Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

196S. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT "^ßfirtop MPol/fosni és tanulni * Újabb 4600 magyar fiatal utazik az NDK-ba Nincs még egészen egy esz­tendeje, hogy a két, szocia­lizmust építő ország közötti egyezmény alapján a magyar munkásfiatalok első csoport­jai megérkeztek az NDK üzemeibe. Az idősebb nem­zedék tagjai, akik jól emlé­keznek azokra az időkre, ami­kor magyar munkanélküliek tízezrei járták Nyugat-Eu- rópa országútjait, gyakran szóba hozzák az egykori és a mostani külföldi munka kü­lönbözőségét. E különbség alapja a két ország társa­dalmi viszonyaiban bekövet­kezett alapvető változások­ban van. Az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Bel­giumban és a többi fejlett tőkés országban ma is a kül­földiek alkotják a munkás­ság legkiszolgáltatottabb, leg- kizsákmányoltabb rétegeit. Ez­zel szemben a magyar mun­kások mindenben azonos jo­gokat élveznek a Német De­mokratikus Köztársaság dol­gozóival. Mindezt a két szo­cialista állam megegyezése biztosítja. Mi az egyezmény célja? Az, hogy a magyar fiatalok szakmai-gyakorlati tapasztar latokat és nyelvtudást sze­reznek az NDK üzemeiben; megismerkednek a korszerű technikával, munkaszervezés­sel, egy testvérnép életével, munkájukkal pedig elősegít tik a Német Demokratikus Köztársaság fejlett termelő- kapacitásainak jobb kihasz­nálását. A német gyárak­ban szívesen fogadják a ma­gyar munkásokat. A szakkép­zetlen fiatalok szakmai jár­tasságra tesznek szert, tan­folyamokon vesznek részt, a képzett, kvalifikált munká­sok pedig bővíthetik, gyara­píthatják ismereteiket. Országunkban egyetlen mun­káskéz sem felesleges. Min­den ember munkájára szük­ség van! Az egyezmény ah­hoz nyújt segítséget, hogy a nagyobbrészt tapasztalatlan fiatalok korszerű viszonyok hasznos, produktív közben szereznek tudást. már több ezer ma­állt munkába az Az elmúlt idő­között, munka szakmai Eddig gyár fiatal NDK-ban. , szak tapasztalatai kedvezőek; a fiatalok nagy része meg­találta a helyét, számítását. Fiataljaink a munkában jól megállják a helyüket. Több kiemelt munkás, kiváló dol­gozó, csoportvezető található már is soraikban. A jöve­delmek a vártnál kedvezőb­ben alakultak: a magyar munkások 72 százaléka 500 márka felett keres havonta. Ma a legtöbb gondot a szakad idő hasznos eltöltése okozza. A megszokott csa­ládi, gyári kötelékekből ki­került fiataloknak természe­tesen a hazainál jóval több szabad idejük van. önkor­mányzati szerveik (29 ma­gyar pártszervezet, és több mint 100 KISZ-szervezet mű­ködik az NDK gyáraiban) kiépülése óta sok intézkedés történt a rendszeres politi­kai tájékoztatásra, mind na­gyobb számban állnak ren­delkezésükre a hazai újsá­gok és folyóiratok, csaknem 10 ezer magyar könyvet kap­tak hazulról. A vendéglátók is mindenütt nagy gondot fordítanak fia­aljaink hasznos szórakozási ehetőségeinek megteremtésé- e. Nagy számban szerveznek :akmai tanfolyamokat, nyelv- kólákat; ott vannak fiatal­unk a német művészeti gyüttesekben, labdarúgócsa­patokban. Vannak problémák is fia­taljainkkal, de semmivel sem óbb, mint az itthoni fiatalok­kal. És ez a gond is még keve- ebb lesz, ha körültekintőbben ntézzük a kiküldetéseket, ha feálisabban ismertetjük a kin­ti lehetőségeket, ha világosan megmondjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban is csak a munka után jár el­ismerés, hogy senki sem léphet fel a három év alatti meggaz­dagodás képtelen igényével. Sok lehetőség nyílik az egyez­ménnyel fiataljaink előtt, de dolgozni, tanulni kell: a nyel­vet, a szakmát, a pontosságot, rendet, alaposságot. A napokban megkezdődött újabb 4600 fia­tal kiutazása. A szervezésnél a pártszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek és az állami szervek is széles körűen figyelembe vet­ték az eddigi tapasztalatokat. Elsősorban a gép-, elektromos- és nehézgépiparba, továbbá a vegyiparba és könnyűiparba mennek dolgozni fiatalok. A most kiutazók részére — csaknem 3600 fő részvételével — nyelvtanfolyamokat szerve­zett a Munkaügyi Miniszté­rium. Különösen látogatottak voltak és eredményesen mű­ködtek e tanfolyamok Borsod, Békés és Baranya megyékben. A nagyobb német városokban szállás céljára 10—14 emeletes magasházak állnak a fiatalok rendelkezésére. A gyorsabb be­illeszkedést és az eredménye­sebb nyelvtanulást szolgálja, hogy a fiatalok a begyakorlott, jól összeszokott német brigá­dokba kerülnek majd. Nagyon fontos, hogy itthon a szülők, munkatársak, párt- és állami szervek azzal enged­jék útjukra a fiatalokat: dol­gozzanak és tanuljanak. Építő munkánk holnapi örököseit az ő helytállásuk, magatartásuk, szorgalmuk alapján ítélik meg egy testvérország munkásai. Az NDK-ba utazó magyar mun­kásfiatalok érzik is ezt a fe­lelősséget. Ágoston László illést tartott a. MÉSZÖV választmánya Tegnap ülést tartott a Szö­vetkezetek Pest megyei Köz­pontjának választmánya Tahi­ban, a Vöröskő Étteremben. A választmányi ülésen megjelent Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, valamint Z. Nagy Ferenc, a SZÖVOSZ fel­ügyelő bizottságának tagja, s dr. Wild Frigyes, a Pest me­gyei képviselőcsoport vezetője. A tanácskozást Szikszai Sándor, a MÉSZÖV igazgató­ságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Foki László, a ME- SZÖV-igazgatóság elnökhe­lyettese tartott beszámolót a megye szövetkezeti kereske­delmi áruforgalmának és gaz­dálkodásának első félévi ala­kulásáról. A továbbiakban Földvári József, a MÉSZÖV el­nökhelyettese adott tájékozta­tó jelentést a választmánynak a szövetkezetek új alapszabá­lyainak készítéséről, illetve az alapszabályok összeállítása so­rán szerzett tapasztalatokról. A felszólalások után jóváhagy­ták a MÉSZÖV 1968. évi költ­ségvetését, s a pillsszentiváni „Jó szerencsét” Szakszövetke­zet MESZÖV-ből való kilépési kérelmét. Házak - fiataloknak A házavatás mindig szívesen látott esemény. Ilyen ünnepi eseményről számolhatunk be most is. Tegnap délután három, egyenként 12 lakásos házat ad­tak át lakóiknak. A kétemele­Női egyenjogúság - a gyakorlatban IDESTOVA HI SZ ESZTEN­DEJE, hogy szocialista alkot­mányunk törvénybe iktatta a nők egyenjogúságát, s ebből következően, az „egyenlő mun­káért egyenlő bér” elvét. Az­óta törvények szentesítették a nők és anyák védelmét is. Paragrafusaink tehát régóta vannak. De nem árt néha mö­géjük nézni: hogyan valósul­nak meg a gyakorlatban? Ez a kérdés már csak azért is fi­gyelmet érdemel, mert a mi társadalmunkban az a cél, hogy a nő értékes dolgozó em­ber és anya lehessen — egy­szerre. Nos, éppen itt van még bőven tennivalónk, e kettős hivatás kellő megbecsülésének kivívásában! Általános tapasztalat — s ez alól Pest megye sem kivé­tel — hogy a gazdasági veze­tők „fáznak” a női munkaerők­től. Fáznak, mondván, hogy a nők könnyebben megbetegsze­nek, mint a férfiak, gyerme­ket szülnek, s utána otthon maradnak, beteg gyermeket ápolnák, s megint csak otthon maradnak. A TÉNYEK MAKACS DOL­GOK, azokkal nem lehet vi­tatkozni. Márpedig fény, hogy a nők olykor megbetegszenek — igaz, hogy a férfiak is —, tény, hogy olykor gyermeket szülnek, s utána szülési sza­badságot élveznek. Mégis, nem tudom, ha egyszer felmérést végeznénk, miből származik több munkanap- és vele ter­meléskiesés: a nők betegségé­ből vagy a férfiak körében erősen elterjedt hét eleji más­naposságból, nem a nők javá­ra billenne-e a mérleg?! És azon is érdemes elgondol­kozni: vajon ki állít elő na­gyobb értéket, becsesebb java­kat a társadalomnak a dolgo­zó anyánál, aki világrahozza, felneveli az utánpótlást, ön­magunk folytatását, életünk, munkánk, harcaink értelmét?! A gazdasági vezetők azt mondják, a férfiakra jobban lehet számítani. A statisztikák mást mondanak. Pest megyé­ben az államigazgatási dolgo­zók közül 374-en változtattak munkahelyet az elmúlt évben. Ebből 161 volt a nő, azaz még 44 százalék sem: S ennek a 161 nőnek a többsége is azért hagyta ott állását, mert férjhez ment és más helységbe költözött Az elmúlt években többször töltöttem egész napokat a kü­lönböző munkaközvetítő hiva­talokban. Tíz férfi jött addig új munkahelyet keresni, míg egy-két nő. A férfiak felénei: harmadik—negyedik munka­könyvé volt, mert a sűrű „ván­dorlás” miatt gyorsan beteltek a lapok. A nők között mutató­ba alig találtunk hasonlót A férfiak munkakönyvében tu­catjával látni ilyen bejegyzést: „Fegyelmi úton elbocsátva”, „önkényesen kilépett.” A nők munkakönyvében is akadt, de jóval ritkábban. AZ IGAZSÁGHOZ TAR­TOZIK: a munkahelyhez való ragaszkodásban jelentősen közrejátszik az is, hogy a nők­nek általában jóval kisebb az elhelyezkedési lehetőségük, mint a férfiaknak. Ennek pe­dig két fő oka van: egyrészt ismét csak a női munkaerővel szembeni előítélet — gondol­junk például az agráregyetemi végzettségű nőkre, akik a leg­ritkábban kapnak képzettsé­güknek megfelelő, agronómusi állást —, másrészt a nők több­ségének a férfiakénál alacso­nyabb iskolai, szakmai kép­zettsége. Ám itt álljunk meg egy idő­re. Kétségtelen, hogy a nők műveltség, szaktudás tekinte­tében — általában — elmarad­tak a férfiaktól. Vegyük pél­dának újból a közigazgatást. Pést megyében — az év eleji felmérések szerint — a női közalkalmazottak száma meg­haladja az országos átla­got. Mégis alig találni kö­zöttük vezető beosztású ta­nácsi dolgozót! Négyszáz­negyvenöt választott veze­tő közül mindössze 93 az asz- szony; megyei és városi ta­nácsi szinten egyetlen egy, a járási tanácsoknál pedig mindössze két választott női vezető van. A 252 osztály- és csoportvezetői munkakörből csupán ötvenet töltenek be nők. Nem vitás, hogy ennek okai részben itt is a képzettséghez vezethetők vissza. A 350 egye­temi végzettségű tanácsi dol­gozó között csupán 59 nőt ta­lálunk, s az érettségizett fér­fiak száma kétszerese a nőké­nek. Csakhogy — mint min­dennek — ennek is megvan az oka! Az ok pedig így hangzik: a családban szinte beszélni sem lehet egyenjogúságról! A második műszak terhe, a gyer­meknevelés gondja — különö­sen vidéken, ahol a gondolko­dás elmaradottsága, az előíté­letek visszahúzó ereje sokkal nagyobb, mint a városokban — jóformán kizárólag az asszo­nyok vállát nyomja. A beteg gyermek miatt sohasem az apa, hanem az anya vesz ki fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot! ö jár a szülői ér­tekezletekre, ő cipeli a sivalko- dó apróságot a kötelező védőol­tásokra, többnyire ő kérdezi ki a leckét, esténként ő csutakolja kisgyermekét a nagy lavórban, ő mossa ki a napi szennyest. S ha éjfél tájban ágyba zuhan, ugyan mikor tanuljon?! CSÜNYA „DIVAT” KA­POTT LÄBRA: válóperi tár­gyalásokon gyakori „válóok” a feleség elmaradottsága. „Nincs közös témánk”, „én diplomát szereztem, ö meg a nyolc álta­lánost sem fejezte be”, „én szeretem a színházat, ő pedig elalszik az első felvonásnál”, „nem vihetem társaságba” — ilyen és ehhez hasonló vádak illetik az élettársat, a gyerme­kek anyját. A vádlók csupán néhány „apróságról" feledkez­nek meg: kjnek köszönhetik, hogy ők tanulhattak? Ki szol­gálta ki őket, ki járt lábujjhe­gyen körülöttük, ki tartotta rendben az otthont, ki mon­dott le minden segítségről — öt-hat évre — a házi munká­ban? Magyarán: kinek a vál­lán kapaszkodtak fel az egye­temi diplomáig?! Vannak aztán olyan gazda­sági vezetők is, akik, ha saját feleségükről, lányukról, me­nyükről van szó, kitűnően tud­ják, milyen jogok illetik meg a dolgozó nőt, a leendő anyát. Ám, ha beosztottjukról, olykor kihagy a memóriájuk! Szó se róla, az egész megyében nem találtam olyan munkahelyet, ahol megszegnék a törvényt, hogy a várandós anyának könnyebb munkát kell biztosí­tani. Nem szegik meg. Csak — megpróbálják megkeseríteni az életét, megszabadulni tőle. Olyan helyet sem találtam, ahol ne tartanák be az „egyen­lő munkáért egyenlő bér” el­vét. .Ilyen törvénysértésre — ma már nincs példa. De arra annál több, hogy az azonos munkakörben dolgozók közül a nő a bérkategória alsó hatá­rán áll, férfikollégája pedig a felsőn. Ezt tapasztaltam még a Pest megyei Tanács VB egyik osztályán is! MOSTANÁBAN sok cikk jelent meg a szaksajtóban a pedagóguspálya „elnőiesedésé­ről”. Csakugyan, sok nő vá­lasztja hivatásának a tanítást. De érdemes lenne egyszer megnézni, hány iskolaigazga­tó, szakfelügyelő, oktatási osz­tályvezető kerül ki közülük?! A termelőszövetkezetekben és a „könnyűiparnak” kikiál­tott, fizikailag nagyon is ne­héz textiliparban, a nők szá­ma többszöröse a férfiakénak. De hányán vannak vezető be­osztásban?! Igaz, az előítéletek és a szakképzettség problémái mellett még valami közreját­szik: az önbizalom hiánya. Kü­lönösen a tsz-asszonyok félnek a felelősséggel járó vezető be­osztástól. Részint, mert maguk is elképzelhetetlennek tartják, hogy „én dirigáljak a férfiak­nak?”, részint, pedig, mert igen kevés nő engedheti meg magának, hogy késő estébe nyúló értekezleteken vegyen részt. Nem teheti, mert el kell látnia a családot. Háromszázhatvannégy na­pon át — évente. Anyák napja ugyanis, csak egyszer van... Nyíri Éva FELVESZÜNK személyi- és teherportást 12 óra szolgálat, 24 óra szabad idő. Fizetés: kollektív szerződés szerint. HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA, Vác, Zrínyi u. 17. tes építményeket természete­sen a kornak megfelelő kor­szerűséggel építették és ren­dezték be. A Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat húzta fel a falakat a jövendő lakók közreműködésével. Két kezük munkájával sok tízezer forin­tot takarítottak meg: a fiata­lok ily módon olcsóbban jutot­tak életük első otthonához. A KISZ-házakat Csepelen, a Kalamár János utcában épí­tették fel. Lakói részben a gyárváros, részben a főváros környékének munkásai. Nagykátai járás Lengyel népi együttes vendégszereplése A hatvan tagú poznani Wielkopolska ének-, zene- és táncegyüttes néhány napos vendégszereplésre a nagykátai járásba érkezett. Ma este Tá- piószecsőn, a Damjanich Mű­velődési Házban lépnek szín­padra a lengyel vendégművé­szek. Vasárnap este fél nyolc órai kezdettel Nagykátán, a járási művelődési házban mu­tatják be műsorukat. Hétfőn, rövid magyarországi turnéjuk utolsó állomásaként a tóalmá- si művelődési ház színpadán szerepelnek. SURANY-HORANY Gravitációs, csápos kutak A már korábban elkészült kutak közelében újabb vízmű­rendszert építenek a Szent­endrei-szigeten, Surány és Ko­rány térségében. Tizenhat tör­pecsápos kutat mélyítenek a pesti Duna-ág mentén. Ezen naponta 100 000 köbméter ki­váló minőségű vizet adnak majd a fővárosnak. Az új ku­tak vizét gravitációs úton jut­tatják a hálózatba. Az idén — Horány határában — négy csápos kút készül el. A többit 1970-ig Surány térségében épí­tik meg. Profilhajlító A könnyű vasszerkezetek iránt mutatkozó nagy kereslet kielégítése végett gyors ütem­ben újabb üzem épül a Dunai Vasműben. Képünkön: a profil­hajlító üzem új csarnokában már a gépalapokat készítik az építők. MISKOLC Befejeződött a múzeum-helyreállítás A Miskolci Herman Ottó Múzeum állandó kiállítását évente több mint 50 ezer hazai és külföldi látogató kereste fel. Egy esztendeje azonban zárva vannak a mú­zeum kapui. A műemlék épület — amelynek egyes részeit még a XV. században építették — korhű helyreállí­tása befejeződött. Az újra­rendezett állandó kiállítást a múzeumi hónapban nyitják meg a közönség előtt. Enyhültek a zöldtakarmányozási gondok A mezőgazdasági üzemek megkezdték a takarmánybeta­karítást. A pillangós takarmá*- nyok hozama meghaladja az előző kaszálás, a sarjánál pe­dig a legtöbb helyen az anya­széna termését. A legelők még a sülevényes, szikes területe­ken is kizöldültek. Az utak és az árokpartok is nagyobb ter­mést biztosítanak. Az üzemek zöldtakarmányozási gondjai nagymértékben enyhültek. AZONNAL FELVESZÜNK KUBIKOSOKAT, KUBIKOS-BRIGADOKAT, BETONOZÖKAT, ÚTÉPÍTŐKET, CSATORNA­ÉPÍTŐKET, BETANÍTOTT MUNKASOKAT, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés: teljesítménybér. Kiemelt munkahelyi pótlék. Napi háromszori étkezés. Szállás modern munkásszállóban. Szabad szombat. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: DUNAÚJVÁROS, KENYÉRGYÁR ÚT 1. SZÁM ALATT 26. sz. Állami Építőipari Vállalat i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom