Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-07 / 132. szám
1968. JÚNIUS 7., PÉNTEK &Círlm> 3 Mi a legfontosabb? A jászkarajenői lakosság kívánságlistáján három szó szerepel: orvosi rendelő, út, járda. A tanács is ezeknek a meg- valósításán fáradozik. — Jelenleg két orvos gyógyít, s ez az első pillanatban nem is hangzik rosszul. De hozzá kell számítani, hogy mekkora a külterület és Kőröstététlen egy része is hozzájuk tartozik. Három-háromezer lakos jut egynek-egynek. Ez sem ideális, mégis fogorvost kértek előbb, hogy ne kelljen Nagykőrösre, Szolnokra, vagy Kecskemétre utazni kezelésre. A falu ösztöndíjas fogorvosa augusztusban hazajön és megkezdi a munkát. Addigra rendelőt kell építeni. Az új rendelő-váróban működnek majd az általános orvosok, a jelenlegit pedig átadják a fogorvosnak. A berendezést a megye egészségügyi osztálya biztosítja. így is százezer forintot visz el az építkezés a községfejlesztésből. Az Újtelepen a Zalka Máté, az Árpád és a Dózsa György utcákat tovább építik. A falu főútvonalán, a Néphadsereg úton 1200 méter járdát fektetnek le. A tereprendezésben, a tükörásásban társadalmi segítségre számítanak. Pulikongresszus Hollywoodban Június 22-én nagyszabású kongresszust rendeznek a kaliforniai Hollywoodban kifejezetten a magyar pulik tenyésztéséről. A rendezők súlyt helyeztek arra, hogy a pulik „őshazájának”, Magyarországnak egyik szakértő képviselője is részt vegyen a kongresszuson. Ezért hívták meg dr. Bordács Imrét, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének az ebtenyésztők világszervezete által is elismert bíráját. A magyar szakember tartja majd a kongresszus első előadását a tiszta pulitípusról, ezenkívül részt vesz a tanácskozással párhuzamosan rendezendő kiállításon bemutatott pulik értékelésében, zsűrizésében is. Turisták paradicsoma Foto: Gábor A férfi a komplikációk elkerülése kedvéért tollat és papírt kér és leírja a' nevét. Nyomban láttam, feleslegesen fáradozott, okosabb nem lettem, hiszen a gyógyszerész múltat megtagadta tőlem a sors. Ö viszont orvos, feleségével együtt, s így cseppet sem lehetek biztos, hogy most jól másolom ide: Kapelusznyi Wladiszlav. Lengyelek. A kis Trabantjukon érkeztek a sződligeti campingbe, s most, a reggeli után, rövidesen folytatják útjukat. — Jártak már itt? — faggatjuk a fotós kollégával az oroszul jól beszélő házaspárt. — Hogyne, egyszer, de csereüdültetés során és huszonötöd magunkkal. Száguldás volt az egész út... Mindent meg akartak mutatni, aztán semmit sem láttunk... Akkor határoztuk el, ha tehetjük, eljövünk ismét. Látni. — Szép hely ez? Körbemutatnak. A liget fái közt megbúvó faházacskákra, a szélesen hömpölygő nagy folyóra, amelynek hátán lassan húz felfele egy fehér hajó. Gyönyörködő szemmel nézik a Szentendrei-sziget zöld sűrűjét, s a mögötte magasodó hegyvonulatot. — Turistaparadicsom — mondják. Különben, pillanatnyilag, ők az egyetlen vendégei az ezer férőhelyes tábornak ... Ígérik, varsói orvoskollégáiknak gusztust csinálnak, hazatértük után. Látogassanak el ők is ide. — A következő állomásuk? — Balatonfüred. Szeretnénk ott ebédelni. — Szerencsés utat... Most még csak egy fényképet... — Szántó — Hulladékból fólia Alsógödön, az Egyesült Du- namenti Termelőszövetkezet eddig is kihasználta — tagjai rendszeresebb foglalkoztatása érdekében — a melléküzemi tevékenységben kínálkozó lehetőséget. Mivel kertészetében szüksége van fóliára, maga gyártja már a primőrtermesz- tést megkönnyítő fontos anyagot. Nemrégiben készült el az új üzem, amelyet berendeztek a feldolgozáshoz legszükségesebb gépekkel — préssel, darálóval, előmelegítővel, fröccsöntővel —, s a MÉH-től vásárolt műanyaghulladékból házilag készítik a fóliát. Harminc embert foglalkoztat a részleg két és három műszakban. A fólia mellett műanyag szőnyeget, félliteres „üveget”, úgynevezett flakont is gyártanak. Ügy tervezik a szövetkezet vezetői, hogy a fóliaalagutakat kompletten, teljes felszereléssel is gyártják majd, illetve szállítják a mezőgazdasági üzemeknek. Ezenkívül elvállalják a fóliaalagutak palántával való beültetését is. Havonta félmillió forint értékű fóliát, különféle műanyagot állít elő az új üzem. NYÍRI ÉVA: (2.) Nem megyek Jeruzsálembe Első nap — olvasni tanulok. Segítség nélkül, a filmplakátokról. Itt van például az egyik. Latin betűkre „fordítva” az áll rajta, hogy a Columbia Pictures bemutatja új filmjét, a főszerepekben Eli- zampeth Tailorral és Nteivint Nivennel. A mellékelt fotókról rájövök, hogy semmi kétség, Elisabeth Taylorról és Davyd Nivenről Van szó. Továbbá, hogy az MP a görög ábécében B-t, az NT pedig D-t jelent, hogy a görögök mindent fonetikusan írnak, s hogy így lesz Richard Burtonból Riszarnt Mparthon. Mielőtt távolabb merészkednék a szállodától, a portástól megkérdezem: hogy mondják görögül, hol van ez vagy az az utca? Nem árt, ha megjegyzem. Különben, a portás sokmindenben segítségemre van. Tőle tudom meg, hogy azok a rosszul öltözött férfiak, akik cédulákkal teleragasztott seprűnyéllel fenyegetnek az utcán, nem haragosaim, hanem — sorsjegyárusek; hogy Görögországban április elsejétől október végéig nincs eső, hogy a királyi palota előtt mulatságosan sasszézó, fehérszoknyás- bocskoros testőröket szabad fényképezni, s hogy a „ne” görögül igent jelent. Szimpatikus ember ez a portás. Gilbert Bécaud-frizurájá- val, svájci karórájával, boxer- nyi pecsétgyűrűjével filmszínésznek nézném az utcán. Csupán, a nyakkendő, amit visel, 555 drachmáért „szerénykedik” a szomszéd kirakatban. Az egész ember elegáns, udvarias, készséges. Hogy miből telik neki ilyen „szerelésre”? A feleségének fodrászszalonja van, a starthoz a tőkét ő szerezte: három évig harcolt az US Army katonájaként — Koreában. A zsoldja hatszor annyi volt, mint a görög hadseregben. Hogy hány koreait ölt meg? Micsoda kérdés! Harcolni ment oda, nem számtantanárnak. Különben is, az egész egy jó buli volt. Istenem, húszévesen ... Fene tudja, már nem találom olyan szimpatikusnak ... Görögország nemzeti jövedelmének túlnyomó része az idegenforgalomból származik. Az üzletekben, szállodákban bábeli a hangzavar. Túristák és nászutasok, újgazdagok és régiek, skandináv diákok és japán üzletemberek, spanyol szenyórák és idegenforgalmi szakemberek kavarognak körülöttem. Itt tartja ugyanis évi kongresszusát az ASTA, amerikai utazási irodák szövetsége, amelyre háromezer idegenforgalmi szakembert hívtak meg a világ minden tájáról. Nálunk, a Hotel Alex- ben is lépten-nyomon találkozom fényképezőgépekkel teleaggatott, papírkokárdás kongresszusi delegátusokkal. Egyikükkel közelebbről is megismerkedem... Az étterem az első emeleten van, cikornyás spanyolfal választja el a szalontól. Egy reggel itt, a szalonban várok valakire. A paraván mögül kijön egy papírkokárdás, s körözni kezd előttem. Újságot veszek elő, de így is látom, hogy kutató pillantásokkal méreget, öreg is, kövér is, hát még jobban elbarikádozom magam az újsággal. Hanem, a kör egyre szűkül. Aztán odaáll elém: — ASTA? Magamban mosolygok az öregen: kezdő lehetsz, apafej, ha ilyen átlátszóan fogsz az ismerkedéshez! Hiszen láthatod, hogy se Kodakom, se kokárÚj klíma Szentmártonkátán A századik EVAKO meg a kétszázadik Batéría hogy idén télen megint a sza bad ég alatt dolgozhatunk. va azt mondta: „Ezt a munkát én is tudnám csinálni.” Hát, ha tudná, tessék, csinálja, feleltük és azóta csőfúró. Egyre jobban dolgozik. Az egyik műhely előtt 8—10 kékre mázolt hatalmas gépezet. Bemutatják: EVAKO 100 000 az egyik, EVAKO 200 000 a másik neve. A szám a kilókalória teljesítményt jelenti. Exportáru, csomagolásra vár, küldik a Szovjetunióba. Rámutatnak az egyikre: — Ez a századik. Ma reggel fejeztük be. Az EVAKO ammóniák cseppfolyósító készülék csak része a hűtőberendezésnek. Csőkígyójából a folyékony ammóniáik, a hozzákapcsolt tulajdonképpeni hűtőkészülékbe áramlik, majd lehűlve visz- sza és állandó körforgása biztosítja a hűtőtérben megkívánt hideget. Az ugyancsak szovjet rendelésre gyártott Batéría hűtő- készülékből közvetlenül befejezés előtt áll a kétszázadik. Húsz darab szükséges 750 tonnás hűtőtérhez. Hazai megrendelőknek, például a váci vágóhídnak, készítik a LEGE három, öt- és tízezer kilokaló- riás hűtőgépeket, amelyek ugyancsak EVAKO-hoz kapcsolva biztosítják a hűtöházak megfelelő hőmérsékletét. — Idén négy brigádunk küzd a szocialista brigád címért — büszkélkedik a párttitkár. — A hangulat jó, csak az az aggodalom árnyékolja, ' Szűkek a műhelyépületek, két nagy nyitott színben folyt múlt télen a munka egy része. A j ktsz vezetősége a Nagykátai ; Állami Gazdaság építőbrigád- ] jával megállapodott, hogy téglafallal veszik körül a színeket. — Ősszel megkezdték, amint j hidegebbre fordult az idő abbahagyták azonban a „téltesí- tést”. A mi embereink pedig hősiesen helytálltak és dermesztő hidegben is tovább | dolgoztak a szabadban. Most az építkezés befejezéséről a nagykátai ktsz-szel tárgyal a Klíma Ktsz. Meg arról is, hogy új zuhanyozó- helyiségeket is építsenek. Jelenleg egy van, a nőknek I nincs külön, öltözőjük is kényelmesebb lehetne. Sok a panasz, mert sorba kell állni a zuhanyozó előtt. — A tisztálkodási lehetőség nehézségei miatt náhányan újra az ingázást választották, megint a távoli gyárba járnak. Munka, van bőven egyébként a szentmártankátai ktsz telepén, elkelne még több dolgozó kéz. Ha a színekből megépül a két új műhely, nyomban felveszik az újabb jelentkezők egy kis részét, 200 főre növelik a létszámot. — Később továbbfejlődünk, van itt elég hely újabb épületekre. Csak építőkapacitás legyen ho zzá... Sz. E. MIRE INT AÉVÉMÉDELMI SZOLGÁLAT ? Megjelentek a növények kártevői Az aszályos időjárás külö- | nősen kedvez a növényi kárte- j vöknek. Mirtí -Winkler István, | a megyei növényvédelmi szolgálat főmérnöke elmondotta, ezekben a napokban Pest megye területét többféle kártevő is fenyegeti. A gyümölcsösökben, az almamoly, a barackmoly és a liszthar- mat veszélyezteti az ültetvényeket. Szinte valamennyi burgonyatáblán megtalálható már a burgonyabogár. Aján> latos megkezdeni ellene a védekezést, mert nagymér- | tékű pusztításra lehet számítani. Nemcsak a burgonyaültetvényeket, de a paprikát és a paradicsomot is fenyegetik. A korai burgonyáknál különösen a Hungária L—2 permetező-porozó szer tehet hasznos szolgálatot. A kukoricaföldeken, a nagy szárazság miatt, az amúgy is gyengén fejlett takarmánynövény terméshozamát nagymértékben csökkentheti a kukoricamoly. Hatásosan csak úgy lehet védekezni ellene, ha a tavalyi szármaradványokat mindenütt haladéktalanul megsemmisítik. Megjelent már az amerikai fehér szövőlepke is, amely különösen a gyümölcsösökben okozhat nagy kárt. Rendelet is előírja a kis hernyófészkek eltávolítását, A termelők érdeke, hogy a veszélyes kártevők ellen mihamarabb fellépjenek. Ezúton is felhívja a figyelmet a növényvédelmi főmérnök a növényvédőszerek óvatos kezelésére. Ugyancsak rendelet írja elő, hogy az egészségre káros szereket csak az engedélyokiratban meghatározott célra, abban előírt módon és mennyiségben szabad alkalmazni. Éppen ezért: minden mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, kezelője, vagy használója, a felhasználásra, illetve a forga- lombahozatalra szánt termények vegyszeres kezeléséről nyilvántartást köteles vezetni. A naplót az utolsó bejegyzéstől számítva egy esztendeig meg kell őrizni. KÚRIÁBÓL VENDÉGLŐ Megkezdte az egyik legszeb Balaton-vidéki műemlék, szigligeti Lengyel-kúria restaurálását az Országos Mi emléki Felügyelőség Kétm.lli forintos költséggel megerősíti a várhegy tövének festői zöi nyezetében álló kúria falait« födémszerkezetét. Elkészüli után az idegenforgalom szóig: latéba állítják. Egyik szárny: ban — még az idén — repr« zentatív kisvendéglőt rende: nek be, illetve nyitnak meg Új szolgáltatás TŰZFALPIKTOROK Hideg vagy meleg úgy váltakozik, ahogy másutt az országban, mégis idestova már egy éve megváltozott a klíma Szentmártonkátán. Pontosan azóta, hogy a gépállomás és az abból létesült gépjavító beszüntette a munkát és a helyéti a budapesti Klíma Autóiparihűtő és Üzemanyagberendezéseket Javító és Gyártó Kisipari Termelőszövetkezet nyolcadik számú, de vidéken dolgozó egyetlen üzeme megkezdte működését. A nagykátai járás egyre kevesebb lakót számláló községeinek listáján Szent- martonkála meglehetősen elöl szerepel. Férfiak és nők innen is százszámra előbb „bejárnak”, aztán, hogy a munkahelyhez közelebb kerüljenek, elköltöznek. Odahaza nincs munkaaika'om. Azaz, ha egyelőre nemi is sokaknak, most már mégis akad, fogy az ingázók és növekszik a helyben munkát Idők száma, amióta a ktsz ideköltözött. — Huszonöt évig voltam bejáró, a MÁVAG-ban dolgoztam, naponta közel négy órát utaztam. Nem bírtam volna tovább... — szólal meg Ka- kuk István művezető. — Nekem is terhes volt már a bejárás — ezt Fülöp József, a másik művezető mondja, pedig társánál fiatalabb. A MÁVAUT pesti műhelyében volt esztendőkön át lakatos. — Én viszont megmaradtam ingázónak — mosolyog Túró- czi Pál párttitkár. — Megszoktam.- Tápic"szeléről járok ide, igaz, nemsokára közelebb költözöm, már épül a házam Nagykátán, vagyis bejáró maradok. Rajta kívül is dolgozik az üzemben néhány, a közeli községekben lakó ember. Az- előlt.vaiamenpyien_P_estre jártak dolgozni, ahogy ü helybeliek >s. Zömük belépett a ktsz-be tagnak. Százharmincuk közül mindössze tíz az alkalmazott. Harminc asszony — munkás. Fele részük szintén ingázott azelőtt és már betanított esztergályosként, hegesztőként lépett be a lakásával szomszédos üzembe. Segédmunkásból többen már itt léptek elő betanított munkássá. — Például Kincse Pálné — beszélik el —, a csőfúró gépek mellett dolgozott segédmunkásként. Néhány hét múldám. Elutasítóan rázom a fejem. — Are you greek? — folytatja az öregúr. — No — felelem az igazságnak megfelelően, hiszen nem vagyok görög. — Turista? — firtatja tovább makacsul. — Igen. — Ezzel visszamé- lyedek az újságba, ám az öreget nem lehet lerázni. — Olasz? — adja fel a következő kérdést. — Magyar! — vágom el a találgatást. Megkérdezi, hogy politikai menekült vagyok-e? — Turista — emlékeztetem korábbi megállapodásunkra. — Értem: turistaként jött el Magyarországról, de nem fog hazatérni. — ön nem érti: turista vagyok és hazamegyek. — Magyarországra?! — kérdezi elképedve. — Magyarországra. — Van önnek ott valamije? — Semmi különös. Csak a családom, a munkám, az otthonom és — a hazám. — Mégis, nem akar inkább hozzánk jönni? — Nem akarok. És hol van az a „hozzánk”? Az öreg közli, hogy Jeruzsálemben. Névjegyét nyújtja, arra az esetre, ha mégis meggondolnám. Utazási irodájában talán tudna alkalmazni. A névjegyet meg sem nézem, visszaadom. Az öregúr szánakozva vállat von, s míg levéltárcájába süllyeszti, elsirat. (Folytatjuk) A Gödöllői Földművesszövetkezetben is töprengtek, milyen hasznos vállalkozásba foghatnának. így született meg a dekorációs műhely ötleté, mellyel több legyet ütnek egy csapásra. A jövőben nem kell pénzt kiadniuk az üzletek szépítésére, cégtáblák, címtáblák készítésére. Azonkívül a műhely bérmunkát is vállal, ami nemcsak jövedelmet jelent, de bárki által igénybe vehető szolgáltatás is. A földművesszövetkezeti műhelyt Veresegyházon hozták létre, a vasútállomással szemben. Az emeleti műhelyben ott száradnak már az elkészült, üvegre festett ki.sebb- nagyobb táblák. Az első jelentős alkotásuk az új dunakeszi ABC-áruház dekorációs feliratainak elkészítése. A szakemberek és a közönség egyaránt dicséri az ötletes rajzokat, a kávét hozó törököt, a mirelitpult játszó pingvinjeit. Egyelőre csak ketten dolgoznak, de hamarosan betanított munkást, ipari tanulót és segédet is felvesznek. Ami új szolgáltatásnak számít a megyében: a házak tűzfalaira egyéni elképzelés szerint reklámképek, és jelmondatok festését vállalják.
