Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

1968. SZEPTEMBER 22., VASÄRNAP «S7 it FC YE I sJCírSai) tőaoiősőgvalass tusok előtt IVövel^v© politikai aktivitási Beszélgetés Jtímbor Miklóssal. ez megyei jnírtbiaottság titkárival Mint ismeretes, az MSZMP Politikai Bizottsága májusban határozatot hozott az alap­szervezetek és csúcsvezetősé­gek titkárai illetve vezetősé­gi tagjai újjáválasztására. Ennek a határozatnak az alap­ján júniusban a megyében is megkezdődött a választásokat előkészítő politikai munka, amely ezekben a napokban már befejezéshez közeledik. E fontos feladat végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Jámbor Miklós­sal, a megyei pártbizottság titkárával. A Mi a mostani választások alapvető célja; — A yezetőségválasztás mindig a politikai munka fontos része, amely a párt- szervezetek belső életének fejlesztését, politikai aktivizá­lódását, a pártmunka színvo­nalának növekedését, a párt tekintélyének és vezető sze­repének további erősítését szolgálja. A választások alap­vető céljait a pártpolitikai és gazdaságpolitikai vonatkozás­ban is pártunk IX. kongresz- szusának határozatai szabják meg. A Ezek szerint a választá­sok előkészítése egyben az el­múlt két év munkájának vizs­gálata és elemzése is: hol tar­tunk a kongresszusi határo­zatok végrehajtásában; — Igen, Az elmúlt két esz­tendő során kiemelkedő he­lyet foglalt el belpolitikai éle­tünkben a gazdaságirányítás új rendszerének előkészítése, bevezetése és alkalmazásának problematikája. Most lehető­ség nyílt a tapasztalatok ösz- szegezésére és annak pontos felmérésére: mit tettek eddig pártszervezeteink, és melyek a további tennivalók. Ugyan­akkor a párt belső életének fejlődését vizsgálva a pártegy­A Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari üzeme FELVESZ villanyszerelőket és segédmunkásokat budapesti munkahelyekre. BÉREZÉS: teljesítménybérben. EGYÉB JUTTATÁS: Vidéken lakó dolgozók részére — a jogosultságtól függően különélési pátiékor, és szállást adunk. Szerszám és munkaruha­juttatás. JELENTKEZÉS: Budapest VI., Mozsár u. 16. ség erősítését, a lenini normák megvalósítását, egész politikai tevékenységünk hatékonysá­gát is felmérhettük az előké­szítő munka során. A Melyek az előkészítő munka eddigi legfontosabb ta­pasztalatai? — A helyi és országos prob­lémák, a nemzetközi élet fon­tosabb eseményei aktivizálták pártszervezeteinket. Különösen élénkült e politizáló légkör a csehszlovák események kap­csán. Az augusztus közepén tartott taggyűlések, majd az ezt követő rendkívüli taggyű­lések bizonyítják párttagsá­gunk politikai helytállását: azonnal és helyesen reagált a Központi Bizottság intézkedé­seire. Kifejezték egyetértésü­ket és támogatásukról biztosí­tották a Központi Bizottságot. Párttagságunk érettségét bi­zonyítja: a jelentős nemzet­közi események ellenére sem lanyhult a választásokkal kap­csolatos előkészítő munka, in­kább kibővült olyan fontos kérdések megvitatásával, mint a párt egysége, a pártdemok­rácia, a centralizmus, a két- frontos harc, a szocialista tá­bor egysége, az internaciona­lizmus és így tovább. A Volt-e az előkészítő munkának az eddigi gyakor­lattól eltérő, új vonása? — Igen. A Politikai Bizott­ság határozata szerint a vezetőségválasztást minde­nütt pártcsoportértekezletek- nek kellett előkészítenie. A megyei párt-végrehajtóbizott­ság augusztus hónapot és szep­tember elejét jelölte meg e fontos feladat lebonyolítására. Ezeknek a pártcsoportértekez- leteknek az volt a feladata, hogy a párttagság pártmegbi- zatását, annak végrehajtását értékelje és elemezze. A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy ahol megértették a feladat jelentőségét: ott élénk és igen hasznos beszélgetések alakul­tak ki a párttagság körében a pártmunka kérdéseiről. A Most hol tart a választá­sok előkészítése? — Ezekben a napokban két fontos feladat végrehajtása áll az előkészítő munka kö­zéppontjában. Az egyik: a 1 kétéves munkáról és a jövő 1 tennivalóiról szóló beszámo­lók összeállítása. Pártbizott­ságaink nagyon helyesen elő­re értékelik a vezetőségek munkáját, őszintén elmondják véleményüket az eredmények­ről és a hiányosságokról egy­aránt. Ez kétségkívül meg­könnyíti a vezetőségek részé­re a beszámolók alapos és mindenre kiterjedő elkészíté­sét, kollektív megvitatását. A A másik feladat? — A megválasztott tisztség- viselők körültekintő felkészü­lése. Különösen érvényes ez a jelölő bizottságokra, akiknek feladata elbeszélgetni a párt­alapszervezet valamennyi tag­jával a jelenlegi vezetőség munkájáról és a jövő vezető­ségéről. Másrészt az a felada­tuk, hogy a beszélgetéseken elhangzott megjegyzéseket, észrevételeket gondosan mér­legeljék. Ugyanakkor hallgas­sák meg a felsőbb pártbizott­ság véleményét is a vezető­ség munkájáról, hogy mind­ennek ismeretében a taggyű­léseken nagy felelősséggel tudjanak személyi javaslato­kat tenni. Hogy milyenek is legyenek ezek a javaslatok? Általános követelmény, hogy olyan elvtársakra tegyenek ja- vaslatotí akik értik és érvénye­síteni tudják a párt politiká­ját, a terület jellegéhez és feladataihoz mérten a legrá­termettebbek, tevékenységük­höz az adott kollektíva támo­gatását meg tudják nyerni, vezetőkészséggel és tekintély- lyel rendelkeznek. A Hány alapszervezetben kerül sor a vezetőség újjává­lasztására? — A Politikai Bizottság határozata szerint azokban a pártszervezetekben, ahol 1968- ban választottak titkárt és vezetőséget, ott nem kell most új választást tartani. A me­gyénkben mintegy negyven ilyen alapszervezet van. Ahol a titkár és a vezetőség újjá­választására kerül sor, az több mint ezer pártalapsze'r- vezet. Ezeken kívül százkilenc csúcsvezetőségi titkárt, illetve vezetőséget kell újjáválaszta­ni. A választásokat október elseje és november tizenötö­dike között kell megtartani. 6 Véleménye szerint bizto­sítottak-e a feltételek a vá­lasztások sikeres lebonyolítá­sára? — Az előkészítő munka el­lenőrzése arra enged követ­keztetni, hogy a pártbizottsá­gok körültekintően dolgoztak a választások sikeres lebonyo­lítása érdekében. Párttagsá­| gunknak az előkészítő mun- [ ka során tanúsított nagy fo­kú érettsége és élénk érdek­lődése pedig azt bizonyítja: megértették a választások si­keres előkészítésének fontos­ságát s amikor majd sor ke­rül rá, olyan elvtársaikra ad­ják le szavazatukat, akikben őszintén megbíznak és akik minden tekintetben legjobb tudásuk szerint oldják meg e tisztséggel járó feladatokat az elkövetkező két esztendő­ben. Prukner Pál ÉPÍTKEZIK 1969-BEN? Már most gondoskodjék kavicsról! T. megrendelőinkkel a iövő évre szóló szerződések kötését megkezdjük. Kérjük, közölje velünk, előzetes szerződés céljából, hogy milyen kavicsra lesz szüksége (bányakavics, osztályozott vagy tört-osztályozott kavics), negyedévenkénti bontásban mennyi kavicsot kíván vásárolni és milyen szemnagyságban.1 Célszerű, ha kisebb mennyiségre is már most jelzi igényét, noha ezeket az igényeket előzetes szerződés nélkül is kielégítjük. Sürgős esetben pedig azonnal szállítunk. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk. KAVICSBÁNYA VÁLLALAT Budapest V., Molnár u. 53. ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY: Budapest V., Dimitrov tér 2. Levélcím: Budapest 5. Pf. 351 Telefon: 181—313 ÚJ TO TÖBB MINT 500 HOLD ÖNTÖZÉ­SÉT FOGJA MEGOLDANI AZ ÖRSZENTMIK- LÓSI EGYETÉR­TÉS—BARÁT­SÁG TSZ MES­TERSÉGES VÍZ­GYŰJTŐ TAVA. A GÁT, A ZSILI­PEK, A TÚLFO­LYÓK, A VIZKI- NYERÖ HE­LYEK, A SZI­VATTYÚTELEP ÉPÜLETEI ÉS AZ ALAGCSÖ- VEZÉS MÁR EL­KÉSZÜLT. Foto: Gárdos Bíró József Bulgáriába utazott Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, szombaton el­utazott a plovdivi nemzetközi vásár megnyitására. Ott-tar- tózkodása idején tárgyalásokat folytat Ivan Budinov bolgár külkereskedelmi miniszterrel az 1969. évi árucsereforgalmi tárgyalások előkészítéséről és a két ország közötti külkeres­kedelmi kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről. Juhász Gyula ismeretlen verse A közelmúltban Szegeden el­hunyt Sándor Gizella lakásá­nak falán bekeretezve megta­lálták Juhász Gyula egyik ed­dig ismeretlen verseinek kéz­iratát. Az „Ami fáj” című köl­teményt Sándor Nusinak, a most elhunyt Sün^gr Gizella testvérének ajánlotta a költő. A két versszak 11 sorból áll. A befejezés így hangzik: „de mégis: emberek, testvérek! fáj, hogy jön egy tavasz s fölétek nefelejcseknek kékje nő!” A Sándor lányoknak valami­kor a város szélén, a szegedi alsóvárosi temető szomszédsá­gában volt kocsmájuk, s ott gyakori vendég volt Juhász Gyula. Valószínűleg egyik lá­togatása alkalmával ajándé­kozta meg a költő az egyik tu­lajdonost, Sándor Nusit, ezzel a verssel. Az új rendelkezés szerint ezentúl ismét kapható rész­letre a Lehel hűtőszekrény s a hazai gyártmányú elektromos forróvíztárolók. A cikklistára került a 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár és az Orion AT 1550-es Delta Lux típusú televízió is. Általános feltételekkel vásárolható részletre az ÉTI 15, 25 és 60 típusú városi, vagy földgázzal üzemelő kazánok is. A Minisz­térium tájékoztatása szerint az optikai, fotó- és mozicik­keket — ezer forinton felüli vásárlás esetén — kedvezmé­nyesen 10 százalékos előleg lefizetésével hitelezi meg az Országos Takarékpénztár. Szentendrei napok Régi álom Kiállítás a javából Talán Budapesten is „Az a meggyőződésünk, hogy mindaz, ami Szentendrén van — legyen az természetadta szépség, vagy a történelem és a művészet felhalmozott ér­tékeinek gyűjteménye — nem maradhat csupán a mienk: közös kinccsé kell tennünk. Az adás vágya és öröme teszi kötelességünkké, hogy szíves házigazdái legyünk a hozzánk érkezőknek.” (A szénfenüréT napok műsorfüzetéből.) — Jóleső érzés azt látni, hogy meg vannak elégedve a kiállítással. Ügy érzem, sike­rült jól összeválogatni, elren­dezni a képeket. Nem mon­dom, hogy könnyű munka volt, de megérte. A negyvenéves jubileum jegyében rendeztük a ki­állítást — 1928-ban alakult a Szent­endrei Festő Társaság — és igyekeztünk mindenkit úgy bemutatni, hogy mindenkinek tetszen. Négy teremben he­lyeztük el a képeket, több­nyire stílusok, irányzatok sze­Marx dédunokája ismét Moszkvában — Most vagyok másodszor Moszkvában, de remélem, hogy a közeljövőben ismét el­jöhetek, hogy alaposabban megismerjem a Szovjetuniót — mondotta Robert Jean Longuet párizsi ügyvéd és új­ságíró, Marx dédunokája. Longuet idén áprilisban és májusban járt először a Szov­jetunióban, a Kari Marx szü­letésének 150. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken. — Rendkívül emlékezetes, eseménydús napokat töltöttünk itt —, emlékezik Longuet. Marx idősebb lányának, Jen- nynek az unokáival, Frederic- kel, Karllal és Paullal meghí­vott, tiszteletbeli vendégek­ként módunkban állt meggyő­ződni arról, hogy a szovjet emberek milyen mélységesen tisztelik dédapánkat és ho­gyan óvják hagyatékát. Robert Longuet ismét a Szovjetunió vendége. Ezúttal azért érkezett, hogy megis­merkedjék Szovjet-Uzbegisz- tánnal. — Kérésemre a moszkvai Marxizmus—Leninizmus In­tézet és a Marx—Engels Mú­zeum munkatársai szervezték meg ezt a kirándulást. Engem ugyanis rendkívül érdekel Üz- 1 begisztán, a köztársaság, amely rövid idő alatt óriási ugrást tett az analfabétizmustól és a nyomortól a kulturált orszá­gig. Régóta foglalkoztatnak a fejlődő országok, nevezetesen Marokkó, problémái, ahol éve­kig éltem. Harminc éve foglalkozom a marokkói kérdéssel, ennek az arab államnak a fejlődésével, amely előtt véleményem sze­rint nagy távlatok állnak —, bár a fejlődés iránya nem mindig helyes. Azért érdekel Üzbegisztán, amely példaként állhat a fejlődő arab orszá­gok előtt, hiszen az itt élő né­pek hagyományai és vallási tradíciói nagymértékben ha­sonlítanak. Szeretném meg­tudni, hogyan képezik Üzbe­gisztánban a fiatal értelmisé­get, milyen problémák je­lentkeznek a közép- és felső­fokú oktatásban, a szakszerve­zeti mozgalomban. Longuet ajándékot is hozott a moszkvai Marxizmus—Le­ninizmus Intézetnek, újabb dokumentumokat Lenin pári­zsi tevékenységéről és a jo­gász Leninről. — Apám, mint jómagam, jogász volt. Annak idején gyakran ellátogattak hozzánk orosz politikai emigránsok. Jól emlékszem Sztyeklövra, az orosz forradalmárra, aki külö­nösen gyakran megfordult ná­lunk. Lenin maga is két vagy három alkalommal volt apám vendége. Apám hagyatékában megtaláltam Lenin egyik be­szédének másolatát, amelyet egy perrel kapcsolatban készí­tett. Apám véleménye az volt, ha ő lenne az ügyvéd, ő is így beszélne. Ismeretes, hogy Le­ninnek nagyon kevés ideje volt ügyvédi tevékenységre. Az általam megtalált doku­mentum világos, pontos kife­jezései arra vallanak, hogy kitűnően ismerte a jogtudo­mányt. Hosszú ideje gyűjtöm már Párizsban a Leninnel kapcsolatos dokumentumokat. Lenin nemcsak kultúráltságá- val és értelmével ragadott meg, hanem mindenekelőtt egyszerűségével, pedig ezek a tulajdonságok oly ritkán talál­hatók meg egyszerre egyetlen emberben. Lenin ugyanaz az ember volt a Kremlben, levő dolgozószobájában, mint a ra- zivi kunyhóban! — Sokat utazgattam a kü­lönböző országokban t—, mondja befejezésül, Robert Longuet. — Voltam Algériá­ban, Tuniszban, Egyiptomban, Spanyolországban, Angliában, néhány évig az Egyesült Álla­mokban is éltem. Ritkán ta­lálkozik azonban az ember ilyen szívélyes vedégszeretet- tel, mint itt, a Szovjetunióban. Különösen megragadott, hogy a szovjet emberek milyen fél­tő gonddal óvják a múlt kul­turális emlékeit. G. Vasziljeva rint. Első a legidősebb gene­rációé. S ha szabad a mű­vészeknél azt a szót használ­ni, hogy konzervatív, akkor itt a szentendrei konzervatí­vok műveit találjuk. A máso­dik terem a szürrealizmusé. Szürrealizmus — tág fogalom. Itt, ebben a városban mást jelent, mint ennek a stí­lusirányzatnak az „igazi” képviselőinél. Vajda nevét feltétlenül meg kell említeni, s ha róla szó­lunk, nem maradhat el Kor- nis sem. A kiállítás harma­dik része a konstruktivizmus, élén Barcsay Jenővel, s hogy mind erősebb legyen a kont­raszt, egymás mellett két ké­pe szerepel: az egyiket negy­ven évvel ezelőtt készítette, a másik a legújabbak közül való. Végül az utolsó terem­ben vannak a posztimpresz- szionista művek. Petényi Katalin művészet- történésszel először telefonon beszélgettem, a legrosszabb­kor. A szimpozion még tartott s bizony nem örült, hogy ki­hívták a teremből. Néhány nappal később személyesen találkoztunk és nagyon meg­lepődtem. Nem a karikatú­rákból ismert művészettörté­nésszel — öreg, szemüveges, hajlott hátú nénivel —, ha­nem egy nagyon fiatal és na­gyon csinos lánnyal találkoz­tam. Dr. Németh Lajossal ők rendezték a Szentendrei fes­tészet negyven év? című rep­rezentatív kiállítást. A másik nagy művészeti megmozdulás a szentend­rei napok keretében a már említett szimpozion volt. Az érdekes előadásokon a Szentendrét Nagybányával hasonlították össze, a Barcsay előadáson elsősorban a mű­vész új mozaikjáról szóltak, s bemutattták Czóbel Béla munkásságát is. 1 t Valamennyi művész na­gyon lelkesen üdvözölte a szentendrei napok eseményeit, szükségesnek tartották az új kiállítás megnyitását és a mű­vészeti előadásokat. Most va­lami újon törik a fejüket: a reprezentatív kiállítás Buda­pesten is megállná helyét... Mészáros Sándor Bővült az áruhitelakció cikklistája

Next

/
Oldalképek
Tartalom