Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-26 / 226. szám
MA ÉS HOLNAP; FOGADÓÓRÁK Ma délelőtt 11-től délután 2-ig dr. Ikvai Nándor megyei tanácstag fogadóórát tart az Ütépítőgép Javító és Gyártó Vállalatnál. ★ Péntek délelőtt 10—12-ig a Szabadság téri óvodában megyei tanácstagi fogadóórát tart Darányi Sándorné. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ülésezik a városi tanács vb Holnap délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács épületének emeleti nagy tanácstermében ülést tart a Ceglédi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után beszámoló hangzik el Cegléd kereskedelmi ellátottságáról és a hálózat fejlesztéséről. Letárgyalja a vb. a fejlesztési alap 1968. évi, első félévi felhasználásáról szóló jelentést, majd egyéb ügyeket vitat meg. XII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Fél ország fóruma Ankét a hazafias nevelésről írók, katonák, ifjúsági vezetők tanácskoztak Szinte a fél ország megyéinek küldötteiből állt az a fői- rum, amelyen írók, pedagógusok, katonatisztek és az ifjúSPORT Bem SE-Monor KSK 2:1 Megyei labdarúgó-bajnokság Bem SE: Vilcsák — Paja, Oláh, Labore, Aranyosi, Kubi- nyi, Tukora, Szabó, Inges, Bányai, Fehérvári. Edző: Darányi Miklós. Az esős idő ellenére is vagy 200 néző volt kíváncsi az eredményre. A csúszós talajon is váratlanul nagy irammal indult a mérkőzés és az első tíz percben, hullámzó játékban a két 16-os közt volt a küzdelem. Ekkor váratlanul közeli rálö- vésből kapott gólt a Bem, 0:1. Negyedóra múlva Bányai remek csellel kiugratta Szabói, aki nem tévesztett és pazar góllal egyenlített, 1:1. A félidő végéig mindkét csapat rúgott egy-egy érvénytelen gólt. A második félidő is nagy irammal kezdődött. A 13. percben Inges közelről megszerezte a vezető gólt, 2:1. Továbbra is jó volt a játék, de az eredmény már nem változott. ★ Ceglédi Építők—Kecskeméti Petőfi 6:2. NB Il-es tekebajnoki mérkőzés. Dobott faarány: 2567:2389. Megérdemelt győzelem. Jók: Pákozdy 435 fa, Nagy 433 fa és Rónaszéki 431 fa. Ceglédi Építők „B”—Budapesti MOM 6:2. Teke NB tartalékbajnokság. Dobott faarány: 2545:2361. Jók: Bujdosó 458 fa, Aranyvári 453 fa és Király 430 fa. —sz — Kosárlabdában: Győzelem a barátságos mérkőzésen Az együttesek barátságos mérkőzést játszottak, mivel a 9 órára ikitűzött találkozóra az ellenfél csak negyed 11-re érkezett meg. A játékvezető fél 10-kor lezárta a jegyzőkönyvet és elment. A zsámbékiak edzője kérie, hogy legalább barátságos mérkőzést játsszanak, mert akkor nem vonnak le tőlük büntetőpontot. A találkozóról jegyzőkönyv is készült. Ceglédi Kossuth Gimnázium—Zsámbék 36:32. Cegléd: Túri 5, Füle 6. Un- gureán 10, Dávid 6, Nyúl 2. Csere: Velkey 3, Szűcs, Kiss 2—2, Szúnyogh. Bemelegítéskor, amikor a gimnazisták egymás ellen játszottak, Udvar di bokasérülést szenvedett, ezért hiányzott a csapatból. A hazaiak helyenként biztató játékot nyújtottak, de a fáradtság nagyon érződött játékukon, a majdnem kétórás | „bemelegítés” sokat kivett a | játékosokból. A találkozó 2 pontját a ceglédiek kapták 2:0-ás „gól- aránnyal”. (— reán) sági vezetők tanácskoztak az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének időszerű kérdéseiről. Az értekezletet S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Vitaindító előadást Hárs Ernő, a Honvédelmi Minisztérium alezredese tartott. Beszélt a két világ- rendszer közti különbségről, hangsúlyozva, hogy a szocializmus ellenzi a háborút, mégis erős hadsereget tart, hiszen a szocializmus építése csakis a megfelelő védelem mellett lehetséges. A fontos nevelési célokat a társadalom egészében lehet eredményesen megoldani, és ezeket a feladatokat a kor társadalmi szükségletei határozzák meg. Napjainkban a honvédelem ügye az egész társadalmat érintő kérdés. A honvédelmi nevelés a szocialista nevelés szerves része, komplex feladat, valamennyi társadalmi szerv együttes munkáját kívánja. Hárs Ernő előadását a hozzászólók népes tábora hasznos elvi és gyakorlati megjegyzésekkel egészítette ki. Részt vett a vitában Földes Péter író, aki olyan könyvsorozat megjelentetését javasolta, amely a történelmi hagyományokat elevenítené fel az ifjúság számára. Fábián Zoltán író a szülőföld szeretetének és ismeretének fontosságát hangsúlyozta. Befejezésül Csanádi János költő két — a katonaélettel foglalkozó — versét olvasta fel. Az örökmécses fénye gyűli Kossuth emlékére Kedden este a ceglédi ifjú- | sági napok keretében újabb ünnepség zajlott le. A városban, azon a helyen, ahol Kos- j suth Lajos ceglédi toborzóbe- széde 120 évvel ezelőtt elhangzott és most emléktábla áll, j koszorúzásra gyűltek össze a város vezetői, fiataljai. Az ünnepi beszédet dr. Ik- vai Nándor, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója tartotta, felidézve a nagy esemény emlékét, amikor Kossuth szavára ezrek siettek fegyvert fogni a haza szent szabadságért, függetlenségéért. A koszorúkat a város nevében és a KISZ nevében iskolák, intézmények fiataljai helyezték el a Kossuth-emlék- ! tábla alatt. Az örökmécses fénye tette még .ünnepélyesebbé ezt a hűvös, borús szeptemberi estét. FÚRJÁK A TALAJT Ceglédbercelen, a 4. számú főútvonalra felüljárót terveznek a főútvonal és a vasútvonal kereszteződésénél, hogy a járművek közlekedését ne akadályozzák a sorompók. Az előkészületeket már elkezdték. Az UVATERV dolgozói talajmintát vesznek'a helyszínen. Foto: Zsíros Éleiíár§áí agyonütéssel fenyegette A Ceglédi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével garázdaság bűntette miatt elítélte Kiss István törteli 42 éves tsz-tagot. Kiss István júniusban eléggé ittas állapotban összeveszett élettársával és agyonütéssel fenyegette. Az asszony — gyermekeivel együtt — a szomszédba menekült. Kiss a szomszédok ellen is támadóan lépett fel. Magatartása riadalmat és megbotránkozást .keltett. A járásbíróság a garázda férfit 800 forint pénzbüntetéssel sújtotta, amelyet, ha nem fizet meg, 32 napi szabadságvesztésre módosíthatják. A végzés jogerős. Ab íispiitpA is segítettek Állandó a megállapítás, hogy az építkezésekhez még több szakember kellene. Az új ceglédi kórház építkezésénél, hogy a munka a tervek szerint haladjon szakmunkássegítséget adtak a vállalatok és az üzemek. Az épület vakolásával jól haladnak. Filmvetítés a képzőművészklubban Ma este hat órai kezdettel összejövetelt tartanak ismét Cegléden, a Kossuth Művelődési Ház képzőművészklub ji- ban, ahol művészeti kisfilme- ket vetítenek. A klub tagjain kívül az érdeklődőket is szívesen látják. Városunk általános iskolái közös tanulmányi kirándulást szerveztek a minap Szegedre. A Kisegítő Iskola egyik kis állami gondozott növendékével esett meg, hogy a kirándulás részvételi díjából egy 20 forintost elveszített, amit keserves sírással közölt tanárnőjével ... Az osztály Fillérek megdöbbenve, mély együttérzéssel szemlélte a zokogó fiút és amíg a tanár néni valamiféle megoldáson töprengett, egyszerre csak pénzcsörgésre lett figyelmes. Látja ám, hogy innen is, onnan is elindultak a pajtások zsebeiből a fillérek. Minthogy azonban ilyen „nagy" összeg ilyen kispénzű legénykéktől egyszeri nekibuzdulásra nem jött össze, az osztály felkérte a tanár nénit a hiány előlegezésére azzal, hogy további takarékoskodással összegyűjtik és megadják. így már valamennyien boldogan részt vehettek a szegedi kiránduláson. V. F. Közügyünk: az ipar Létszámhiány és munkakörülmények A VAROS IPARÁBAN számottevő helyet foglal el az úgynevezett „tanácsi ipar”, hiszen valamivel több mint kétezer embernek ad kenyeret. Ezen belül a legnagyobb tevékenységet a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, az Építőipari Vállalat és a Cipőipari Vállalat fejti ki. Különösen lényeges a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat tevékenysége, hiszen több mint heiven- millió forintos termelési értékéből ötvenmillió forintnyi kerül exportra. Ennél a vállalatnál lind a legutóbbi időkig gondot okoz a létszámhiány, amely az elmúlt esztendőben elérte a háromszáz főt. Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy nem voltak megfelelő II. munkakörülmények, a szociális és kommunális ellátottság sem volt kielégítő. A kedvezőtlen körülmények megváltoztatására a vállalat tavaly sokat tett, ennek köszönhető, hogy ma már megfelelő öltözők, zuhanyozók állnak a munkások rendelkezésére. Télen pedig zárt csarnokban végezhetik munkájukat. NAGY SZEREP jut Cegléden a szövetkezeti iparnak is, amely mintegy kétezer munkást foglalkoztat. Ennek az iparágnak az volna az egyik nagyon fontos feladata, hogy javító-szolgáltató munkával álljon a lakosság rendelkezésére. Erre a jövőben nagyobb súlyt kell fektetniük, mert jelenleg az egyre növekvő igények nincsenek megnyugtató módon kielégítve. Egyes szakmákban a kontárok ezért élik virágkorukat. Például a vegy- tisztításban, gépjárműjavításban és az építőiparban a 318 iparost foglalkoztató magánkisipar sem tudja kielégíteni az igényeket. A SZOCIALISTA SZEKTOR kiegészítéseképpen szükség van a kisiparosokra a meglevő állami, tanácsi és szövetkezeti ipar mellett. Itt is érvényes az a korábbi megállapítás, hogy a szolgáltatások tekintetében nagy hiány mutatkozik. Ez elsősorban az építőiparban tapasztalható. A szakmunkásutánpótlás nevelésében is jelentős feladat hárul a magán- szektorra, mivel közülük sokan szerződtetnek ipari tanulót. (Folytatjuk) Perael t Városunkat többször is meglakta és a ceglédi nép még ma is őrzi emlékét. Nem volt hivatásos katona, 1848 szeptemberében lett kormánybiztosból ezredes, októberben tábornok. Több ízben volt hadtestparancsnok ez okos, bátor, mindig kezdeményező, haladó baloldali nemes, a magyar polgári forradalom egyik megalkuvást nem ismerő vezére: Perczel Mór. A reformkorban fünf föl radikális, a Habsburgokkal való gyökeres szakítás tervével, és a forradalomban az előrelendítő erőkkel gyakran terelte helyes útra a tétovázók, fontolva haladók óvatos, népes csoportját. A külső ellenség ellen éles fegyverekkel, a forradalmat lezárni igyekvő liberális nemességgel szemben a leleplezés és megtorlás eszközeivel harcolt. Kezdettől fogva látta és hirdette, hogy az ellenforradalom előbb vagy utóbb fegyverrel ront hazánkra, méltó fogadására meg kell szervezni a honvédséget. „Első a haza, melyet még veszélyen kívül állónak csak esztelen tökfilkó mondhat, és amely épp ezért az új hatalom minden baklövéseiért keservesen adózand” — írta Kossuthnak negyvennyolc márciusában, a vérte- lenül megvívott forradalom másnapján. Perczel és társainak érdemét akkor ismerhetjük el igazán, ha látjuk a megválasztott képviselők számarányát, politikai megoszlásban. A 426 képviselő közül mindössze 30—40 volt baloldali. A délvidéken föllángolt harcok élénk szemlélője volt és éles hangon árulóknak kiáltotta ki a magyar seregek akkori parancsnokait. Szeptember elején „izgatására a sorkatonaság elpártolása a császári zászlók alól a hon- védi zászlók alá nagyban, tömegesen megkezdődött”. Jellasics seregének betörése hírére a jobboldali képviselők menekülésre gondoltak, szemben a radikálisokkal, akik elszántan készülődtek a bán méltó fogadására. Perczel ezekben a napokban váltotta föl a politikai harcot az éles szablyával. A Zrínyi-szabadcsapattal vonult a dunántúli táborba, és a Pákozdnál megszalajtott Jellasics után fölvonuló újabb ellenséges hadtestet Perczel, Görgey és Csapó egységei kényszerítették a megadásra. E remek fegyverténnyel ívelt fölfelé most már katonai pályája. Október közepére ötezer főre szaporította seregét, amellyel fölszabadította a Muraközt. Itt értesült a császári csapatok stájerországi összevonásáról hogy a magyarságra ellentámadást indítsanak. Perczel, nem törődve a „birtoksértéssel”, betört Ausztria földjére és szétverte Friedaunál a gyülekező ellenséget. Sajnos, a fölocsúdott és mégiscsak rendeződött osztrák hadsereg ellen a magyar kormány utasítása ellenére Görgey sietve kivonta csapatait a Dunántúlról, és a szerény erőkkel rendelkező Perczel magárahagyott hadteste csatát vesztett Mórnál, negyvennyolc december végén. A január másodikax haditanács megosztotta a volt dunántúli magyar erőket: Görgey tizenhatezer emberével Komárom felé vonult, Perczel tízezerrel Cegléden át á Tiszának. Városunk ekkor találkozott először Perczellel, aki zászlóaljparancsnok Miklós öccsével, és mindkettőjük feleségével a Pesti úti tiszttartóházban volt szálláson hatodikán és hetedikén. Két hét leforgása alatt a tiszai sereg félannyival megszaporodott, és Perczel, Pál napján rátámadt a császáriakra, kivervén városunkból a nehéz lovú vérteseket. A ceglédi győzelemre a megszállás alatt álló pesti nép örömében vörös tollas kalapokkal vonult ki az utcákra, tüntető, nagy tömegekben, Debrecenben pedig nyugodtan dolgozhatott az oda menekült magyar kormány. A diadaltort ugyancsak Ferencliich tiszttartó házában ülte. Negyvenkilenc tavaszán átvette a IV. hadtestet és április harmadikén az eddig sikertelenül ostromolt Szenttamást megvette a szerbektől, majd diadalról diadalra a római sáncokat és Pancsovát, elfojtván véglegesen a szerb felkelést a Tisza balpartján. A cári intervencióval a hadiszerencse megváltozott. A honvédség csatát csata után vesztett. Perczel védte már csak a X. hadtesttel a Duna—Tisza közét, és a kormánnyal egy időben júliusban huzamosabban tartózkodott Cegléden. Lakása és hadiszállása a ma is érintetlen plébánia épületében volt, a forradalmár Bobory Károly ceglédi pap vendégeként. Városunkból támadt vakmerőén a cáriak ellen Túrára 20-án, majd levonult Szegedre. A végső vesztes csaták után elhagyta az országot, hogy külföldön folytassa a magyar forradalom vezetőivel együtt tovább a harcot hazánk és a világ szabadságáért. 1851- ben a császár törvényszéke in contumaciam halálra ítélte. Hosszú életet élt, 1899-ben halt meg. A ceglédiek a kiegyezés után olykor felkeresték dunántúli birtokán, elbeszélgetve a régi küzdelmekről, a felejthetetlen negyvennyolcról. Hídvégi Lajos
