Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-16 / 165. szám

1968. JÚLIUS 16., KEDD Vasárnap történt «• ünnepségek Szigetmonostoron Tausz János elvtárs ünnepi köszöntőjét mondja. „A párt a legális és illegális harcot összekapcsolva eredmé­nyes tevékenységet fejtett ki abban az időben a munkás kultúr- és sportegyesületek­ben. Így használta fel a TTE, az erdei telep kereteit is az illegális munkára. Így válik a telep az illegális találkozók, szemináriumok, a Vörös Se­gély, a sztrájkalapra gyűjtés, a kommunista nevelés színhelyé­vé.” A következőkben az elő­adó a telep akkori színes éle­tét ismertette, majd a követ­kezőkre tért rá: „A fasizmus, a háború fel­dúlta az országot, a telepet is. De voltak új „honfoglalók”, akik kezükbe vették a telep tu­lajdonjogi problémájának, közművesítésének, fejlesztésé­nek és egyéb száz gondjának ügyét, és a KPVDSZ, a Ter­mészetbarát Szövetség, a Vö­rös Meteor Sport Klub termé­szetbarát-szakosztálya támoga­tásával a régi helyen tradíció­kat őrző, de fejlettebb üdülő­telepet hoztak létre.” Ezután az előadó ismertette a telep változásait. „Sajnos, sorainkat a fasiz­mus, a háború, az idő megrit­kította. A telep egykori lakói, látogatói közül a kommunista párt fáradhatatlan szervezői, agitátorai: Martos Flóra, Braun Éva, Kállai Éva, Pata­ki István, Kreutz Róbert, Ság- vári Endre, a magyar munkás- mozgalom nagy mártírjai, éle­tüket adták a szabadságért, a szocializmus ügyéért. Nem le­het közöttünk Szalmás Piros­ka, Vándor Sándor sem, akik a dal szárnyúin mozgósították osztályharcra a dolgozókat. De nincs itt közöttünk a telep sok kedves lakója, akiket szinte magunk között látunk a lom­bos fák, a vízpart, a kút, a pörköl de és mindmegannyi kedves emlék körül forgolód­Beszéde befejező részében Tausz János az 'MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében üd­vözölte az ünnepség vala­mennyi részvevőjét, és meg­emlékezett arról, hogy ez év­ben, november 25-én lesz öt­ven éve, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. „A negyvenéves telep szép lapja 50 éves pártunk dicső történetének. Hagyományaink­hoz híven őrizzük meg a telep mozgalmi tisztaságát, a spor­ton, a kultúrán, a telepi életen keresztül neveljünk új híve­ket és harcosokat a mozgalom számára” — fejezte be ünnepi köszöntőjét Tausz János elv­társ. Ezután a társadalmi szer­vek képviselői megkoszorúz­ták a fasizmus mártírjainak emlékére állított emlékoszlo­pot. Az ünneplő jelenlevők meg­tekintették a gazdag képanya­gú emlékkiállítást. A napot színvonalas kultúrműsorral zárták. Kultúrműsor az erdei színpadon. után ki-ki vágya, ösztöne sze­rint dönt. Sok száz, sok ezer ember vallja Roussoval együtt: visz- sza a természethez, a termé­szetbe. Ha máskor nem lehet, hát vasárnap. Fürdőruhás, jó alakú fiúk, lányok, pihegő né­nik, totyogó bácsik, visítozó gyerekek úsznak, libegnek a vízben, hemperegnek a ho­mokban. De Surány sem csupán a Duna-partból áll, szépen ki­épített telep, tele víkendhá- zakkal, szőlőlugasokkal, pi- ! henő emberekkel, akik a jövő heti munkához gyűjtik az energiát. Premier Cegléden: 25 milliós árukészlet MILLIÓS FORGALOM A NYITÁS NAPJÁN Fél órája vették birtokukba a ceglédiek, de már mozdulni sem lehet a tömött pultok kö­zött. Üzönlik, árad a vásárlók végtelen sora, jönnek a szom­szédos községekből, a tanyavi- | lúgból a kiváncsi érdeklődők. Nagy esemény színhelye a vá­ros: premiert tart az ország legnagyobb és legmodernebb szövetnezeti áruháza. Több éves elképzelés • vált valóra, univerzális üzletházhoz jutott a környék. Az avatás ünnepi küldött- közgyűléssel kezdődött, Balogh Ferenc, a fogyasztási szövet­kezet elnöke számolt be az összefogás körülményeiről, s az új létesítmény érdekessé­geiről a ihogyé, a város és a járás vezetőinek. Eljött a megnyitóra Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, Molnár Ká­roly elnökhelyettes és Szikszói Sándor, a megyei MÉSZÖV elnöke is. Pontosan 9 órakor került sor az átadásra, Szir­mai Jenő rövid emlékeztető­ben méltatta mit tett a szövet­kezeti mozgalom a falu és a város közötti különbség csök­kentéséért és a laltosság igé­nyeinek jobb kielégítéséért. Elismeréssel beszélt a ceglé­diek erőfeszítéseiről, majd át­adta az új áruház kulcsát a fogyasztási szövetkezet képvi­selőinek. A Fégi üzlet-épület­ből átalakított áruház ' 2800 Ötezer pohár sör fogyott Horonyban VILLÁMINTERJÚ TÓTH ISTVÁNNAL Horány Gyöngye vendéglő. Egy gombostűt nem lehet le­ejteni a kerthelyiségben, de a belső teremben sem. Tóth Ist­ván üzletvezető maga is a konyhában szorgoskodik. — Hát, kérem: hogy én is el tudjam végezni a munká­mat és önök is hírt tudjanak adni az itt üdülő, hűsülő em­berekről és a munkánkról, a következőket mondanám: — A nyári vasárnapokon általában kétezer ember étke­zik nálunk. Mi húszán va­gyunk, szakácsok, pincérek, csaposok. Tehát gy emberre száz éhes, szomjas száj jut. De ez így nem pontos, mert a szakácsok nem szolgálnak ki. Szóval egy felszolgálóra végeredményben két-három­száz ember jut. — Kedvelt étel a bécsi­szelet, négy-ötszáz adagot adunk el naponként. De a pi­rított máj is előkelő helyet foglal el a listán, háromszáz ember fogyasztja ezt a finom ételt, itt nálunk vasárnap. És természetesen a hűsítők ilyenkor a legkelendőbbek, meg a sör. Az előbbiből négy­ezer, a sörből ötezer pohárral isznak meg a vendégek. És még egy szám: egy pin­cér a vasárnapi műszakban minimálisan 20 kilométert gyalogol a konyha és a vendé­gek között. Azt hiszem, így össze is állt a kép. Talán még annyit: az ellátásunk tökéle­tes, az italok normálisan hű­tőitek. És este újabb rohamra számítunk, kezdődik a szalon­na. és pecsenyesütés a sza­badban. A surányi parton Pöfékel a kis motoros csó­nak, szuszog, küszködik a hullámokkal, nehezen bírja a terhet, jól megrakodott nép­pel. Feísőgödről hordja az izzadó, melegtől szenvedő embereket ide, a szigetnek erre a csodálatosan szép ré­szére. Az utas partra lép és nem is tudja mivel kezdje: ruháját dobálja-e le először és berohanjon a Duna selymes habjaiba, vagy megigyon vala­mi finom hűsítőt? — Réve- teg szeme ide-oda ugrál, az­négyzetméter alapterületű, nyolcmillió forintot fordítottak az építésére és berendezésére. Tizenkét különböző osztályán az élelmiszertől a műszaki cikkekig szinte minden fonto­sabb közszükségleti cikk meg­található. A vevők maguk vá­lasztják ki a számukra legin­kább megfelelő árut, nem kell sorbaállniuk a pénztárnál, az eladó veszi át a pénzt is. A szombaton megrendezett szak­mai bemutatón a nagykereske­delmi szervek elismeréssel nyi­latkoztak az áruházról. Hogy a vásárlókat is meghódította az új létesítmény, arra bizo­nyítók a vasárnapi 952 ezer forintos forgalom. A 25 mil­liós készletből tehát közel egymillió forintnyi áru talált gazdára. A régi üzletház há­rom évvel ezelőtt egész évben 56 milliós forgalmat bonyolí­tott le. A premier várakozáson felül sikerült, még délután hat órakor, a zárás idején is ezrek Az országos túrabajnókság második fordulójának győzte­sei. Farmotoros hajók. 1000 kem: Lénárd Frigyes (Bp. Spartacus. 700 kem: Garbár Ádám (MHSZ). 500 kem: Ta­kács Imre (Váci Vasutas). 350 kem: Köllner József (MHSZ). 250 kem: Tiefenbacher György (Vasas Izzó). 175 kem: Tiefenbacher Györgyné (Va­sas Izzó). Oldalmotorosok. 250 kem: Csikós Ferenc (Vasas Iz­zó). 175 kem: Bondi György (Vasas Izzó). 125 kem: Wald- schmit László (Szigethalmi Vasas). tolongtak a pultok előtt. A fo­gyasztási szövetkezet ezekben a napokban kereskedelmi he­tet tart, különböző bemutató, kiállítás és kulturális program tarkítja az eseménysorozatot Motorcsónakrajt a Kis-Dunán Monaco helyett Ráckevére A szokásos nyári kép a pest- erzsébeti Hullám csónakház­nál. Azaz még a szokásosnál is tarkább. Barna bőrű em­bersokaság. Rajtszámokkal el­látott motorcsónakerdő a par­ton. Még az utánfutón pihen egy 750 kem-es, Mercury mo­torral ellátott hajó, amelynek egyik érdekessége, hogy név­telen. Nem viseli a nálunk szokásos különleges becene­vet, csak két betű díszeleg az orrán, „ÉT”. Tulajdonosát, az osztrák Fritz Böhm Raffayt egy mo­nacói versenyre is hívták, de ő inkább Magyarországot vá­lasztotta. A cserét nem bánta meg. Versenyen kívül abszo­lút első lett, amellett igen szép, vadregényes tájat is­mert meg Ráckevéig. S a pesterzsébeti part ismét egyre jobban benépesült. El­csendesedtek a motorok, a részvevők pedig a díjkiosztóra vártak. Az ötszázasoknál váci mesterhármas született. A do­bogó első három lépcsőjére Takács Imrét, Aranyosi Fe­rencet és Szabadi Imrét szólí­tották. A Tiefenbacher-család- ban a feleség is kitett magá­ért. Akárcsak a férje, ő is első lett. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom