Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

rLsi MFC.YEi Kívin fi 1968. JÜLIUS 31.. SZERDA „forró nyár" Amerikában és Mexikókon Az indianai Garyban a ki­járási tilalom ellenére éjsza­ka ismét tűzharcra került sor a rendőrök és az orvlövészek között a város néger negyedé­ben. A városban már harma­dik napja folynak a zavargá­sok, és az ügyész közölte, hogy legalább 127 személyt állíta­nak bíróság elé gyújtogatás és a kijárási tilalom megsértésé­nek vádjával. A rendőrség 50 személyt letartóztatott. Clevelandben a rendőrfőnök közölte, hogy bár pillanatnyi­lag elültek a zavargások, a helyzet aggodalomra ad okot. Az esztendő legsúlyosabb diák—rendőr összecsapására került sor hétfő éjjel Mexico Cityben. Fiatalok ezrei tüntet­tek a rendőrség ellen. A diák- tüntetések — mint a hírügy­nökségek megjegyzik — pén­teken kezdődtek a kubai for­radalom 15. évfordulójának támogatására. Halott, a veBf belügyminiszter ? A londonban tartózkodó bo­líviai belügyminiszter meg­erősítette, hogy Guevara nap­lóját ő juttatta el Fidel Castro kubai miniszterel­nökhöz. Argüedas Bolíviában élő bátyja közvetítésével üzenetet intézett Barrientos elnökhöz, és kérte, hogy te­kintsék öt halottnak, jól ér­tesült körök úgy tudják, hogy a volt belügyminiszter a kö­zeljövőben nem kíván visz- szatérni hazájába. KÜLÖN BÍRÓSÁG Szíriában hétfőn háromtagú államvédelmi bíróságot állítot­tak fel, hogy kivizsgálja a kormányellenes összeesküvők és szabotálok ügyét. Új brit sziget az Antarktisz körzetében Az Antarktisz körzetében, Decepcion szigettől nem mesz- szé, vulkánikus kitörés ered­ményeként új sziget keletke­zett. Születését fényképezőgé­pével megörökítette a Sheck- leton brit kutatóhajó egyik szakembere. Az új sziget mint­egy 800 méter hosszú. Felfe­dezését csak akkor jelentet­ték be, amikor a hajó megér­kezett Southamptonba. Lon­donban közölték, hogy a szi­get ettől a pillanattól kezdve Nagy-Britanniához tartozik és elnevezésére javaslatokat kér­nek. CSEHSZLOVÁK—ROMÁÉI KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK A román—csehszlovák — miniszteri szintű — külke­reskedelmi bizottság a Prá­gában most véget ért ülés­szakán a két ország képvi­selői 1966—1970. évre szóló hosszú lejáratú kereskedel­mi szerződést kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá. Az új megállapodás több mint 10 százalékkal növeli az 1969—1970-es időszakra ere­detileg megállapított külke­reskedelem volumenét. (Az 1968. évre aláírt jegyzőkönyv már 12 százalékos növeke­dést irányzott elő 1967-hez viszonyítva.) Csehszlovákia jelenleg a második helyet foglalja el Romániának a szocialista or­szágokkal folytatott külke­reskedelmében. —,-----------------------------------------------------------------------­I nterjúért — száműzetés Rio de Janeiróban hivatalo­san bejelentették, hogy Janio Quadros volt brazíliai elnököt a bolíviai határ közelében le­vő Corumba városába szám­űzték. Az eljárást azzal indokolták, hogy Quadros megsértette azt az intézkedést, amely megtiltja a politikai nyilatkozatok köz­zétételét. Quadros az elmúlt héten interjút adott több bra­zil lapnak. Ebben felszólította Arthur da Costa e Silva elnök I kormányát, hogy vagy nyilvá- ! nyítsa magát leplezetlen dik- ! tatárának, vagy pedig az or- I szágban állítsa helyre a de­mokratikus jogokat. HATALMAS TŰZ ütött ki egy yorkshire-i szállodában. Az eddigi jelentések szerint a mentőknek húsz személyt si­került kimenteniük a lángok közül. CSAK RÖVIDEN... A TASZSZ szovjet hírügy­nökség közölte, hogy Robert Ford, Kanada moszkvai nagy­követe, kormánya nevében hétfőn délelőtt Moszkvában aláírta az atomsoroimipó-saer- ződést. A CHILÉBEN DÚLÓ száraz­ság súlyosan érintette az or­szág mezőgazdaságának nagy részét. A tragikus méretűvé fokozódó szárazság következ­tében eddig 400 ezer juh pusz­tult el. A JORDÁNIÁI KORMÁNY lezárta, a Husszein király-hi- dat, a Jordán folyón át vezető fő közlekedési vonalát, mi­után kétórás tank- és akna- csata folyt az izraeli csapa­tokkal. HARMINCEGY SZÉNBÁ­NYÁSZ rekedt tűz- és bánya- omiliás következtében az észak - japáni Hokkaido sziget egyik szénbányájában. A mentés az erős füst miatt még nem in­dulhatott meg. Egy izraeli száz arab A palesztínai ellenálló szer- . vezet emberei által Algírban Leszállásra kényszerűéit izrae­li repülőgép ügye mind komo­lyabb kérdéssé .válik. A pa- lesztínaiak a fogva tartott iz­raeli személyek mindegyikéért 100 arab kiadatását követelik Izraeltől. Eskol izraeli minisz­terelnök Halfában mondott beszédében azzal fenyegetőzik, hogy a repülőgép ügye ..elmé­lyítheti a közel-keleti konflik­tust.'1 'B'üsek i\ Stetoziieißt Közel száz helyről jelen­tettek tüzet Alaszkából. A tűz eloltásán mintegy 1100 tűzoltó dolgozik, akiket 70 repülőgép is segít munká­jukban. Az alaszkai kormány­zóhivatal egyik szóvivője ki­jelentette, ha az időjárás nem változik meg, „még az 1957- es tüzes évszaknál is tosz- szabbra számíthatunk’’. JELZESEK Á JÉGÉN 1968 nyarán nemzetközi jég- kutató expedíció indult Grön- lundra. Az expedíció legfőbb célja, hogy a Grönlandot fedő jégsüvegbe 7 évvel ezelőtt el­helyezett jelzések elmozdulá­sát megmérjék. így tanulmá­nyozhatják a tenger felé hú­zódó hatalmas jégtömeg dina­mikáját. Az expedíció mint­egy 50 tagú. Vezetője a fran­cia Robert Guillard, a francia sarkkutató expedíciók veze­tője. A kutatók franciák, né­metek, osztrákok, dánok és svédek. Mintegy 20 lánctal­pas járművön háromezer ki­lométert fognál? megtenni. A kínai-amerikai viszonyról Mint Gcorgijcv írja a moszkvai Krasznaja Zvez- dában, az amerikai—kínai viszony korántsem merül ki a sziikozódásokban és a hivatalos ellenségeskedé­sekben. Miközben az Egyesült Ál­lamok és a Kínai Népköz­társaság között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, az utóbbi 15 évben mintegy 300 titkos és 134 hivatalos érintkezésre került sor a két ország nagykövetei kö­zött Géniben, majd Varsó­ban. Peking állandóan azzal fenyegetőzik, hogy „izzé- porrá zúzza az amerikai imperializmust”. Ennek a fenyegetőzésnek az a célja, hogy félrevezesse a kínai és a nemzetközi közvéle­ményt. A cikk emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok kormánya néhány hónappal ezelőtt körlevélben utasí­totta külföldi képviseleteit, ahol csak lehetséges, támo­gassák a Mao-csoportot az SZKP és más kommunista pártok ellen indított fel­forgató tevékenységében. A direktíva szerint az Egye­sült Államok számára kí­vánatos, hogy a Mao-cso*- port uralmon maradjon, mert az fő erejét a Szov­jetunió ellen fordítja, s ez csökkenti az Egyesült Álla­mok elleni szovjet aktivi­tást. A cikkíró ezután adatok­kal bizonyítja, hogy az Egyesült Államok mennyi pénzt fordít a Mao-féle szovjetellenes propaganda felkarolására, támogatá­sára. A szerző még egy jel­lemző körülményre hívja fel a figyelmet: bizonyos ideje az amerikai lapokból eltűntek a Maót és más kí­nai vezetőket bíráló anya­gok. Az, amerikai sajtó hallgat a tömegkivégzé­sekről, a terrorról és a ved­res bolvillongásokról Kíná­ban. LUXEMBURG Egy szem katona A NATO legkisebb tagál­lama, Luxemburg nemrég megszüntette a kötelező ka­tonai szolgálatot, a NATO- val szemben fennálló katonai kötelezettségeinek azonban eleget tesz. A luxemburgi hadsereget ebben a szövetség­ben egy szem önkéntes ka­tona képviseli — egy katonai fogorvos. Kulturális forradalom az árvízvédelem rovására A „kulturális forradalom” 1 ellenségei súlyos károkat j okoztak a közép-kínai Honan ; tartomány árvízvédelmének és veszélyes helyzet alakult ki a Huangho (Sárga folyó) árterületén —, közli a tarto­mányi újság, a Honan Ribao. Az „oszíályellenség” képvise­lői egyes helyeken élvagdos­ták az elektromos távvezeté­keket és a telefonvonalakat, jogtalanul eltulajdonították az árvízvédelemhez szükséges anyagokat, sőt írja a lap — „megakadályozták a rendkí­vüli munkálatokra kiutalt pénzösszegek kifizetését”. A Honan Ribao nem vilá­gítja meg ezeknek a szabo­tázscselekményeknek a hátte­rét, de elárulja, hogy a helyi lakosság és a hadsereg alaku­latai között súrlódás támadt: az „oszíályellenség a megté­vesztett lakosság segítségével — írja — bekerítette a hadse­reg egységeit és megverte a Mao Ce-tung eszméit propa­gáló csoport tagjait”. • Ügy lebegik körül a sejtel­mes mondák az ókori olimpia keletkezését, mint a felhők és a tejfehér ködgomolyok a leg­magasabb görög hegy, az Olim­posz csúcsát. Zeusz, a görögök képzelet­beli föistene, legyőzte atyját, Kronoszt, és ezzel ő lett a vi­lág ura. (Nagyobb testi erejé­vel egy szabálytalan birkózó- mérkőzésen kerekedett felül.) így szól az olimpia keletkezé­sének egyik ismert mondája. Van viszont olyan görög sporttörténész is, aki szerint Héraklész, az ókor legendás történeteinek legerősebb hőse alapította a hagyományos ver­senyeket. Mindez természete­sen a szabadjára engedett kép­zelet szüleménye. Mégis, mi hozta Jetre a leg­első ókori versenyeket? A gö­rögök felismerték a testneve­lés jelentőségét, ezért intézmé­nyessé és rendszeressé tették. Azt vallották, nem elegendő, hogy a fiatalok éppen csak fel­nőjenek. hanem edzeni, erősí­teni kell őket. A testnevelés fejlődését megkönnyítette a kellemes mediterrán éghajlat, egész évben kint a szabadban tornászhattak, atletizálhattak, birkózhattak. Homály fedi az ókori olim­piai játékok kezdetét, mert semmiféle emlék vagy írásos bizonyíték nem maradt fent a kezdeti időkből. Annyi azon­ban bizonyos, hogy eleinte csak alkalomszerűen rendezték a versenyeket, s aztán hosszú évtizedig teljesen meg is „fe­ledkeztek” róluk. A játékok felúj ításia és rendszeressé vá­lása egy újabb mondához fűző­dik. Iphitosz király nehéz hely­zetbe került, a félszigeten test­vérharc tombolt, és pestis pusztított. Az uralkodó taná­csot kért a delphoi jósda pap­nőjétől. Pythiától: — Mitévő legyek, hogy meg­szabadítsam hazámat a szűnni nem akaró egyenetlenségtől, háborútól és dögvésztől? Pythia így válaszolt: — Azért küldöttek az iste­nek annyi bajt a görögökre, mert meg merték szüntetni az olimpiai játékokat. Ha folytat­nák, akkor megszűnnek a ba­jok, a belső háborúságok ... A béke zálogaként rendszeresen ünnepre kell összehívni a gö­rög városok ifjait. A király megfogadta a ta­nácsot, és tárgyalni kezdett a szomszédos városállam, Spárta uralkodójával. Megállapodtak abban, hogy .Olimpiát, a ver­senyek színhelyét, „szent li­get” -nek tekintik. Szerződésü­ket egy arany diszk os.zra vés­ték. E szerint az olimpiai já­tékok idejére minden harcot be kell szüntetni: legyen béke az egész félszigeten, ilyenkor senki sem háborúzhat. A szerződést megörökítő disz­koszt a versenyek színhelyén, Olimpiában helyezték el. Elisz állam királya törvény­be iktatta, hogy a küzdelme­ket négyesztendőnként kell megrendezni azért, hogy a részvevőknek legyen módjuk a felkészülésre. Az uralkodó ál­lapította meg az időpontot is, szerinte az olimpiai ünnepsé­gek legalkalmasabb időpontja a nyári napéjegyenlőség utáni első holdtölte, vagyis június második fele. Hírnökök futottak végig a félszigeten, városról városra jártak, minden államot meg­hívtak Olimpiábc.í Ök hirdet­ték meg az egy hónapig tartó békét, hogy minden részvevő még ellenséges földön is el­juthasson a küzdelem színhe­lyére, és háboríthatatlanul ha­za is térhessen. Eleinte mindössze egyetlen versenyszámban, a rövid távú stadionfutásban, a 192,27 mé­teres távon mérték össze gyor­saságukat a görög ifjak. Fele­désbe merült, éppen úgy, ahogy azután nyoma veszett az Olimpiában őrzött aranydisz­kosznak is — hogy ki nyert a kezdeti időkben. Csak az időszámításunk előtt 776 esz­tendővel kezdték feljegyezni a bajnokok nevét. Az első is­mert győztes Koroibosz volt. A sporttörténészeknek sikerült kideríteniük a gyors lábú gö­rög ifjú foglalkozását is: sza­kács. Az olimpiai ünnep fénye és a versenyek nagysága foko­zatosan növekedett. A tizenne­gyedik ókori olimpián már kétféle távon indultak a rész­vevők, azután helyet kapott az ökölvívás, majd a pankráció, a fegyveres futás és a kétfoga- tú kocsik küzdelme is. Az első időkben csak a szomszédos vá­rosokból, később pedig már távoli görög gyarmatokról, Szi­cíliából. Kis-Ázsiából és Észak-Afrikából is érkeztek részvevők és nézők. Napokig tízezrek ettek, it­tak, ünnepeltek az olimpiai li­get körüli sátortáborban, A versenyek gondolata minden görög nemzeti ügye lett, meg­mozgatta a költők, a művé­szek, az építészek képzeletét. (Folytatjuk) Sporttörtcnészek elképzelése szerint ilyen lehetett az ókori olimpia színhelye. Halálos rubinok Ceylon szigete paradicsom lenne, ha a malária időnként nem változtatná pokollá; 1935-ben például 50 ezer em­bert pusztított el. Amióta 1945-ben feltalálták a DDT féregirtó szert, nagy energiával és szép eredmény­nyel küzdöttek a malária el­len, s ennek folyamán jelen­tősen csökkent az áldozatok száma; ma már csak elvétve fordul elő haláleset. Annál nagyobb volt a meg­lepetés, amikor nemrégiben Ceylon középső részén eddig soha nem tapasztalt hevességű maláriajárvány tört ki. Az­óta ennek okát is kiderítet­ték: az emberi kapzsisággal függ össze. Egy asszony véletlenül nagy értékű rubint talált földjén. A kincs híre hamar elterjedt és valóságos kincskereső düh­nek lett elindítója. A világ összes tájáról emberek töme­ge özönlött a területre és en­gedély nélkül túrták a lelet helyén a földet, úgy, hogy rö­videsen óriási üregek kelet­keztek a föld mélyében. Ru­bint ugyan nem találtak töb­bet, de a moszkitók annál in­kább szállást vertek a friss lyukakban s rövid idő múlva egyre nagyobb körzetben tört ki a maláriajárvány. A cey­loni egészségügyi ' miniszter intézkedésére a katonaság tömte be a földbevájt ürege­ket: a járvány terjedése ezzel megszűnt, de addigra már száz és száz szerencsétlen em­ber halálát okozta. MIÉRT TÁNTOROG A FÖLD? A Föld, akár csak egy kissé spicces ember, ingadozik a tengelye körül: évente mint­egy 21 méternyit a földrajzi Északi-sark körül. De miért? Ennek eldöntésére négy nem­zet 67 esztendő óta minden politikai viszályt félretéve kö­zös megfigyelési programot hajt végre: az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, Japán és Olaszország. A feltehető okok között szerepel a sarki jég olvadása, a kontinentális tö­megek egyenlőtlen elosztása, az óceánok mozgása, sőt okij lehet a tántorgásnak a belső földáram is. I. A ra nyd isskoss

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom