Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-08 / 185. szám

1968. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK «W MlCVKI ^CjHap 3 Híd a sportpályának Fa helyett, beton „Minden út Rómába vezet.” Kivéve a Pest megyei Híd- és Útépítő Vállalat elkészült út­jait. Ezek Vácra, Domonyba, Szentendrére visznek. — Vácott három különböző munkát végez vállalatunk — tájékoztat Blatniczky Gyula igazgató. — Az egyik egy gya- logjáróhíd építése, ami a sportpályát köti össze a vá­rossal a Gombás patakon át, a másik a Táncsics Mihály ut­cai útépítés és még egy — ta­lán a legérdekesebb felada­tunk: a Géza király téri kiskoc­kaköves út elkészítése. A kövek kétszínűek lesznek: sötét- és világosszürkék. A három munka költségei másfél millió forintra rúgnak. Domony — ahová eddig csak kerülő úton: Aszód, Ik- lad érintésével lehetett el­jutni — közvetlen bekötő utat kap a hármas útról. A beru­házási összeg: kétmillió. — A Pest megyei Tanács ez évi 34 millió forintos költség- vetési hitelét az állam 6 mil­lió forintos póthitellel egészí­tette ki az úthálózat javítá­sára, illetve bővítésére. Ez módot ad arra, hogy Tóalmá­son, Szigetszentmiklóson, Al- bertirsán is munkába álljunk. A megyei tanács — tekintet­tel a mezőgazdaság gépesíté­sére — egyre több fahidat cseréltet ki vasbetonra. így most csinálunk ilyen hidat: Csőváron, Kosdon, Albertirsán kettőt is. — Tervek? — Szentendrén befejezéshez közeledik négy utca átépítése. A beruházási összeg három­millió forint. Ez évben már 30 munkát átadtunk és leg­alább ugyanennyit szeretnénk az év végéig. 120 munkásunk elmondhatja: van dolog elég. — Egy érdekesség: a Pest megyei Híd- és Útépítő Válla­lat majdhogynem önellátó. Két kőbányatelepünk, a szent­endrei és a márianosztrai fe­dezi a szükségletet. Csak együttműködünk más bányák­kal, a szállítás megkönnyíté­sére. „Importra” faragott koc­kakőből szorulunk, nincs gé­pünk gyártására. —bte— Traktor, Trabant áron Óvatos vásárlók Kilencvenmilliós készlet . Hiú ábránd lenne hinni, hogy mezőgazdasági nagyüze­meink — szövetkezetek és ál­lami gazdaságok — már op­timális mértékben rendelkez­nek munka- és erőgépekkel. A beszerzésükhöz szükséges anyagi fedezethez persze nem segít hozzá egy ideihez ha­sonló év sem. Jobb utakat Körbe-körbe, hasztalan ? Az érdi utak állapotáról — akár tanácsülés, kis- vagy nagygyűlés van a faluban — előbb-utóbb biztosan szó ke­rül: valaki elkezdi a panaszt. ötven aláírással levelet mu­tatnak az Alsóvölgyi útról. A tanácsnál vastag koteg mutat­ja: lassan születik a megol­dás, csak a papírok szaporod­nak. Parkvárosban benyitottunk Gabriel Györgyékhez. Perce­ken belül ott volt Tímár Já­nos, Kovács János, Bordács Lajos. Egymás szájából veszik a szót. — Az én fiam tanácstag. Öt noszogatom. Törődjenek mar az utakkal. — A fiam a téglagyárban dolgozik. Küldött öt kocsi tör­meléket. Három kocsival kö­zösen felterítettünk, két kocsi szórásáért már fizettem ... — Évekkel ezelőtt adott a tanács salakot. Icteig-óráig se­gített, de ma mái' nyoma sincs... — Ha kapnánk szilárd anya­got, társadalmi munkában is feltöltenénk az utat... Ugyanígy beszélnek Tuscu- lánumban, Ligeten és a har­madik meg a negyedik kerü­letben. ★ Radovits Béla, a községfej- lesztési-pénzügyi állandó bi­zottság elnöke optimista: — Volt nekünk egy hasz­nálaton kívüli kőbányánk. A tanács átadta a Buzakalász Termelőszövetkezetnek és bér­leti díjként apró zúzott követ adnak. Vannak gépeink, las­san sor kerül majd az útjaví­tásra. ★ Birinyi Ferenc elnökhelyet­tes régi „motoros” a faluban, ezt mondja: Érd nagyságra, lélekszámra megelőzte Magyarország tíz városát. Mégis azok költségve­tése száz százalékkal több a mienkénél. Egészen a leg­utóbbi hetekig 7 millió volt a rendelkezésünkre álló összeg minden befektetésre, dologi kiadásra. Most egymillióval több, de újabb kötelezettsége­ket kellett vállalni, négy dol- dozóval emelték a létszámun­kat. — És az útjaink? De mond­hatná a villanyt, a vizet, a járdát, a bölcsődét és az is­kolát. Semmi sem elég, min­denki kér, mert mindenre szükség lenne. A saját anyagi lehetőségeink a végletekig fe­szítettek. Máthé Dezső tanácselnök halk szavú ember. — Ha nem lenne ez a falu ekkora ... Olyan mint a mon­dabeli hordó, hiába töltik, so­sem telik. A 383 kilométeres utcahosszból 25 kilométer a szilárd burkolatú, a többi ki­építésre vár. Persze sem most, sem a jövőben nem ígérhet­jük, hogy minden faluszéli utcában bitument terítünk. Ha minden évben a maximumot, négy kilométer járdát alapo­zunk, akkor is száz év kellene, hogy az egyik oldal elkészül­jön. A megépített érdi főközle­kedési út újabb gondot oko­zott, mert vele párhuzamosan terelő utakat kell építeni a ze- torok, a szekerek és a fuvaro­sok számára. Ipacs László megyei tanács­tag ismeri az útgondokat: ma­ga is érdi lakos. — 750 utcánk 383 kilométer hosszúságú. Egyenes vonalban Záhonyig lehetne eljutni raj­ta. Még a KPM sem vállalkoz­na rá, hogy ekkora utat kifogás­talanul kiépítsen, hát még egy óriás község kis tanácsa. Mert azt a legutolsó időkig minden­ki elismerte, hogy mi vagyunk az ország legnagyobb faluja, de az adottságainkon alig ja­vítottak. A tanács gerincuta- kat épít, a legfontosabb útvo­nalakat hozza rendbe, hogy az élelem, a tűzelőszállító autók, a mentő legalább megközelít- ] hessen egy-egy területet, r — Társadalmi munka? I Gyakran többet beszélnek ró- I la, mint amennyit a valóság­ban ér. A hangoskodók azt mondják: na emberek, fogjuk meg és vigyétek. — A lehetőségek? — kérde­zi Wächter Roland, a megyei tanács osztályvezető-helyette­se. — A budai járás ezerki- lencszázhatvanhatban hétszáz- | tizennégyezer, hatvanhétben egymillió-négyszázhuszonhá- romezer, és az idén egymillió- kilencszázhuszonhétezer forin­tot kapott az utakra. Jövőre több mint négymilliót, hetven­ben pedig ötmilliót. Érd külön egymillió forintot kapott. Eb­ből hozták rendbe a Gellért, a Vörösmarty és a Koppány utcákat. Ezzel a Tusculánum- ban biztosítják a busz körfor­galmát. ★ Réz Dezső, a közlekedési csoport főmérnöke az útépítés anyagi nehézségeit ismerteti. Nálunk egy kilométernyi út­szakasz általában több mint egymillióba kerül. De ez még nem elsőrendű minőség. Eb­ből az összgből hat lakást le­hetne építeni. Baj van a meg­levő utak karbantartásával is, mert a kispénzű útkaparókkal nem lehet alapos munkát vé­geztetni. Utánpótlás sincs. A megoldás: a gép. A ceglédi Közlekedés Gépjavító Válla­latnál már készül egy univer­zális útjavító, amely a fekete bitumenes utaknál minden szükséges munkát elvégez. Hogy másutt is drága az út, az nem vigasztalja az érdie­ket. Legfeljebb a mostani egy­milliónak és a jövőben egy kicsit bővebben csordogáló ál­lami támogatásnak örülhetnek. A tanács elfáradt s úgy veszik; hiába minden. Nincs mit szé­píteni. A járda, a villany, az út és minden más még sokáig gond marad ebben az egész­ségtelenül szétterült városnyi faluban. — komáromi — És ha van pénz? Az AGROTRÖSZT tisztvise­lője, Ganz László osztályveze­tő- mondotta, most már ott tartanak, hogy az igényeket maximálisan is kielégíthetik. S ezalatt a gépek mennyisé­gét és korszerűségét egyaránt értette. S egy példa erre: rutinos piackutatóik már évek óta rendszeresen felmérik a vár­ható igényeket. Csakis így gondoskodhatnak jó előre a szükségletről. Így tettek az esőztető, öntözőberendezések esetében is. Az, aszályos nyár azonban váratlanul megnövel­te az érdeklődést. A tervezett hatszorosát adták a mezőgaz­daságnak, s csupán ezen a mennyiségen felül mutatko­zott átmeneti hiány néhány alkatrészfajtában. Erőgépek nélkül elképzelhe­tetlen a mezőgazdaság korsze­rűsítése. S éppen a traktorok­kal van a legtöbb gond. A fel­mérések szerint az állomány elöregedése következtében az újonnan vásárolt traktorok még a kiesők pótlására sem elegendők. A mennyiség nö­velésétől nagyon messze já­runk. Ez az egyik oldal. Ilyen a gazdaságok szemszögéből. S a kereskedelem? Az elmúlt évekhez viszonyítva sokat ja­vult az ellátás. A kerti trak­toroktól kezdve az eszközhor­dozókon keresztül a nehézsé­gekig bármilyen mennyiség­ben szállíthatnak. Legfeljebb egy-két napos eltolódás tör­ténhet. Ez is csupán azért, mert most már vizsgáztatva adják át a traktorokat. Kivétel a szovjet gyártmá­nyú lánctalpas traktor, amely sajnos késik. Ezeket a lánc­talpasokat azonban csupán, a ' kötött talajon hiányol­ják. Másutt remekül pótolha­tók a nagy teljesítményű, összkerékmeghajtású D—4— K/B típusú magyar erőgépek­kel. S ráadásul ezek üzemelte­tési költsége és alkatrész­utánpótlása is kedvezőbb. Megyénkben 188 különböző típusú erőgépet vásároltak a gazdaságok az idén. Ez persze kevés, de pénz híján nem telt többre. Az AGROTRÖSZT a traktorgyárakkal egyetértés­ben segíteni igyekezett. Az UE—28-as traktor árát most — és éppen a legnagyobb do­logidőben — tízezer forinttal csökkentette. Alig kerül tehát többe, mint például egy Tra­bant. Rakodás géppel A rendszeres piackutatások során az AGROTRÖSZT szak­emberei választ keresnek arra is, hogy a gazdaságok, a meny- nyiségi igényeik mellett mi­lyen korszerűsítési, fejlesztési és választékbővítési kívánsá­gokkal lépnek fel. így sike­rült felszámolni a rakodógé­pekben évek óta fennálló hiá­nyokat, s így vált lehetővé a mostani betakarítás minden eddiginél sokkal gyorsabb le­bonyolítása. Az állami gazdaságok vi­szonylag több pótkocsival ren­delkeznek, mint a termelőszö­vetkezetek, ám a kívánt szint­től ők is elmaradtak. Me­gyénkben Idén 262 pótkocsit vásároltak a gazdaságok, de legalább ennyire lenne még szükség, hogy a szállítások zökkenőmentesen történhes­senek. A rendelkezésre álló statisz­tika szerint a kereslet bizo­nyos fokú csökkenése tapasz­talható egyes alapvető gépek­nél. Ez összefügg azzal, hogy a gazdaságok nagyon óvatosan bánnak a pénzzel. Gyorsan visszatérülő beruházásokra költenek. Ezért is vesznek be­takarításhoz szükséges gépe­ket, de különösen az építkezé­sekkel összefüggő gépeket és gépészeti berendezéseket. S ugyanígy nőtt az érdeklődés a legújabb típusú, korszerű munkagépek iránt is. Kereskedők és tanácsadók Köztudott, hogy az AGRO­TRÖSZT, illetve alsóbb szin­ten az AGROKER, a legkultu­ráltabban munkálkodó keres­kedelmi szervek közé tarto­zik. Mindazt, amit a kereske­delmi vállalatok csupán most kóstolgatnak, äz náluk már évtizede rendszer. Gondolunk többek közt a piackutatásra, a jó . reklámra, az árucikkeik megfelelő ismertetésére. Szakembereik személyesen keresik fel a gazdaságokat. Tájékoztatnak és tájékozód­nak. Kitűnő, s szép kivitelű prospektusokkal árasztják el üzletfeleiket. Munkájukat azonban érdemes lenne jobban segíteni. A gazdaságok — s ez saját érdekük elsősorban — igényeikről időben tájékoztas­sák az AGROKER-t: akkor még jobb lesz az ellátás. — szántó — Novemberre elkésrül a ceglédi vasútvonal villamosítása Először csak egy-két ág hul­lik le port kavarva a monori vasútállomáson. Aztán a pla­tánfa egész törzse megdől és lezuhan. A technika, a villa­mosság utat tör magának. Húsz fa — ennyit vágtak ki a munka során — nem ár a vil­lamosított vonalért. Monortól Ceglédig már sudáran, a vé­kony vezetékekkel egymásba kapcsolódva állnak a vörös vasoszlopok. Ugyanúgy Üllő­től Pestig. A közbeeső szakasz vezetékeinek szerelésén, dol­goznak most a MÁV felső ve­zeték építői. A kánikula szo­rításának enyhülésével job­ban, gyorsabban megy a mun­ka. Ezt a szakaszt, s ezzel az egész vonalat november végé­re szeretnék átadni. Reális ha­táridő. A vezetékek szerelésé­vel párhuzamosan folyik az állomásokon a kapcsolólábiák szigetelése, trafóházak építése. AGRARNAPOK Új színfolt a Galga mentén Esztendeje három napig búcsújárás volt a háromezer lakosú Hévízgyörkön. Pedig nem voltak tarka lim-lommal megrakott sátrak, tükrös szi­vet, festett fakanalat kínáló vásárosok, sem körhinta, sem törökméz. Mégis háromezer ember kereste fel a Dózsa György Termelőszövetkezet modern irodaházát. Jöttek lá­togatók a két szomszédos községből, Galgahévízről és Bagról, a távolabbi Túráról és ide látogatott az aszódi gim­názium. diákserege is. És jöt­tek Gödöllőről, Budapestről, volt francia és mexikói ven­dég, amgyar költő, katolikus pap ... Hogy mi vonzotta ide az embereket? A tizenöt esz­tendős fennállását ünneplő termelőszövetkezet kiállítása. Fényképek és tablók, termé­nyek és gépek és egy ötven év előtti tárgyakkal berende­zett hévízgyörki tisztaszoba. Miniatűr mezőgazdasági ki­állítás ... Az ötlet akkor sokaknak megtetszett a szomszédos fal­vaikban: Azon gondolkoznak: ők is rendeznének hasonlót odahaza. Amit a hévízgyör- kiek megcsináltak, miért ne tudnánk megcsinálni mi is? — hangoztatták egyre gyak­rabban. A gondolatokból ilyenformán mégsem lett semmi. Helyettük nagyobb, életrevalóbb és hasznosabb ötlet született. A Galga menti agrárnapok gondolata. Négy falu: Túra, Galgahévíz, Bag és Hé- vízgyörk, öt termelőszövetke­zete határozta el még a ta­vasszal, hogy az idén augusz­tusban közösen agrárnapokat rendeznek — mondja Hajdú András, a hévízgyörki terme­lőszövetkezet s egyben az ag­rárnapok szervező bizottságá­nak elnöke. — Őszintén be­vallom, esztendeje nem mer­tem volna gondolnál arra, hogy ennyire kiterebélyesedik a mi helyi kezdeményezésünk. Nagyon jó érzés tudni, hogy figyelnek ránk a szomszé­daink, s amit jól csinálunk, azt ők is elfogadják, akárcsak mi az ő jó ötleteiket. A Galga menti agrárnapok augusztus 17-én kezdődnek Bag községben, ahol nagyszabású ifjúsági ta­lálkozót rendeznek a termelő­szövetkezeti fiatalok részére. A találkozó egész napos programjában többek között vetélkedő, a fiatal kombáj- nosok munkájának értékelése és jutalmazása is helyet ka­pott. Másnap, augusztus 18-án Galgahévíz lesz az agrámapok eseménysorozatának színhelye. Az ünnepség itt a helyi Rá­kóczi Termelőszövetkezet pék­üzemének felavatásával kez­dődik. Délután pedig az Or­szágos Rendező Iroda ad vi­dám, zenés műsort a négy falu termelőszövetkezeti tag­ságának. Augusztus 19-én Hévízgyör­kön folytatódnak az agrárna­pok. — Az idén is a mi falunk­ban rendezzük meg a kiállí­tásokat — mondja Hajdú András elnök. — Csakhogy, míg tavaly elégségesnek bizo­nyult a mi irodaépületünk, addig az idén már az iskolá­ban rendezzük a kiállításokat. Minden község egy-egy tan­teremben rendezi be a maga termékkiállítását, az udvaron pedig a mezőgazdasági gé­peket mutatjuk be az érdek­lődőknek. Egy teremben pe­dig ismét helyet kap a Galga mente népviseletét bemutat* kiállítás. Alkotmány napián az ünnepséget szintén Hévíz- györkön rendezik meg, a négy falu közösen. Autókon, mo­torkerékpárokon, fogatokon és lóháton érkeznek majd Hé- vízgyörkre a szomszédos köz­ségek termelőszövetkezeti dol­gozói. A felvonulókat népi ru­hás lovasok várják, majd a község határában. Az ünnepi nagygyűlés után vándorserleget adnak át a legszebb terméket kiállító termelőszövetkezetinek. Az ünnepnap további program­jában a fogyasztási szövetke­zet ünnepi vásár- és kiállítá­sának megnyitójára, sportver­senyekre, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem lovasai­nak bemutatójára kerül sor. A napot aratóbál és tűzijáték zárja. A Galga menti agrárnapok záróakkordjára augusztus 24-én, Túrán kerül sor, ahol közös gazdászbált, rendez az öt termelőszövetkezet. A mű­sorban a túrái népi együttes és a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Csárdás együt­tese szerepel. P. p. NEM ERDEMES JAVÍTANI az erősen elhasználódott tehergépkocsi és traktorvontatású pótkocsikat, mert most KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL VÁSÁROLHAT új, a KRESZ előírásai szerint vizsgáztatott 4 tonnás pótkocsikat Felvilágosítással készséqqel áll szíves rendelkezésére; a BUDAPESTI AGROKER VÁLLALAT Bp, XV., Cservenka M. u. 107. Ügyintéző: Répásiné. Telefon: 635 — 463 T j• , Az Egyesült Vegyiművek­LJi mosószer ben új, nagy hatású mosó­J és mosogatószer gyártását kezdték meg. A korszerű alapanyagokból álló Ultra Daisy mosogatószer és az Ultra Lux finom mosószerek rövidesen forgalomba kerülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom