Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

1968. JULIUS 26., PÉNTEK .1 "^Mírlap ■oo p ­Vlest tartott a 3tinisstortanacs Beszámoló a tcrmé§kilátásokról He hoz a túl nélkül is biztosított as or szét ff kentfere A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az oíjszággyűlés legutóbbi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételeket, javaslatokat. A kormány felhívta az illeté­kes minisztereket és az érin­tett országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy a javasla­tok megvalósításának lehető­ségeit vizsgálják meg és te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket: a vizsgálat eredmé­nyéről, illetve intézkedéseik­ről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét és a javaslat- tevő képviselőt; a saját ha­táskörükben nem rendezhető kérdésekben tegyenek jelen­tést a kormánynak. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a munkaügyi mi­niszter tájékoztatóját az új Munka Törvénykönyve vég­rehajtásának tapasztalatairól. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter beszámolt az időszerű mezőgazdasági munkák menetéről, a termés­kilátásokról és a további ten­nivalókról. A kormány a je­lentést elfogadta és határoza­tokat hozott. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot ihozott az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusellá­tottságának és a pedagógusok munkakörülményeinek foko­zatos javítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ • A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelenté­sében beszámolt arról, hogy a kalászos gabonák betakarí­tása az ország egész területén csaknem befejeződött. A sú­lyosan kedvezőtlen időjárás ellenére az őszi búza termés­átlaga meghaladta a tervezett 12 mázsát. A betakarításban részt vevő dolgozók a rendkívüli forró­ságban áldozatkész munkát végeztek, ennek eredménye­ként az utóbbi évekhez viszo­nyítva jóval gyorsabban és kisebb szemveszteséggel folyt az aratás és a cséplés. Július 20-ig 1 millió 400 ezer tonna gabonát vásároltak fel. A be­takarítás és a felvásárlás za­vartalan menete a.rra mutat, hogy az ország kenyerét eb­ben az esztendőben is saját termésből lehet biztosítani. A miniszter jelentése a to­vábbiakban megállapítja, hogy az állatállomány az év ele­jén kedvezően alakult. Az aszály — különösen a szálas takarmányok termésében je­lentkező érzékeny veszteség — miatt az utóbbi időszak­ban fokozódtak a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok állattartási gondjai. Ez megnyilvánul abban, hogy a tervezettnél több állatot ajánlanak fel a felvásárlók­nak. Az utóbbi napok esőzése bi­zonyos mértékben javította a rétek és legelők hozamát, egyes szálas takarmányok és a kukorica terméskilátásait. A kormány — számolva az aszály következményeivel — már korábban intézkedett 400 ezer tonna abrak behozatalá­ról. Átmeneti megsegítésként már eddig 80 ezer tonna ab­raktakarmányt bocsátottak a megyei takarmánygazdálkodá­sa bizottságok rendelkezésére. A Minisztertanács most to­vábbi 200 ezer tonna takar­mány importjára hozott hatá­A hozzá tartozó fedett kerí­téssel együtt a nyíregyházi múzeumba szállították a tisza- kóródi szárazkaput, Balogh Zsigmond egykori faragómes­ter alkotását. Különös nevét valószínűleg azért kapta a ka­pu, mert kerek tető borult fö­lé, s így esőben szárazon ma­radt, aki alája állt. Tetőzete Tozatot. Ezzel lehetővé válik, hogy az állatállomány és az állati termékek termelése a jelenlegi szinten maradjon, illetve növekedjék is. Fel­hatalmazta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hegy mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztésben újabb takarmányakciókat hir­dessen meg; ezek keretében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok — indo­kolt esetben — központi készletekből vásárolhatnak ta­karmányt. A kormány szük­ségesnek minősítette azt is, hogy a kisüzemi (háztáji, egyéni) állattartók az eddigi­nél. nagyobb mértékű takar­mánytámogatásban részesülje­nek. Az eredeti tervben nem sze­replő import jelentős terhet ró a népgazdaságra. Erre tekintettel a kormány fel­kéri a mezőgazdasági üze­mek dolgozóit, hogy másod­vetésekkel, a kukorica gondos ápolásával, majd betakarítá­sával, készleteik lehető ta­karékos felhasználásával, a melléktermékek és hulladék- anyagok széles körű haszno­sításával is igyekezzenek maxi­málisan enyhíteni a takar­mányhiányt. A kormány felhívja az ille­tékes minisztereket és a SZÖVOSZ elnökét: tegyenek megfelelő intézkedéseket a lakosság burgonya- és téli zöldségellátásának biztosítá­sára. szerkezetileg azonos a Tisza- háton elterjedt haranglábaké­val. Ez a kapu azonban ma­gán viseli a múlt század kö­zepén élt híres tiszakórodi fa­ragómester — Balogh Zsig- mond — keze nyomát. A száraz­kaput Balogh Zsigmond déd­unokája, Paládi Bálint ado­mányozta a múzeumnak. NYÍREGYHÁZA Múzeumba került a tiszakórodi szárazkapu Ki a tehetség? A TÁRSADALOM egyik legfontosabb energiája a szellemi tőiké. Ennek egyik fontos alkotóeleme a tehet­ség. Sokat beszélünk róla, es mégis itt található a leg­több íéii'eértés. Az évzárón a tanítónő így adta át a jutalomkönyvet az egyik gyereknek: — Az osztály legtehetsége­sebb tagját jutalmazza az iskola ezzel a könyvvel. X. amióta iskolába jár, tiszta ötös volt, magaviseleté el­len semmi panasz nem me­ruit fel, élen jár az útlörő- mupkában ... — hangzott az indokolás. A többség bólo­gatott: íme egy irigylésre méltó tehetség, boldogok le­hetnek a szülei. Pedig az illető nebuló va­lószínű, hogy egy jófejű, szor­galmas diák volt. A tehetség nem ilyen egyszerűen felis­merhető, kalkulusokban és méltatásokban kifejezhető tu­lajdonság. A jelenetet nem ünnepron­tásért írtam le, inkább azért, hogy érzékeltessek egy téves fogalmat a tehetség megíté­lését illetően. TEHETSÉGEKRE i szükségünk van. minden tár­sadalom sokat költ arra, hogy salát tehetségeit a nagy em- bers’lrűségből kibányássza. M-rt. a ‘ehetség önmagában sommit sem jelent. Legtöbb­ször nem is párosul azzal az energiával, hogy önmagát fel­színre hozza. A tehetséget ku­tatni kell, a tehetség kibon­takozását segíteni kell, a te­hetségnek zöld utat kell biz­tosítani. PERSZE felismerni nem könnyű. Mert a tehetség egyik sajátja, hogy rendhagyó. A rossz tanulók kedvenc példája, hogy Pe­tőfi elbukott magyarból. A tudománytörténet sok zseniá­lis felfedezőről tudja, hogy gyerekkorában vásott im- posztor, fegyelmezetlen isko­lakerülő, az iskolai rendtar­tásba semmiképp beillesz­kedni nem tudó és nem aka­ró gyerek volt. Ez lenne ta­lán a tehetség ismérve? Nem. De a szélsőséges példa ép­pen azt bizonyítja, hogy ez is lehetséges. A tehetségről kialakult az a hiedelem, hogy a jó tanuló» szorgalmas gyerek már tehet­ség is. Ennek főleg az a meny- nviségi, bürokratikus szem­lélet az oka, hogy úgy a szü­lők. mint a pedagógusok nagy része a tiszta ötös, tiszta né- "ves bizonyítványok bűvöle­tében él. A középiskolai, esvetemi felvételekhez a négy egész öttizedes, vagy annál jobb bizonyítvány nyitja meg a kaput. Ezen alul, alig, vagy csak fanyalogva áll­nak szóba a jelentkezővel. Ennek következménye aztán, hogy a gyereket rászorítják, hogy véges energiáinak lat- bavetésével egy általános át- lagszint elérésére törekedjék. EGYIK KIVÁLÓ — ma Dubnában világraszóló eredményeket elérő fiziku­sunk nyilatkozta, hogy d.aK- korában mindvégig viszoly- gott a humán tárgyaktól, és bár kiváló matematikai ko­ponya, soha nem tanult meg egyetlen évszámot, történel­mi eseményt sem. Emiatt egy­szer majdnem osztályt ismé­telteitek vele és ha akkor a jelenlegi felvételi rend­szer van, elképzelhető, hogy rossz tanulmányi átlagered­ménye miatt el sem jut az egyetemig. t A GYAKORLAT bizonyítja: a tehetséges gye­rek nem mindig szorítható korlátok közé. A tehetség, a kutató elme egyik sajátja, hogy mindenben kételkedik, hogy nem fogadja el, csak azt, amit a maga részére is meg­győzőnek tart. Egyszerű pél­dával: járt velem az iskolába egy gyerek. Ma egyik egyete­münk tanára. Állandóan baj volt vele, mert számtanórá­kon olvasgatott, evett és ha valami eszébe jutott, nem tud­ta megállni, hogy ne közölje padszomszádjával. Ma több értékes, számos világnyelvre lefordított tudományos könyv szerzője. A másik rendszere­sen ellógott az órákról, mert Miért csak így lehet? Fadöntő útépítés Abonyban Mintha az úttervezők 'es­küdt ellenségei lennének a fáknak. Az általuk kivágatott tihanyi és halálraítélt bala­tonfüredi jegenyék miatt ke­letkezett általános felháboro­dás ellenére, sok más helyen sem építenek utat, csak ki- döntött fák árán. Most pél­dául Abonyban fenyegeti na­gyon komoly veszély a közsé­gi tanácsház előtti szép, lom­bos parkot, meg kissé odébb a plébániatemplom előtti ki­csiny, fás ligetet. Ez utóbbit egészen, a parknak meg a fe­lét szándékoznak feláldozni. Abonyt keresztülszeli az or­szágot Szolnokon, Debrecenen át a Szovjetunióval összekötő 4-es főútvonal, amelynek a községen belül vivő szakasza is erősen korszerűsítésre szo­rul. A 4-es úton lebonyolódó nagy és egyre növekvő forga­lom még nemzetközi jellegű autósztráda építését is indokolná, vagy legalább azt, hogy a község lakott területén kívül, ne pe­dig utcáin át vezessék. Ami ugyan sokba kerül, mégsem lenne kidobott pénz, hiszen a forgalom zavartalanságának biztosítására ez a megoldás előbb-utóbb elkerülhetetlen. Ám a korszerűsítéssel kap­csolatban meglehet, fel sem merült ilyen terv. örülni kell egyelőre annak is, hogy az átkelőszakaszt korszerűsítik. Annak viszont nem, hogy ho­gyan. Az eddigi nyomvonal egyik kanyarját ugyanis úgy kíván­ják megszüntetni, hogy új útszakaszt építenek, elveszik a gimnázium udvarát és sportpályáját, meg a park jó részét és a kis ligetet. Ez a tanulmányi terv jóváhagyott és kivitelezésre kerülő, de a község lakosságának egyálta­lán nem megfelelő C válto­zata. — Ha megvalósul, gimná­ziumunk fejlesztésére nem marad hely — mondja Szűcs László, a községi tanács el­nöke. — Aztán az új útsza­kasz nagy járműforgalmának zaja kedvezőtlenül befolyá­solná a tanítást is. Az iskolá­ba igyekvő diákoknak, a ta­nács ügyfeleinek és a vasút­állomásról a községbe igyek­vőknek, másokat fel sem so­rolva, mind az új úton kelle­szenvedélye volt a modellezés. Ezenkívül tulajdonképpen semmi nem érdekelte. Emiatt örök viszályban állt az isko­lával és — íme a' jó pedagó­gia — büntetése az volt, hagy éppen az úgynevezett aeró modellező körtől tiltották el, étitől remélve, hogy megtanul­ja a latin és magyar memori­tereket. De nem tanulta meg. Ma egyik nagy gyárunk Kos- sut'h-díjas konstruktőre, azóta az irodalom szerelmese is. A TEHETSÉG felismerése, kikutatása és se­gítése persze nem mindig könnyű. A mai keretek között nem is illeszthető b^le az is­kolai rendtartásba, a pedagó­gusnak sok bonyodalmat és többletmunkát jelenthet, ügy érzem; hogy nálunk nem is folyik tudatos, célirányos te­hetségkutatás. Tudok róla, hogy műkődnek képességvizs­gáló intézetek, a fővárosi gye­rekek egy része el is jut ide. De a többség — és különösen a vidékiek — egyetlen bírája a pedagógus. A népi írók há­ború előtti mozgalmának egyik ma is elismerést érdemlő ága a falusi szegénység között élő, elkallódásra ítélt tehetségek felkutatása volt. Sok — ma or­szágosan ismert, nevű — em­ber nekik köszönheti, hogy a tanyai elemi iskola padjaiból magasabb iskolákba jutott és kibontakoztathatta képessé­geit. A tehetség felkutatásában és érvényesítte lésében persze nem lehet biztosra menni. En­nek a kutatásnak is megvan a selejtje. De ahogy hegységnyi kőzeteket érdemes megmoz­gatni néhány kiló nemes ér­ne átkelni, hogy céljukhoz ér­jenek. Naponta több ezer já­rókelőről, köztük sok-sok gyermekről van szó. A gyalogosoknak a sok autó közötti átjárás veszélyt je­lent, a sűrű gyalogforgalom pedig lelassítja a járműfor­galmat is. — A tanács véleménye sze­rint az út áthelyezése teljesen nem szünteti meg a mostani nyomvonal íveit. A legélesebb kanyar íve viszont levágható néhány ház kerítésének bel­jebb vitelé vei, néhány sufni le­bontásával és a templom - domb egy kis részének lefa­ragásával. Kevesebbe kerül­ne, mint az új útszakasz és megmaradnának a fák. Mind­ezt megírtam a KPM közúti főosztályának. Megmutatja a levelet és a főosztály válaszát is. Abból viszont kiderül, hogy a Város- építészeti Tudományos Intézet a tanulmány jóváhagyása előtt a Ceglédi Járási Tanács és az Abonyi Községi Tanács véle­ményét is meghallgatta és mi­után mindkét tanács hozzájárult, a C változat kivitelezését ja­vasolta. _ ? — Igen, de mi, ha tudjuk, | miről van szó, olyasvalakit küldünk az értekezletre, aki nem elhamarkodottan mond véleményt, kifejti a község lakosságának érdekeit is. Nem olyasvalakit küldtek, elég nagy hiba. Azóta az UVA- TERV már a fairtó C változat alapján készíti a kivitelezési tervet a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium költségére. A községi tanácsnak azonban még akkor is, ha ezeket a költségeket éppen kiküldöttjé­nek magatartása miatt át kell vállalnia, kötelessége minden lehetőt elkövetni az új útsza­kasz építése ellen. Helytálló indokait felsorakoztatta. , Ezekhez hozzáfűzzük a ma- j gunk részéről, hogy a parknak i nemcsak a községkép szépsé­gének megóvásáért kell meg­kegyelmezni, bár ez sem elve­tendő szempont. Egy város nagyságú, poros levegőjű al­földi községben azonban élet­bevágóan fontos a légtisztító fák megmaradása. Meggyőző- j désünk szerint ezt a vélemé- ! nyűnket a Városépítészeti Tu- j dományos Intézet sem utasít- i ja el, sőt osztja. Aminthogy bizonyára abban | is egyezik a véleménye a miénkkel, hogy a 4-es út abo­nyi átkelő szakaszának mosta­ni nyomvonala, a forgalom várható nagyobbodása arányá- I ban könnyen kiszélesíthető. Az : újat pedig keskenyre tervez- ! ték. Szokoly Endre Javult az áruk minősége, de a kenyér és a tésztafélék ellen sok a kifogás Mi, vásárlók, sokat panasz­kodunk. A kenyérre, a minia­tűr vendéglői adagokra, a pin­cérre, aki többet számol és kevesebbet hoz és így tovább. Tegnap délelőtti sajtótájékoz­tatóján dr. Vajda Ödön, a Fő­városi Tanács Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetének igazgatója beszélt ezekről a panaszokról, de a megszünte­tésük érdekében tett lépések­ről, az eredményekről is. Az elmúlt negyedév vizsgálatai azt mutatják, hogy a húsipar termékei, első­sorban a sonkák, szalon­nák választéka bővült, minőségük kifogástalan. Ugyanez érvényes lenne a szalámikra is, ha tárolásuk cért, úgy nagyonis kifizetődő a tudatos és a tévedéseket is vállaló tehetségkutatás. KI VÉGZI ezt ma nálunk? Nerrí akarok igaztalan lenini. Van jó né­hány lelkes pedagógusunk, aki felismerve tanulójának kivéte­les képess'égeit, megkísérli, hogy többet tegyen érte, mint ami iskolai feladataihoz tarto­zik. Nem is olyan régen egy nagykőrösi gimnáziumi tanár személyesen jött el a szerkesz­tőségbe és egyik általa tehet­ségesnek ítélt diákja verseit hozta. A versekkel több szer­kesztőséget végigházalt és nem is sikertelenül. A diáknak ta­lán ez a tanára által kihar­colt publicitás hozta meg, hogy rossz tanulmányi átlaga elle­nére is, ma az egyetem ma­gyarszakos hallgatója. Tudok olyan tanárról, aki az egyetemi felvételi bizottsággal szállt perbe egy — szintén rossz átlageredményű — de matematikában kiváló tanuló­ja műegyetemi felvételéért. AMI A LEGNEHEZEBB: a tehetség antidemokratikus dolog. Nem osztják mindenki­nek egyformán, és csak keve­seknek jut belőle. Mégsem an­tidemokratikus a tehetségek kibontakoztatásához adott na­gyobb támogatás, mert a te­hetség valaha az ország javát szolgálja, mindnyájunk éle­téért sokat tehet. A manapság oly sokat emlegetett szellemi tőkénk egyik kibányászatlan tartaléka- a tehetségekben mindig gazdag népünk kin­cseinek felszímrehozatala. Ősz Ferenc megfelelne az előírásoknak. Sajnos, szokás, hogy előre fel­szeletelik, emiatt hamarabb romlanak. A téliszalámi pedig — egyébként nem romlandó — összeszárad, „szappanos” lesz. Nagy választékot, és ugyancsak kitűnő minősé­get nyújt a kereskedelem baromfiból. A kenyérre minden eddigi­nél több panasz van. Az el­lenőrzések során lapos, kisü- letlen, vagy száraz, ragacsos belű kenyerek kerültek a ke­zük alá. Persze, figyelembe kell vennünk a rendkívüli időjárást, a kánikulát, ami jelentős mértékben oka a minőség­romlásnak. De szerepet játszik a szállítás akadozása is. A péksütemé­nyek — különösen a zsíros tésztából készültek — ellen is nagyon sok a kifogás. Egy örömhírről is beszámol­hatunk. Az egyik legkereset­tebb cikk, a tej minősége meg­javult. A szállítással sincs baj, naponta kétszer, elegen­dő mennyiséget kapnak az üzletek. Csak dicsérni tudjuk az ipar és a kereskedelem összefogá­sának e^t az eredményét. Hi­szen nyári időszakban nem ritkán hiánycikknek számított a tej mostanáig. Ez az intéz­kedés feleslegessé teszi a ki­mért tej árusítását is, arról nem szólva, hogy mennyivel higiénikusabb, könnyebben kezelhető — akár a palackos, akár a műanyag tasakban — forgalomba hozott tej. Az élelmiszer-ellátás folya- | matosságával és minőségével I tehát nem állunk rosszul. De I az örömbe üröm vegyül: a I vendéglátóiparra még mindig I sok a panasz. Főleg üdülőhe- I lyeken, a Dunakanyarban, j Római-parton, s más helyeken j is, rendszeresen vizezik a jaf- ! fát, kevesebbet töltenek a po- ! harakba, s nem a bolti áron számolnak. Ezért, persze, szi­gorú büntetés jár. De az üdülőknek is tudunk jó hírt mondani, a fényvédő krémek, nap­olajak hibátlanok, kiváló minőségűek j az Aerosolos készítmények és [ a mosószerek is. Az intézet a KÖJÁL-lal ösz- szefogva mindent elkövet, hogy mind a visszaéléseket, mind a hanyagságból, gondat­lan kezelésből keletkező hibá­kat kijavítsák és a vásárlók igényeinek megfelelő áruval lássák el az üzleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom