Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
1968. SZEPTEMBER 1., VASÄRNAP 3 ^ÍJCírlaD Vizeinket védő bizottság HETI KOMMENTÁR Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének utasítására a szennyvíztisztítással, -kutatással foglalkozó 16 intézmény legutóbb létrehozta a nemzetközi vízszennyeződés-kutatási szövetség magyar nemzeti bizottságát. Ez a bizottság lesz a gazdája hazai vizeink védelmének, a halpusztulás megelőzésének. A bizottság a hazai kutatások eredményeit és a nemzetközi tapasztalatokat összegezi, a biológusok felmérik, hogy az élővizekre milyen hatással van az emberi beavatkozás, hogyan változtatja meg a vizek élővilágát a sok különböző mezőgazdasági és háztartási vegyszer, valamint az ipari szennyvíz. Elsősorban is tisztázni kell a jelenlegi helyzetet, s ebben a kutatók fontos segítőtársai lesznek a vízi állatok és növények. Az élőlénytársulások szerkezetének változásai ugyanis biztosan jelzik a víz szennyezettségét. A tiszta vizek élővilága merőben eltér a közepesen vagy nagyon szeny- nyezett vizekétől, s ezeket vizsgálva, térképezik fel élővizeink szennyezettségi fokát. A továbbbiakban a növényi és az állati szervezetekben felhalmozódott vegyszermaradványok mennyiségét határozzák meg, útját végig követik a táplálékláncon. A vízben igen lúg töménységben levő vegyszermaradványokat az algák gyűjtik össze elsőnek, majd a lebegőrákok tovább koncentrálják, s már meglehetősen tömény állapotban kerül a halakba. A kísérleteknek különösen jelentősége van annál is inkább, mivel a halak „méreg- szűrő berendezései” a szárazföldi élőlényekhez képest hiányosan működnek. A kísérletek szerint a madarak és az emlősök ezerszer annyi vegyszerma- radványt, vagyis méreganyagot bírnak el, mint a halak. Ezek a vizsgálatok egyben az újabb halpusztulások megelőzését is szolgálják. A központilag összehangolt kutatások az ivóvíz védelmére is kiterjednek. Nem apróság A megyehatáron túlra tekintünk ezúttal, mert olyan tapasztalatokat kínál egy Békés megyei esemény, amelyeket szőkébb pátriánkban is hasznosíthatunk. Békéscsabán munka-és védőruha-kiállítás nyílt e héten. A kiállításon a modern műszálas anyagokból készült, fazonra, kikészítésre egyaránt mutatós munka- és védőruhákat nemcsak megtekinteni lehet, hanem rendelni is belőlük. A békéscsabai kiállításon mindazt fölvonultatják, amit az ipar ezekből a termékekből gyárt. Munkaruháktól a köpenyeken át az óvodai tipegőkig, ez utóbbiak ugyanis szintén védőruhának számítanak a gyári, vállalati óvodákban... A kiállításra a felületes ítélkező gyorsan kimondhatja: más gondunk sincsen, mint ilyesféle semmiségekkel törődni. Valóban semmiség, apróság lenne a munka- és védőruha milyensége? A gyárak, iparvállalatok munkásellátási és munkásvédelmi, balesetelhárítási dolgozói a megmondhatói annak, mennyi bajt okoznak ezek az „apróságok”. A gondok ugyanis nagyon szerteágazók. Mert a vállalatok kivétel nélkül nagy összegeket fordítanak munka- és védőruhákra — a Csepel Autógyár például több mint ötmillió forintot —, de a dolgozók egy része eladja, vagy éppen odahaza használja ezeket, s helyettük legrosszabb, szedett-vedett holmijait viseli az üzemben. A másik s nem kisebb gond, hogy a dolgozók közül igen sokan — elsősorban a nők — nem szívesen használják a legtöbbször ormótlan, a mozgást nehezítő ruhákat, amelyekből nem ritkán két-három számmal is nagyobbakat kénytelenek viselni, mivel a gyártóipar nem sok gondot fordít a „testhezálló” számozások betartására. A lötyögő, esetlen ruhák azután, a hazulról hozott szedett-vedett, szakadt holmikkal együtt sűrűn okoznak balesetet. A baleseti okokat elemző, s húsz nagyüzemre kiterjedő vizsgálat megállapítása szerint a bekövetkezett balesetek mintegy tizenhéthúsz százalékában az alapvető ok a bő ruha, rosszul felkötött kendő stb. volt. Hát ilyen „apróság” ez... Akadhatnak, akik azt mondják: még csak az kell, hogy az üzemekben is'„divatozzanak”. Ha tetszik, ha nem, ma valóban az a helyzet, hogy a divattal, még pontosabban szólva, a megfelelő öltözködéssel az üzemekben, a gépek mellett is számolni kell. Mert abban már régóta nincs semmi különös, hogy műszak végeztével a kapukon kiáramlók között aligha lehet megkülönböztetni a munkásnőt és a mérnöknőt vagy irodai dolgozót, de egyre kevésbé számít különlegességnek az is, hogy munka közben sem akarnak esetlenek, ápolatlanok lenni az emberek, legalábbis a tisztább, rendezett munkahelyeken. A szerelőszalag mellett — Vácott, a képcsőgyárban éppúgy, mint Gödöllőn, az árammérő- gyárban —, a szövő- és fonógépeket kezelve ugyan senki nem kíván divatbemutatót rendezni, de joggal igényli, hogy csinos nő létére ne váljék esetlen mackóvá. Es még inkább igénylik, hogy tartósabb, könnyebben kezelhető, tisztítható munkaruhákat kapjanak; a műszálas anyagok jól megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A békéscsabai kiállítás olyasmire hívja fel a figyelmet, amire valóban érdemes gondot fordítani. A munka- és védőruha nem véletlenül külön passzus a kollektív szerződésekben. Ahogy ott nem, úgy az életben sem — apróság... Krónikás Vezetőségválasztás előtt A küzdelmet és harcot is... Az ember életének mindig vannak olyan állomásai, amikor, mielőtt továbbindulna, előbb visszapillant a megtett útra, hogy annak tükrében tudjon dönteni és cselekedni: hogyan tovább. Katona Vince életében sok ilyen állomás volt már az elmúlt hatvanegy esztendő alatt. Pedig rendkívüli esemény soha »nem történt az életében. Maga sem rendkívüli ember. Vasutasfiatalként dolgozott a vasútnál maga is harminckilenc esztendeig. Egy éve, hogy élvezhetné a nyugdíjas emberek viszonylagosan gondtalan életét, ha meg tudna ülni odahaza, magának. — Azt én soha nem tanultam meg. A tétlenséget. Módom sem volt rá, az igaz. Kilenc gyereket szült anyám. A kilenc közül én voltam a harmadik, akit Vincének kereszteltek. Mert a kilencből csak ketten maradtunk életben. A hét testvér közül a legtöbbet a vörheny vitte el, volt úgy, hogy egy hét alatt kettőt. Az apám pedig ragaszkodott hozzá, hogy neki Vince fia legyen. Két Vince névre hallgató bátyám meghalt, így adták aztán nekem is a Vince nevet. Ilyen élet mellett a tétlenséget soha nem tudtam megtanulni. Most tanulnám meg, hatvanegy évesen? Huszonegy esztendeje párttag, ebből tizenkilenc éve titkár Bag községben. — Hogy mi minden történt ebben a faluban ez idő alatt? — tűnődik, s aztán maga válaszol kérdésére. — Azt csak az tudja lemérni igazán, aki itt élt akkor és itt él ma is. Aki vendégként jön ide, csak a manzárdtetős új házsorokat látja, a jól öltözött embereket, gyerekeket, de a küzdelmet és harcot nem, ami azért történt, hogy mindez így legyen. Nekihevülve beszél, szinte újraéli az elmúlt éveket, gondokat, fájdalmakat és viharokat. És az eredményeket is. Mert mindenből kijutott bőségesen. A hibákból és fájdalmas tévedésekből, a megoldhatatlannak tűnő gondokból és a tragikus viharokból: de mégis csak állnak az új házsorok, ötvenkét forintot ér egy munkaegység a termelőszövetkezetben, felépült a járás legkorszerűbb művelődési háza s ha pillanatnyilag használhatatlan is. az óvoda épüléte, már készül a terv az iskola bővítésére, amelyben helyet kap majd az óvoda. A pártszervezet, amelynek közel két évtizedé a titkára, nem nagy és többségében nem is fiatalokból áll. És ezért elégedetlen nagyon. Elsősorban önmaga munkájával elégedetlen. Pedig nincs igaza. Amikor tizenhét esztendeje először titkárnak választották, egyetlen pártszervezet működött Bag községben. Ma már külön pártszervezete van a termelőszövetkezetnek is. Ez az egyik dolog. A másik: a két alapszervezet tagságán kívül több száz kommunista él még a faluban. Ha elégedetlen lehet valamivel Katona Vince, akkor elsősorban azzal, hogy máig sem sikerült egészében felmérnie a faluban élő kommunisták számát s ennek következtében nélkülözni kénytelen azt a hatalmas erőt, amit ennyi kommunista együttesen képvisel. — Három környékbeli üzemben már elkészültünk a felméréssel... — mondja, nem mentegetőzésképpen, inkább bizonyításként, hogy gondoltak rá, feladatuknak tekintik az erők felmérését. — Tudnunk kell, hogy állunk, mivel számolhatunk ... — mondja még. — Elsősorban a fiatalokra gondolok. A községi KlSZ-szerve- zet szintén nem nagy létszámú: harmincnégy tagja van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csupán ennyi KISZ-fiatal él a mi falunkban. A bejáró fiatalok többsége tagja a gyári, „Nagyobb gondot kell fordítani az! ... ... ag resszív politikájának leleplezésére!“ A* MSZMP Pest megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme tanévnyitóján elhangzott előadás Mint lapunk tegnapi szá- [ mában beszámoltunk róla, augusztus 30-án az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában került sor a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének tanévnyitó értekezletére, ahol Sófalvi Zoltánná, az egyetem igazgatója tartott előadást. Az előadó az elmúlt oktatási évről szólva kiemelte, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság ez év júliusában tárgyalta a politikai oktatás tapasztalatait, amelynek keretében az esti egyetem munkáját is értékelte. A végrehajtó bizottság eredményesnek minősítette az oktatást és elismerően szólt a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen dolgozó pártaktivistákról, a tanári karról, az egyetem tanszékeinek munkájáról. A mintegy 1044 fő képzésében részt vevő esti egyetem legszámottevőbb eredményei közé sorolták, hogy a hallgatókat jól készítették fel az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Ezt a kérdést tette fel az előadó és mindjárt válaszolt is: ha lehet, még bonyolultabb lett a nemzetközi helyzet, új és új feladatok megoldása hárul a nemzetközi munkásmozgalomra. Különösen fontos — hangoztatta —, hogy a hallgatóknak a jelenlegi nemzetközi és belső helyzetből adódóan magyarázzuk meg a csehszlovák eseményeket, azoknak a nemzetközi munkásmozgalomra való kihatásait s e magyarázatban pártunk Központi Bizottságának elvi politikájához tartsuk magunkat. Beszélni kell a jugoszláv, a román, a kínai álláspontokról, ezen. államok helyzetéről, s a novemberre tervezett nemzetközi tanácskozásokról, a vietnami eseményekről, az agresszív NA- TO-n belüli folyamatokról, amelyek az európai fejlemér nyekre nagy hatással lehetnek. Külön kitért az esti egyetem igazgatója az oktatás módszerére, s mint mondotta, a hallgatókkal vitázni kell. Meggyőződésből és né kényszerből értsenek egyet bizoüzemi vagy éppen az iskolai KISZ-szervezeteknek. Bizonyság rá, hogy a művelődési házban működő KISZ-klub egy- egy rendezvényén nyolcvan- százhúsz fiatal is részt vesz. Miért fontos az, hogy tudjunk róluk? Előbb vagy utóbb ők lépnek majd a helyünkre: kötelességünk, hogy felkészítsük őket erre. Mindez csupán egy része a községi pártszervezet tevékenységének. A legkülönbözőbb problémákkal keresik fel az emberek Katona Vincét, kommunisták és párton kívüliek egyaránt. Amikor például az óvoda épületét életveszélyessé nyilvánították a szakemberek, a tanács vezetősége mellett a pártszervezethez fordultak az érdekelt szülők: segítsenek, hogy mielőbb újra óvodája legyen a falunak. Azután: az elmúlt télen például a faluakadémia előadásait nemcsak a művelődési ház igazgatója szervezte, hanem a pártszervezet is. — Nagyon fontos — mond véleményt Katona Vince —, hogy hasznosan teljenek el a téli esték. Ezért a művelődési ház igazgatójának törekvése, hogy faluakadémiát szervezzen, találkozott a mi törekvésünkkel is. Az idén télen nem lesz faluakadémia, mert a termelőszövetkezet mezőgazdasági szakismereteket biztosító akadémiát szervez tagságának. A törekvésüket csak helyeselhetjük. Ez azonban nem mentA szeptember 2-ával kezdődő oktatás’ éVben — mondotta Sófalvi Zoltánná — új feladatok állnak az egyetem előtt. Először is Központi Bizottság titkárságának 1968. február 26-i határozata kimondja: a IX. kongresszus határozata alapján továbbra is a gazdasági építőmunka kérdései kerülnek a propagandamunka középpontjába. Másodszor: az 1968—69-es oktatási évben jobban előtérbe kell hogy kerüljenek a társadalompolitikai, világnézeti és erkölcsi kérdések. Harmadszor: méltó helyet kell kapniuk az év folyamán sorra kerülő történelmi évfordulóknak. Végezetül, de nem utolsósorban nagyobb gondot kell fordítani az imperializmus agresszív politikájának leleplezésére, a nemzetközi méretekben folyó osztályharc bonyolultságának megvilágítására, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseinek, eseményeinek megvitatására. nyes kérdésekkel és magyarázatokkal, fejtsék ki véleményüket és a tanárok magabiztosan, határozottan érveljenek a párt politikája mellett. Az események megközelítésénél, magyarázásánál az osztályszemlélet domináljon, azt erősítsék és alakítsák a hallgatókban. Központi feladatként jelölte meg az igazgató, hogy a hallgatókban erősíteni kell a tudatosságot, a meggyőződést és az egyetem elvégzésével magas fokú politikai műveltséget kell, hogy szerezzenek. Ez a politikai műveltség képessé teszi a hallgatókat arra, hogy meglássák a bonyolult összefüggéseket, az események, jelenségek árnyalatait s különbséget tudjanak tenni a politikai folyamatok között. A meggyőzés fontossága Többször is kitért az előadó az elvi-politikai kérdések egyféle magyarázatára s összegezte a fontosabb témaköröket. Mint mondotta igen nagy gondot kell fordítani a munkáshet fel minket a cselekvés alól: milyen művelődési fórumot teremtsünk azoknak, akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek? Mert róluk sem feledkezhetünk meg... Nyílik az ajtó, Katona Vincével egykorú férfi lép az irodába: Angyal Sándor, a termelőszövetkezet párttitkára. Nem véletlenül. Este taggyűlést tart a községi pártszervezet s azon mindig hivatalos a termelő- szövetkezet párttitkára is. — Természetesen ez fordítva is érvényes — jegyzi meg Katona Vince. — Taggyűlésre és más fontos eseményre egyaránt meghívót kapok a termelőszövetkezet pártvezetőségétől. S ez így is van rendjén. Tudnunk kell egymás dolgairól, csak így lehet eredményes a munkánk. És ez a kapcsolat nem csupán személyre szóló. Gyakran megtörténik, hogy a két alapszervezet együtt tartja a taggyűlését, ha mindany- nyiunkat egyformán érdeklő és érintő kérdések szerepelnek a napirenden. Az elmúlt esztendőben például még 3 pártoktatást is közösen tartottuk. Sokat és hosszan beszélne még az elmúlt vezetőségválasztás óta eltelt időszak munkájáról, gondjairól, és eredményeiről is, de múlik az idő, már gyülekeznek az emberek a taggyűlésre. Búcsúzik, fiatalosan és szapora szóval, mintha nem is az állna a személyi igazolványában, hogy: Katona Vince, nyugdíjas vasutas. Prukner Pál osztály és a párt vezetoszere- pére, a párt tömegkapcsolataira, a nemzetközi munkásmozgalom problémáinak okaira, miértjeire, de ezen túlmenően magyarázni kell a szocialista világrendszer gazdasági-politikai fejlődését, a szocializmus teljes felépítésének problémáit, az építőmunkában is a tudatosság érvényesítésének fontosságát. Foglalkozott Sófalvi Zoltánná a vezetők szerepének, felelősségének növekedésével is. Az ‘oktatómunka során az elvtársakban erősíteni kell a meggyőződést, s vissza kell szorítani az öncélú, adatközlő, csak vizsgajegyekre szóló törekvést. A marxizmus tanítása a szocializmus, a szocialista építőmunka tükrében, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek szem előtt tartásával, annak erősítésére való törekvésével történjen és fólyjon és ne a szakmai munka kihangsúlyozása legyen a legfőbb cél. Az egész oktatási munkának a marxista szemléletmód kialakítását kell szolgálnia. Célunk, hogy a hallgatók jobban alkalmazzák az egyetem elvégzése után a marxizmust, értsék a folyamatokat és tendenciákat. Példának hozfa fel az előadó a szocialista világrend- szerre korábban alkalmazott homogenitás elméletét és azt, hogy később ebből mennyi értetlenség adódott. Az a marxista azonban, aki alkotó módon tudja az elméletet alkalmazni, aki teljes bonyolultságában és differenciálva képes szemlélni és érteni a főbb politikai folyamatokat, nem jön zavarba a helyzetek elemzésénél. ToVábbra is nagy érdeklődéssel fordulnak a hallgatók az új gazdasági mechanizmus kérdései felé. Az élet által felvetett problémákból látható, hogy a tanszékek közötti elkülönülés az egyes témakörök „tudományos tisztasága” nem létezik, a filozófiánál, a politikai gazdaságtannál és a munkásmozgalom történetét tanulmányozó kurzusokon is számos olyan elméleti, elvi probléma vetődik fel, amit tisztázni kell. Ezért különösen fontos a tanárok sokirányú tájékozottsága. A tanárok — hangsúlyozta Sófalvi Zoltánná — több mint ezer elvtárs világnézeti neveléséért felelősek és ez nagy fel- készültséget, nagy munkát igényel. Legyenek nagyon igényesek, követeljék meg a rendszeres felkészülést, megjelenést. Javult a hallgatók összetétele Az előadó ezután részletesen foglalkozott az első évfolyamra felvett hallgatók összetételével. Mint mondotta, a felvettek 66 százaléka párttag, 24 százaléka nő, 22 százaléka pedagógus, műszaki értelmiség és gazdasági vezető 23 százalék, 8.3 százalék orvos. Javult az iskolai végzettség szerinti összetétel is. Nyolc általánossal mindössze huszonegy fő jelentkezett, de ők is nagy gyakorlati és politikai tapasztalattal rendelkeznek. Nem kevesebb, mint 172 az érettségizettek, 58 a főiskolát végzettek, 107 pedig az egyetemet végzettek száma. Az igazgató végezetül arról az elméleti munkáról beszélt, amelyet a tanárok végeznek a járási és városi pártbizottsá- gokkon, ,s azok munkáját segítik. Szót ejtett a szakosító létesítéséről is, közölte, hogy a tervek szerint 1969-re Pest megyében is lesz szakosító, ahol államvizsgát tehetnek a jelentkezők. Ezzel tovább javul a hallgatók képzése és képesítése is. Sófalvi Zoltánná befejezésül a tizenhárom kihelyezett tagozat, 42 osztályban tanító tanároknak is eredményes munkát és sok sikert kívánt. Milyen körülmények között kerül sor az év megkezdésére?
