Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

TÖPRENGÉS Szeptember 2-án ország­szerte megkezdődött a ta­nítás az általános és a kö­zépiskolákban. Ezen nincs semmi töprengeni való, mert általános tünet. Leg­feljebb a diákok gondoltak egy jó nagyot... és ezen sincs mit töprengeni, mert úgy vélem, ez is általános volt szerte e hazában. Azon viszont, hogy a nagy­kőrösi Arany János Gim­názium belül háború dúlta csatatérhez hasonlít — már sok töprengeni való altad. A tanári szobát, az igaz­gatói irodát csak vakolat­dombok és téglahegyek megmászása után lehet megközelíteni és belül to­vábbi zsúfoltság. Máshon­nan idemenekített bútorok sarkába ütközve lehet csak közlekedni. Te jó isten — töpreng a látogató —, hogy fognak itt tanítani és hogyan ta­nulni? Es miért? Miért így? Miért most? Mert hétmilliós költség­gel felújítják a gimnáziu­mot és korszerű központi fűtést is felszerelnek. Mindezt miért nem nyáron csinálták? ' Ezen töprengek én is. — K — TT/ Mir1 ‘ A P e S T AA L G v Cl hírlap h Ölön kiadassa XII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 10., KEDD Helyükbe viszik az iskolái Ötévi harc eredménye Analfabétákból — beiratkozott könyvtári tag Amikor még Arany János tanár úr javítgatta Nagykőrös ősi gimnáziumában a nebulók magyar dolgozatait, a Bach­I táromé vés munka elején: Elkezdték a két kilométeres csatorna >A Kárász utcában — ott, ahol a Körös-ér derékban sze­li ketté az utcát — áll egy la­kókocsi. Körülötte sok anyag felhalmozva, betonkavics, be­ton- és vascsövek, szurokkal telt hordók. Nem messzire egy fiatalember háromszögelést végez egy dolgozóval. Itt va­lami nagyobb munka készül. Mészáros Zoltán technikus és Szennai Gyula brigádveze­tő, a Közlekedési Építő Válla­lat V. számú üzemének kül­döttei Szolnokról. A konzerv­gyár rekonstrukciója keretében szennyvíztisztítót építenek. A Kárász utcában kezdik meg a nyomócsővezetékek lefekteté­sét, két kilométer hosszan a Körös-ér mellett a városon kí­vül, s ott fog ideiglenesen a Körös-érbe torkollni. — Azért, mert idővel egy szennyvíztisztítót is építünk ott, ahol majd a csatorna öm­lik a Körös-érbe. S akkor eb­be folyik bele a víz. — S miért kell ezt a szenny­vizet megtisztítani? — Mert a megtisztított víz újra értékes anyag lesz, és sok mindenre felhasználhatja majd a város. — Mikor kezdték el a mun­kát? Merész, szép tervek A Dózsa Tsz elnöke, Petőfi Sándor, érdekes dolgokat $ mondott el az 1969. évre ké- ' szülő tervekből: — A termelőszövetkezet bevételének több mint 50 százalékát az állattenyésztés adja. A szövetkezet szántó- . területe 4300 hold, melyből f. 50 százalék fekete föld, a töb- f bi homok. A fekete földnek l‘ is fele illetményföld. A másik ; felét az abraktakarmányok, a j zöldborsó és a gabonaneműék ; adják. Viszont a 20 milliós bevé­telből a 2000 hold homok ár­bevétele nem érte el a két­millió forintot. A legnagyobb feladat: a homok termőképességének fokozása. Ennek tervét most készíti a tsz vezetősége. A terv felöleli a homoki takar­mány és a gyümölcs- és zöld­ségtermelés kérdéseit. Minden résztémáról külön tanulmány készül. Megvalósí­tása még 1968 őszén megkez­dődött. A tervek érdekesek, merészeli, szépek. (fehér) Csomagolási verseny Csak üdvözölni lehet az Anyagmozgatás és Gsomagolá- ; si Intézet munkáját, amit a hazai csomagolás fejlesztése, minőségének és színvonalának emelése érdekében tesz. A fenti kívánalmak mind széle­sebb körű elterjesztése érde­kében az intézet idén is meg­rendezi a HUNGAROPACK 68 országos csomagolási ver­senyt; “ A bíráló bizottság majd olyan szempontokat vesz fi- <gyelembe, mint az áruvédelmi tulajdonság, korszerűség, ere­detiség, gazdaságosság, fo­gyasztói igények kielégítése, racionális szállítás és elosztás lehetősége. A hazai verseny győzteseinek lehetőségük nyí­lik majd arra, hogy az Euró­pai Csomagolási Szövetség idei nemzetközi „EURO- STAR”, Nyugat-Berlinben megrendezendő versenyén részt vehessen. — Most szeptember 2-án, de ez még csak az előkészület. A két kilométeres csatorna meg­építése a munka első üteme, és december 31-ére készen lesz. A munka második szakaszát jö­vőre is itt, a Kárász utcában folytatjuk. Akkor egy 9 méter mélyre süllyesztett vasbeton szekrényt készítünk. Ez egy át­emelőtelep lesz, gépházzal el­látva. Idáig a víz gravitációsan folyik majd a föld alatt, és innen átemelve nyomjuk megépített vezetékbe. Néhány nap múlva megjön­nek a többi dolgozók is, de előbb részükre a közelben va­lamilyen munkásszállást ke­resnek. Ehhez a városi tanács segítségét is szeretnék kérni. A munka három évig tart. — fehér — A tengeri is korábban érett Éjjeli őrség a termés védelmére A körösi utcákon vasárnap már nagyobb számban fel­tűntek a szüretes ládákat, hordókat vivő, és hozó ko­csik. A termelőszövetkeze­tek után, a háztáji szőlőkben is megkezdték a korai, pusz­tulni kezdő szőlők szürete­lését A mustok 16—18 foko­sak. A piacon kisebb téte­lekben már árulják a bor­szőlőt, de az árak még nem alakultak ki. Néhány láda kadarka szőlő négy forint körüli áron kelt el. Szórványosan .a háztáji ku­koricák törését is megkezd­ték, melyek szintén ko­mas az rábban beérnek, mint esztendőkben. Sajnos, aszályos nyárban sok helyen a kevés eső miatt a szára­kon kicsi cső nőtt de van­nak elég jó kukoricák is. A gyenge termést. a ^szarkák” is dézsmálják. Az egyik termelőszövetkezetben a tsz-gazdák éjjeli őrséget szerveztek a termés védet mére, s arra kértek, hogy közöljük az újságban, hogy gyanús egyénektől senki se vásároljon kukoricát, mert orgazdaságba esik, és szigorú büntetésnek teszi ki magát — K — A GYŐZTES ÉS A SZERENCSÉS A körzeti orvosi délelőtti rendelések kezdete szeptem­ber 16-tól ismét reggel 8 óra, illetve 11 óra lesz. A délutáni rendelések kezdésé­nek ideje változatlan. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Szabó József és Varga Terézia: János, Burján Balázs és Nagy Magdolna: Edit Kőházi-Kiss József és Balogh Eszter: Eszter, Barta László és Kókai Ilona: Hona, Vida József és Józan Julián­ná: Juliánná, Rácz Sándor és Simon Erzsébet: Zsuzsánna, Józan Ambrus és Szó Margit: Csaba, Végh György és Har- tyányi Mária: György, Kiss Sándor és Demeter Piroska: Piroska, Balogh István és Kiss Erzsébet: Zoltán, Kónya József és Szűcs Ilona: Zsolt, László József és Kiss Erzsé­bet: Gábor, Petrik István és Grovor Mária: Veronika nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kovács Ambrus és Hasur Erzsébet. Meghalt: Sinor-Nagy Fe- rencné Kaszap Mária (Maros u. 7.), Tóth István (Kölesei u. 31), Varga Ferencné Simon Erzsébet (Jósika u. 1Ö.), Mód- ra Sándor (Csikvár dűlő 25), Szabó Ferencné Hiltz Zsófia (Hosszúhát dűlő 1). A vasárnapi autóstalálkozó egyik izgalmas mozzanata volt a nyereménysorsolás. Bő- tös Lászlónak, aki Szentlő- rinckátáról jött nyeremény Moszkvicsával, ismét sze­rencséje volt: az ő számá­val húzták ki az ötezer fo­rintos autónyeremény-betét- könyvet. A nyertesek között helybe­liek is akadtak: Tóth Sán­dor 1500 forintos nyeremé­nye mellett, megkapta a dí­szítési verseny egyik 400 forintos díját’ is, Kecskés Sándor pedig 800 forintos díjat nyert. A szépségverseny első dí­ját az alábbi, Kecskemétről érkezett Trabant nyerte eL (Foto: Gábor) korszak első évtizedében, a vá­ros joggal büszkélkedhetett azzal, hogy a magyar szellemi élet igen sok kiválóságának adott falai között menedéket. „A Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrö­sön volt” — emlékezett azok­ra az időkre később Jókai Mór. Kőrös tehát bölcsője, centru­ma volt a letiport ország kul­túrájának. Ezért szégyenkezett néhány esztendővel ezelőtt annyira, amiért falai között az írástudatlanok száma nagyobb volt az országos átlagnál. A város vezetősége úgy érezte, hogy ezen a téren súlyos köte­lezettséget hárít rá a múlt; föl kell vennie a küzdelmet az analfabétizmus megszünteté­séért. Ennek a küzdelemnek az eredményéről beszélgettünk most az öreg körösi városhá­zán Dobos Tibor általános fel­ügyelővel. — Elméletileg felszámoltuk az analfabétizmust Nagykőrö­sön — mondotta lapozgatva a pontosan vezetett kimutatá­sokban. — Akiben megvolt a képesség rá, az az elmúlt évek során elsajátította az írás-ol­vasás tudományát. Jelenleg a „beiskolázás” nálunk már százszázalékos. Baj csak a vándorló cigányokkal van, akik tulajdonképpen nem is tekinthetők körösieknek, mert lakóhelyüket sűrűn változtat­ják, kézbentartásuk így szinte fizikailag lehetetlen. A végleg letelepedett körösi cigányok között már nincs írástudatlan, sőt, örömmel állapíthatom meg, hogy törekvésünk a legna­gyobb megértéssel találkozott náluk, gyermekeik közül pedig nem egy valóságos büszkesége iskoláinknak. öt évvel ezelőtt, 1963-ban fejezték be a statisztikai ada­tok összegyűjtését és feldolgo­zását. A város 26 ezer lakosa között akkor négyszázhatvan analfabétát találtak, de ebben a számban az ötvenévesnél idősebb írástudatlanok is sze­repeltek. Széles körű propa­ganda indult és három éven át igen sok felnőtt vett részt az alapfokú oktatásban a vá­ros bel- és külterületén egy­aránt. Kétszázhetvenen meg is tanultak írni-olvasni, a töb­biek jelentős része azért nem jelentkezett, mert testi fogya­tékossága akadályozta volna a tanulásban. A legjobban elein­te a cigányok vonakodtak a ta­nulástól, amikor azonban szá­mukra külön tanfolyamot szer­veztek, idegenkedésük feloldó­dott és a tanfolyam meglepően szép eredménnyel zárult. Eb­ben a legnagyobb érdeme dr. Szilvássy Sándorné tanító­nőnek volt, aki nagy szeretettel és végtelen türelemmel végez­te nehéz munkáját. A tanfolyamok sikeres el­végzése után sem tévesztették szem elől a volt tanítványo­kat. Gondoskodtak arról, hogy kapcsolatuk most már ne sza­kadjon meg a betűvel. Köny­vekkel, újságokkal, olvasniva­lóval látták el‘őket. Az ered­mény: igen sokból beiratkozott könyvtári tag lett. Nehéz volt az iskolás koron túljutott üzemi dolgozók be­szervezése az alapismereti tanfolyamokra. Sokukat a szé­gyenkezés érzete riasztotta el a részvételtől. Végül sikerült megtalálni azt az oktatási for­mát, amelynek nem volt isko­la jellege. — Az írástudatlanságot te­hát elméletileg felszámoltuk Nagykőrösön — ismételte Do­bos Tibor általános felügyelő —, most már arra törekszünk, hogy befejezzék általános is­kolai tanulmányaikat azok is, akik bármilyen okból koráb­ban kimaradtak az iskolából és nem jutottak el a nyolca­dik osztályig. A belterületen a helyzet nem annyira súlyos, de a külterület már elég nehéz feladatokat hárít ránk. Az idén a külterü­leti iskolákban három tanfo­lyamot indítottunk, ahol a he­lyi pedagógusok tanítják az elemi tárgyakat, a szaktárgya­kat pedig a városból kijáró, tanárok vállalták. Reméljük, hogy ez a rend-, szer beválik, mert azt tapasz-, taltuk, hogy a legtöbb érdé-; kelt szívesen tanulna, ha nem kellene több kilométeres útra. vállalkoznia érte. Arany János városa népmű-; velősének felelősei azért hatá-. roztak úgy, hogy o helyükbe viszik az iskolát. (m 1.) S ::::: U ::::: ( \ ::::: L/ ::::: I ::::: | ::::! y J |\ ::::: | Nagy fölény — csak döntetlen Nagykőrösi Kinizsi—Pécel 1:1 Gömöri és Decsi sérülése miatt a Kinizsi a következő összeállításban játszott: Vad- nay — Vass, Juhász, Kecs­kés I, Csikós II, Pécsi, Kecs­kés III, Lányi, Józsa, Kleno- vics, Abonyi. A 4. percben jól eltalált tá­voli lövésből a vendégek megszerezték a vezetést: 0:1. A puha körösi csatárok nem bírtak a jól tömörülő, ke­mény péceli védelemmel. A 44. percben a kezezésért meg­ítélt tizenegyest, Józsa mel­lélőtte. Fordulás után fokozódott a Kinizsi fölénye, eredmény­telenül. A 60. percben vég­re sikerült egyenlíteni: Kle- novics lövése védhetetlenül vágódott a hálóba, 1:1. A háromcsatáros péceli táma­dásokat a körösi védelem biztosan hárította. Heves küzdelem, nagy Ki­nizsi fölény jellemezte a já­tékot. Nagyon értékes pon­tokat vesztett a Kinizsi. A játékvezető kifogástalanul vezette a mérkőzést. Szerdán Kecskeméten a KTE ellen lesz edzőmérkőzés. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Pé­celi ifi 7:1 (4:0) Kinizsi ifi: Kocza — Da- nics, Tóth, Orbán, Máté I, Farkas, Hupka, Manger, Hor­váth, Kovács, Máté II. Az ifik jó játékkal henge­reltek. Góllövő: Horváth 5, Tóth (11-esből), Farkas. Jók: Danics, Tóth, Man­ger, Horváth. Nagykőrösi Kinizsi II—Kő- röstetétlen 8:1 (4:1) Kinizsi II: Dávid — Jakab­házi, Balogh, Baranyai, Kecs­kés II, Aszódi, Szűcs, Patai, Lengyel, Gábor, Tolnai. A nagyarányú győzelem el­lenére a Kinizsi II sok tu­bával játszott. Góllövő: Lengyel 3, Szűcs. Balogh, Patai, Gábor, Ba­ranyai (11-esből). P. S. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? Rokonok. Magyar film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Köszönetnyilvánítás mindazon régi bajtársaknak. munkatár­saknak, ismerősöknek, akik drá­ga édesapánk Varga József te­metésén megjelentek, részvétük­kel fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Pálfi és Bencsik család Nagykőrös — Kecskemét. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom