Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1968. JÜNIUS 26., SZERDA Miót végére learatják az árpát Átvevóheíy: Törteién és Abonyban A határban zúgnak a gépek, a malom készen áll a gabona fogadására. A múlt héten kez­dődött az aratás a ceglédi já­rásban: az őszi árpát vágják a gépek. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat ceglédi kiren­deltségén péntek óta nincs ha­tára a munkaidőnek: egyre- másra érkeznek a szállítmá­nyok. A ceglédi Vörös Csillag Tsz árpája érkezett elsőnek. A mostoha időjárás ellenére megfelelő — minőségét nem éri kifogás, bár víztartalma alacsonyabb a szabványnál és az utób­bi évek termésénél, viszont így könnyebb lesz a tárolása. A tsz számításai sze­rint a raktárba 80—90 vagon- nyi kerül a hét végéig. Az árpa átvétele már Törte­ién és Abonyban is megkezdő­dött. A ceglédi raktárban 150 —170 vagon árpát raktároznak, ebből 50—70 vagon szabadtéri tárolásra kerül, hogy a ke­nyérgabonának több hely jus­son. Vasárnap sincs munka­szünet. Naponta 15—20 vagon Szerencsetépők Mert tépjük foggal, körömmel, eibáljuk, szakít­juk — kinek mi­lyen a vérmér­séklete. Es persze kiben mennyi op­timizmus szorult, a nyerést ille­tően. Persze, ezt a tombolást nem adják ingyen, meg kell a tandíjat fi­zetni érte! Darar bonként 4 forint — és percenként nagyon sok négy forintot lehet ki­dobni, illetve be­dobni a „rulett”- asztalra. Aztán jöhet az izgi! Egy tépés, egy dobás, egy tépés, egy do­bás ... így szá­molgatta az a fia­talember is, aki annyiszor dobott, ahányszor tépett... Mert sokat do­bott. Nyerni nem nyert ugyan, de a körülötte állók el­ismerően iák, csettintettékT ez igen! Ennyi papírt még egy játékos lába alatt sem láttak! Aztán egy pil­lanatra elcsender sült a „Kis borí­ték, nagy pénz”- ben reménykedők zsivaja: tupi-fri- zurás csinos kis­lány kért egy „be­ugrót". Talált! Kerek nyolc fo­rinttal tipegett to- bólogatz. _ _®2. tűsarkain. Hiá­ba! Tépni'— tudni kell! szem érkezik az arató ter­melőszövetkezetekből. Bár a búza megsínylette az esőtlen időt, azért megfelelő termésre számítanak ebből is. A kenyérgabonának a zárt rak­tárhelyiség nagyobb részét tartják fenn. Sajnos, a terve­zett mennyiségre nem számi- hatnak, mert ott sem éri el a várt hoza­mot, ahol az időjárás el­lenére is egyenletesen nőtt. Cegléd határában, a tsz-ek földjein 5014 holdon termesz­tenek búzát. Egyedül a Cifra­kerti Állami Gazdaság elége­dett kísérleti kenyérgabonája termésével: a marinovszkaja tűrte legjobban az idei száraz­ságot. Szezonzárás A Kossuth Művelődési Ház­ban július 7-én véget ér a színházi évad. A szezon záró­akkordjaként a könnyű műfaj művelői búcsúznak. A délután fél négy órakor kezdődő mű­sorral Slágerhullám címmel a Sirius együttes. Ambrus Kyri, Póor Péter, Harangozó Teréz, Dobos Attila látogat városunk­ba. Az októberig tartó műsor­szünet idején a művelődési ház épületén kisebb karbantartási, felújítási munkákat végeznek. Tavaly keresték meg a rávalót A Tátrában járt nyolcvan kisdiák A csehszlovákiai kirándulás gondolata a Várkonyi István Általános Iskola Villa és Vili. osztályos tanulóit akkor kezd­te foglalkoztatni, amikor az őszi mezőgazdasági munkák idején részt vállaltak a beta­karításból. Akkori munkájuk „gyümöl­cse” most érett be: keresetüket a szülők kiegészítették és így a múlt héten három gyönyörű napot tölthettek Csehszlová­kiában. A Tátrában jártak, irodalmi és történelmi emlé­keket csodálhattak meg az autóbusztúra során Losoncon, Besztercebányán, Zólyomban. fgy nyújtott az őszi szorga­lom feledhetetlen nyári élmé­nyeket 80 ceglédi kisdiáknak. (—gi) VÁRJON A SORARA! Ez is bizonyítvány... J. L. és felesége minden vágya, hogy egy kedves kis apróságot, saját kicsiny gyer­meküket becézhessék, daj­kálhassák. Nem ez az első al­kalom. Az asszony már ne­gyedszer vár gyermeket. _Saj- ttós- eiyikTTt’k - senr1 icRiätott életet, szervezete nem vi­Kőművesbrigád A helyzet magaslatán „Télikabátot adnak" az új kórházra A második emeleti ablakok között találtam rá az új kór­házban az egyetlen kőműves- brigádra. A tíz tagnak a bal­ladái Kőműves Kelemenékkel szemben nem kell azon tana­kodniuk, hogy építsék fel a falakat, mert ezek a falak már 8 emelet magasságban állnak. Ennél nehezebb feladatuk is van a ma építőinek. Nagy­méretű, habkönnyű hungaro- cid lemezekkel bajlódnak. — A falak felhúzásával még nem kész vakolásra az épület — mondja Varga Lajos brigádvezető. — Nemrég lát­tunk hozzá a szigeteléshez, ez­zel együtt végezzük a burko­lást. majd vakolunk. A szige­telés abból áll, hogy 4 centi­méter vastag hungarocid lemezt ragasztunk malterral a falra. Ez a lemez közismert dekorá ciós anyag, könnyű, szilárd, kitűnő hőszigetelő. A nagy tábla lemezekre még egy sor téglát rakunk, aztán kezdjük a külső vakolást. Mintha most venné fel a téli kabátját az épület. — Fiatalon lett a brigád ve­zetője. Nem jelent gondot az idősebbek irányítása? — 24 éves vagyok, nyolc éve tettem le a szakmunkás vizsgát Miskolcon. A tíztagú brigádban még 5 szakmunkás dolgozik, a többiek segédmun­kások. Hatan más vidékről jöttünk. Alpár. Lajosmizse, Kecskemét. Törtei, Tiszabecs a lakóhelyük. Két nősember van csak a brigádban. — Mindenki tudja a dolgát, évek óta együtt dolgoznak. Megszokták és észre sem ve­szik a magasságot, tudja min­denki, hogy italosán nem lép­het a fal közelében sem. Nem engedjük! — Család, fizetés? — Nőtlen vagyok, szüleim Tiszabecsen laknak. Egy évben négyszer-ötször szoktam haza­menni. Közben rendszeresen küldök haza pénzt, de ruház­kodásra, szórakozásra mindig jut. Amit nagyon akarok, azt meg tudom venni. Brigádunk már három éve együtt dolgo­zik, ezért egy-egy nagyobb munka után vagy nagyobb ün­nepen, mint törzsgárdatagok, célprémiumot kapunk. A nőt­lenek 15, a nősek 20 forint kü­lönélés! pótlékra jogosultak naponta. — Mit csinál a szabad szom­batokon ? — Mosok, takarítok, néha a brigáddal együtt elmegyek moziba, máskor kis pótmunka is akad. Május elsején már másodszor nyerték el a szocialista brigád címet, mert eredményesen ta­karékoskodtak az anyaggal, mindent megtettek az igazolat­lan hiányzások ellen, tudták tartani a kijelölt határidőket. Bizonyára helytállnak ezután is. (Szabó) SPORT Érsekújváron járt ^>zás a CVSE labdarúgó csapata Június 16-tól 19-ig négyna­pos baráti látogatáson Érsek­újváron járt a Ceglédi VSE labdarúgócsapata. A ceglédi labdarúgók vendéglátója a Nő­vé Zamky Elektromos csapat volt, amely a csehszlovák nem­zeti bajnokság II. osztályában játszik. A két csapat barátsá­gos mérkőzését a vendéglátók 5:1 arányban megnyerték. A CVSE ezen a héten viszo­nozza is az érsekújváriak ked­ves meghívását. A Nővé Zám- ky Elektromos labdarúgócsa­pata pénteken érkezik Cegléd­re. és első mérkőzését szombat délután játssza a vasutas-lab­darúgók ellen az Építők ger- jei sporttelepéin. Ot megye serdülői versenyeztek Békéscsabán zajlott le öt megye idei serdülő úszóbaj­noksága. A versenyen Pest, Szolnok. Békés, Csongrád és Nógrád megye legjobb úszói vettek részt. A versenyen nagyon szép ceglédi siker született. Ung­vári Imre a 200 méteres férfi mellúszásban bajnok lett 3.04 mp-es kitűnő eredménnyel. A 4x100 méteres fiú vegyesváltó ez előkelő második helyezést érte el Papp, Kertész. Ungvári és Székely összeállító só ban Ungvári ráadásul a 100 mé­teres fiú pil’ans ' ;;in 3 harmadik lett. (beck) selte el a terhet. Most veszé­lyes terhesként ügyelnek rá a ceglédi szülészeten. A na­pokban — az asszony nyolc- hónapos terhes — vérsüllye- dés-vizsgálatra küldték. . A rendelőintézetben már sokan Várakoztak. J. L.-néh férje kísérte el. A fehér kö­penyes egészségügyi alkal­mazott sorrend szerint hívta be a várakozókat. A férj kér­te: hívják be soron kívül vá­randós feleségét. „Szó sem lehet róla, szabály az sza­bály!” — volt az ellentmon­dást nem tűrő válasz. — „Vár­jon a sorára”. Az elutasító vá­lasz után nem akartak kö­nyörögni, hogy a veszélyes­ségre ^hivatkozva megelőzhes­senek másokat. A férj telefo­non kereste fel a szerkesz­tőséget, és azt kérdezte: hogy lehet az, hogy autóbuszon, villamoson, boltokban átad­ják a helyüket az emberek, sokszor felkérés nélkül is a várandósoknak, csők éppen az egészségügyi intézményben ismeretlen ez az íratlan sza­bály? Telefonon választ nem tud­tunk adni erre a keserű kérdésre. Azóta sem talál­tunk kielégítő magyarázatot a kérdésre, hogy miért pont a rendelőben érvényes a hi­vatali pótszabály? ÍET.'I Már Balatonszárszón nótáznak Piros nyakkendös úttörők vidám csoportja verte fel csü­törtök hajnalban az állomás környékének csendjét. Az örömtől sugárzó arcocskák nem tudtál? titkolni az izgal­mat: tíz boldog nap vár rájuk a balatonszárszói József At­tila úttörőtáborban. Termé­szetesen a szülők jó tanácsai sem maradhattak el: „Vigyázz magadra!” „Jó legyél!” „Egyél meg mindent!” Hogy ezeket a jó tanácsokat betartják-e a gyerekek? — Váratlanul toppanjunk a táborba, látogassuk meg őket! — Ugyancsak nagy Lehet a fegyelem ebben a táborban, hisz olyan csend van itt, mintha kórház környékén jár­nánk — gondolhatná a naív látogató. Valóban, miért e nagy csend? — Mert kirándulni mentek a gyerekek! — nyugtat meg Veréb tanár úr. — Nem tá­bor a tábor, ha ilyen csodá­latos, napsugaras időben a sátrak között tartanánk őket. Kis idő múlva nótázó cso­port érkezik. A bejáratnál el­csendesülnek. No, nem a ven­dégek tiszteletére! A konyha felől ínycsiklandozó illatok terjengnek. Ki tud ilyenkor énekelni? Még a Hámán Ka­tusok sem! Nem is kell biz­tatná őket a mosakodásra! Tíz perc alatt már „szalon­képesen” szimatolnak a leve­gőbe! Nem hiába! Finom zöldbableves, tojásos galuska az ebéd! — Hogy érzed magad? — kérdezzük Farkas Györgyilöl. A kérdés fölösleges. Hogy lehet ilyet kérdezni?! — ol­vassuk le a mosolygós kis­lány arcáról. De azért meg­nyugtat bennünket: Hál, remekül! Jó a koszt, remek az idő! — Ma Földváron voltunk! szól közbe Meggyes Irén —, mert hát nem lehet szó nél­kül hagyni a nagy élményt. Persze azt sem, hogy örökké ennének... — Van is mit! Még repev tázhatunk is — mondja a kö- i zelünkben egy dundi kislány. Remélem, azok a szülők, akik „Egyél meg mindent” jelszóval búcsúztatták cseme­téiket, megnyugodtak. A „vi­gyázz magadra” aggódókat is megnyugtathatjuk: tanár nénik, tanár bácsik fi­gyelik a gyerekek minden lé­pését. És hogy „Jó legyél?” — A szégyentábla, ami ott „szé­gyenkezik” a tábor közepén, még üres! Búcsúzunk. Invitálásunkra, hogy ki akar hazajönni, nem akad jelentkező. Azt hiszem, még a nyár végén sem lenve. Vidámak, mint a mókusok. (csat —) PF. 19. — NEM MEGYÜNK AKÁR- HOVÁ — írja öt, nyári mun­kára jelentkezett lány (név­vel és pontos címmel). Arra kér, hogy „tegyünk lépéseket” az ügyben: mindenáron őszi­barackos táborba szeretnének menni. — Forduljatok biza­lommal a KISZ-bizottsághoz, ők felvilágosítást adnak, hogy melyik tábor fogad ilyen válogatós pótjelentkezőket. ★ B. ÁGNES: a Május 1 Ru­hagyár csak jövőre vesz fel elsőéves tanulókat. Próbálj addig munkahelyet keresni, és ne veszítsd a kedved! ★ GERINCES-NEK üzenjük: a csontkovácsról írott tudósí­tás nem ügyfélkeresés miatt jelent meg. Ebben az ügy­ben nem tudunk segíteni ne­ked, esetleg ajánlhatjuk: bízz csak az orvosokban inkább... A MELEG ELLEN L'cW&W ■'<*'**: ■< És akkor mi van?! — FIATALEMBER! Elvitte a szél az új­ságját! — Én dobtam. Gáz az egész. — Kevés a sport benne? — Érdekel is... a hirdetést néztem. Sehol egy kilósabb hely. Így akarjon melózni az ember, ez a vidék. — Maga talán ráér, vagy rendész, hogy belémköt?! — Nem — mondom —, csak rég láttam déli napfényben ilyen magábaszállt figurát. Talán tudnék segíteni... — A tanácsnál melózik? A nők szeretik az irodai munkát, mert ott mindig sírnak, meg ráérnek. Bezzeg mi, férfiak, megszakadha­tunk a melótól! — Itt ül, nem dolgozik. — Nem, mert nincs munkahelyem, akár­hol meg nem dolgozik az ember, ha van üz­leti gógyija. — Szakmája van? — AZ MINEK? Azzal nem lehet keresni. Szeretem a szabad életet, szeretem a piát. a táncot, a nyári kerthelyiségben a sörözést, meg szeretek ígv a pádon ülni. Fix állásban talán tehetném, hogy itt ülök? Egy frászt! Tényleg, tud jó helyet? Ha igen meghívom egy sörre... ki-ki alapon, mert. ugye, azt se tudom, maga kicsoda. A parkban beszélgetünk. Húszéves lehet, beat-bozontos, szenvtelen arc sunyi tekintet — de lehet, csak a nap süt a szemébe. Meg­hív egy sörre. Hál jó. A büfé hűvös, sötét. Lezöttyenünk a székre. Ügynökmaszkot képzelek arcom elé, beszél­getni kezdünk Újságokat szedek elő a tás­kámból, állást keresünk, neki. Semmi nem tetszik, fintorog, mint aki enyvet nyalt. „Ma­dárnak nézel?!” — Tegezni kezd hirtelen, úgy látszik, közvetlenebb már a hangulata. Ha így haladunk, hamarosan „kisanyám” le­szek ... — Építkezéshez menjen a ... Szakmát ta­nulni nincs kedvem. — Segédmunkást keres a Gyárkéményépí- tö Vállalat... Visegrádi kórház fűtőt keres. Betonelemgyár férfi munkaerőt keres. Ingat­lankezelő segédmunkást Budapesten: vidé­kieknek szállást is ad. — NEM JÓ. te nem tudsz semmit, mit kötsz az emberbe' Mégiscsak hivatali maga: hivatali apáca, küldetéssel, hogy belekössön a gyanús emberekbe. De csak jelentsen és figyeltessen! Kinek mi köze hozzá, miből élek! És én vá­lasztom meg. hogy mit akarok melózni ... Ha meg nem akarok, akkor mi van?! (— esk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom