetni. Még a fizetésről egy-né- hány szót. A tervek szerint a segédüzem dolgozói havon­ta egyszer kapnának fizetést, minden hónap 5-éig. A se­gédüzemben dolgozó alkal­mazottak teljes egészében megkapják a fizetésüket, sem­mit nem tartanak vissza. Dr. Muka János, a tsz jogtanácsosa MAI MŰSOR it MOZIK Maglód: Vadölő. Monor: El Greco. Tápiósüly: Egy férii ét egy nő. Űri: Nyári szerelem Vecsés: Rita, a vadnyugat réme MONOGdram- . ' A PEST MEGYEI HÍRLÁP K Ü L Ö N K I A .D Á S A X. ÉVFOLYAM. 207. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 4.. SZERDA — remélik a tsz vezetői — forintban meglesz a terv. Re­mélhetőleg mind a tsz, mind a dinnyés meg lesz elégedve. A savanyítóüzemben kö­rülbelül a felénél tart a savanyítás. Eddig csak uborkát savanyítottak, az uborka savanyítás! terve 80 százalékra kész. Ez azt jelenti, hogy mintegy öt-hat vagon uborka van le­savanyítva. A paprika, a ve­gyes savanyúság és a ká­poszta ezután következik. Most készítik elő a pecse­nyebárányokat exportra. Szer­ződésük 300 darabra szól, fe­lét rövidesen szállítják. Szé­pek a bárányok, darabonként 40 kilósak. A legfrissebb újság pedig az, hogy a szövetkezet meg­kapta a bor ki mérési enge­délyt, saját borának értékesí­tésére. Az árusítás már meg­kezdődött a szövetkezet köz­pontjában, félliteres és literes palackozásban kapható az ízletes és zamatos péteri bor, literenként mindössze 17-5^rt (Mj) Csecsemőgondozás, fogászati hét Vöröskeresztes tanárelnökök tanévnyitó értekezlete A járá^ minden iskolájából eljöttek a vöröskeresztes ta­nárelnökök arra az ülésre, amit hétfő délután tartottak a járási tanács nagytermében. A vöröskeresztes tanévnyitó ér­tekezletet eddig minden évben megtartották, tehát hagyo­mánnyá vált már, értékes ha­gyománnyá. Elsőként az elmúlt év ered­ményeit ismertették. Szó volt itt az általános iskolákban tar­tott tanfolyamokról, összesen 1004 fiatal hall­gató vett részt rajtuk. A gyakorlati oktatás nagyobb KLÁRIT FELVETTEK Negyvenhét esztendő Nemcsak Gyömrőn, ahol né­pes családjával lakik, ismerik bizonyára gz egész járásban Bognár Anti bácsit, aki im­már 47 éve a kaptafák mes­tere. Amikor benyitok lakásába, hellyel kínál, majd ő is leül mellém. Látom az arcvonásain a 47 év megannyi fáradtságos küzdelmét, de látom azt az életörömet is, ami eltölti ezt a 60 éves embert. S joggal. — Hogyan is kezdődött, An­ti bácsi? — csúszik ki a szá­mon a kérdés, s máris meg­bánom, túl sablonos. Ám amint kiderül, nagyon érdemes volt feltennem. — Parasztemberek voltak a szüleim, sokat jártam ki a rét­re malacokat legeltetni. Gyakran találkoztam ott egy idős bácsival, mindig horgász­bottal jelent meg. Furdalt a kíváncsiság, vajon miféle em­ber lehet. Egyszer aztán neki­bátorodtam és megkérdeztem. „Tudod, fiacskám, én cipész vagyok, de minden szabad időmet itt, a víz mellett töl­töm el, mert bizony jólesik a napi munka után egy kis kikapcsolódás.” Hazáig futot­tam, s azonnal bejelentettem a szüleimnek, hogy én is a ci­pészmesterséget választom! Jászberény és Budapest után. 1939-ben kerültem Gyömrőre, s azóta is — Péteri mellett — itt dolgozom ebben a szép köz­ségben. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki örökre eljegyezze magát ezzel a mesterséggel? — Nem elég ezt a szakmát szeretni, ehhez kézügyesség, leleményesség, ötlet kell. Én nagyon megszerettem a negy­venhét év alatt. Ki tudja, hány ezer cipőt javítottam, illetve készítettem el. Hogy mennyire szereti és mennyire komolyan veszi munkáját, azt bizonyítja az alábbi kis történet is. A télen tüdőgyulladást kapott, s Pé­teriben, ahol több mint 10 évet dolgozott, rengeteg cipő várt javításra. Felkelt betegen az ágyból, összecsomagolta a ci­pőket, elvitte Maglódra a kol­légájához, majd mikor elké­szültek, visszavitte Péteribe. Feláll Bognár Anti bácsi, majd egy családi albummal tér vissza. — Nekem ez a tizenegy gye­rek nagyon sok örömet szer­zett. Igen, Bognár Anti bácsinak bizony nem kevesebb, mint Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, ismerő­söknek, barátoknak és szomszé­doknak, akik szeretett férjem, édesapám és nagyapám Bán Gábor temetésén Monoron meg- ( jelentek, sírjára koszorút, virá­' . i ! got helyeztek és részvétükkel j > n dióséról, tamttatasarol bánatunkban osztoztak, özv. i i.ellett gondoskodnia. És nem | Bán Gáborné és családja. tizenegy gyerek is akármilyen mesterséget vá­lasztottak a gyerekek. Ketten mérnöki diplomát szereztek, egy most végzi esti tagozaton a mérnöki szakot, hat techni­kus lett.'És ami a legnagyobb örömmel tölti el pillanatnyilag a családot: Klárit, a legfiata­labb kislányt felvették a sze­gedi Orvostudományi Egye­temre. Ez bizony nem kis dolog, 11 gyermek taníttatása bizony nem könnyű. — Nem is hiszem, hogy van még egy ilyen népes család, ahonnan ennyi tanult ember kerül ki — mondom moso­lyogva az őszülő mesternek. Szerényen legyint, s hozzáte­szi: — Semmiség az egész. Bognár Antal gyömrői ci­pészmester augusztus 1-én nyugdíjba ment. Most, hogy kissé több sza­bad ideje van, ismét többet törődhet a sporttal. Mert hisz attól nem tud elszakadni, je­lenleg is szakosztályvezető a labdarúgóknál. Végéhez közeledik a beszél­getés, amikor az ajtóban meg­jelenik a husszú élet „útitársa”, a feleség. — Annyira a családnak él­tünk, hogy mi még nem ve­szekedtünk egymással soha! — mondja. Pedig el sem hi­szi, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdenünk az évek során. Elhiszem. De úgy gondolom — látva az örömteli életutat, a boldog családot —, megérte. Gyermekei felajánlották, hogy nyugdíját kiegészítik annyira, amennyi azelőtt a keresete volt. Gér József [ szerephez jutott ezeken a tan- i folyamokon — de a jövőben er- J re még nagyobb súlyt kell he­lyezni. Megtudtuk, hogy 2415 nézője volt az oktatófilmek­nek, 66 ilyent mutattak be az ifjú vöröskereszteseknek. A felnőtt és az ifjúsági vö­röskeresztes mozgalom szoro­san össze kell hogy kapcsolód­jon — hangsúlyozták. Hiszen nagy segítséget jelent a fiata­lok munkája is, a mozgalom túllép az iskolán, fejlődnek ál­tala a szülők is. Erről ugyan számszerű ada­tokat nem lehet felkutatni, de biztosan kevesebb a közös ivó­pohár, közös törülköző azok­ban a családokban, ahol ifjú vöröskeresztes a gyerek. A második napirendi pont a megyei Vöröskereszt-elnökség képviselőjének beszámolója volt. A monori járás egyike a me­gye legjobb vöröskeresztes munkát végző járásainak — s ebben nem kis jelentősége van az ifjú vöröskere6ztesek ered­ményeinek Js. örvendetes, hogy van összefogás a két — az iskolai és felnőtt — vörös­keresztes elnökség között. De tennivaló mindig akad, bármily jó is az eredmény. Ilyen tennivaló például az is, hogy -az iskolák ifjú vöröske­resztes titkárainak is kell ér­tekezletet tartani — hogy ne csak felsőbb irányítással, ha­nem önállóan is tudjanak dol­gozni. A tanárelnököknek októ­ber elsejéig kell az évi munkatervet elkészíte­niük, ismertetni az őrsök­kel. a rajokkal az úttörőpróbák egészségügyi feladatait. De ne legyenek ezek a feladatok szá- razak. Szemléletes,- főleg gya­korlati oktatást kell alkalmaz­ni ebben az évben még inkább — hiszen a gyerekek is job­ban, nagyobb kedvvel tanulják meg azt, ami érdekesebb. Nem lehet véletlen, hogy a szemlé­letes csecsemőgondozási tan­folyamokon egyre több az ifjú részvevő — és főleg a fiúk! Az adatok szerint több fiú vett részt (ezeken az oktatásokon, mint lány. Az „ifjú egészségőr” tan­folyamok indítása már ötö­dik osztálytól szükséges lenne. Növelni kell az egészségügyi felvilágosító beszélgetések szá­mát — s nem árt tervbe ven­ni a dohányzás, az alkohol ár­talmaival foglalkozó előadáso­kat. S ami a legfontosabb: be­szélgetni kell a gyerekekkel a balesetveszélyről is, hiszen a múlt évben a megyében 2207 gyermekbalesetből 12 halálos végű volt. A tanárelnökök feladatai kö­zött szerepel a fogászati hó­nap megrendezése. Pályázatok­kal, dolgozatokkal, rajzokkal keli színessé tenni ezt is. A gyerekek sokat segíthetnének — mint már eddig is megtet­ték — az elhagyott, magányos öregek gondozásában. Nőnek a feladatok. De nem­csak a segítség mértéke — ha­nem az oktatás, a vöröskeresz- tes munka eredménye is fel­mérhetetlen lesz, ha összefo­gással, szívvel-lélekkel csinál­ják. (koblencz) SPORT Balszerencsés vereség Csepel Autó—Üllő 3:0 (0:0) Sajnos, az üllői labdarúgók­ra a megyei labdarúgó szövet­ség alaptalanul meghozott megtorló határozata olyan erő­sen hatott, hogy nem képesek nyugodtan, higgadtan játszani és mérkőzést nyerni. A szö­vetség „döntése” Üllőnek négy pontjába került, a határozat demoralizálta — érthetően — az egész csapatot, s magát a sportszerető üllői közönséget is. Ilyen és ehhez hasonló ha­tározatok nem segítik egy köz­ség sportját, kimondottan visz- szahúzó tényezők. Az üllői sport az utóbbi években szé­pen fejlődött, jó eredményeket értek el, komoly sportlétesít­ményt hoztak létre. A megyei labdarúgó szövetség határo­zata kérdésessé teszi a továb­bi fejlődést. A szurkolók, a sportvezetők és a játékosok is komolyan re­ménykednek abban, hogy a helytelen határozatot felváltja egy valóban jogos döntés, az, hogy a pályán elért ered­ménnyel igazolják a mérkő­zést. Mi is történt azon a bizo­nyos tavaszi Üllő—Maglód mérkőzésen? A mérkőzés be­fejezése előtt 15 perccel, 2 li­es üllői vezetésnél egy ven­dég maglódi szurkoló bero­hant a pályára és elrúgta a szabadrúgáshoz előkészített labdát. A hazai rendezőgárda természetesen utána rohant és ki akarta hozni, közben a já­tékvezető lefújta a mérkőzést. Bizonyos fokig hasonló jele­netnek lehettek tanúi leg­utóbb a televízió nézői a Sal­gótarjánból közvetített Salgó­tarján—Üjpesti Dózsa NB I-es mérkőzésen. Ott a szurkoló magát a játékvezetőt akarta inzultálni, a játékvezető még­sem fújta le a meccset. Sőt, mint a vasárnapi Pest megyei Hírlapból megtudhattuk, az eset a magáról megfeledkezett szurkoló kemény és igazságos megbüntetésével zárult. Nem vettek el a rendező csapattól pontokat. Ügy látszik, a megyei lab­darúgó szövetség példát akart statuálni és átesett a ló má­sik oldalára. Egy jól működő sportegyesületet sújtott igaz­ságtalanul, s ezzel egy község további sportéletét tette kétsé­gessé. ★ Üllőn több regi játékos je­lentkezett játékra. Ha az első mérkőzés nem is sikerült, a későbbiek során remény van a jobb szereplésre. Vasárnap a Csepel Autó otthonában 65 percig jól szerepelt a csapat, azonban a 65. percben ordító potyagóllal a hazaiak megsze­rezték a vezetést, és ennek ha­tására az üllőiek feladták a további küzdelmet. •Baj volt tehát a küzdőszel­lemmel, egy gól után nem sza­bad összeroppanni. A gólnál Erős kapus azt sem tudta, hogy mit csinál, össze-vissza sza­ladgált, s elmozdulása után az ívelt lassú labda akadályta­lanul hullott a hálóba. Erős a korábbi években leg­jobbja volt csapatának. Az utóbbi időben azonban ko­molytalanul vette a védést, s ez nem maradt következmé­nyek nélkül. Remélhető, hogy ez tanulságul fog szolgálni va­lamennyi játékosnak, de Erős kapusnak is és a következő mérkőzéseken jobban és na­gyobb akarással fognak har­colni a pontokért. (fülöp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom