Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

1968. JULIUS 7., VASÁRNAP res T HfCKI Adrian 3 Jubileum 40 évvel ezelőtt, Szigetmo­nostoron fedezték fel az egy­kori Természetbarátok Tu­rista Egyesületének tagjai azt a kis Duna-parti akácerdőt, amelynek neve később a ma­gyar munkásmozgalom törté­netébe is bekerült. A telep sok munkásmozgalmi harcosnak volt illegális találkozóhelye. A négy évtizedes jubileum alkalmából a Magyar Termé­szetbarát Szövetség és az Er­dei Telep mai gazdája, a Vö­rös Meteor Sportklub, jövő héten szombaton és vasárnap ünnepségeket rendez. Ennek keretében, a találkozó máso­dik napján megkoszorúzzák a munkásmozgalmi emlékművet, s az ünnepi beszédet a telep egykori lakója, Tausz János, az MSZMP KB tagja, Pest me­gye országgyűlési képviselője tartja majd. HÉTFŐN ÜYLREMÉNYBETÉTKÖNYV­SORSOLÁS Az Országos Takarékpénz­tár hétfő délután Derecskén rendezi a nyereménybetét­könyvek 1968. második ne­gyedévi sorsolását. A húzáson az 1968. június 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényes be­tétkönyvek vesznek részt. Minden ezer betétkönyv közül huszonöt nyer KAKUCSI BARACKOS Kakucson, a Lenin Tsz-nek 150 holdon van vegyes gyü­mölcsöse. Az új ültetvények közül különösen a kajsziba­rackos fejlődik szépen. A 150 hold egyharmada fordul eb­ben az évben termőre. A vezetőség elhatározta, hogy a gyümölcsössel szom­szédos 25 holdat szintén párt­fogásába veszi. Gyenge, ve­szendő szőlő sínylődik ott. Ezt kivágják és ugyancsak barac­kost telepítenek a helyébe. Kertészeti szakemberük van, a nagy állatállomány pedig a szerves trágyá^ szolgáltatja, így minden feltétel adott a sikerhez. Elgondolásuk szerint az eliső és a másodosztályú termést exportra és a hazai piacra szállítják, míg a gyen­gébb minőségűből szeszt főz­nek. Heti kommentár Egyszerű dolgaink A ncpi bölcsesség szerint az ember, ha tudná, hogy elesik, leülne. A bölcsességben nincs hiba, annál in­kább az emberekben. Mert van, amikor bizony sejti az elesést, mégsem ül le. Például... például mindenki, még a gyermek is tudja, hogy a vasút mellett beérett gabona kívánkozik elsőként kasza, jobban mondva, kombájn alá. Mégsem ott kezdik vágni, hanem a távo­labbi táblákon; rövid idő alatt kétszáz hold lábon álló gabona égett le Pest megyében, s ha csak holdanként tíz mázsát számolunk, márpedig ez a legszerényebb számítás, akkor is kétezer mázsa szem ment veszen­dőbe, a szalmáról már nem is szólva. Azután: a tik­kasztó nyárban minden könnyen lángra lobban, hát még az amúgy is, máskor is könnyen gyulladó avar! Mégis, a héten Nagykovácsi népe viaskodott a tűzzel; nyolc hold cserje volt a fizetség azért, mert valaki tudta ugyan, hogy elesik, mégsem ült le. Seregével vannak olyan egyszerű dolgaink, melyek­re legyint mindenki: hagyják már, tudjuk, ismerjük, s azután mégis, sok és keserves a fizetség a túlzott magabiztosságért, azért a fölfogásért, hogy mások meg­járhatják, de mi ugyan nem. Amikor azután megjár­ják, késő a bánat, a panasz, a kétségbeesés. Mert min­den szem gabona érték, s most, e nehéz időjárású esz­tendőben még inkább az. Mégis, szedi vámját a tűz, s ha volt is biztosítás, vajon pótlás-e a szó valódi ér­telmében a pénz a zsarátnokká lett gabonáért? Még tovább: vigasz-e a bírság, melyet a mulasztókra rónak? Egyáltalán: mulaszthat-e felelős ember olyasmit, ami annyira természetes, mint az, hogy az állatnak inni kell adni, s vetni kell ahhoz, hogy aratnivaló legyen? Az egyszerű dolgokra éppen egyszerűségük, világossá­guk miatt jut a kelleténél kevesebb figyelem. A tava­szi napokkal együtt kezdődött a munka: a géppark tüzetes átvizsgálása, készek-e, rendben levők-e az ara­tásra? Azután sorra döglöttek be már a táblákon... Hát hogyan szabad, hogyan lehet így kiengedni gépe­ket? Egyszerű, mint az egyszeregy. Megfelelő munká­hoz megfelelő eszközök és körülmények kellenek. Egy­szerű, mint az egyszeregy. A tűz ellen, elsősorban a mozdonyszikra ellen védekezni kell, s lehet is, sokféle­képpen. Csakhát sok a nagyvonalú ember, aki a kö­zös zsebére nagyvonalúskodik, bátorkodik, e.ősködik, hogy csalánba nem üt a ménkű... Ha mégis beleüt, legkevésbé az ő zsebük érzi, holott ha az övéké, s csakis az övéké érezné, egyhamar másként véleked­nének! Végső soron ide, az egyéni felelősséghez kívántunk eljutni egyszerű dolgaink említésével. Az egyéni fele­lősséghez, melyet leginkább mint valami nagy s rend­kívüli dolgot szokás említeni, holott először a legegy­szerűbbekért viselt felelősséget kell elkívánni és szá- monkérni. Mert igaz, hogy egy-egy vezetőnek sok min­denért kell tartania a hátát, de elsősorban azért, hogy a legalapvetőbb dolgok, teendők rendben legyenek. Mert például hiába készít sokat ígérő távlati terveket a közös gazdaság, ha közben leég a gabonája, ebek harmincadjára jut az állatállomány, s így tovább. Le­gyünk szerényebbek: tanuljuk meg először egyszerű dolgainkat becsülettel, rendesen tenni, s csak azután nyújtózzunk a nagyobbak után. Mert nemcsak a meg­levő termés ég el, nemcsak erdő gyullad ki, nemcsak rossz gép rostokol a földeken, hanem mindennapjaink­ban ezer és ezer olyan egyszerű dolog akad, amire jobban oda kell figyelni, vagy talán — figyeltetni! Krónikás Negyven fokos hőségben... Ä termés egyharmada learatva Napok óta tart már a trópu­si forróság — a hét végére szinte tüzes katlanná változott a Kárpát-medence. Különösen a földeken állítja nagy nehéz­ségek elé a mezőgazdaság munkásait a perzselő hőség. Árnyékban is 35 fok fölé kú­szik a,hőmérő higanyszála, a tarlókon — a tűző napon — még ennél is elviselhetetlenebb a meleg. Ennek ellenére a föl­dekről beérkezett jelentések szerint s a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán is elmondották: változatlan lendülettel dolgoznak az aratók. Hat nap alatt körülbelül 30 ezer holdról takarították be a termelőszövetkezetek a gabo­nát. Ugyancsak gyors tempó­ban aratnak az állami gazda­ságok brigádjai. Az őszi árpa betakarításával mindenütt — tehát az északi fekvésű szobi járásban is végeztek. Bár a termésmennyiségről még hiányzik a végleges összesítés, annyi már bizonyos, hogy az aratás előtti utolsó becslésnek megfelelően meglesz a 11 és fél mázsa holdankénti hozam. Nagy szó ez az idei rendkívüli szárazság idején. Üjfent bizo­nyítja, mit jelent a gondos ta­laj-előkészítés, a vetés szak­szerű ápolása. Mindenesetre egy-egy járáson belül, gazda­ságonként is eltérőek a ter­mésátlagok. Nyolc mázsától egészen huszonnégy mázsáig igen változatos a skála. Ceg- lédbercelen az Egyetértés Ter­melőszövetkezetben például 282 holdról 23,71 mázsa őszi árpát arattak. Sajnos — mint Kusza Béla Visszatalálni... I---------------:--------------r Isko­I Büntetőintézet. | iái-------------------------------- évzá­ró. Elítéltek. Diákok. Bűncse­lekmény. Vizsgadrukk. Bizo­nyítványosztás. Letöltetlen büntetés. Megdöbbentő, torokszorító ellentétek. S hozzá a furcsa érzés, mikor az ember egyfaj­ta börtönbe lép. Tököl, fiatalkorúak bünte­tésvégrehajtó intézete. Örök engednek be a vaskapus kerí­tésen, a figyelő őrtoronytól nem messze. Szülők kémek bebocsátást, akik mára meg­hívót kaptak. Ezen a szomba­ton évzárót tartottak általá­nos és gimnáziumi diákoknak. Itt az intézetben. Fiúk és lá­nyok külön oszlopokban. A község iskolaigazgatója beszél. ... „Szeretném, ha felébred­ne bennetek a vágy: többet megismerni...” ... „Visszata­lálni az életbe a többiek közé.. A gimnáziumi igazgató az élet mélyebb értelmét fejtege­ti s a célokról szól. Nemes, emberi célokról.--------------------- csöndben I A SZÜlők | ülnek. Lát­------------------- ni köztük fáradt arcokat, majd mind­egyiken a szégyenkezés aláza­tát. De egy-kettőtől eltekintve mind tiszta arc, becsületes lelket tükröz. S a gyerekeik, akik most itt állnak elítélt­ként, de egyúttal ünnepelve azt, hogy lezárhattak egy álta­lános iskolai osztályt, vagy előbbre jutottak egy gimná­ziumi klasszissal ? Sokfélék. Elnagyolt vonású, primitív arctól az értelmes, megnyerőig mindent találni. S a szemek, tekintetek ugyanezt jelzik; tompafényűek és közömbösek, vagy csillogóak s egyszer új­ra tisztán élni, tekinteni aka­rók. Énekelnek, kis kórust vezet a számtantanámő. Verset hallunk, aztán irodalmi jegy­zetet, hangszórózenére torna­gyakorlatot kezdenek, egyszó­val bemutatják, mi mindent tehet s érhet el itt az ember. A műhelyekről már nem is szólunk, ahol a kézügyességgel megáldottak faragványai, réz­domborításai elismerésre késztetnek. Ezt látják a szü­lők is, ismerkedve azzal a hellyel, ahol hónapokat, vagy tán hosszabb időt tölt a fiú, vagy a leány, aki most na­gyon messze szakadt a csa­ládtól. sza fog kerülni, meg fogja ta­lálni helyét az életben. Bí­zunk benne...” A parancsnok még azt mondja az újságírónak, ne­hogy rózsaszínben lássa itt a világot.* * 1 A kert, a virág, az emberi bánásmód, a sokféle lehetőség mégsem változtat azon a tényen, hogy itt fogda is van, rács az ablakon, hogy itt rabok az emberek. Meg­menteni őket — ha lehet, jó­szándékkal, szép szóval, ha nem megy, a szigorú büntetés eszközével — igyekszik itt sok őr, nevelőtiszt. i-----------------------------i Kar" I A parancsnok, | dós------------------------------ alez­redes minden szülőnél megáll egy percre. Félmondatokat hallani a csöndes szavak­ból ... „Tessék mondani, mi­kor szabadul...” ... „Megkö­szönöm, hogy szabadságot ad­tak a lányunknak..„Én is most érettségiztem, ilyen öreg fejjel...” Aki utoljára szólt, őszhajú parasztember, tiszta, becsüle­tes arc. Jött a fia évzárójára, miközben kínkeservesen verej­tékezett a maga osztályza­taiért, mert közben a gye­rek... hát,igen, ide került. A megnyugtató szavak nem ha­zugok, nem kenetteljesek... „Az értelemre szeretnénk hat­ni, egyedül ez ér valamit. Nem mindig sikerül...” ... „.Visz­A matematikatanámő már nem vezényel, ül a pádon, megpihen egy kicsit. Hallga­tom, mit mond arról a sok­szor irgalmatlanul nehéz munkáról, amely itt egy pe­dagógusra vár. — Tanitok gyerekeket a fa­luban, s tanítok az emberi kö­zösségben elégtelenre vizsgá­zott fiatalokat is. Milyen öröm, ha megcsillan szemük­ben az érdeklődés, ha felfe­dezzük a buzgóságot. Máskor meg mint Drégely vára: épí­tünk, építünk és sokszor úgy érezzük, egy nap alatt össze­dől minden. De lehet-e, sza­bad-e belefáradni? pf—r—'—náüas: há_ | Tanulmányi | rom egesz.------------------------ A holnap o sztályzatai ismeretlenek. Eles hang harsan, vigyázz, indulj, s csattogva elvonul­nak. Elköszönnek a vendégek. Nyikordul, becsapódik a vas­kapu, s ráfordítják a zárat. — tóth — | osztályvezető külön hangsú­lyozta — gyorsan halad a bú­za aratása, noha nem hara­gudnának meg érte a gazda­emberek, ha az eső, átmeneti­leg, félbeszakítaná a betaka­rítást. Mindenfelé meggyorsult a kenyérgabona érése, a hét közepén a szobi járás legésza­kibb fekvésű községeiben — Bernecebarátin is — vágták a búzát. Korábban — többször is beszámoltunk róla — elég sok hiba mutatkozott a gépek­nél. örvendetes, hogy a terme­lőszövetkezeti kombájnok úgy­szólván fennakadás nélkül, tel­jes kapacitással dolgoznak. Igyekeznek a közös gazdaságok kihasználni az arató-cséplő gépeket, sok helyütt hajnaltól késő estig meg sem állnak a gépek. A tárnoki Lenin Tsz- ben még éjféltájban is arat­nak. Nem lehet ilyen egyértel­műen nyilatkozni a gépjavító állomások kombájnjairól. Az utóbbi na­pokban is több gazdaságban támadt fennakadás, kisebb-na- gyobb zavar a gépek hibája miatt. Vecsésen, Üllőn, de kü­lönösen a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetben lassult az aratás. Előfordult, hogy a termelőszövetkezetek vezetői azonnal jelentették az üzem­zavart a gépjavítóknak, de csak 4 nap múlva kereste fel a meghibásodott gépet a javí­tószolgálat. Mint az osztály- vezető ismételten leszögezte: megengedhetetlen az efféle mulasztás, nem állhatnak a gépek kihasználatlanul napo­kig a tarlón. A nagykőrösi Dó­zsa Tsz-ben az egy kombájnra jutó teljesítmény — legalábbis az utóbbi időszakban — nem érte el a négy holdat. Megyeszerte újabb ösztön­zést ad a kenyérgabona vesz­teség nélküli betakarításához a kombájnosok között kibon­takozott vetélkedő. Ceglédről, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetből kaptuk a hírt, hogy a gazdaság öt kombáj- nosa, élén Jansik Pállal, mind túlszárnyalta már az 50 vago- nos teljesítményt. Csütörtökre be is fejezik az aratást, utána a környező termelőszövetkeze­teknek segítenek. Hercegha­lomról, a kísérleti gazdaságból tegnap délután kaptuk a táv­iratot, hogy szombat délig 259 vagon gabonát takarítottak be. Ocsai Mihály, Szabó Elemérés Ocsai István kombájnosok gé­penként eddig 35 vagon telje­sítményt értek el. Többször hírt adtunk olva­sóinknak az utóbbi napokban is a megszaporodott gabonatü- zekről. Legutóbb az érdi Búza­kalász Termelőszövetkezet bir­tokán támadt tűz, 20 hold búza esett áldozatul. A rendkívüli forróság miatt az eddiginél is nagyobb körültekintésre, a tűz­rendészet! előírások megtartá­sára van szükség. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, meny­nyire fontos minden szem ke­nyérgabona fedél alá juttatása. Ugyancsak o legfontosabb tennivalók közé tartozik most az aratást követő talajmunkák gyors elvégzése. Nem tudni még, hogyan alakul az időjá­rás, de a mostani forróság is indokolja a szakszerű és gyors talaj munkát. Ott cselekszenek helyesen, ahol a kockázatot is vállalva, minél nagyobb terü­leten vetnek másodnövényt. A gabonafelvásárló telepe­ken eddig ezer vagon őszi ár­pát vettek át a termelőszövet­kezetektől cseretakarmány­ként. Búzából a tsz-ek 2600 vagönnyit, az állami gazdasá­gok pedig négyszáz vagonnal értékesítettek. Végezetül a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály veze­tői elmondották, hogy a hosz- szantartó szárazság nemcsak kertészeti, hanem a kapásnö­vények terméskilátásait is ve­szélyezteti. Fogytán az öntöző­víz, sokfelé kiapadóban van­nak a patakok, gyors nedves­ség-utánpótlásra, esőre lenne szükség. (súlyán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom