Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

X. ÉVFOLYAM, 326. SZÄM 1968. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Múzeum létesül Monoron Októberben alakuló közgyűlés - Felhívás a lakossághoz Címszóféle egy lexikonból, 2000-ben: Monori Múzeum, alapítási éve: 1968. Alapítói: a járás lelkes művelődésügyi munkásai. Anyaga a gyömrői gyűjteményre, iskolák, társa­dalmi szervek és magángyűj­tők adakozására épül. Jó érte­lemben vett lokálpatrióta ösz- szefogás eredménye, értéke felbecsülhetetlen. Alig néhány éve, de még pár hónapja is, legfeljebb egy hu­moros írást kezdhettünk volna így. Múzeum Monoron? Ugyan! Ma pedig már igyekeznünk kell a hírrel, ha frissek aka­runk lenni. Az a jövőbeni le­xikoncímszó nem hazudna. A járási pártbizottság és a járási tanács néhány ügyszerető munkatársa összedugta a fejét nemrég. Mert nézzük csak, a megyében a monori járáson kívül talán csak egy van, ahol nincs múzeum. S miért? Talán nincs történelmi, néprajzi, ré­gészeti stb. emlék, talán sze­gények vagyunk? Dehogy. Sőt! Hát akkor? Ugyan, hogy miért nincs, ezen kár töprengeni, in­kább arra figyeljünk, hogyan lehetne! Mi is kell egy múzeumhoz? Pénz, emberek, hely, muzeális értékű tárgyak, kiállítóvitri­nek és lehet sorolni. Vegyük csak sorba. Először ázt, ami megvan. Emberek. Olyan emberek, akik ezt a munkát önként vé­geznék. Vannak ilyen embe­rek. S vannak sokan — akik a gyűjtés, kutatás szenve­délyét belső, titkos szerelmük­ként dédelgetik, s akik talán az első hívó szóra jönnének, hogy összefogva létrehozzanak vala­mi jelentősei... A hívó szó elhangzik. Hama­rosan. Október közepén össze­ül egy szűkebb társaság, hogy előkészítse a még október vé­gén összehivandó múzeumi ba­ráti kör alakuló közgyűlését. Aztán a későbbiekben talán négyirányú kutató- tudomá­nyos munkát végezhetnének. Egy szekció a járás munkás- mozgalmának történetével, egy másik a régészettel, aztán a helytörténeti kutatócsoport a járás monográfiáját dolgozná fel, s lenne egy néprajzos cso­port. Munkájuk hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdeké­ben szoros kapcsolatot tarta­nának fenn többek között a Néprajzi Múzeummal, a Párt­történeti Intézettel, a megyei pártarchívummal, a Nemzeti Múzeummal. (Értékes járási vonatkozású anyagokkal ren­delkeznek ezek az intézmé­nyek.) Pénz nem kell a múzeum­hoz? De kell. Egyelőre azon­ban bármennyi is lenne, még hiába. Egyelőre egyetértő, jó­indulatú támogatás kell, s nem is ígéretek, tettek formájában. Hol lenne a múzeum? Mono­ron. Lehetőleg minél megfele­lőbb helyiségekben. Vannak megvalósítható elképzelések. A múzeum ügye hamarosan a já­rás vezetői elé kerül. A bútorzatot, a kiállítási vit­rineket s egyéb tárgyi feltéte­leket is össze lehet hozni, tár­sadalmi összefogással, kevés pénzzel. Akad az iskolákban, hivatalokban kiselejtezett asz­tal, szekrény, s akadnak ügyes kezű mesterek, mesterjelöltek, gazdagon felszerelt műhely, hogy egyebet ne mondjunk, például a monori gimnázium­ban ... A kiállítási tárgyak alapját a gyömrői gazdag gyűjtemény képezné. De szerte a járásban tudunk értékes magángyüjte- | ményekről, lelkes magángyüj- tőkről, akik bizonyára szívesen együttműködnének a múzeum­mal. Hogy csak néhányat em­lítsünk: a tápiósülyi iskola- igazgató, Űriban Borbás Ottó tanár, Bényén Böszörményi András tsz-elnök, Halász ta­nár a monori gimnáziumban, az ecseri iskola népviseleti gyűjteménye, Vecsés, Pilis. S hányán vannak, akikről nem tudunk! S akiknek pedig igé­nyelnénk — nagyon — a közre­működésüket. Milyen kincse­ket rejtenek vajon a régi pad­lások, pincék, fészerek? A járás lakosságának támo­gatását igényli a leendő mo­nori múzeum. Az iskolásgyere­kektől a kilencvenéves nóta­fáig. Hogy az egyéni kincs közkinccsé váljék! Deregán Gábor Igazgatósági ülést tartott az Üllő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet tegnap délután, melynek napirendjén a felvá­sárlásról szóló beszámoló és a téli ellátás biztosítása szere­pelt. A szakszervezeti bizott­ság pedig tájékoztatót adott a munkaverseny állásáról VB-ÜLÉS Vb-ülés lesz ma délután 15.30 órakor Csévharaszton, ahol az iskolai munkaterv végrehajtását tárgyalják. Nyáregyházán 14 órakor ülé­sezik a vb, melynek napirend­jén az októberi tanácsülés anyagának megtárgyalása sze­repel. Vasadon, a 14 órakor kezdő­dő vb-ülésen az 1969. évi költ­ségvetési és fejlesztési tervja­vaslatot beszélik meg. A megye után Vecsesen is „Boldog Vecses, mert egy művészkolónia székhelye’* Olyan gazdag programmal, mint a vecsési József Attila Művelődési Ház, kevés műve­lődési otthon dicsekedhet. E program során jelentős kultu­rális esemény színhelye volt a nagyterem, melyen két vecsési festőművész — Bányász Béla és Gammel József osztozik ezekben a napokban. A község szép számú, művé­szetkedvelő közönsége mind­inkább számontartja e dátu­mokat és részese lesz az ünne­pélyes pillanatoknak. A kiállítást Ikvay Nándor, a Pest megyei múzeumok igaz­gatója nyitotta meg és méltat­ta a két művész munkásságát. Beszéde során elmondotta. „— Mind a nagy érdeklődés, mind a nagy művészeti múlt és jelen, mellyel Vecsés ren­delkezik, minden elismerést megérdemel. Boldog Vecsés, mert egy művészkolónia szék­helye”. A Pest megyei művészeket Remsey Iván festőművész, Vnyi István grafikus és festő­művész, és Garay Jenő képvi­selte. A pártbizottság részéről Nagy István párttitkár jelent meg. Somogyi Lajos, a műve­lődési otthon igazgatója üdvö­zölte a megjelenteket. Gammel József és Bányász Béla két különböző korosztályt képviselnek, képeik mégis egy­séges hatású tárlatkompozíciót adnak, pedig mindketten más­más hangulat hordozói. A Pest megyei művészek rangsorában igen előkelő helyet foglalnak el. A megyei tárlatok rendsze­res kiállítói. A VII. Pest me­gyei képzőművészeti kiállítás — melyet Budapesten, az Eg- ressy Művészeti Klubban, 1961-ben rendeztek — talál­koztunk Bányász Bélával, ki­nek „Anyaság” című képe ta­lán a kiállítás legsikeresebb darabjának számított. A VIII. kiállításon ugyancsak ott ta­láljuk Bányász Béla újabb al­kotásait „Műszak után”, „Ka­lapos fiúk” című olajképeit. Itt találkoztunk Vecsés község „nagyöreg”-jével Gammel Jó­zseffel is, aki „Vidéki város”, „Vác előtti táj” című és még sok más festménye szerepelt nagy sikerrel. 1965-ben, hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulója al­kalmával a Vácott rendezett kiállításon ismét megjelentek mindketten a megyei művé­szek népes táborában. Bányász Béla „Műterem”, „Ültetők”; Gammel József „Dolgozó gyá­rak” és a kölcsönösen nagy si­kerű „öreg munkás" című festményeik a már jól ismert rangos művészek sikereit te­tőzték. Gammel József „Vásár” című olajképe előtt. Bányász Béla Foto: Peltzer. A Vecsésen kiállított képek túlnyomó többsége először sze­repel a nagyközönség előtt, t Gammel József már 1926-ban jelentkezett a vecsésiek előtt. Az alföldi festők családjába tartozó, lírai festő, akkor még világos színekkel játszó, néha Mattisse hatású képek alkotó­ja azóta borongós hangulatú, magányos ember életét tükrö­ző művei kerültek előtérbe. Az „Elmélkedő", „Falusi asszony”, „Gőg” színeiben, témaválasztá­sában az idős emberek életé­nek problémalátását viszik vászonra. A régi, híres „Vecsé­si búcsú” című képéhez hason­ló csak egyetlen, igazán elra- gadón vidám, világos kompo­zíció „a Vásár”, már a meg­nyitás napján gazdára talál. Meglepetés néhány modern irányzatú, sikeres kompozíció­ja a „Buszvárók” és a „Ke­nyérsütők”. Bányász Béla 1954-ben mu­tatkozott be már mint kifor­rott művész, viszonylag rövid idő alatt szép sikert aratott. E kiállításon a legkiemelkedőbb, legmegkapóbb a mindennapok dolgozó, fáradt kezeit pihen­tető, alvó embert ábrázoló „Vonaton” című olajképe, de a „Mezőn”, „Beszélgetők”, „Ha­zatérők”, vagy a harsány szí­nekben tobzódó merész, s az új stílus jegyében született „Sárga falak”, „Szentapdre”, „Napsütés”, a „Műterem” mind kiemelkedő alkotások. Ezt a kiállítást nem egyszer, de sokszor szívesen végigjár­juk, mert csak így tudjuk a maga gazdagságában és teljes­ségében megközelíteni, felfog­ni és az élményt, ami a leg­fontosabb, hosszú időkre meg­őrizni. Fekete József né Dunakeszi Vasutas-Maglód 3:0 (0:0) Dunakeszi, 300 néző, vezette Opálszki. Maglód: Bartos, Bencsik, Fitos, Bagyls, Tabányi, P. Nagy, Dohnál, Varga, Reim­port, Bekő, Hemek. Csere: Bencsik helyett Erdős. Edző: Angyal András. Az egész délelőtti esőzés nem ártott a kitűnő állapot­ban levő dunakeszi pályá­nak, csak a fű csúszott egy kicsit jobban. Az idő kide­rült, s mintegy 300 néző volt kíváncsi a mérkőzésre. Maglód kezdett jobban és a 10. percben Varga nagy lövése hajszállal kerülte el a jobb felső sarkot. Utána Soly- mosi merész előrevetődéssel tisztázott Remport elől. A má­sik oldalon Páncél, majd Kós lőtt mellé. A 25. percben Var­ga a félpályáról indult el, s mintegy 20 méterről lőtt ka­pura. A labda a jobb felső lécet súrolva hagyta el a játékteret. A 30. percben Ta­bányi szögletre mentett, majd' Dohnál távoli lövése fog­lalkoztatta a dunakeszi ka­pust. Nagyszerű volt az iram, élvezetes a játék. A második félidőben Du­nakeszi rákapcsolt és egyre- másra vezették támadásai­kat, a maglódi védelem azon­ban már a 16-os vonalánál megállította a megújuló ro­hamokat. Elöl a három mag­lódi csatár, Dohnál, Remport és Hernek igyekeztek el­futni őrzőiktől, Tabányi a gólveszélyes Kost fogta, Be­kő pedig Pánczélt zavarta. A 23. percben Tabányi fölött átemelték a labdát és Kós villámgyorsan kitört, s a ki­mozduló Bartos mellett a kapuba lőtt. Ezzel megszerez­te a hazai csapatnak a vezetést (1:0). A maglódi játékosok fá­radtnak látszottak. A 28. percben Bencsik akadályozta a kitörni készülő Pánczélt. Kós, mintegy 20 méterről a sorfal fölött a jobb felső sa­rokba csavarta a labdát (2:0). Maglód Varga, Dohnál és Remport révén veszélyeztetett, de a hazai kapuvédő bizto­san hárított. A 40. percben is­mét Kós futott el a bal szélen, az alapvonal közelé­ből visszaadta a labdát és a befutó Pánczél védhetetlenül fejelt a bal sarokba (3:0). Ez­után már csak mezőnyjáték folyt a pályán, az eredmény nem változott. A két csapat találkozója nagyszerű küzdelmet, szép já­tékot hozott. Maglód jól szervezte meg a védelmét, s a 68. percig úgy nézett ki, hogy sikerül az egyik pontot meg­szerezniük. A nagy iram azonban sokat kivett a játé­kosokból és a nagyobb lehe­tőségekkel rendelkező, jobb erőben levő dunakesziek vég­eredményben megérdemelten győztek. A maglódi csapat minden tagja megtette a kötelessé­gét és teljes erőbedobással küzdött. Varga különösen kiemelkedő játékot mutatott. Maglódi ifi—Dunakeszi ifi 2:0 (1:0). Az ifimérkőzésen sajnála­tos esemény történt. Petro- vics, a maglódiak jobbszél­sője elcsúszott és a csuklója két helyen eltört. Opálszki játékvezető kitű­nően vezette a mérkőzést. K. K. Csere Az „Űttörőharsona” és a „Fiúk-lányok” című rovatunk ezentúl megcserélődik. Az „Űt- törőharsoná”-val minden csü­törtökön jelentkezhetünk; a „Fiúk-lányok” pedig szómba tönként kerül közlésre. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Bizánci aranykincs Nyáregyháza: Eltávozott nap Űri: Néma szerelem. ÚTTÖRŐHARSONA Szüreti bál nagy sikerrel A gyömrői falusi iskola út­törőcsapata a szülői munkakö­zösséggel közösen, szombaton este szüreti bált rendezett az iskola udvarán. Az udvaron felállított sátrakat csodálatos szőlőfürtök díszítették. Az éber és szemfüles bíró jóvol­tából a megdézsmált fürtökért drágán fizettek. Kinek-kinek a zsebéhez és életkorához mé­retezve egy-egy elcsempészett fürt ára 2—10 forint volt. Ez magában is sok izgalmat és érdekességet jelentett a jelen­levőknek. A jó hangulatot a nagykátai kultúrház zenekara biztosította ; Vlasies Lászlóné irányításé­Működik már a szeszfőzde Monoron A kátyús, rázós kövesút mellett, szemben a füves, gye­pes agyagbányával, leveleket hullató barack- és cseresznye- fák között fodros, sűrű füstöt bodorít a kémény. A frissen festett, tágas he­lyiségben ropog a száraz, vé­konyra hasított akác, a bőha­sú üstökben pedig forr a szesszel teli, cefrévé érett szilva. — Üzemel végre a közel milliós költséggel készült mo­nori szeszfőzde. Igaz, ennek a korszerű szeszfőzdének csak egyetlen párja akad egész Pest megyében ... Két darab fényes testű réz­üst szortyog, fortyog — éjjel, nappali üzemelés mellett nem­csak a monoriak ilyen irányú igényét elégíti maradéktalanul ki, de a szomszéd községekből is hozhatják bátran a torkot maró, tüzes italt csorgató cef­rét. Itt nincs és nem is lesz hosszan tartó sorban állás ... A 4—500 literes üstök vízhű­téssel készültek, nem kell ke- verni-kavarni, nyugodtan al­hat a gazda, amikor megtel­tek az éhes szájú üstök... Amott azonban már csepeg- csorog az ínycsiklandó, kris­tálytiszta lé. Hát lehet akkor aludni? k. s. val olyan finom birkagulyás készült, mely illatával messzi­ről odacsalogatott mindenkit. Dohányos Jánosné által készí­tett lángosnak is nagy sikere volt. A késő esti órákban vé­get ért bálról a község jelen­levő vezetői is elismeréssel nyilatkoztak és bizonyára na­gyon elégedett volt a pénztá­ros — Földi Lajosné — is, hi­szen a csapat kasszája ezzel a rendezvénnyel több mint négy­ezer forinttal gyarapodott. y Köszöntjük az új csapatokat A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Úttörőelnökség határozata alapján járásunk­ban is alakultak önálló kisdo­boscsapatok. Az utóbbi évek­ben a kicsiknek több olyan rendezvénye volt körzeti és járási szinten, ahol valóban felhívták magukra a figyelmet és bebizonyították, hogy a kis­dobosoknál is nagyon komoly mozgalmi munka folyik. Ezek figyelembevételével három olyan iskolában, melyek távol­esnek az anyaiskolától, önálló kisdoboscsapatok alakultak. A csapatok a működési enge­délyt a szeptember 29-i ünne­pi csapatgyűlésen veszik át. Ülésezett a járási útlö.őtanács Tegnap délután tartotta első ülését ebben a tanévben a já­rási úttörőelnökség mellett működő gyermektanács. Na­pirenden a nyári tábor és ál­talában a nyári úttörőmunka, valamint az új mozgalom egyes akcióinak a megvitatása szerepelt. ★ A Pest megyei Úttörőelnök­ség megyei klubközi versenyt hirdetett a megye valamennyi ifivezetői klubja részére. A verseny célja — a tervszerű, rendszeres munka, tapaszta­latcsere — erre lehetőséget ad. Járásunkból számítunk arra, hogy minden olyan csapat, ahol legalább öt ifivezető mű­ködik, bekapcsolódik e nemes versenybe. A versenyben való részvétel feltételei: éves mun­katerv elkészítése, melynek tükröznie kell az ifiklubok hármas feladatát: vezetőkép­zés és továbbképzés, felkészí­tés az aktuális feladatokra, a szabad idő hasznos eltöltésé­nek segítése. A klub munkájá­ról naplót kell vezetni, mely szintén az értékelés alapjául szolgál. Az értékelés május végén történik, ahol komoly jutalom vár a legjobbakra. El­ső díj serleg és oklevél, vala­mint 1000 forint értékű sport- és kulturális felszerelés. A má­sodik díj 500, a harmadik 300 forint értékű sportfelszerelés. A verseny feltételeinek bizto­sításához az KlSZ-alapszerve- zetek munkájára, segítségére is számítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom