Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
A PESTMCGVEI HlKlAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1968. JÜLIUS 28., VASÄBNAP Kevesebb, de a cukortartalma Dolgozik a paradicsomvonal WIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Egy remete Rómában. Olasz film. Főszerepben: Vittorió Gassman. Csak 16 éven felülieknek. Előadás kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Matiné: Max Linder társaságában. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Riporterek gyöngye. Színes angol filmvígjáték. Főszereplő: Norman Wisdon. Korhatár nélkül megtekinthető. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. A konzervgyár új paradicsomlényerő állomásán naponta 100 vagon gyümölcs feldolgozását biztosíthatják. Tavaly még — elegendő kapacitás hiányában — kénytelenek voltak a termény egy részét a Kecskeméti Konzervgyárnak átengedni. Az idén már erre nem kerül sor. A néhány napi üzemelés bebizonyította, hogy az új vonal megfelelően működik — sajnos, a feldolgozásra kerülő termék kevesebb a vártnál. A minőséggel viszont nincs baj: több a cukortartalma, tehát kevesebb energia szükséges a besűrítéséhez. Az üzem munkáját megkönnyítendő, Szolnokon is működik a konzervgyárnak egy lényerő gépsora, ahonnan naponta 7—8, 25 hektoliteres tartályban érkezik a szezon ideje alatt a körösi telepre a paradicsom. Az így érkező levet már csak sűríteni kell — és a csővezetékeken keresztül indulhat az egyes üzembe, ahol sok tízszer üveget töltenek meg vele. (fehér) A FŐKONSTRUKTŐR ván Antonovics Romanyenko már nem fiatal ember. Őszül a haja, az arcán is látszik az a jó néhány átvirrasztott éjszaka, amely az ő beosztásában velejárója egy ember életének. Mégis meglepett, amikor meghallottam, hogy néhány hónappal ezelőtt nagypapa lett — mert ennél a szerepnél azért jóval fiatalabbnak látszik. Iván Antonovics a szinferopoli Kujbisev gépgyár főkonstruktőre. Az ő irányításával dolgozó tervezőmérnök-csoport rajzolta papírra annak a gépsornak a műszaki dokumentációját, amely ma a konzervgyárban kétszáz dobozt gyárt percenként. — Most még csak a próbaüzemelés folyik — tájékoztatott a főkonstruktőr. — Amikor „beáll” a vonal és az itt dolgozó munkások is megszokják a gép tempóját — ez a szám 250-re emelkedik majd. A gyári munkások ... Lehetetlen visszaadnom azt az elragadtatást, amellyel Iván Antonovics a konzervgyári és általában a magyar munkásokról beszélt. Szorgalmuk, lelkesedésük, többetakarásuk külön élmény volt magyarországi tartózkodása alkalmával. — Ezt nemcsak azért mondom — magyarázza —, mert a mi munkánkat is nagyon hatékonyan segítették, hanem mert ugyanezt a szorgalmat láttam Hatvanban, Budapesten és Kecskeméten, ahová a Nagykőrösi Konzervgyár vezetőségének szívességéből az ugyancsak itt dolgozó kollégáimmal ellátogathattunk. Felejthetetlen napokat töltöttünk a gyár Balaton-parti üdülőjében is. Arról faggatom, hogy milyen nehézségei voltak a gépsor összeállítása közben? — Nálunk, a Szovjetunióban, a konzervipari dobozokhoz egységes lemezt használunk. Ezt a gépsort is eredetileg annak megfelelően konstruáltuk. Mivel azonban a magyar konzervgyárak több külföldi országtól szerzik be lemezszükségletüket és azok felülete is eltérő, így feltétlenül ki kellett dolgoznunk azt a technológiát, amely mellett dobozgyártó vonalunk bármilyen lemezzel dolgozni tud. Nagyon iparkodtunk a gépsor szerelésével, mert a jubiláló városnak mi, a szinferopoli gépgyár dolgozói ezt akartuk ajándékul adni. Sikerült is. Július 21-én, szombaton már több mint 50 ezer doboz készült el a gépsoron. A főkonstruktőr nemcsak műszaki szakember. Ember is, akinek nagyon tetszik — pedig már sok helyen megfordult ilyen üzemben — a gyár dobozüzemének korszerű, világos épülete és általában az egész vállalat. Meg a város. — Nagyon-nagyon szerethetik önök a városukat. Gyönyörűség végigsétálni a fás, parkos utcákon és látni azt az aggódó törődést, amellyel a virágpalántákat vagy a virágokat óvják, gondozzák, öntözik. Iván Antonovics félfüllel beszélgetés közben is a dübörgő, zakatoló gépsor hangjára figyel. Szeretné, ha minden rétidben történne a próbaüzemelés alatt — mert a dobozvonal átadása után azonnal megkezdik a kisméretű, paradicsompüré befogadására alkalmas dobozokat gyártó vonal szerelését. tg s amikor tekintete végigfut a pergő, alaC/ kuló, gyorsan tovagördülő dobozok százain, amelyek fegyelmezett rendben futnak végig a gépsor hosszú vaspályáin — a tevékeny, újat kereső, alkotó ember feszültségét és örömét látom a tekintetében. Karai László Aranyérmes barackok as állami gazdaságból Géppel szüretelik a cigánymeggyet A nyári gyümölcs- és zöldségkiállításon a Nagykőrösi Állami Gazdaságot kajszibarackjáért, valamint görögdinnyéjéért aranyéremmel, sárgadinnyéjéért és főzőtökjéért pedig ezüstéremmel tüntették ki. Megkérdeztük Kirchknopf László igazgatót, hogy hol, hogyan és milyen munkával érték el ezeket a szép eredményeket ? — Kajszibarackból 1953- ban telepítettünk a Hangácson 189 holdat — mondotta. — Az ültetvény szépen terem, és a sivár homokon mással nem érnénk el olyan jövedelmet, amit a barackkal elérünk. Az idén a nagy száraz- j ság folytán apróbb maradt a gyümölcs, s holdanként 29— 35 mázsát szedtünk le, amely- [ nek jelentős részét exportra adtuk el. — Barackosunkban a korszerű agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokat alkalmaz- j zuk. Amióta bevezettük a ta- : laj- és levélanalízis alapján való műtrágyázást, a gutaütés jóval kevesebb fát pusztít el. A nitrogénműtrágyák mellett főleg a kálisó van jó hatással a fák élettartamának növelésére. — Barackosunk mellett [ besztercei és ágeni szilvából }30 hold telepítésünk van, ) amelyről holdanként 100 máVan elég vörösszilva Két héttel korábban elkezdődött a felvásárlás Az aszályos esztendő nagyon meglátszik a gyümölcs- és zöldség piaci felhozatalán. A gyalogpiacon kis tételekben még csak van áru, de a MÉK- nél nagyon panaszkodnak. Midőn ott jártunk, csak két termelőszövetkezet hozott paprikát. de kevesebbet és gyengébb minőségűt, mint más esztendőkben. És a koeséri Üj Élet Tsz-től kaptak elég szép sárgadinnyét, de sok v.oít benne a repedt, melyet ki kellett válogatni, mert a repedt áru szállítás közben megromolna. A gyümölcsféléket a termelőktől a fogyasztási szövetkezet vásárolja. Barackból, körtéből és almiból kisebb • tételek jönnek össze, csak a vörösszilvából hoznak komolyabb mennyiségeket. Ez a gyümölcs is az idén a rendes időnél két héttel korábban kezdett érni és naponta 250— 300 mázsa körül hoznak belőle a termelők. Pénteken a belföldi fogyasztásra vásárolt étkezési vörösszilva 1,60 forint, a szeszipari célra való pedig 1,20 forint volt kilogrammonként. A vörösszilva nagysága és minősége — mondotta Sza.bari István, a szövetkezet gyümölcstermelési előadója, általában gyengébb a rendesnél. Egy kilogrammba a napokban 79 szemet mértünk, de legtöbb 70 szemnek el kellene érni a Kilogrammot. — A kékszilvatermésnek legalább fele lement. Az iránt van exportérdeklődés. Becslésünk szerint, ha még az időjárás egy kicsit kegyes lesz, Nagykőrösön, Nyársapáton és Kocséron 40—45 vagon kák- szilvatermésre számíthatunk. (kopa) zsa termést várunk. Űj körösi és Pándy-meggyesünk még keveset termett, de a konzervipar céljára telepített 30 hold cigánymeggytelepünkről 200 mázsát adtunk el jó áron. A szedést speciális rázógépünk könnyítette meg, amely vontatóhoz erősítve működik, s rúdjai erősen megszorítják és rugószerkfezet segítségével alaposan megrázzák a fát, melyről a gyümölcs a fa koronája alá feszített ernyőbe hull, amelyből azután könnyű a ládákba önteni. — A dinnyét szintén a hangácsi homokon termeljük. Nagyon jó előveteménye ez a rozsnak. Jó szakemberek közreműködésével, bevált fajtákkal, s kellő trágyázással és munkával szép eredményeket érünk el, melyek az idei mostoha időjárásban fokozott mértékben szembetűnőéit. A görögdinnyéből a sugárbébi fajtát főleg exportra termeljük, a sárgadinnyét és a spárgatököt belföldi fogyasztásra adjuk el. örülünk, hogy a kiállításon hozzájárulhattunk a nagykőrösi gyümölcs- és zöldségtermelés színvonalának reprezen- tálásához — mondotta az állami gazdaság igazgatója. (kopa) Ady Endre körösi rokonai AZ ADY NÉV sokat, nagyon sokat jelent Nagykőrös város életében. 1885-ben a városi közgyűlés 19 pályázó közül Ady Károly okleveles kertészt választotta a város műkertészévé, aki iskoláit Erdélyben végezte és samkútpa- taki családi házból jött Kőrösre. AZ ÜJ MÜKERTÉSZT a Kertészeti Egylet kezelésében levő közel 20 hold városi szőlő- és gyümölcskert és faiskola vezetésével bízták meg. Ez a kert a mai városi kórház helyén terült el, és Ady Károly vezetése alatt néhány év múltán országoshírű mintakert lett belőle, melyben az akkori városi nyilvántartások szerint 360 fajta különféle gyümölcsöt és több mint 60 fajta szőlőt termeltek. A törekvő fiatal műkertész évente 12—20 ezer darab nemes facsemetét nevelt, s a németországi Erfurtból és a többi híres rózsater- melő helyekről hozatott szemzőhajtásokat, hogy minél szebb legyen a rózsakertje. A KÖRÖSI ÖREG szőlőkben itt-ott még feltalálható régi, nemes gyümölcsfák beszélnek Ady Károly érdemeiről, akinek nagy része volt a világhírű körösi gyümölcstermelés fejlesztésében. A mintakertben nevelt sok szép körösi meggy és egyéb nemes gyümölcsfacsemete legnagyobb részben a körösi szőlőkbe került. ADY KAROLY bátyánk ismerte az emberi gyarlóságot, hogy mindig édesebb a tiltott gyümölcs. A legértékesebb törzsfái derekát madzaggal kötötte körül, s meghagyta öreg vincellérjének, hogy azokról senkinek se engedjen oltógallyat szedni — és az eredmény az lett, hogy az élelmes körösi szőlősgazdák a körülkötött fákról késő esténként és kora hajnalban minden elérhető éves hajtást leszedtek oltógallynak, s vitték a Temetőhegybe, a Zsírosba, vagy a Külső-Bánomba ...! Ady Károly bátyánk a kertészeti egylet tagjaival többször részt vett a budapesti országos és a megyei gyümölcskiállításokon, öregbítve a körösi gyümölcs jó hírnevét. De a legnagyobb sikert az akkori orosz fővárosban: Szentpéterváron 1894-ben tartott nemzetközi gyümölcskiállításon aratták, ahol 48 fajta almával, 37 fajta körtével és 11 fajta őszibarackkal szerepeltek a körösiek. A KAJSZISZÓBAN ritkán fordult meg Ady bácsi. A kilencszázas évek elején, amikor már kezdtek vihart verni Ady Endre versei, az egyik tanár megkérdezte tőle: — Nem rokonod az a lázongó költőtitán? Ady Károly szerényen mosolygott. Nem tagadta, hogy az ő családja ugyanazon szilágysági bölcsőből sarjadt, mint a költőé, de nem is dicsekedett vele. A körösi gyümölcstermelés apostolának két fia maradt. Károly és Béla. Béla gyógyszerész lett, és Kőrösön maradt. Nem ír verseket, de élete csupa líra. És a vér titkos parancsa szerint Ady Endrében nemcsak a nagy költőt, hanem elsősorban a rokont szerette és szereti. Már diákkorában egész sereg Adyverset tudott könyv nélkül, és élmény volt hallgatni, midőn névnapon, vagy egyéb alkalommal szavalta azokat. Jelenleg a bugaci gyógyszertár vezetője, onnan jár haza minden hét végén. Nemrégiben egy szemfüles újságíró felkereste és firtatta, hogy rokona-e Ady Endrének? Ady Béla — mint annak idején boldogult édesatyja — csak szerényen mosolygott és elhárította a kérdezősködést. DE NEKEM EGYSZER, a költőre való emlékezés elérzé- kenyült pillanatában megmutatott egy dokumentumot, melyet Ady Lajos, debreceni tankerületi főigazgató, Ady Endre bátyja állított össze. Ez a dokumentum az Ady- családfát ismerteti, és ez bizonyított. Ady Endre is többször készült látogatóba Kőrösre, de a látogatás mindig elmaradt, mert a csupa lobogás költőt mindig más-másfelé hajszolta az élet. Ady Béla, amíg a falusi betegek részére a gyógyszert készíti, szeretettel gondol költőrokonára, ajci legalább ennyire szerette a szeretetet, amit szavai is bizonyítanak: „Ezért minden önkínzás, ének Szeretném, ha szeretnének”. (kopa) Közhírré tesszük, hogy a DEMÁSZ nagykőrösi üzletigazgatósága Nagykőrösön a Tormási lakótelep részére, a rom. kát. temetőn keresztül, a Béke utcában 20 kW-os távvezetéket és transzformátor állomást épített. Ezen nagyfeszültségű vezetéket és transzformátor állomást 1968. augusztus 1-én feszültség alá helyezi. Ez Időponttal a vezeték érintése életveszélyes és halálos. Cumizzál! Foto: Kiss Augusztus 20- án, az Elnöki Tanács által a közelmúltban várossá nyilvánított Sárvár „városavató” ünnepségei keretében, kiállítás nyílik a resturá- lás alatt álló Ná- dasdy-vár tornyában azokból a dokumentumokból, amelyeket a város múltjának kutatói tártak fel az elmúlt években. A dokumentu- mok amellett szólnak, hogy ez a Rába és a Gyöngyös mellett fekvő, jelenleg 13 000 lakosú város Szombathellyel, illetve elődjével — Savariával — egy idős római - kori település. Ennek leghitelesebb emlékeit az 1965- ös árvíz mosta ki a földiből: római út és temető került napvilágra. Kiváltságlevelek, pecsétek és egyéb hivatalos dokumentumok szerint a településnek már a középkorban is városi rangja volt. Csak a múlt század végén „minősítették vissza” közFénykorát a XVI—XVII. században élte. Ná- dasdy Tamás, a környék földesura kultúrköz- ponttá alakította. Az általa épített nyomdában itt látott napvilágot 1541-ben az első magyar nyelvű könyv, Sylvester János Űj testamentuma. Nádas- dy várában megfordultak a kor jeles hazai és külföldi humanistái, politikurai, hosz- szabb időt töltött itt, s itt is halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. Nádasdy Ferenc országbíró, a vár későbbi ura, Euró- pa-szerte ismert műgyűjtő volt. Többször végigjárta a kontinenst, régiségekért, ipar- művészeti ritkaságokért. Nagy értékű gyűjteményének sajnos csak töredéke maradt fenn.
