Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
rtst ét EG 'jJűrkm 1968. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK MIAMI BEACH Alkudozások a színfaluk mögött Szerdán tovább folytatódott a politikai alkudozás az amerikai Republikánus Párt elnökjelölő konvencióján, a floridai Miami Beachben. A színfalak mögött folyó tárgyalásokon a három versengő jelölt: Nixon, Rockefeller és Reagan nagyszabású erőfeszítéseket tett arra, hegy a csütörtökre virradóra megtartandó szavazáson elnyerje magának a szükséges számú küldött támogatását. Néhány, a szavazás alakulására nagy befolyással levő politikai személyiség, így Romney michigani kormányzó, Clifford pennsylvaniai szenátor és mások, egyelőre nem hajlandók állást foglalni s a jelek szerint meg akarják várni legalább a szavazás első fordulóját az erőviszonyok felmérésére. Miami Beachben folytatódtak az amerikai szegények küldötteinek tüntetései. Abernathy lelkész, a szegények menetének vezetője több republikánus vezetővel közölte, hogy a nyomorgó amerikaiak nem tartják kielégítőnek a pártprogramban kilátásba helyezett nyomor- enyhítő Intézkedéseket. A konvenció szerda este 10 órakor ült össze és meghallgatta a hivatalos elnökj dőléseket. Közös siker A CSKP KB elnökségének ülése Szerdán Prágában közleményt adtak ki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének augusztus 6-i üléséről, amelyen az SZKP KB Politikai Bizottságával Ágcser- nyőn folytatott megbeszéléseket értékelték. Az elnökség megállapította, hogy a négynapos vita során sokoldalú, termékeny esz- / mecsere folyt. Ugyancsak jelentős eredménye volt az ágcsemyői találkozónak a hat kommunista és munkáspárt pozsonyi találkozójának megtartása, A CSKP KB elnöksége kifejezésre juttatja, hogy egyetért az elnökségnek a pozsonyi találkozón követett eljárásával és munkájával. Az elnökség mindkét találkozó eredményeiben valamennyi résztvevő közös sikerét látja. VIETNAMI-AMERIKAI TÁRGYALÁSOK A Párizsban folyó vietnami —amerikai hivatalos megbeszélések szerdai 16. ülésén mindkét fél kitartott eddigi álláspontja mellett. Harriman amerikai nagykövet ismét „viszonosságot” követelt a bombázások teljes megszüntetése fejében. Ha Van Lau nagykövet élesen bírálta az amerikaiak magatartását a megbeszéléseken, amellyel újabb és újabb feltételeket igyekeznek szabni a VDK elleni. bombatámadások maradéktalan megszüntetéséért. A megbeszélés után tartott sajtóértekezletén Nguyen Tmanh Le a VDK küldöttségének szóvivője válaszolt északvietnami csapatok délvietnami jelenlétéről feltett kérdésekre. Idézte a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front Központi Bizottságának legutóbbi állásfoglalását: A több I mint tízezer kilométer távol- j ságból jött agresszorral szem- j ben egész Vietnam több mint : harmincmilliós lakosságának szent joga az ország bármely ' részén harcolni. Ülést tart&ttsis JK&sponíl MSésottsága (Folytatás az 1. oldalról.) addig július első felében már naponta 200 alkalommal bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Miközben az Egyesült Államok józan képviselői is mindinkább felismerik, hogy a vietnami háborúból semmiképpen sem kerülhetnek ki győztesen, addig Johnson és Thieu dél-vietnami elnök honolului találkozóján még a DNFF részvételével megalakítandó dél-vietnami koalíciós kormány gondolatát is mereven elutasították. A Központi Bizottság a magyar nép érzéseit tolmácsolva ismételten kifejezi teljes szolidaritását vietnami testvéreink harcával és a Magyar Népköztársaság fokozza a vietnami nép anyagi, technikai segítését. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, növekvő, sokirányú segítségével, a béke világméretű erőinek harcos, antiimperialista támogatásával Vietnam hős népe kivívja teljes győzelmét az agresszorok felett. 3. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatta és aiáírta az atomsorompó- egyezményt. Az ENSZ 18 hatalmi leszerelési bizottságának feladata, hogy további lépéseket dolgozzon ki az eddigi tárgyalások alapján. Támogatjuk a szovjet kormány új javaslatait, amelyek elő kívánják mozdítani a nukleáris leszerelést. Megvalósításuk nagymértékben erősítené a , nemzetközi biztonságot, előnyös lenne mind az atomhatalmak, mind az atomfegyverrel nem rendelkező államok számára. Hazánk, külpolitikai elveinkből kiindulva, nemzetközi tevékenységével a jövőben is elősegíti az általános és teljes leszerelésért vívott harcot. 4. A tavalyi izraeli agresz- szióval kirobbantott közel- keleti válság politikai rendezését az izraeli kormány az antiimperialista erők minden törekvése ellenére megakadályozza. Nem veszi figyelembe a Biztonsági Tanács határozatát. Ellenkezőleg: újabb és újabb tarthatatlan jogcímeket talál ki agressziójának folytatására és igazolására. Az utóbbi időben megtorlás és megelőzés ürügyére hivatkozva bombázza Jordániát. Az izraeli kormány a békés kibontakozást akadályozó tevékenységével, amelyet az USA kormánya fedez, fenntartja az egész világ békéjét fenyegető feszültséget. A haladó arab államok ellenállásának erősödése az agresszióval szemben, a politikai realitás irányába ható céltudatos nemzetközi tevékenysége ' azonban mind nehezebb helyzetbe hozza az imperialista köröket. A közel-keleti válság megoldására továbbra is a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata nyújt elfogadható alapot. Ennek megfelelően a közel-keleti helyzet politikai rendezésének feltétele az izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről. Megvalósításuk az arab népek, Izrael népe és a Közel-Keleten élő minden nép, a világbéke érdekeit szolgálná. A jövőben is messzemenő segítséget nyújtunk azoknak az arab erőknek, amelyek az izraeli agresszió következményeinek felszámolása révén a közel- keleti válság politikai rendezését kívánják elérni. 5. Az európai béke és biztonság megteremtése további erőfeszítéseket követel. A reakciós imperialista körök agresszív célokat követve szítják a feszültséget és igyekeznek megmérgezni az európai államok kapcsolatait. Az Egyesült Államok az európai népek érdekeitől idegen célokért tartja fenn katonai támaszpontjait Nyugat- Európában, ezért tartózkodnak nukleáris bombákat hordozó repülőgépek Európa légterében. Ez a politika abban is kifejezésre jut, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között sajátos szövetség bontakozott ki az európai feszültség fenntartására. Az imperialista összefogás célja a háború után kialakult európai státus quo megváltoztatása. Erre építi az NSZK re- vansista politikáját, továbbra is makacsul ragaszkodik az egyedüli képviselet jogtalan igényéhez, nem ismeri el a realitásokat, a két német állam létét, s a fennálló európai határok megváltoztatására és atomfegyverek birtoklására törekszik. Ezekkel a törekvésekkel szemben hazánk a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal és más szocialista országokkal, minden antiimperialista erővel együtt határozottan fellép. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezlete helyes utat mutatott földrészünk problémáinak békés rendezéséhez. A Szovjetunió és más európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét javaslatokat az európai béke és biztonság megszilárdítására. Kifejezték elhatározásukat: mindaddig, ameddig létezik az észak-atlanti tömb, a szocialista országok mindent megtesznek védelmi képességük erősítésére. Az MSZMP Központi Bizottsága támogatja a szocialista országok, valamennyi európai állam aktív erőfeszítéseit az európai béke és biztonság megszilárdításáért. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai, a magyar dolgozók változatlan figyelemmel kísérik csehszlovák test- ■ vérpártunk, a csehszlovák kommunisták, a szocializmus csehszlovákiai híveinek harcát. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Bratislavában aláírt közös nyilatkozat nagy jelentőségű okmány. A találkozó legfőbb feltételeit a szovjet és a csehszlovák testvérpárt vezetőinek ágcsernyői eszmecseréje. teremtette meg. A hat testvérpárt tanácskozásának összehívására vonatkozó javaslatukkal jó szolgálatot tettek a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az összes haiadó erő közös ügyének. A Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői a proletár internacionalizmus eszméitől áthatva írták alá augusztus 3 án Bratislavában a közös tanácskozásról kiadott közleményt. A Központi Bizottság mély megelégedéssel vette tudomásul a hat testvérpárt eltökéltségét, hogy szolidaritásukat szilárdan és határozottan A finn „futógép99 (VII.) Felkészüléséről a legkülönfélébb dolgokat mesélték. De a teljes igazságot senki sem tudta meg, mert Nurmi nagyon tudott hallgatni. Nem árult el semmit edzésmódszereiből. A legnagyobb titokban futott a vasúti sínek közötti talpfákon, hogy lépéseinek hosszát növelje és több napos gyalogtúrákat tartott, ezzel viszont kitartását akarta fokozni. Közvetlenül a nagy versenyek előtt sokat pihent, órákon át feküdt az öltözőben csendben, zavartalanul. Azt mondták róla: „Nurmi minden futás előtt magábaszáll. Hosz- szú ideig teljes magányban, egész hosszúságában elnyúlva pihen. így telítette magát idegenergiával, erővel és öntudattal, de a versenyre egy pillanatig sem gondolt és nem aludt el.” Stopperórát tartva a kezében jelent meg a startnál. Ellenfeleire legtöbbször rá sem hederített. Futás közben csak az órát figyelte, ahhoz mérte a tempóját. Egyenletes, gazdaságos volt a mozgása és az irama. Ha 5000 métert futott, akkor volt némi eltérés az egyes körök között, 1924-ben, amikor egyszer 14 perc 28,2 másodperces idővel győzött, így alakultak egyes körei: 67,4, 69, 61,1, 69,7, 71, 71,3, 70,8, 71,4, 70,5, 70,6, 71,2, 64,2. (Az első kétszáz métere egyébként 32 másodperc volt.) Nurmi 1920-ban, Antwerpenben indult először az olimpián. 5000 méteren állt rajthoz. Még tizenhármán pályáztak az aranyéremre és elsősorban a francia Guillemot, nagy önbizalommal. Ez a verseny, nem úgy,, mint annak idején Stockholmban, már nem volt annyira békés körözés. Alaposan felkavarta a stadion közönségének a hangulatát. Eleinte a francia atléta és az olasz Speroni felváltva vezetett, de azután jött Nurmi. Ö állt az élre, arcán nem látszott sémi erőfeszítés, egyenletes tempóban vezetett, Guillemot árnyékként követte. Ez csak fokozta a nézőtéren a feszültséget. Száz méterrel a cél előtt a francia futó kiugrott a finn ellenfele mögül és óriási hajrával győzött. Nurmi tehát élete első olimpiáját vereséggel kezdte. Nem látszott rajta a kudarc, annyira fegyelmezte magát, hogy még klubtársai sem tudták, milyen kedve van. Elindult 10 000 méteren is, ahol kitartása és szívóssága felőrölte Guillemot ellenállását. A francia futónak ezúttal a táv végére nem maradt ereje. Nurmi biztosan győzött. Rajthoz állt még a 10 000 méteres mezei futásban is. Ott még fölényesebben szerezte meg az első helyet és a második aranyérmét. 1924-ben, a párizsi olimpián Nurmi folytatta győzelmi sorozatát. Megnyerte az 1500 és az 5000 méteres síkfutást. A kettő között mindössze 71 percet pihenhetett csak. Más talán már megelégedett volna a két aranyéremmel, ő azonban megjelent a 10 000 méteres mezei verseny rajtjánál is. Párizsra ezen a napon afrikai hőség köszöntött. A verseny három északi atléta: Nurmi és Ritola és a svéd Wide elkeseredett küzdelmét ígérte. Fokozta a bizonytalanságot, hogy az óriási meleg mindháromnak szokatlan volt. A táv első felében együtt haladtak az esélyesek. Olyan elszántan futottak, hogy látszott, mindent vállalnának a győzelemért. A mezőny többi tagja fokozatosan leszakadt, nem bírták a hőséget és a nehéz terepet. 7000 méternél a svéd Wide kiesett a ritmusból és botladozni kezdett. A két finn, Nurmi és Ritola, mintha mindebből semmit sem vett volna észre, gépiesen, érzéketlen arccal futott tovább. Egyre többen adták fel a versenyt. Wide sem tudta végigfutni a távot, mert teljesen kimerült. Azután Ritola is visszaesett, csak Nurmi bírta a saját, kíméletlen tempóját. A közönség tombolt, amikor nagy fölénnyel befutott a célba. Látszólag nem érdekelte az ünneplés, mint ahogy semmi fáradtság sem látszott rajta. 1928-ban, az amszterdami olimpián Nurmi ismét ott akart lenni a rajtnál. Ekkor azonban még a finnek sem remélték, hogy a párizsi versenyek hőse, négy esztendővel később, még mindig főszerepet játszhat. Ügy tudták róla, hogy már nem is tart rendszeresen edzéseket. (Folytatjuk) Paavo Nurmi a célban, mögötte honfitársa, Ritola. szembeállítják az imperial izmus és minden más antikom- munista erő bármiféle kísérletével. Senkinek sem eng-' dik meg, hogy gyengítse munkásosztály és a komm, nista pártok vezető szerepé aláássa a szocialista rendszei alapjait, éket verjen a szocialista államok közé. A szocialista országok tapasztalatai megerősítik, hogy a szocializmust csak akkor lehet sikeresen építeni, ha a szocialista társadalom megteremtésének általános törvényszerűségeiből és a nemzeti sajátosságokból adódó feladatok a proletár internacionálizmv.s eszméinek megfelelően összhangban vannak. A szocialista országok társadalmát vezető marxista—leninista pártol: mindenkori kötelessége, hogy a szocializmus építésében jelentkező új feladatokat alkotó módon megoldják és ezzel gazdagítsák a maxizmus—leniniz- mus elméletét és gyakorlatát. A marxizmust—leninizmust meg kell óvni mindenféle torzítástól, szüntelenül erősíteni kell a munkásosztály és a párt vezető szerepét, védeni és szilárdítani a szocialista társadalom törvényes rendjét és alapvető vívmányait. Állandó feladat a párt és az állami tevékenység fejlesztése a demokratikus centralizmus alapján, a szocialista demokrácia elmélyítése, a gazdasági és kulturális munka színvonalának emelése. ' A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy e testvérpártok kapcsolataiban mindenkor azt kell előtérbe helyezni, ami közös, ami ösz- szeköt. Ezt kívánja valameny- nyi szocialista ország és a kommunista világmozgalom, a békéért, a haladásért vívott antiimperialista harc érdeke. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a hat testvérpárt bratislavai nyilatkozata megfelel az összes testvéri ország érdekeinek. Jól szolgálja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, a szocializmus, a demokrácia, a nemzeti függetlenség ügyét, a népek barátságát, a békét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mindenkor kész az antiimperialista kapcsolatok fejlesztésére, minden kommunista és munkáspárt testvéri összefogásának erősítésére. Állhatatosan törekszik a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés elmélyítésére; szükségesnek tartja a szocialista országok nemzetközi tevékenységének rendszeres egyeztetését és összehangolását. A proletár internacionalizmus eszméjétől vezetve, népeink békéjének és biztonságának védelmében támogatja a Varsó Szerződésbe tömörült országok politikai és katonai együttműködésének fejlesztését, védelmi képességének növelését. Helyesli a KGST tevékenységének fejlesztését, a szocialista országok kétoldalú gazdasági együttműködésének magasabb színvonalra emelését, a gazdasági együttműködés kérdéseit tárgyaló legmagasabb szintű tanácskozás közeljövőben történő összehívását. 2. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészületei a kitűzött program szerint folynak. Pártunk képviselői más pártok küldötteivel együtt eddig is aktívan részt vett az előkészítés mimikájában, s az MSZMP továbbra is minden erejével elősegíti a nemzetközi tanácskozás sihezres előkészítését. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a testvér- pártok képviselőinek moszkvai találkozója jelentősen hozzá fog járulni az imperialista- ellenes akcióegység kialakításéhoz. ★ A Központi Bizottság, a kormány, pártunk tagságának, ho- zánk dolgozó népének egyetértésével és támogatásával végzi nemzetközi tevékenységét. Külpolitikai céljainlk eléréséhez biztos alapot nyújtanak a szocializmus építésének eredményei, amelyek népünk előrehaladását, boldogulását szolgálják, egyben nemzetközileg gyarapítják mindazok erejét, akik velünk együtt harcolnak a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért.
