Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-24 / 198. szám
1968. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT m ícrei &úrlgp Nem önreklám1 Valaki, akinek elmondtam töprengésem lényegét, r: aki — betöltött tisztségénél fogva — illetékes lenne abban, hogy segítsen a gondon, szavaimra azzal felelt vissza: önreklámot akar csinálni? Mármint a sajtónak. Pontosabban az újságolvasásnak. Mi töprengésem lényege? Az, hogy napról napra találkozom olyan emberekkel, akik nem olvasnak újságot. Ez még nem rendkívüli. Az egy főre jutó ,.sajtó-fogyasztás” európai listáján igencsak a hátsó fertályon helyezkedünk el, minden eredmény ellenére. Ami azonban meghökkentő: igen sokan közülük vezető emberek, gazdasági, politikai tisztségeket töltenek be, sőt, nem rikán, mindkettőt. Mégis, amikor arról kerül szó, hogy egyik vagy másik napilapban megjelent egy érdekes cikk, fejüket ingatva közük: nem olvasták. És nem olvasták a Társadalmi Szemle... a Közgazdasági Szemle ... nem sorollom. Az üveges szekrényben azonban ott sorakoznak a folyóiratok. Olvasatlanul. Tovább: a gyárigazgató nem olvassa a Fígyclő-t, a községi tanácselnök azt panaszolja, hogy lapunk nem foglalkozik a településsel, s csodálkozva, hallja, hogy rövid két hónap alatt három ízben is foglalkoztunk — írtunk! — a község gondjaival, a párttitkár a Párt élet egyetlen ez évi számát sem lapozta föl... Igaz, sokan vannak, akik természetesnek, igényüknek érzik a sajtó ismeretét, az őket érdeklő cikkek elolvasását. És sokan vannak, akik az újságolvasást, de még a munkájukat közvetlenül érintő cikkek megismerését is fölös- 1 égésnek tartják, vagy legföljebb azzal intézik el, hogy ,mines ilyesmire időm”. Magam beszéltem olyan emberrel, aki kilencedik esztendeje dolgozik jól fizetett vezetőként a megyében, s csak harmadszorra értette meg lapunk nevét, s még hozzá is tette: „jé. hát ilyen újság is van?” Arról a gyári, igazgatási főosztályvezetőről már nem is szólva, aki — új mechanizmus címén — a takarékosságra hivatkozva lemondta mindenféle sajtótermék előfizetését — a műszaki szaklapokét is! —, mondván, ilyesmire nincs pénz. Az évi előfizetési díj nem volt több, mint egyetlen bankett költsége, melyet külföldi partnerek ittléte ürügyén általában tizenöt-húsz vállalati ember eszik végig... Mégis önreklámot csinálnék magunknak, más laptestvérünknek? Őszintén írom: eszem ágában sincsen. Am őszintén írom azt is: lehetetlen jól vezetni úgy. hogy valaki él egy járásban, városban, megyében, de semmit nem tud róla; lehetetlen úgy irányítani, hogy az informáltság alapfoka sincs meg; képtelenség politikai tisztséget jól ellátni úgy, hogy a napilapokat, a politikai folyóiratokat ne ismerje, olvassa valaki. Meggyőződésem, hogy ha nagyon lassan is, de ki kell kopnia azoknak az embereknek a különböző székekből, akik úgy hiszik, „elirányítgatnak” és „lerien- deznek” ők mindent a saját fejük után. Meggyőződésem, hogy a szellemi igénytelenség ellensúlyozása a rutinnal — vagy éppen a semmitmondó nagyhangú- sággal — sem mint stílus, sem mint módszer, már nem sokáig állhatja meg a helyét. És ez így helyes, így természetes. M. O. Módosítsák a zárórákat! Három napos vikend?! Minden panaszost meghallgatnak Az SZMT elnökségi üléséről A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának tegnapi elnökségi ülésén a legnagyobb érdeklődést az első napirendi pont: A munkaidő-csökkentés társadalmi, gazdasági, politikai hatásáról és a további feladatokról szóló jelentés váltotta ki. A jelentés helyett ezúttal arról a vitáról szeretnénk képet adni, amely megérdemli a közvélemény figyelmét. Elsők között említhetjük az MGM diósdi csapágygyára képviselőjének hozzászólását, amelyben elmondotta, hogy a kiesett munkaidő pótlására tett műszáki intézkedések között bevezették az úgynevezett „melegváltást” — amikor is a dolgozók a gépnél váltják egymást —, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat. Sőt az is megtörtént — s erre, valljuk meg, nemigen volt még példa —, hogy magufc a dolgozók kérték: egyes munkaműveleteknél módosítsák a laza normákat. Ezzel kívántak hozzájárulni a munkaidő-csökkentés feltételeinek megteremtéséhez. Az SZMT elnökségének egyik tagja szóvá tette: a szabad szombatok bevezetése óta számos vidéki helységben szombatról péntek estére tolódott át a dolgozók szórakozási-művelődési igénye. Éppen ezért a helyi adottságoktól függően és az igényeknek megfelelően kellene módosítani a vendéiglátóipari és szórakozóhelyek, művelődési intézmények, klubok, könyvtárak stb. nyitvatartási idejét, illetve programját. Többen is javasolták, hogy a munkaidőMíg fent járnak a csillagok „Kék fény" — Gyermek a szakadékban — Tűzriadó Vérző arcú embert hoznak a dunakeszi rendőrőrsre. — Mozgalmas nap lesz — sóhajt az egyik rendőr. A sérült képtelen a beszédre. A rendőrök rekonstruálják a történteket. A férfi nem akart fizetni, a pincér viszont számolni akart. Nerh tudtak megegyezni. A pincér volt az erősebb, legurította a lépcsőn. Hárman ülik körül az asztalt. A lámpa fénykorén kívül csak elmosódott profiljuk látszik. Az éjszaka szomorú szolgálatát teljesítő mentakocsi sofőrje, a kivonulós ápoló és az ügyeletes orvos. Csendesen beszélgetnek, cigarettáznak. Alig hallhatóan., de idegen fül számára bántóan magas hangon zúg a rádió adó-vevő. Megvetik az ágyakat; a sokféle eshetőségbe a nyugodt éjszakát is beszámítják. Éjjel 12 óra. Ahogy a kocsi kifelé robog a városból, úgy szűnnek a fények, annál többször kell felgyújtani a reflektort. A sebességváltó mellett az adó-vevőn apró piros lámpa ég. A Pest megyei Tűzrendészet! Parancsnokság kocsijában ülök. Éjjeli ellenőrzésre indulunk Vincze István őrnaggyal. A dunakeszi rendőrőrs parancsnoka, Hegyi Sándor, mondja: — Időnként nagy közbiztonsági akciót indítunk. Most például 12 rendőr és ugyanennyi önkéntes állt szolgálatba. Egyik célunk az lett volna, hogy elfogjunk egy veszélyes betörőt. Ezt azonban két nappal előbb teljesítették — másutt. De azért nekünk is maradt még munkánk. Valószínűtlen gyorsasággal robog a mentőkocei. Visegrád. Szakadék. — A kövek közé esett — mondja az a férfi, aki hazafelé tartva meghallotta a nyöszörgést és lemászott a gyerekért. — Köszönjük a hívást. A tíz év körüli fiú már a hordágyon fekszik. Villámgyorsan kell bekötözni, nemcsak a vérzés miatt... Orra helyén hatalmas seb, eszméletlen. Fél egy van. Egykor már a sebészeten lesz, de addig! A fiatal mentős összeszorítja a fogát. Vácott kihaltak az utcák. A tűzoltólaktanya ablakából szűrődő fények oldják a kinti sötétséget. Az ügyeletes fogad, jelentést tesz: Tűzeset eddig nem történt. — Próbariasztás! — hangzik az utasítás. Fedfoer- ren a riasztókészülék. Az őrnagy az óráját nézi. A garázsban gyors léptek: póznán csúsznak le fentről a tűzoltók, pillanatok alatt felkapják ruhájukat. Már a fecskendő is a helyén van. Felbúg a .motor, a kocsi utolsó kereke is elhagyja a kapuvonalat. Eredmény: 90 másodperc! Kuti Péter hadnagynak a szolgálati csoport parancsnokának arcán elégedettség. Sorakozó: a próba jól sikerült. önkéntes rendőr esti szolgálatban. Már régen lejárt a hivatalos idő, de kocsijára még szükség lenne. A törzsőrmester hozzáfor- diíl: Ugye nem haragszol, ha teszünk még egy fordulót? — Én nem, de hogy otthon örülnek-e? ... Különben már úgyis mindegy, hogy egy vagy két óra késésért kapok ki — és beül a volán mellé. Hangos berregés, mintha az egész várost riasztaná. — Halló, mentők?! A Fellegvárhoz vezető szerpentin! Kisfiú, súlyos sérülés!... Biciklivel, lámpa nélkül. Az arc. Egy pillantás az ügyeletrendre, melyik pesti kórházban hány ágyat tartanak fenn. Már az utcán vannak. Ajtócsa- pódás. A telefontól indulásig két perc. Napközben egy. Előírás, de nemcsak az. Belső törvény. Gödöllő. Fél egy. Ez a tűzoltólaktanya elmaradottabb a vácinál. Természetesen itt is megtalálható az adó-vevő és a telefon. — Riadóztatni az egységeket! Futó lábak. Gurul a fecskendő. Csapódnak a kocsiajtók. összeszokottság — csak én állok egy kicsit útban. Elindul az autó. 55 másodperc. Berták György csoportja dicséretet kap, pedig az első álomból nehéz talpra ugrani. Kié a bűnöző lefogásának dicsősége? Nem lehet másé, mint aki elővezeti a körözöttet. Ügy illene hát, hogy Dunakeszié legyen az elismerés. A betörőt idevalósi ember fedezte fel — Újpesten. De nem szaladhatott a falubeli őrshöz, csak a legközelebbi rendőrhöz. Így nem Dunakeszi, hanem Újpest győzött. A riasztás után, ha fáradtak is az arcok, a kifejezés örömet sugároz. Remeg egy kicsit a kéz, ködös még a szem, de mikor Vincze őrnagy dicsérő szavai elhangzanak, már feloldódik a hangulat. Megköny- nyebbülten cigarettára gyújtanák. Tavaly az országos versenyen Pest megye jól szerepelt: a két kategóriában a váciak harmadik, a százha- lombattaiak második helyezést értek el. Gondosak, biztosak, bátrak. Kétszer is elnyomják a cigarettacsikket... — tűzoltók. Rendőrkapitányság, Vác. — Őrnagy elvtárs jelentem, két személy be akart törni egy raktárba. Az egyiket elővezettük, a másik, a másik ... meglógott. Fél kettő. Lehet, hogy most alszanak — esetleg felberreg a riasztócsengő, kiugranak a meleg ágyból s két percen belül robognak a balesethez, ' a betöréshez vagy a magasra csapó lángok közelébe. B. Tamás Ervin, Mészáros Sándor, Varga Vera csökkentésben érintett üzemek, vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetői fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók szervezett hét végi pihenésének, kulturált szórakozásának és — nem utolsósorban! — továbbtanulásának biztosítására. A saját üdülővel, sportteleppel, csónakházzal rendelkező vállalatok az eddiginél nagyobb arányban tegyék lehetővé dolgozóiknak, hogy itt tölthessék a kétnapos víkendet. Dicséretes a megyei tanács kezdeményezése, amely arra irányul, 'hogy mielőbb kielégítse a szabad szombatos munkarendben dolgozók — várhatóan növekvő — telekigényét, s erre a célra parcelláztassa a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földterületeket. Természetesen negatív tapasztalatok is szóba jöttek. Mindenekelőtt a kisközségek s a nagyobb helységek peremkerületeinek ellátása, illetve a boltok esti nyitva tartása. Több munkahelyen tapasztalható az a káros gyakorlat, hogy a szabad szombat előtti pénteken rövidített munkaidőt vezettek be úgy, hogy megnyújtották a hét többi munkanapját. Ezt nemcsak az azóta megjelent rendelet tiltja, de íratlan erkölcsi szabály is; megengedhetetlen, hogy amíg a többség szombaton is dolgozik — sőt: sokan vasárnap is —, addig a kisebbség két és fél, helyenként háromnapos víkendet élvezzen. Vita után az elnökség tagjai tájékoztatást kaptak a munkáslevelek és a dolgozók panaszos ügyei intézéséről. A SZOT elnökségének ide vonatkozó,. 1959. IX. 19-i. határozatának életbelépése, pontosabban 1966. január 1 óta, az idei első félév végéig — közvetlenül vagy más szervektől átirányítva — összesen 277 levél érkezett az SZMT-hez. Közülük 79 bérügyi, 45 felmondással kapcsolatos panaszt tartalmazott; sokan kértek orvoslást vagy tanácsot nyugdíj-, szabadság-, baleset-, túlóra-, fegyelmi, munkavédelmi és egyéb problémáikra is. Az SZMT munkatársai minden panaszost meghallgattak. A vizsgálatok gyakran több napot, olykor heteket vettek igénybe. Megállapítható, hogy a panaszok nagy része joMORFOND1ROZOK : gos volt, s ezek minden esetben a dolgozók javára rendeződtek. A panaszokkal kapcsolatos vizsgálatokat a hivatali, vállalati vezetők többsége támogatta, s megtette a szükséges intézkedéseket. 'Voltak azonban, akik nemcsak közönyt, hanem ellenállást tanúsítottak a panaszokkal szemben. Ez történt a gödöllői járás egyik ipari üzemében is, ahol megszüntették a szombat éjjeli műszakot, s emiatt a dolgozók keresete havonta 200—300 forinttal csökkent. Amikor az SZMT eljárt az ügyben agyár gazdasági vezetőjénél, az szóban elfogadta a bírálatot, de a gyakorlatban semmit sem tett. Ilyen és ehhez hasonló esetekben az SZMT a sajtó segítségét vette igénybe. A tájékoztatás után az el- j nökség határozatokat hozott a panaszok még gyorsabb orvos- j lásának elősegítésére. ny. é. k BARÁTSÁG KÜOUJVEHM ÍVELI kapacitását A Barátság Kőolajvezeték igazgatóságának közlése szerint Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia az idén mintegy 25 százalékkal több olajat kap a Barátság Kőolajvezeték révén, mint az elmúlt esztendőben. Német úttörők Nfígykátán Egy hónapot töltött az NDK- ban a nagykátai 2. sz. általános iskola úttörőcsapatának húsz tagja. Az emlékezetes tengerparti nyaralásért cserébe, most ők fogadták a vendéglátó úttörőket. A német pajtások egy hetet a Balatonnál, egyet a Mátrában és a többi időt Nagykátán töltötték. Ecseri lakodalmas - Gödöllőn A külföldi turnéin világszerte nagy sikert aratott Állami Népi Együttes ma Gödöllőre látogat. A Munkácsy Mihály úti általános iskola szabadtéri színpadán este 19 órai kezdettel bemutatja egyik legnépszerűbb műsorát, az Ecseri lakodalmast. HÁZÉPÍTŐ KOMBINÁT Szeptember elsején kezdik az üzemi próbákat a 360 millió forintos költséggel létesülő Miskolci Házépítő Kombinátban. Üzembehelyezése után, évente 4200 családi otthonhoz szükséges elemet állít elő a borsodi iparvidék építkezései számára. Az egyenjogúság Cegléden is van már éjszakai bár. Az egykori szolid Délibáb eszpresszó sarkaiban felállítottak néhány hangulatlámpát és eme beruházással elérték, hogy az esti órákban lokálként üzemelhet a kissé kopott nappali cukrászda. Születését persze nagy viharok előzték meg. Voltak akik azt mondták, hogy a bár rothadó, dekadens szellemet terjeszt. Ezek nyilván úgy vélték, hogy a ceglédi „non stop” lokálban a gyárosok, és a földesúri arisztokrácia tagjai dőzsölnek majd. Mások szerint f éleslegesnek minősült az üzerji, mivel a ceglédiek éjjel úgyis alusznak. Megint mások úgy vélték, hogy ezzel is növekszik az alkoholizmus, bűnözés és ne adj’ isten a prostitúció. Természetesen voltak olyanok is, akik a növekvő idegenforgalomra hivatkozva kijelentették, Cegléd városi rangja megköveteli, hogy bárja legyen. Akadtak, akik úgy érveltek: nem lehet a ceglédi dolgozók ezreit arra kényszeríteni, hogy a kecskeméti Aranyhomokba, vagy a budapesti Moulin Rouge-ba kelljen utazniok éjszakai mulatási igényük maximális kielégítése végett. A vitából a bár-pártiak kerültek ki győztesen és — mint ez köztudott — üzemel a ceglédi non stop lokál. Van benne három zenész, Napóleonkonyak, megfelelő mennyiségű homály, tehát olyan, mint egy igazi. Húsz forint kötelező fogyasztást is le kell szurkolni a bejáratnál, ahol — mint ez a más városokban levő idősebb testvéreiknél is szokásos — zord portás ücsörög. Hivatala, hogy ittas embert, nem megfelelően öltözött személyt, valamint egyedül, kettesben, hármasban, vagy csapatostól érkező, férfikísérőt felmutatni nem tudó hölgyeket a bár élvezetéből ki- rekesszen. Ez utóbbi tilalom elleni tiltakozás nem új. Sokan — és joggal — az egyenjogúság megsértését látják benne. Mert ugyebár az egyedülálló férfi bárhová bemehet. Az egyedülálló nő eleve gyanús. Ö nyilván ismerkedni szeretne, uram bocsá’ még abban is reménykedik, hogy valaki felkéri táncolni és ki tudja mimindent nem forgat a fejében, mely bűnös gondolatoktól a férfiúi fejek eleve mentesek. A minap egyedülálló hölgy óhajtott bemenni a bárba. A portás természetesen ellenállt, még akkor is, amikor az illető hölgyről kiderült, hogy ügyész. Másnap a vállalat illetékesei rendkívül sajnálták a dolgot ég figyelmeztették a derék cerberust, hogy a jövőben az egyedül érkező hölgyet, amennyiben ügyész, nyugodtan engedje be. Érdekelne, hogy mi van akkor, ha az egyedülálló hölgy, mondjuk orvosnő, vagy atomfizikus? Azt mondják a vállalatnál, hogy a portás sajnos nem tud differenciálni. Ebben lehet valami. Ezért javaslom, hogy a ceglédi bár ajtajába egy káderest kell állítani. Egy olyan férfiút, aki alkalmas arra, hogy a kíséretnélküli hölgyről megállapítsa, hogy művelt, értelmes és eléggé erkölcsös-e ahhoz, hogy egyedül bemehessen a lokálba. Az sem lenne rossz megoldás, ha a vállalat hajtási engedélyeket adna ki, melynek tulajdonosa — természetesen alapos káderezés után — jogosult lenne arra, hogy nő létére is egyedül hajthasson be a bárba. Addig is, amíg ez megoldódik, azt ajánlom minden egyedülálló hölgynek, hogy még az utcán szerezzen magának egy megfelelő férfikísérőt, akinek oltalma alatt részese lehet a bár által nyújtott örömöknek. Ősz Ferenc
