Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
1968. AUGUSZTUS 4.. VASÄRNAP ""if&rlan 1 Beszélgetés Galambos Erzsivel „Ez a k színpadra termett? 9 Megkezdte rendszeres járatait a La Manche- csatornán a világ legnagyobb légpárnás hajója. A 250 utas és 30 gépkocsi befogadására alkalmas hajó az angliai Dover és a francia Boulogne között 35 perc alatt teszi meg az utat. (Rádiótelefoto — AP — CP) Az autóvezetők krónikus betegsége és az autóbalesetek A statisztika szerint Angliában a közlekedési balesetek nagy számának betegség az oka. 311 kórházi ápolt közül 14 százalékot találtak krónikus betegségben szenvedőnek. Kaliforniában kimutatták, hogy 3524 balesetet szenvedett vezető közül 2602-nek volt krónikus betegsége. Megállapították azt is, hogy a heveny betegség okozta karambolok száma elenyészően csekély. Országonként más és más a felfogás az autóvezetői jogosítványok kiadásánál megkívánt egészségügyi feltételek kérdésében. Angliában a helyi rendőrségnél alkalmazott látási próba elengedhetetlen feltétele a vezetői jogosítvány kiadásának. Később is bevonják a vezetői jogosítványt, ha túl gyenge látóképességet állapítanak meg. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban ennél sokkal szigorúbb az eljárás, mert teljes szellemi és testi egészséget kívánnak meg a hajtási engedély kiadásához. Franciaországban a hajtási engedélyt csak súlyos hiba elkövetése után, akkor is nyilvánvaló részegség esetén vonják meg. A SOKHASZNÚ NAPRAFORGÓ A NÖVÉNYI OLAJ mindig nagy jelentőségű volt, a mai kornak pedig egyik olyan termékcsoportja, amely mind az emberi táplálkozás, mind sok más köznapi szükséglet kielégítése szempontjából szinte nélkülözhetetlen. Olajtermelésünk alapja a napraforgó, amelybői azonban, olaján kívül, sok egyéb értékes anyagot is nyernek. A növény őshazája Peru és Mexikó, innen a XVI. században hozták át Európába. Először kerti növényként termesztették, és csak a XVIII. században találkozunk nagyobb arányú termesztésével, főleg Bajorországban, majd Francia- országban. Hazánkban a múlt pzázad elején kezdték meghonosítani, de valószínűleg már előbb is ismerték. A napraforgótermesztés világhelyzetét tekintve az utóbbi tíz év alatt ugrásszerű fejlődés történt. A világszerte legfontosabb olajnövények —• kókusz, olaj pálma, földidió, gyapot, szója — termelési Szintje nem változott lényegesen az utóbbi éveikben, ellenben a napraforgótermeszités többszörösére emelkedett. Az emelkedés elsősorban az európai országok között oszlik meg. Legnagyobb a termelés a Szovjetunióban, azonkívül a balkáni országokban és Magyarországon. A NAPRAFORGÓ fő értéke a magban levő olaj, ez különösen az étkezési zsiradékok gyártásánál fontos alapanyag. Belőle készül az étolaj, mely világviszonylatban is közkedvelt és táplálkozásélettani szempontból is igen értékes. De napraforgóból készül a margarin is, amely ma már mint veJpótló anyag túlhaladta eredeti célját és általános érvényű táolálkozási zsiradékká vált, különösen az északi államokban. AZ ÉTKEZÉSEN KÍVÜL a napraforgóolaj fontos ipari zsiradék, illetve- ipari készítmények alapanyaga (textil- szappanok, kenőszappanok stb.). A' gyógyszerkönyv is nyilvántartja a finomított napraforgóolajat, főként injekciós célokra (pl. penicillin) használják. A napraforgó egyik fontos mellékterméke az olajnyerés után visszamaradt fehérje- dús pogácsa vagy dara, mely nagy kalóriaértóke miatt kitűnő állati takarmány. Sikeres kísérletek folynak azonban arra is, hogy a napraforgóból készült héjmentes daralisztet emberi táplálkozásra alkalmazzák. A NAPRAFORGÓMAG feldolgozásának, illetve az olajfinomításnak egyik érdekes mellékterméke az úgynevezett olajnyálka, amely értékes fosz- fortartalmú anyagot tartalmaz. (Növendék állatok etetésére és baromfitáphoz használják.) A maghéjat főleg tüzelésre használják, de újabban — fehérjetartalma miatt — takarmányozási célokra is kísérleteznek vele. Szára erősen fás, kóró, mely az Alföld fában szegény vidékein részben még mia is pótolja a fát (tüzelő, kerítés). A friss szárat — silózva — takarmányozásra használják, de a napraforgót zöldta- karmánykiéint is termesztik. (-) Aki megelőzte korút Üjabb, rendkívül értékes adatok kerültek elő Leonardo da Vinci technikai zsenialitásának bizonyítására. Most dolgozzák fel azt a 700 oldalnyi rajzot és vázlatot, amely 300 évig kallódott a madridi Spanyol Nemzeti Könyvtárban. Több, jegyzettel ellátott rajzot találtak például a golyós- és gördülőcsapágyakról, amelyekről eddig azt hitték, hogy amerikai találmány az 1920-as évekből. A Kaliforniai Egyetem szakértői, akik a Leonardo da Vinci-anyaggal foglalkoznak, egy amerikai magazinban megjelent cikkben kifejtik: a lelet „további feldolgozása alapján valószínűleg módosítani kell a mechanikai felfedezések eddig elismert kronológiai sorrendjét”. Földrengés — teszt rakétával Japánban a magasépítő mérnökök egészen új területet találtak rakéták felhasználására: segítségükkel megállapíthatják, hogy valamely építési konstrukció mennyire földrengésbiztos. Az első ilyen kísérletet a japán építésügyi minisztérium vezetésével egy 60 méter magas acélbeton-épüle- ten végezték el a Tokiótóil 100 kilométernyire fekvő Sakami- kóban. Az épület tetejéről kilőttek egy 1,12 méter hosszú és 10 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó rakétát. A kilövés ereje akkora megrázkódtatásnak tette ki az épületet, mintha egy körülbelül hármas erősségű földrengés érte volna. A szakemberek szerint az épületben nem keletkezett kár. Az operettszínészinek olyan a nyár, mint a nőknek a második műszak. Amikor a többiek az évad végén a jól végzett munka örömével felsóhajtanak, neki akkor lesz a „legforróbb” a napom. Galambos Erzsi a Fővárosi Operettszínház társulatával együtt Olaszországba készült, s olaszul tanulta be a Mayabeli szerepét. — A múltkori jugoszláviai és olasz vendégjátékunk alkalmával — mondja — volt szerepem a Marica grófnőben, s miután azt betanultam szlovénül, szerbül és olaszul, az utolsó pillanatban kiderült, hogy be kell ugramom a Csárdáskirálynőbe is. Ezt a szerepet utazás közben tanultam be, szintén mindhárom nyelven. A külföldi készülődés közepette itthon is akadt tennivaló: az évad 180 fellépése után esténként a Budai Parkszínpadon játszott az Éjféli randevú című revüoperettben. — Az egyik dalom refrénje — mondta — „táncolni szeretnék”. Én is ezt éreztem világéletemben. Édesanyám, aki 17 éven át volt az Operettszínház nézőtéri felügyelője, egyszer elmesélte: kolléganői és a színésznők is gyakran mondogatták rólam: „ez a kislány színpadira termett, látszik a mozgásán”. De innen még hosszú út vezetett a színpadig ... — Évekig táncoltam nevü- színpadon s itt látott meg Kazimir Károly és Mészöly Tibor, akik szerződiést kínáltak a miskolci színházhoz. Na- gyonnnagyon szeretem a táncot, de mégsem elégített ki teljesen, mindig is vágytam prózai szerepekre- AMiskolopn töltött két év alatt kaptam operettszerepeket, de felléptem Qsztrovszkij- és Shakes- peare-darabokiban is. — Miskolc után Kecskemétre kerültem. Itt játszottam el a Szentivánéji álom Puck-ját. Ez akkor nagy élmény volt, de utólag nem vagyok elégedett vele, úgy érzem, adósa vagyok még Pucknak, s ő is nekem. Itt hasonlóan változaJelenet a Maya című operettből. Középen Galambos Erzsi. (MTI Foto — Tormai Andor felvétele) tos volt a szerepköröm. Négy év után Szinetár Miklós felhozott Pestire az azóta megszűnt Petőfi Színházhoz. Itt egyre-másra játszottam a musicalszerepeket, a Hét pofonban, az Espresso Bongó-bam, az V. Frankban ... Mindegyik szarepét szereti az ember, hiszen mindegyikért meg kell küzdeni, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki belőle. És e sok fáradtság megérdemelt gyümölcse: a siker. Immár évek óta az Operettszínház egyik vezető színésznője, alig van olyan jelentős operettszerep, amit el ne játszott volna. Ezek közül is kimagaslik a My Fair Lady: Galambos Erzsi majdnem 200-szor lépett fel benne. — Jól érzem magam az Operettszínházban és büszke vagyok rá, hogy eljutattam idáig. De nem adnám oda azt a hat évet, amit vidéken töltöttem. ^Amikor meghívtak, hogy Kecskeméten is eljétsz- szam a My Fair Lady-t, elképzelhetetlen lámpalázam volt — Amikor az ember sok év után visszatér egy városiba, ahol négy esztendőt töltött, és nagyon sok személyes ismerőse van, úgy érzi, hogy újra vizsgázik... • Zilahi Judit Légből kapott doktor Fogszuvasodás ellen — helikopterrel „Az iskola udvarát kiürítem! Felkészülés a doktor leszállására”! Ez a szokatlan parancs naponta átlagban tizenötször hangzik el a Frankfurt környéki falusi iskolákban. Az iskolafogorvos u. i. ezen a vidéken helikopter igénybevételével vizitel. A riasztó statisztikai jelentések, amelyek szerint az iskolaköteles gyerekeknek mindössze csak 7%-a renŰJ BÉLYEGSOROZAT A Magyar Posta a mexicói olimpiai játékok alkalmából a 10 forintos blokkon kívül, a fenti bélyegsorozatot hozza forgalomba. delkezik hibátlan tejfogsorral és 77 százalékuknál a fogszuvasodás miatt azonnali kezelésre van szükség, arra ösztönözték a közigazgatási szerveket, hogy valami különleges dolgot találjanak ki annak érdekében, hogy felvilágosíthassák a gyermekeket a rendszeres szájápolás szükségességéről. A hat-hét esztendős leánykákra és kis fiúkra u. i. egy fogorvos, aki egyenesen „az égből érkezik” összehasonlíthatatlanul nagyobb benyomást tesz, mini; egv doktor bácsi, aki csupán csak autóval jön. Közvetlenül a földre- szállás után a repülő fogorvos higiénikusan becsomagolt fogkeféket, fogmosó poharakat és fogtisztító szereket oszt szét a tanulók között. Ma még csak egyetlen ilyen repülő fogorvos működik az NSZK-ban, elvitathatatlan siker'n. felbuzdulva azonban szinte biztosra vehető, hogy több város is követni fogja példáját. A repülőgép- járatok biztonságáért felelős állami szerv természetesen állandóan figyelemmel kíséri az iskolaorvos útvonalát, hogy a közeli Rajna—Maina repülőtér nemzetközi forgalmát ne zavarja. ZSEBLETRA Az Egyesült Államokban műanyagból felfújható létrát készítettek. A létra olyan erős, hogy két embert is elbír egyszerre. Felfújás előtt oly kicsire hajtható össze, hogy befér egy aktatáskába. Szerszámkészítés —12 millió éve A „Homo sapiens” — mai ember — egy 12 millió évvel korábban élt afrikai elődje már 12 millió évvel ezelőtt készített kőből kalapácsfélét; amelyet vadászatra hasznait —, állapította meg egy híres angol antropológus, azzal a lelettel kapcsolatban, amelyre Kenyában, a Victória-tótól délre bukkant. A professzor szerint feltehető, hogy 12 millió évvel ezelőtt élt előemberőseink Afrikában már eljutottak a hússal való táplálkozáshoz. A professzor hangsúlyozta, hogy a „Kenyapithecus” nem volt ember: állkapocscsont- maradványok alapján azonban megállapították, hogy a felső állkapocscsontban megvolt már az a mélyedés, amelyben a beszédkor az ajkak mozgását irányító izom helyezkedik el. Vagyis a „Kenyapithecus” még nem tudott beszélni, de már kifejlődőben voltak az előfeltételek a beszélőképesség későbbi elsajátításához. Az eddigi ismeretek alapján azt hitték, hogy az első szerszámkészítő ősember a kétmillió évvel ezelőtt élt „Homo habilis” volt. Maradványaira ugyanaz a professzor — Leaky dr. — bukkant a tanzániai Olduyai-szakadékban, aki későbbi kenyai ásatásai során a „Kenyapithecus” nyomait megtalálta. A LEGNAGYOBB A VILÁGON Légpárnás hajó a La Manche-csatornán ~ ........................................'
