Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

HEGYEI kMívI(iií 1968. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT OLDRICH CERNIK BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) után az egész nép feladata, hogy a moszkvai egyezménye­ket becsülettel és következe­tesen teljesítse. Értelmetlen lenne arra gondolni, hogy ele­gendő ezeknek az egyezmé­nyeknek a formális végrehaj­tása is. Tisztességes, becsüle­tes és értelmes politikával meg kell teremteni a biztosítékokat, hogy a további szocialista fej­lődés konszolidált feltételek között mehessen végbe; hogy a CSKP vezető szerepe to­vábbra is biztosítva legyen; és hogy szocialista rendszerünk, a szocialista építés teljes mér­tékben biztosított legyen. Cernik miniszterelnök be­széde következő részében az államhatalmi és államigazga­tási szervek tevékenységével foglalkozott. Kijelentette, hogy a csehszlovák néphadsereg az elmúlt időszakban nagy érett­ségről tett tanúságot, elősegí­tette a feltételek megteremté­sét a moszkvai tárgyalások lét­rejöttéhez, megakadályozta a vérontást, elhárított nagy anyagi károkat és súlyos er­kölcsi, politikai következmé­nyeket. A kormány a fegyve­res erők fő feladatának a je­len időszakban is a köztársa­ság védelmét és szocialista be­rendezésének a külső ellenség elleni védelmét tartja. Cernik ezután elismeréssel szólt az állambiztonsági szer­vek tevékenységéről. Ezek a szervek, szoros együttműkö­désben az állampolgárokkal és más szervekkel, továbbra is következetesen biztosítják a közrendet és a nyugalmat, az állampolgárok életének és va­gyonának védelmét és a szo­cialista tulajdon sérthetetlen­ségét. A miniszterelnök bejelentet­te, hogy a városokból és a fal­vakból ezekben a napokban vonják ki a Varsói Szerződés öt államának katonai erőit, amelyeket előre kijelölt, főleg eddig is katonai célokat szol­gáló körzetekben helyeznek el. Rövid időn belül kormány- szinten tárgyalások kezdődnek az öt ország katonai erőinek fokozatos kivonásáról Cseh­szlovákiából. „A csehszlovák népnek a nemzetgyűlés színe előtt kijelentem, hogy a Var­sói Szerződés öt országa had­seregének teljes kivonása fo­kozatosan valósul meg, füg­gően a helyzet normalizálásá­tól, amely a szocializmus po­zícióinak további megszilárdu­lásában fejeződik ki” — mon­dotta a miniszterelnök. — A kormány kijelenti — folytatta a szónok —, hogy to­vább erősíti a Varsói Szerző­dés államainak védelmi rend­szerét, következetesen teljesíti a vállalt feladatokat, és arra törekszik, hogy áthidalják mindazokat a következménye­ket, amelyeket az augusztusi események váltottak ki. Ál­lamvédelmi tanácsot hoznak létre, amely a legközelebbi jö­vőben megkezdi tevékenységét. A kormány egyidejűleg meg­tette a szükséges lépéseket a köztársaság érdekeinek és szu­verenitásának védelmére. Cernik ezután kijelentette: „Barátainkat és ellenfelein­ket egyaránt biztosíthatjuk ar­ról, hogy Csehszlovákia szocia­lista állam és az is marad. Külpolitikai orientációnk alap­ja nem változik.” . Emlékeztetett arra, hogy A bolgár nem set vedelin i minisztérium /»«21em én tje A pénteki szófiai lapokban megjelent a bolgár nemzetvé­delmi minisztérium közlemé­nye, amely bejelenti, hogy szeptember 9-én, a bolgár nem­zeti ünnepen, a prágai repülő­tér mellett egy ellenforradal­már csoport meggyilkolta Ni- kolov bolgár szakaszvezetőt. SZÁZNEGYVENÖTEZER ha­lottat és kétmillió 700 ezer sebesültet követelt egyedül 1966-ban a világon a közúti közlekedés. A legtöbb baleset időpontja világszerte dél­után négy és este 7 óra kö­zé esik. Albánia kilépett a Varsói Szerződés szervezetéből Mint a tiranai rádió jelenti, az albán nemzetgyűlés pénte­ken elfogadta Mehmet Shehu miniszterelnök javaslatát Al­bániának a Varsói Szerződés szervezetéből való kilépéséről. egyes országok kezdeményezé­sére a Biztonsági Tanács na­pirendre tűzte a csehszlovákiai eseményeket. Mint ismeretes, a csehszlovák kormány eluta­sította az illetéktelen beavat­kozást, és kijelentette, hogy a megoldás Csehszlovákia és a Varsói Szerződés öt országa közötti tárgyalásokra tartozik. Szólott a szocialista orszá­gokkal való együttműködés el­mélyítésének szükségességéről, a két-, valamint a több oldalú szerződésekből fakadó kötele­zettségek kölcsönös teljesítésé­nek fontosságáról. A kormány beszámolója a továbbiakban gazdasági kér­désekkel foglalkozott. A miniszterelnök elmondot­ta, hogy a gazdasági élet nor­malizálása most a legfonto­sabb tennivalók közé tartozik. A termelési kiesések pótlására az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások további zavarta­lan működtetése érdekében a kormány több konkrét intéz­kedést foganatosított. Gazdasági kapcsolataink fej­lesztése a KGST országaival, elsősorban a Szovjetunióval, országunk számára létfontos­ságú és mint a múltban, most is alá kell húzni a kapcsolatok kiszélesítésének és elmélyíté­sének jelentőségét — hangsú­lyozta a miniszterelnök. A miniszterelnök ezután po­litikai és ideológiai kérdések­ről szólt. Megindokolta azokat a konkrét intézkedéseket, tör­vényjavaslatokat, amelyeket a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszt a sajtóról, a gyüleke­zési jog szabályozásáról, a nemzeti front működéséről és j egyéb jogszabályokról. * Oldrich Cernik miniszterel­nök előadói beszéde után a nemzetgyűlés megkezdte a kormánynyilatkozat megvita­tását. Elsőnek Ludvik Svoboda köztársasági elnök, majd Josef Smrkovsky, a nemzetgyűlés elnöke szólalt fel. A kormány nyilatkozatáról folyó vitában a köztársaság és a nemzetgyűlés elnökein kívül 11 képviselő szólalt fel. A nemzetgyűlés végül a nyilatkozatot egyhangúlag el­fogadta és kifejezte teljes bi­zalmát a kormány iránt, va­lamint támogatását program­jának megvalósításához. TOVÁBB CSÖKKENTIK a 260 ezres lélekszámú Szuez lakosságát, immár 35 ezerre. IZRAEL 16 arabot bocsá­tott szabadon válaszul az Algírba kényszerített gép ki­adott utasaiért és személy­zetéért. HOUSTONBAN meghalt a világ 41. új szívese. 50 forintért EGY EV GARANCIA Minden olyan VIDEOTON rádió- és televízió-tulajdonos, aki készülékét 1968. január 1. és június 30. között vásá­rolta, egy évi garanciát válthat. A VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár ugyanis július 1-től 2 évre emelte fel készülékei garanciális idejét. Az új gaz­dasági mechanizmus rugalmasabb üzletpolitikájának meg­felelően a gyár gondolt azokra is, akik rádiójukat és te­levíziójukat az év első felében vették. A garanciavásár a Budapesti őszi Vásár megnyitásával egyidőben, szeptember 6-tól kezdődik az illetékes GELKA és VIDEOTON szervizekben. A garanciajegy bemutatá­sával befizethető az ötven forint a Budapesti Őszi Vásár VIDEOTON-pavilonjában is. A VIDEOTON GARANCIA-VASÁR 1968. DECEMBER 15-IG TART. Jelentkezzen ön is és ötven forintért váltsa meg az egy­éves plusz-garanciát! RADIO ES TELEVÍZIÓ vo □v Koalíciós kormány alakult Tay Ninhben? A dél-vietnami forradalmi néphadsereg legutóbbi fegyver­tényei általános aggodalmat keltettek az amerikai és a dél­vietnami kormányhadsereg ve­zérkarainak irodáiban. Az amerikai hírszerzés — augusztus eleje óta immáron negyedszer — ismét „biztos ér­tesülésekre” hivatkozva, fel­röppentette a hírt, hogy a DNFF harcoló alakulatai szeptember 14-e és 16-a között „fontos akciót” in­dítanak, feltehetően újra általános of- fenzívát. Ezzel egyidejűleg Nguyen Cao Ky, a bábrendszer alelnöke kijelentette, hogy „egy külföldi hatalom a kormány megdöntésére készül, s azt ter­vezi, hogy a jelenlegit kom­munistáknak is helyet biztosító koalíciós kormánnyal kívánja felcserélni”. Olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint a hazafias erők gyűrűjébe fogott Tay Ninh városában már életre is keltették a koalíciós kormányt. A kabinet élére állítólag Trinh Dinh Thao saigoni ügyvédet, a közelmúltban megalakult dél-vietnami nem­zeti demokratikus és békeerők szövetségének elnökét állítot­ták. Miközben az amerikai had­vezetőség egyre újabb és újabb képzelt „offenzívakezdő” idő­pontokat jelöl meg, a dél-viet­nami felszabadító népi fegyve­res erők az ország legdélibb csücskétől egészen Dél-Viet- nam legészakibb pontjáig im­máron napok óta tervszerűen folytatják mesteri módon egy­behangolt tüzérségi és gyalog­sági támadásukat. A Saigontól északnyugatra fekvő Tay Ninh, Loc Ninh, Dau Tieng, a köz­ponti fennsíkon elterülő Dúc Lap, Pleiku és Kontum, vala­mint az északi, úgynevezett 1. harcászati övezetben épült Quang Ngai, An Hoa és Da Nang városok ellen. A legfrissebb jelentések sze­rint csütörtök éjfélkor a forra­dalmi néphadsereg könnyű- és nehéztüzérsége a deltavidék­től Da Nangig különleges ka­tonai táborokat, rendőrkaszár­nyákat és repülőtereket bom­bázott aknavetővel és 122 mil­liméteres messzehordó rakétá­val. Pénteken a hajnali deren­gésben hosszan tartó tü­zérségi előkészület után a hazafiak rohamcsapatai át­törték a Tay Ninhtől négy kilométerre fekvő ameri­kai tüzérségi ütegállás úgynevezett biztonsági övezetét, s rátámadtak a meglepett tü­zérekre. Az amerikai törzskar végső eszközként páncélosokat és helikoptereket vetett be, hogy visszaszorítsa a hazafia- i kát. elfelejtett adózomy Mindezt azonban csak a férj veszi észre. A pincérek dísztáviratot hordanak. Csaknem vala­mennyi így kezdődik: „Bal­lagó Júlia és férje házasság- kötése alkalmából elvtársi üdvözlettel...” ★ A házaspár ablaka a Duna- partra nézett. Tulajdonkép­pen Júlia garszonlakása volt, s bár kaphattak volna na­gyobbat, az asszony ragasz­kodott ehhez. A berendezés minden darabja még új, így együtt szoktak hozzá, közö­sen rakták ' végleges helyé­re holmijukat. Béla minded­dig albérletben lakott, és csak könyveket, meg egyete­mi jegyzeteit hozta magá­val, no és természetesen a ruháit. Reggelenként együtt indul­tak a minisztériumba Júlia kocsiján. Előbb Bélát vitte el az autó, és csak utána vitte be az asszonyt a mi­nisztériumba. A férj napköz­ben ritkán telefonálta fel, Júlia azonban gyakran csen­getett rá, s ha nem volt a szobában, kollégái rohantak, hogy előkerítsék. Bélát za­varták ezek a telefonok, mert Júlia többnyire azt kérdez­te meg, hogy nincs-e valami újság. Otthon, azonban boldog volt az asszonnyal. Szeretett ha­zamenni, s ha az asszony ké­sőbb jött, rendet csinált a lakásban és örült, ha fele­sége ezt észrevette. A Dunára néző ablakok mö­gött nagyon szerette az asz- szonyt. Legszívesebben ki sem mozdult volna hazul­ról, de Júlia miatt sokat járt színházba, moziba, tár­saságba. Idővel hozzászokott a Kossuth-díjjal járó meg­hívásokhoz, de akkor érezte igazán jól magát, ha kettes­ben lehettek. Béla azelőtt gyakran uta­zott vidékre, de újabban, ha csak tehette, estére haza­ment. Júlia gyanútlanul boldog volt. Minden reggel mélyen meg­hajolt előtte a portás, ő szí­vélyesen fogadta köszönését és könnyedén lépett be a liftbe. Előszobájában min­dig többen vártak már rá. Schrickné, az idősebb, so­vány, komoly titkárnő ügyelt arra, hogy a felek az érkezés és ügyük fontosságának sor­rendjében menjenek be. Na­gyon sokat dolgozott, idegfe­szítő értekezleteken . vett részt, személyesen járt utá­na egy-egy ember panaszá­nak, ha úgy vélte, hogy káderanyaga alapján nem vi­lágos a róla kialakult kép. Mindenért kárpótolta otthon Béla, aki még szüleivel sem tartotta a kapcsolatot, mert nem bocsátották meg neki, hogy elvált asszonyt vett fe­leségül. Amikor Béla megkérte, hogy napközben ne telefonáljon át, csak akkor, ha fontos dol­got akar vele közölni, megér­tette és nem csengetett rá. Az előzményekről nem tu­dott. Az történt ugyanis, hogy Béla később ment a hivata­lába. Munkatársai nem vet­ték észre, hogy a szomszéd szobában van, s így végig­hallgatta kollégáit, amint megtárgyalták, hogyan diri­gálja őtt a felesége. — És képzeljétek, nem volt hajlandó kintmaradni, in­kább vonatra ült, hogy ott­hon lehessen az anyucinál. Ekkor gyanította, hogy róla beszélnek, de amikor a másik azt kérdezte: vajon vigyázzba szokott-e az asszony előtt áll­ni, már biztos volt, hogy őt tárgyalják. Hallotta, amint az uzsonnázó gépírónő teli­szájjal közli: — Biztos forrásból tudom, hogy az asszony otthon ilyen kicsi, mint az a rendőr, ami­lyet ti még nem láttatok. Nem engedem bántani Bélu- cit. — Hagyjátok békén, ne fájdítsátok Kati szívét, en­gedjétek reménytelenül sze­retni. Látod, látod Kati, miért nem szereztél te is Kossuth- díjat... — csipkelődött az egyik. A férfiak mind vaskosabb megjegyzéseket engedtek meg maguknak, ami annyira ide­gesítette Bélát, hogy kopo­gott az ajtón és benyitott. A gépírónő verni kezdte a billentyűket, a férfiak pe­dig a kelleténél hangosab­ban üdvözölték. Ügy tett, mintha semmit nem hallott volna, de mindnyájan tud­ták, kihallgatta őket. — Látom, van munkája — szólt a gépírólányhoz, aki kész­ségesen felugrott, hogy kihúz­za a papírt. — Nem vészes, szívesen írok, ha diktálni tetszik ... Mielőtt válaszolt volna, meg­csörrent a telefon. Az egyik kolléga vette fel, majd zavar­tan modta: — A feleséged keres, bekap­csoljam a szobádba? Hirtelen sarkonfordult és bement a szobájába. Nem hallotta, de tudja, hogy ezért is kinevették. Hivatali szobája ugyanolyan, mint a többieké, csak nem annyira zsúfolt. Az átkapcsolt telefon követelőzőén csöng. Halkan beleszól: — Tessék .., Nincs semmi újság ... Nem, nincs rossz kedvem, ugyan... Ha valami bajom lenne, úgyis előbb meg­tudnád ... A vonal túlsó végén az asz- szony mentegetőzik. Azt ma­gyarázza, hogy nem akarta hívni, de este programjuk van, és kénytelen volt jelezni. A férj azonban közli, hogy este nem megy sehova. Júlia szeretné megkérdezni; miért, de vannak bent nála, így annyit mond: — Később újra hívlak. Béla tiltakozik. — Ne hívj, nem megyek, fá­radt vagyok, pihenni szeret­nék, most nem érek rá. Szer­vusz. Helyére teszi a kagylót és maga elé bámul. Később be­megy a gépirónőhöz és jelen­tést diktál. Közben mind több indulat gyűlik benne. Végig­gondolja a bosszú különféle lehetőségeit, majd egyiket a másik után veti el. Ha áthe­lyeztetné Gereblyést, minden­ki tudná, hogy a felesége in­tézte el neki. Megfordul a fe­jében az is, hogy megkérdezi: hogy jönnek ahhoz, hogy a há­ta mögött pletykáljanak? Még a pofon lehetőségét is fontoló­ra veszi. (Folytatjuk) SZEMES PIROSKA; j

Next

/
Oldalképek
Tartalom