Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
Kétnapos ünnepségsorozat a néphadsereg napján A népfrontbizottság elnökségi ülése Kedden délután a városháza épületének klubszobájában ülést tartott a Hazafias Népfront váci városi bizottságának elnöksége. Borbély János elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a távollevő titkár helyett Angyal József adott tájékoztatást a népfront előtt álló feladatokról. A városi ünnepségek sorában legközelebb a néphadsereg napját ünnepeljük. Szeptember 28- án, szombaton a Madách Imre Művelődési Házban nagygyűlés lesz. A népfrontbizottság Bíró Béla gimnáziumigazgatót kéri fel ünnepi szónoknak. Másnap a ligeti stadionban folytatják a programot. Honvédek és civilek mérik össze ügyességüket, tudásukat labdarúgásban, atlétikában, tréfás versenyekben. Aznap este nagyszabású tánczenekari vetélkedő színhelye lesz a Lfnin úti művelődési ház. Az elnökségi ülésen felszólalt Arany István, a városi tanács vb-titkára is. Örömmel számolt be arról, hogy a tanács és a népfront kapcsolata tartalmas, egyre eredményesebb. Előzetes tájékoztatást adott a szerdai tanácsülésről, s kérte a népfront vezetőit, hogy szólaljanak fel, interpelláljanak a város kis parlamentjében. (P. r.) VÁCHARTYANI TERVEK Híd, járda, parkosítás A közelmúltban a művelődési otthonban gyűltek össze a '"áchartyániak, hogy megbeszéljék, idén hol építenek járdát? Ügy döntöttek, hogy a járda építése a Tószerben kezdődik, ahol a lakosság a legtöbb társadalmi munkát ajánlotta fel, és jelentős anyagi hozzájárulással is segíti a munkát. Hétfőn kezdték meg a Tószer járdásítását, amelyet a Fő utca, majd a MÁV állomáshoz vezető útszakasz jár- dásítása követ, összesen két és fél kilométer hosszúságban építenek idén járdát Váchar- tyánban. Emellett 160 000 forint hitelből megkezdik a termelő- szövetkezet tanyája melletti híd építését is. De gondolnak a község szépítésére is: rövidesen parkosítják a művelődési ház és a gyógyszertár előtti területet. Az Alkotmány Termelőszövetkezet jövő évi terveiben növendékistálló, gépszín, huszonöt hold meggy telepítése, valamint ötven hold öntözésre alkalmas öntözőberendezés létrehozása szerepel. u. i. Mikrofonok és kamerák a Szőnyi Emlékmúzeumban A múlt szombatra tervezett zebegényi program egy héttel eltolódott. A magyar rádió és a magyar televízió munkatársai augusztus 31-én látogatnak el a zebegényi Szőnyi Emlékmúzeumba. Hang- és képszalagon megörökítik a nagy látogatottságnak örvendő gyűjtemény környezetét. Délután négykor nyilvános hangversenyre kerül sor. A Budapesti Madrigál Kórus Szekeres Ferenc vezetésével bemutatja a XIV. századtól napjainkig a világi zene szabad kibontakozásának eme reprezentáns művészi formáját. Közben Sinko- vits Imre szavai Szőnyi István legkedvesebb költeményeiből. A megörökített műsort egy későbbi időpontban láthatjuk majd a televízióban és hallhatjuk a rádióban. Véradók dicsérete A Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat alkalmazottainak 18 százaléka összesen nyolc liter vért adott, a múlt hét pénteken megtartott vállalati véradó napon. Külön elismerést érdemel dr. Bartos Antal brigádja, melynek tagjai teljes létszámban felsorakoztak a véradásra. Képünkön Kovács Lászlót láthatják olvasóink — véradás közben. (Kép—szöveg: Juhász L.) FOGADOORAK A Váci Járási Tanács végrehajtó bizottságának választott vezetői szeptemberben a következő időpontokban tartják fogadóóráikat a Váci Járási Tanács új székházában, az Április 4. téren: szeptember 3-án dr. Vida Gyula vb- elnök, 10-én Józsa Kálmán elnökhelyettes, 17-én dr. Bu- benka László titkár és 24-én Sivó Antal elnökhelyettes fogadja a választókat, délelőtt nyolctól 12 óráig. Megnyílt a kisalagi bolt Hétfőn Kisalagon megnyílt az átalakított népbolt, a környékbeliek nagy örömére. VAC I NAPL0 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK elkészültek mar a tervek Betonláhon Grillsütő a támfalon — Öltözők háromezer strandolnak — Nádfedelet kap a Pokol-csárda Szinte októberi az időjárás, szakad az eső, fúj a szél és a hőmérő higanyszála épphogy csak eléri a húszast. A kerthelyiséges vendéglők vezetői ilyenkor kétségbe esve nézik az eget, hogy mikor jön már egy kis derülés. így van ez mindenütt, de különösen a folyók, tavak mellett. Mégis a Pokol-csárda előtt a felázott földön egymás mellett sorakoznak a belföldi és külföldi rendszámú gépkocsik, autóbuszok. A csárda hite, a rossz idő ellenére is, vonzza a magyar konyha híveit. Mennyivel inkább így lesz ez, ha már a felújított Pokol-csárdába jöhetnek a gasztronómia kedvelői. És be fognak térni ide a korszerűsített dunai strand fürdővendégei is. Mindkettőnek elkészültek már a tervei. A tervbíráló jegyzőkönyvből írtuk ki a következő sorokat. A csárda „... kicsi, és a minimális egészségügyi követelményeknek sem felel meg. Nincs gépkocsiparkoló...” Nem kell hozzá szárnyaló fantázia, hogy lássuk a majdani éttermet. A csárda jelenlegi épületéből megmarad az étterem és a jó állapotban levő részek. Nyúlbemutató Alsógödön Az alsógödi „Hermán Ottó” Kisállattenyésztő Szakszövetkezet törzskönyvezési bizottsága szeptember elsején reggel kilenc órától házinyúl-törzs- könyvezési bemutatót tart. A bemutató célja az, hogy a házinyúlteny észtőknek segítséget adjanak a tenyésztéshez. Ezért a bemutatóval együtt kiállítást is tartanak, ahol felvonultatják a legszebb magyar házinyulakat, apa- és anyaállatokat, elődeikkel, utódaikkal együtt. Szakemberek mutatják be a nyúltenyésztőknek a törzskönyvezési nyomtatványok vezetését. A bemutatott nyulak küllemét és értékmérő tulajdonságait is elbírálják. Lebontják a toldalék épületeket és hátrafelé T alakban épül fel a SOO adagos konyha, a hozzá való zöldségtároló helyiségek, raktárral, - előkészítőkkel és mosogatókkal, valamint a személyzet öltözőivel és mosdóival. A Duna felőli részen külön terem épül. Nagy gonddal alakítják ki a teraszt is, amely lépcsőzetesen fut a Duna felé. A támfalon grillsütőt helyeznek el és a hatalmas fák alatt kívánságra a vendég szeme előtt készítik el a vacsorát. Az alsó partra betonlábakon álló üvegpavilon kerül, amelyet a felső teremmel híd köt össze. A pavilon már közepes vízállás idején is vízből emelkedik ki és a benneülő- ben azt az érzést kelti, hogy hajóban van. A romantikát még csak növeli, hogy a csárda, stílusosan, nádtetőt kap. A terv külön előnye, hogy mindenütt figyelembe vette a sziget növényzetét, a hatalmas fákat. A környék romantikáját összeötvözte a korszerű berendezésekkel. Az éttermet központi fűtéssel melegítik, a konyhába olajtüzelésű tűzhelyek kerülnek. Az új csárda vonzását csak növeli a megszépülő dunai strand. A jövőben három, egyenként ezer személyes öltöző, zuhanyozó és mosdó épül itt, kielégítve minden igényt. Az öltözőket betonlábakra építik, az emeleten helyezik el két sorban a férfi és női úgynevezett „váltókabinokat”. Ezekben a kabinokban vetik le a ruhájukat a strandolok, ahonnan kis ablakon keresztül nyújtják be ruhájukat a két kabinsor között elhelyezkedő, fogasos ruhamegőrzőbe. A fedett bejárattól, ahol két pénztárfülke lesz, lépcsőn jutnak fel a strandolok az emeleti öltözőkbe. Az épületet tartó betonoszlopok között pedig nyári zápor idején meghúzódhatnak a strandolok, evező-? sók. S mindez nem utópia. Hi-? szén a tervek szerint az első ezer férőhelyes öltözőt március végéig adják át, és a Pokol-csárda bővítését is megkezdik a jövő év elején. (b) Tizet fizet - tizenkettőt kap A Művelt Nép Könyviére jesztő Vállalat Széchenyi utcai üzletének kirakatában rejté- lyes csomagok jelentek meg, Sok vevőt vonzott a boltba a „Tizet fizet — tizenkettőt kap* felirat. Az Olcsó Könyvtár ré- gebbi köteteit hozták forgalomba. Évek óta keresett sárga fedelű könyvek lelnek gazdára e napokban és sok diák beszerezheti így a kötelező olvasmányt. A szecesszió Vácon Városunk történetében századunkhoz érkezve nem mellőzhetjük a szecesszió váci megjelenését, legalább főbb vonásaiban felvázolni — csak az épületekre korlátozva —, mert enélkíil hiányos lenne visszapillantásunk a város múltjára. A szecesszió a múlt század végén Franciaországból és Németországból indult el (ez utóbbiban Jugend-stílusnak nevezték), és gyorsan terjedt el Ausztriában és Magyarországon is. A művészi teljesség igényével lépett fel, és valóban úgy látszott, hogy építészeti szerkezetben is hozott újat, a vasszerkezeteket, üveggel is kombinálva, sőt a beton és vasbeton használatát is. A probléma esztétikai szempontból nem is itt volt. A szecessziós épület ma az egészséges formaérzékű emberben rossz érzést kelt, és valóban a stílus a kapitalista társadalom bomlásának kifejezője volt, érzelmi-művészi síkon. Nem véletlen hát, hogy városunkban is először a szecesz- sziós épületek homlokzatait építették át. Aki nem emlékszik a Duna-parti volt járási tanácsi épület eredeti, szecesz- sziós frontjára, az nézzen meg egy régi váci képeslapot, legkésőbb az 1940-es évekből, és megállapíthatja, hogy helyes volt eltüntetni az épületről ezt az ízlésbeli eltévelyedést. Mert akármilyen szétfolyónak látszik is a művészettörténet és esztétika, azért itt is vannak normák! Hasonlóképpen átépítették a közelmúltban a Március 15. tér 25-ös számú ház ugyancsak szecessziós homlokzatát, a stílusra annyira jellemző második emeleti félköríves műteremablak megszüntetésével. Sajnos, a városi tanács épületének Bartók Béla utcai oldalán a legutolsó épületrész hasonló szecessziós homlokzata még „teljes pompájában ékeskedik”. A szecessziónak volt egy magyarosodó változata is, ennek legismertebb példája a budapesti Iparművészeti Múzeum épülete, az Üllői úton. Vácon, a magyaroskodó szecesszióinak gyengébb lecsapódásai például a Siketek Intézete Eötvös utcai épülete, vagy az egykori huszárlaktanya, ma az Egyesült Izzó főépülete. Ezúttal azonban nem akarunk művészettörténeti áttekintést adni, de váci vonatkozásban annyit meg kell említenünk, hogy a város szeceszsziós stílusú épületei már ebben a században épültek, és a későszecesszióhoz tartoznak —, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről —, de mindenesetre a nyugati, nem utolsósorban a szerencsétlen esztétikai hatású francia szecesszió utánérzései. Ha századunk első harmadában — ha nem is haladó —, de egyáltalán csak a történelem és művészettörténet törvényszerűségeit látó építészeti és városépítési irányítás lett volna, akkor a szecessziós épületek helyett, a már meglevő új építészeti technológiai módszerekkel, az éppen kialakulóban levő modern stílusban építkeztek volna. Ha lett volna ilyen irányítás, a váci postapalota épülete sem épült volna ebben a német „utószecessziós” stílusban, amely építészet-esztétikai szempontból olyan szerencsétlen. Persze a szecessziós stílussal vigyázzunk más vonatkozásban is. Kezdetei nyolcvan évre nyúlnak vissza, és így régi szecessziós épületekre ki lehet téve a „műemlék” tábla, de ettől csak régiségek leszr nek, szépek nem. A váciak sem. Stcfaits István múzeumigazgató Újságíró? Ügyvéd? Négyszemközt az „úri zsivánnyal“ — Kristóf Attila újságíró vagyok. — Így mutatkozott be az autójavító kisiparosnál egy jóképű, biztos fellépésű fiatalember. — Erdélyi József panaszára jöttem önhöz. Karambolozott gépkocsiját hozta kijavítani, tízezer forintot már régebben ki is fizetett önnek, az autó mégsincs készen ... Újságcikket írok erről — fordult a maszek autójavítóhoz — számolhat a következményeivel. — Miután lefestette a cikk várható következményeit, ajánlatot tett: — Ha ad ötezer forintot, eltekintek az ügy megírásától. Háromezer forintot kapott. De nemcsak „újságíró”, hanem „ügyvéd” is volt. Akkor dr. Kristóf Attila néven mutatkozott be. Napilapok rendőrségi híreiből szerzett értesülések alapján több alkalommal bekopogott elítélt, börtönbüntetésüket töltő emberek hozzátartozóihoz, ahol elmondta, hogy hivatalos szerv felülvizsgálati osztályának munkatársa, s félreérthetetlenül tudomásukra hozta, hogy bizonyos pénzösz- szeg fejében intézkedik a büntetések enyhítése vagy elengedése érdekében. „Kristóf Attila újságíró”, illetve „dr. Kristóf Attila ügyvéd” valódi neve: Török Imre. Eddig közel tizenhárom évet töltött börtönben, csalás és közokirat-hamisítás, zsarolás, hamis vád és államtitok megsértése miatt. Utolsó, ötéves börtönbüntetéséből idén márciusban szabadult: Utána a VII. kerületi Házkezelési Igazgatóságnál helyezkedett el, segédmunkásként, itt hamar felfigyeltek képzettségét meghaladó műveltségére, behízelgő modorára, biztos fellépésére és olyan munkát is rábíztak, ahol az állami házak lakóival érintkezhetett. A lakók ügyes-bajos dolgainak intézését, kérvényeinek megfogalmazását is elvállalta — kisebb összegek fejében. Az ügyészség tizennyolc bűncselekménnyel vádolja: kilenc esetbeni befolyással való üzérkedéssel, négy csalással, négy zugírászattal, egy sikkasztással. ★ A bűnügyi osztály dolgozó- szobájába egy kissé elhízott, de határozottan jóképű fiatalembert vezet be egy rendőr, Török Imre őrizetest. A beszélgetést én kértem, mert kíváncsi voltam arra az emberre, aki száz szabadlábon eltöltött nap alatt ennyi mindent tudott végigcsinálni. Leül. Az, ügyész néhány mondatban elmondja jövetelünk célját, hogy ki vagyok és mit akarok. — Beszélek — mondja Török —, de csak az ügyész úrra való tekintettel. Mert olyan emberséges hozzám. Azt kérdeztem tőle, miért került száz nap után ismét „ilyen kellemetlen szituációba”. Hosszú és értelmes mondókába kezd, melynek nagy része most igaznak tűnik. — Kérem, tisztelettel, mi nyolcán vagyunk testvérek, s csak én vagyok közülük büntetve. Mit mondhatnék magamról? Talán úgy jellemezhetném legjobban magam, hogy nyílt szívű, adakozó, se- gítenikész ember vagyok. Önök talán úgy mondanák: úri zsi- vány. — Én nem akartam bűnözni. Amikor kijöttem azonnal felkerestem az Országos Bünte- tésvégrehajtó Intézet egyik munkatársát, aki már korábban segítséget ígért. Két hónap múlva lett volna a Hirdetőnél egy instruktori állás, de én nem tudtam arra várni, azonnal el kellett helyezkednem. Hát így kerültem a VII. kerületbe a HKI-hez. Hamis újságíró és ügyvédi igazolványán munkahelyének pecsétje található. — Mondja, miért kellettek magának ezek az „igazolványok”? — A nők miatt. Mondja, van olyan nő, akinek, ha azt mondom, hogy most jöttem ki öt év után a börtönből —, szóba áll velem? De egy újságíró vagy ügyvéd, az más ... Valóban más. Mert lehet, hogy Török Imre túloz, de bevallása szerint szabadon töltött száz napja alatt kétszázötven (!) hölggyel volt „dolga”. — Kérem, bennem mindenki látta azt a sok pszichológiai energiát... A magyaron kívül három nyelven beszél. Annyi rendes dolgot csinálhatott volna az életében, de könnyen szeretne — jól élni, s az csak ideig- óráig megy. Legutóbb csupán 100 napig. Búcsúzáskor annyit mond: — Szerelmet csak koldus fogad el ingyen ... Irgalmas, kegyelmes ítéletet várok. Magától pedig — fordul hozzám — rövidebb ceruzát és hosszabb jóindulatot. Amikor az ügyész figyelmezteti, hogy egyetlen cselekményének büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedhető börtön, elképedve néz ránk. Most sem érti, most sem hiszi el, hogy milyen veszélyes — a társadalomra. Bányász Hédi I A
