Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

2 1968. SZEPTEMBER 29., VASÁRNAP PRAGA Alois Indra hazaérkezett Alois Indra, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára szombaton Moszkvából vissza­érkezett Prágába. Indra a Svo- boda elnök vezette csehszlo­vák küldöttség tagjaként részt vett az augusztusban Moszk­vában megtartott szovjet— csehszlovák tárgyalásokon. Az utóbbi hetekben gyógykezel­tette magát a Szovjetunióban. A prágai repülőtéren Indrát a CSKP KB felelős képviselői, valamint Cservonyenko szov­jet nagykövet fogadta. ILLEGÁLIS szervezkedés gyanúja miatt vizsgálat fo­lyik Sukarno volt indonéz el­nök ellen. NAGYGYŰLÉST tartottak Phenjanban a Koreában tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. Bonni párbeszéd De Gaulle elnök és Kiesin­ger kancellár szombaton foly­tatta a pénteken megkezdett tanácskozást a bonni kancellá­ri hivatalban. Kiesinger előző­leg félórás megbeszélést foly­tatott Couve de Murville mi­niszterelnökkel, aki aztán részt vett az elnök és a kancellár tárgyalásán is. Egyidejűleg a két ország külügyminisztere és pénzügyminisztere külön-kü- lön tanácskozott. A nyolcadik francia—nyu­gatnémet csúcstalálkozó eredményét délben plená­ris ülésen foglalták össze. Utána De Gaulle ebédet adott nyugatnémet tárgyalópartnerei tiszteletére, majd délután visz- szautazott Párizsba. A tárgyalások befejezése után Diehl bonni szóvivő tá­jékoztatta a sajtót. Közölte, hogy a szombati plenáris ülé­sen először Kiesinger mondott expozét, majd De Gaulle egé­szítette ki a kancellár szavait. | Diehl szerint mind Kiesinger, mind De Gaulle egységesen ítélte meg a csehszlovákiai eseményeket. Kiesinger azon­ban kifejtette, hogy az NSZK-1 mint Csehszlová­kiával szomszédos országot a katonai helyzetben be­következett változás köz­vetlenül érinti. Hozzáfűzte: nem akarja a dolgokat drama­tizálni, de Bonn hozzáállását az események szabják meg, s ha a szovjet csapatok nagyobb létszámban Csehszlovákiában maradnak, akkor le kell vonni a szükséges következtetéseket. De Gaulle kifejtette: ha be- | válna a „tragikus hipotézis”, és a konfliktus kiterjedne, akkor a két ország egymás oldalán J találná magát. E határon belül azonban Franciaország felfo­gása különbözik az NSZK-étól. A pozíció azonban abban kö­zös, hogy békepolitikát1 kell folytatni. Ez az egyetlen helyes út — mondotta az elnök. Nem ért el megegyezést az elnök és a kancellár a Közös Piac problémájá­ban. Mint Diehl államtitkár kifejez­te: elismerték a nehézségeket, s elhatározták, hogy kísérletet tesznek e nehézségek kiküszö­bölésére. A nyugatnémet szóvivő a tárgyalásokat „komolyaknak és gyümölcsözőknek” nevezte, s közölte, hogy közleményt nem adnak ki. CSAK RÖVIDEN... Olimpiai antenna + A 32 méter át­mérőjű, 330 ton­na súlyú parabo­likus antenna Mexikó város kö­zelében, ahonnan az október 12-én kezdődő XIX. nyári olimpiai já­tékok eseményeit fogják sugározni mesterséges táv­közlési bolygók segítségével a vi­lág minden része felé. Zdenek Miynar nyilatkozata A prágai Mlada Fronta cí­mű ifjúsági lap szombati szá­mában megjelent Zdenek Mly- narnak, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága titkárának nyilatkoza­ta. — Bízni kell az ifjúságban — mondotta. — Az ifjúság az elmúlt hetekben tanúsított magatartása alapján ezt. tel­jes mértékben megérdemli. Azzal kapcsolatban, hogy a Varsói Szerződés öt államá­nak csapatai Csehszlovákiába érkeztek és „ez a tény meg­rázkódtatást idézett elő”, Mly- nar kijelentette: — Ebben a vonatkozásban is kötelesek vagyunk kereken megmondani a fiataloknak a keserű és népszerűtlen igaz­ságot: ha az öt ország katonai akciójára bizonyos szélsőséges politikai nézetek, január utá­ni fejlődésünk jobboldali és szocialistaellenes jelenségei szolgáltattak alkalmat, úgy meg kell állapítanunk, hogy ezek a szélsőségek gyakran a maguk javára használták ki a fiatal nemzedéket, mindenek­előtt pedig az egyetemek és főiskolák egyes diákjait. Tu­dom, hogy amikor ezt kijelen­tem, megkockáztatom, hogy egyes fiatalok előtt népszerűt­lenné válók, de mégis kimon­dom: egyesek közületek, ba­rátaim, néha kulisszát és kész- szégesen támogató tömegeket szolgáltalak azok számára, akik nem látták, vagy nem akarták felelősségteljesen át­látni, hogy milyen következ­ményekkel járhatnak a poli­tikai szélsőségek január utá­ni fejlődésünkben. Miynar ezután arról beszélt, hogy számos fiatal lép be a CSKP soraiba. Hozzátette: „Ma olyan időket élünk, ami­kor a CSKP nem jelent nagy vonzóerőt a konjunktúralova­gok és a karrieristák számá­ra, de ez igen jó.” — A CSKP nem szándéko­zik tömeges taggyűjtő akciót folytatni: ez már húsz évvel ezelőtt sem vált be. Mind­amellett felszólítunk minden­kit, hogy aki akar, legyen tag­ja annak a pártnak, amely a január utáni politikát kezde­ményezte és amely ennek so­rán igen nehéz feladatok elé került, mert a történtek elle­nére is mindig védelmezni fogja a szocialista országok­hoz, a Szovjetunióhoz fűződő szövetséget, továbbra is har­colni fog az új, emberi kap­csolatokért és — bármily pa­radoxul hangozzék is ma né­melyek számára — a humá­nus szocializmusért. APRÖ ANTAL, a Moszkvá­ban megtartott KGST-vb 36. ülésének soros elnöke, interjút adott a TASZSZ-nak. 53 ÉVES KORÁBAN Po­zsonyban elhunyt dr. Theodor Schwarcz marxista filozófus és publicista. DAVID OJSZTRAH, a világ­hírű szovjet hegedűművész 60. születésnapja alkalmából Moszkvában ünnepi koncertet adott. ERLANDER svéd miniszter- elnök Londonban találkozott Wilson brit kormányfővel. BEFEJEZŐDÖTT az „Ezüst torony” fedőnevet viselő, min­den eddiginél nagyobb arányú NATO haditengerészeti gya­korlat. COUVE DE MURVILLE francia külügyminiszter uta­zik Quebecbe a csütörtökön el­hunyt québeci miniszterelnök temetésére. AZ AMERIKAIAK elutasí­tották U Thant javaslatát, amely a négy nagyhatalom külügyminisztereinek találko­zójára vonatkozott. HEPATITIS jelei mutatkoz­nak az első japán szívátülteté- ses betegen, akit augusztus 8-án operáltak meg. MAGYAR—JUGOSZLÁV bankkonzorcium megalakítá­sáról szóló egyezményt írtak alá Belgrádban. Tájfun után záporok A néhány nappal ezelőtti táj­funt hatalmas záporok követik Japánban. A helyenként 600 millimétert is elérő csapadék Shikoku szigetén 4000 házat árasztott el, több száz hektár­nyi vetést tett tönkre, és meg­rongálta az úthálózatot. BUKAREST Ceausescu fogadta Jakubovszkíj marsallt Ivan Jakubovszkíj marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka pénteken Bukarestbe érkezett. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP Központi Bizott­ságának főtitkára, az állam­tanács elnöke Ion Gheorghe Maurer miniszterelnökkel együtt szombaton fogadta Ivan Jakubovszkij marsallt és Sz. M. Stemenko hadse- regtábomokot, az egyesített fegyveres erők vezérkari fő­nökét. A megbeszélésen részt vett Ion Ionita vezérezre­des, a román fegyveres erők minisztere, továbbá Ion Gheorghe vezérezredes, a fegyveres erők miniszteré­nek első helyettese, vezér­kari főnök. Jelen volt A. V. Bászov, szovjet nagykövet is. A megbeszélésen a Var­sói Szerződéssel kapcsola­tos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vi­tattak meg. 17 Idegesen felkapja a számok­kal tele papírokat, összesöpri, aztán újra kiteríti maga elé. Júlia azonban makacsul ra­gaszkodik ahhoz, hogy beszél­jenek. A férfi nyugalmat eről­tet magára. Felkel, széket húz maga mellé. — Gyere ülj le egy kicsit, ha nincs türelmed várni. Egyébként igazad van, jobb, ha mindent megbeszélünk. Az asszony rosszat sejtve közeledett Már hosszú ideje megfogalmazatlan gyanakvás élt benne, de ezt mind a vál­tozásnak és állapotával járó érzékenységének tudta be. Megpróbált arra gondolni, hogy eltúlozza. Lehetséges, hogy Béla csak a gyerek miatt húzza az időt, és most is csu­pán meg akarja nyugtatni va­lami felől, amitől tulajdon­képpen nem is kellene félnie, ^elkészül minden eshetőségre, de nyugodtnak igyekszik lát­szani. Tekintetével egyszerre biztatja és kérdezi is a férjét. — Tegnap volt vezetőségi ülés és úgy határoztak, hogy lemondják hivatalosan a régi elnököt, s engem meg közgyű­lés elé visznek, ott javasol­nak. — Ezt már Pesten is tud­tam. — No igen, igen, csak azért akarom részletesen elmondani, hogy megértsd, miről van szó. Tudod, minden új embernél fontos, hogy mivel kezdi a munkáját. Érted, ugye, szívem. Meg kell nyernem a bizalmu­kat. — Tudtommal azt már meg­nyerted. — Nem arról van szó. Az nem kétséges, hogy engem választanak meg, de a továb­biak szempontjából, szóval... — Ne kertelj. — Julikám, vannak bizo­nyos dolgok, amikkel számol­ni kell. — Beszélj nyíltan. — Ügy gondoltam, hogy egyelőre ne bolygassuk meg a dolgokat. Tudod, nem aka­rom, hogy azt mondják rólam is, mint az elődömről... — Mit mondtak róla? — Hiszen meséltem már. Hogy kihasználja a téeszt. Tu­dod, hogy van falun? — Nem. Nem tudom. Fo­galmam sincs a faluról. — Nem úgy gondolom, szí­vem ... — Hát? Elszánja magát a világos beszédre: — Fel kellett vennünk egy agronómust. Most, most kell megnyílnia a földnek. A bim-bam óra ketyeg. Itt ülnek egymás mellett. A tár­gyak a helyükön. A föld nem nyílik meg. — Folytasd — mondja na­gyon fegyelmezetten és hal­kan. — Julikám, nem tehettem semmit. Hidd el, én nem va­gyok hibás. Nem tudtam róla, hogy már kész tények előtt állok. Becsületemre, nem tudtam róla. Vagy fél éve szó­ba került, hogy kellene egy, hi­szen tudod jól, akkor még eszem ágában sem volt vég­leg lejönni. Még én mondtam nekik, hogy nézzenek utána. Aztán egyszer mondták, hogy egyelőre nem találtak meg­München Angol diplomaták vezették 1938. szeptember 3(>-ának reg­gelén a Csehszlovák Köztársa­ság diplomatáit a müncheni Konigsplatzra, a Hitler által emelt „Führerbau” épületébe. A csehszlovák megbízottak ak­kor már több mint 12 órája vártak Gestapo őrizet alatt a müncheni Regina Hotel halijá­ban. Amikor a kora reggeli órákban felmentek a Führer­bau lépcsőin — éppen félórás volt a Hitler, Mussolini, Cham­berlain és Daladier által alá­írt müncheni egyezmény. A müncheni döntés betűje szerint „csupán” elszakították a csehszlovákiai államtól és a Német Birodalomhoz csatolták Csehszlovákia úgynevezett „szudétanémet” területeit. E súlyos döntésnél is kárhozato- sabb volt azonban a müncheni diktátum mélyebb politikai ér­teimé. Nem kevesebbet jelen­tett, mint azt, hogy Nagy-Bri- tannia és Franciaország sza­bad kezet biztosít a ná'ci Né­metországnak az európai status quo szétrombolására, s ezzel elkerülhetetlenné teszi magát a második világháborút! Harminc esztendővel a szé­gyenteljes müncheni paktum; huszonhárom esztendővel a második világháború befejezé­se után a müncheni területrab­lással folytatott zsarolás még ma is az imperialista politika fegyvertárához tartozik. Egyről azonban megfeledkeznek, az európai erőviszonyok megvál­toztak és a müncheni álom kergefcőinek ma nincs reális le­hetőségük céljaik elérésére. A tőkés hatalmak ma sem tanúsítanak nemzetközi jogilag egyértelmű magatartást Mün­chen viszonylatában. Az aláíró hatalmak közül kettő, Francia- ország és Olaszország nyilvá­nította — De Gaulle szavaival élve — „kezdettől fogva sem­misnek és érvénytelennek” a diktátumot. Anglia már két- értelműbb magatartást foglalt el. Eden akkori külügyminisz­ter 1942-ben hivatalosan fel­mondta ugyan a müncheni egyezményt. — de csak azzal az indokolással, x hogy 1939 márciusában Hitler egész Cseh­ország megszállásával és a- 1938 cseh—morva protektorátus lét­rehozásával „megsértette azi’\ Nem nyilvánította nemzetközi jogilag semmisnek és érvény­telennek a müncheni egyez­ményt hivatalosan az Egyesült Államok kormánya sem, amelynek pedig harminc esz­tendővel ezelőtt nem volt köz­vetlen része a diktátum létre­hozásában. A nyugatnémetek pedig Ade­nauer és Erhard hivatali mű­ködésének egész ideje alatt megtagadták, hogy semmisnek nyilvánítsák a müncheni egyezményt. Kiesinger kancel­lár 19&Ö decemberében az úgy­nevezett „új keleti politika” meghirdetése során is csak ad­dig ment el, hogy a diktátum „többé nem érvényes”. A müncheni diktátum feltételnél­küli semmissé nyilvánítására és megtagadására ő sem volt hajlandó. A diktátum aláírásának 30. évfordulóján a Csehszlovák Nemzetgyűlés Külügyi Bizott­sága nyilatkozatot fogadott el, amely hangsúlyozza, hogy „a müncheni egyezmény végre­hajtásával nemcsak Csehszlo­vákia területét sértették meg, hanem tudatosan feláldozták annak politikai függetlenségét és nemzeteinek önálló állami létét is”. A nyilatkozat kiemeli, hogy a Szovjetunió volt az egyetlen ország, amely a müncheni megállapodást sohasem ismerte el és kész volt szövetségi kö­telezettségeit teljesíteni. A nyilatkozat a továbbiak­ban kiemeli, hogy Csehszlová­kia 1945-ben eredeti határai között újjáéledt és ez. a szövet­ségesek győzelmének, a szov­jet hadsereg felszabadító har­cának, valamint a cseh és a szlovák nép ellenállásának kö­szönhető. Befejezésül kijelenti a nyi­latkozat, hogy a cseh és a szlovák nép a müncheni ta­pasztalatokból levonta a ta­nulságot: szabad elhatározással a szocialista társadalmi rend mellett döntött. Csehszlovákia a szocialista országok közös­ségének tagja, ebben látja jö­vendőjének biztosítékát és ezen az úton kíván haladni. Ha ünnep, legyen ünnep (Folytatás az 1. oldalról) sas szakaszt” három nap alatt, amely a híres 30. vörösezred­hez tartozott. Nehéz volna ennél szemléle­tesebb példát' hózni, hogy az ifjúsági napok gazdag ese­ménysorozata miként hozta egymáshoz közel a korok sze­rint távoli történelmi esemé­nyeket. Hiszen itt, Cegléden, a Tanácsköztársaság hadai is ép­pen olyan gyorsan verbuválód­tak — amint Nyújtó Ferenc szavaiból is kitűnt —, mint an­nak idején Kossuth seregei. Ha már a vetélkedőnél tar­tunk, el kell mondani azt is, hogy az itt szereplő fiatalok — miközben számot adtak törté­nelmi ismereteikről s érdeklő­désükről —, honszeretetükről, hazafias érzelmeikről is val­lottak. Még tovább: a honvé­delmi ismereteikről is tájékoz­tattak. felelőt. Már akkor gondoltam rá, hogy szólok nekik rólad, de hiszen tudod, még nem voltam biztos, hogy hajlandó leszel-e... Erre igazán nem számítottam. Mondd, mit te­hettem volna? Mondjam azt, hogy nem veszünk fel, mert a feleségemnek néztem ki ezt a helyet? Mégsem érvelhetek ezzel olyan ember ellen, aki­nek egyetemi végzettsége van, állami gazdaságban dolgo­zott ... Meg tudod jól, hogy én harcoltam legjobban a ro­koni összefonódások ellen ... Küszködik magával. Értel­mesen szeretne vitatkozni, de túl sok sérelem érte, túl sok érv kavarog benne és nem tudja, melyikkel támadjon a férfira, végül indulatosan oda­vágja: — Te ezt kezdettől tudtad! — Nem, nem tudtam. Hidd el, hogy nem ... — Nem érdekel, hogy tud­tad-e már régen, vagy most tudtad meg. Csak egyet sze­retnék hallani: mit mondtál nekik? Mit? Miért hazudtál? Miért nem hagytál engem Pesten? Ilyennek még soha nem látta az asszonyt. Szinte félel­metes volt. Egészen az utolsó mondatáig. Akkor észre sem vette, hogy legyintett. Ahogy megmozdult a keze, hirtelen megvillant az agyában, hogy gyorsan taktikát kell változ­tatnia. A' legjobb, ha meg­játssza a sértett, kiszolgáltatott férjet, aki élete nagv felada­tának kezdetén segítség nél­kül maradt. (Folytatjuk) A vetélkedőt sorrend sze­rint a monori gimnázium csapata nyerte a nagykőrösi és az érdi gim­nazisták előtt. Ez is fontos, hi­szen vetélkedő volt. De fonto­sabb az a tapasztalat, amit itt szerezhettünk, hogy milyen jártasak voltak a többi rész­vevők is a katonai ismeretek­ben. Az ifjúsági napoknak mint­egy jelmondatául választották a rendezők az alkotmány 61. paragrafusának 1. pontját: „A haza védelme a Magyar Nép- köztársaság minden polgárá­nak szent kötelessége.” Igen, mint ahogy történelmünk nagy korszakaiban a haladó erők, a nép s a munkásság szent kö­telességének tartotta a haza védelmét; a mai fiatalságnak is ezt a példát kell elfogadnia. Érzelmileg és úgy is, hogy fel­készül a haza védelmére, mind fizikailag, mind szellemi, tech­nikai ismeretek szerzésével. Az ünnepi események során több rendezvény is utalt ezek­re a törekvésekre. Megtartották többek kö­zött az írók. pedagógusok, katonatisztek és ifjúsági vezetők tanácskozását. Itt éppen az ifjúság hazafias nevelésének kérdését tűzték té­mául. Földes Péter író egész könyvsorozat kiadásának gon­dolatát pendítette meg, amely­ben történelmünk hagyomá­nyait oly módon elevenítenék fel, hogy az ifjúság szívéhez, lelkivilágához közel kerülje­nek. Fábián Zoltán író a szülő­föld szeretetének fontosságát hangsúlyozta; s hogy hazánk­ról még mindig nem. nyújtanak az iskolák kellő, alapos isme­retet — ennek okát a pedagó­giai munkában látta. így tisz­tázódtak, sokasodtak a felada­tok és tennivalók sorban a töb­bi felszólaló szavai nyomán is. Most, amikor ez az összefog­laló íródik, amely már az if­júsági napok teljes sikeréről ail számot, ha még nem is lehe pontosan megmondani: hár. fiatal vett részt, s ki minder kinek a munkája járult hoz a sikerhez — annyi máris k mondható: az ilyen demonstratív, jól szervezett eseménysoroza­tokra a jövőben is szük­ség lesz. Valami olyasmi kívánkozik ide a ceglédi ifjúsági napok ese­ménysorozatát illetően, hogy így kell ezt csinálni; ha ünnep, legyen ünnep ... (d. k. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom