Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-07 / 105. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE^TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM r%RA 7» FUJ.Kit 1968. MÁJUS 7., KEDl MÁIBA LÁTOGAT U IMI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKI Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke magyarországi látogatásra hívta meg dr. Za­kir Husszeint, az Indiai Köz­társaság elnökét, aki a meghí­vást örömmel elfogadta. Ter­vek szerint az "indiai Köztár­saság elnökének látogatására 1968 június első felében ke­rül sor. Lezárták a spanyolok a gibraltári határt A spanyol kormány május 6-ii hatállyal lezárta Gibral­tár és Spanyolország határát. A határon a szárazföldi for­galomban csak a Gibraltáron dolgozó spanyol munkások és a félsziget polgári lakosai lép­hetnék át, ez utóbbiak azon­ban csak külön engedély alap­ján. A spanyolok szerint az intézkedések Nagy-Britannia magatartása miatt váltak szükségessé, miivel nem haj­landó tartani magát az ENSZ- közgyűlés 1967 decemberi ha­tározatához. Kábítószer a sivatagban Egy izraeli katonai járőr 23 zsák kábítószert talált a Sinai- félsziget keleti partvidékén, 40 kilométernyire Eilat kikötőjé­től, amelynek értékét 600 ezer dollárra becsülik. Valószínű­leg csempészek rejtették el a sivatagban. VASÁRNAPI NOMÁDOK (Foto: Gábor) Dubcek és Cernik hazaérkezett Moszkvából Luiffi Longo Pnigábun Vasárnap visszaérkezett Csehszlovákiába az a küldött­ség, amely az SZKP Központi A szocialista munkaverseay új vonásai Ősszel és az év elején sokan aggályoskodtak, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében nem csökkennek-e a munka erkölcsi ösztönzői. Ügy mond­ták: azzal, hogy a napi terme­lésben is a közgazdasági té­nyezők kerültek előtérbe, és alapjaiban megváltozott a vál­lalati tervezés, a munkában is csak az anyagi ösztönzés le­het a domináló erő. Ezért (él­tették a szocialista munkaver­senyt is, mint az erkölcsi ösz­tönzés egyik alapvető módsze­rét. Sokáig valóban volt olyan látszat, mert alig-alig hallot­tunk versenymozgalmakról, felajánlásokról. Aztán eltelt néhány hét — az üzemekben megkötötték a kollektív szer­ződéseket, elkészültek a válla­lati önállóságra épített tervek — és a munkások, elsősorban a szocialista brigádok egymás után jelentkeztek, hogy ismét versenyre lépnek a vállalati feladatok jobb teljesítéséért. Asszonybrigád alakult a Cse­pel Autó hajtómű-gyáregysé­gében, és vállalták, hogy se­lejtes terméket nem adnak to­vább. Kiváló minőségű mun­kára tettek felajánlást a Szentendrei Papírgyár szocia­lista brigádjai. Építőipari vál­lalatok dolgozói a határidő­csökkentésre tettek fogadal­mat. Hasonló hírek érkeztek Vácról, Gödöllőről és a megye más városainak, községeinek ipari üzemeiből. A hírek ön- maguktól beszélő cáfolatai az aggályoskodásoknak, bizonyí­tékai, hogy a gazdaságirányí­tás új rendszerében sem csök­ken a szocialista munkaver­seny szerepe, a munkások ten­ni akarása. Nem volt szükség hosszú időre, hogy felismerjék: a gazdaságirányítás új rend­szere szocialista célokat szol­gál, társadalmi igényeket elé­gít ki, és a szocialista vállalat tényleges gazdáinak, a mun­kásságnak elsőrendű feladata alkotókészsége teljes kibonta­koztatásával dolgozni e célok és igények megvalósítása ér­dekében. Az előző évekhez képest mégis sok új vonása van a szo­cialista munkaversenynek, és ezzel a jövőben — gazdasági vezetőknek, párt- és szaVszer- vezeti tisztségviselőknek — számolni kell. Régebben meg­szoktuk azt a módszert, hogy valamely üzem kezdeménye­zéséhez más üzemek csatlakoz­tak, majd enne* alapján köz­ponti felhívás jelent meg köz­ponti célkitűzésekkeL A gaz­daságirányítás új rendszerében erre már nem lehet építeni a szocialista munkaversenyt. Ez a verseny sem maradhat el az élettől, az önálló vállalati gaz­dálkodástól, és a céloknak is a termelőegységek konkrét fel­adatait kell tartalmazniuk. Nem lehet központilag megha­tározni, hogy a munkások kezdeményezése mire irányul­jon, és a verseny célját, sőt módját, formáit is csak a vál­lalatoknál jelölhetik meg. Lé­nyegesen új sajátosság ez. A másik sajátosság ebből következik. A verseny közvet­len teendőit a vállalatok dol­gozóival együttesen, demokra­tikusan kialakított gazdasági célok adják, és ez szinte mű­helyenként, sőt brigádonként vagy csoportonként eltérhet egymástól. A munkaverseny szervezésé­nek ez a módszere az eddi­gieknél magasabb fokú szerve­zést és felelősséget jelent, mert jobban készteti a kisebb termelőegységek vezetőit — üzemvezetőket, művezetőket —, hogy a verseny szervezésé­ben, ellenőrzésében és értéke­lésében hatékonyabban ve­gyenek részt. Ügy támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, hogy a vállalati gazdálkodás­nak és a közvetlen feladatok­nak megfelelően pontosabb cé­lokat dolgozzanak ki, és a tel­jesítésről is adjanak számot a brigádoknak, a munkásoknak. Csak így lesz emberi értelme és igazi haszna a munkának, a dolgozók, a brigádok törek­véseinek, csak igy látják, hogy munkájukat becsületesen vég­rehajtva, kifogástalan termé­kekkel járulnak hozzá a társa­dalom igényeinek kielégítésé­hez. Ezzel ma nagyobb a le­hetősége, hogy a munkaver­seny ereje, hatása a fogyasztói igények kielégítésével, korsze­rű és jó minőségű termékekkel közvetlenül mérhető legyen. A munkaverseny, az ebiberi tenni akarás és felelősségérzet továbbra is a szocialista építés fő eszköze és módszere. Az er­kölcsi ösztönzés alapvető esz­köze és kifejezője azoknak a munkástörekvéseknek, hogy ténylegesen és demokratikus módon osztozzanak az üzem termelésének, gazdálkodásá­nak gondjaiban. Kovács András Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának meg­hívására rövid látogatást tett Moszkvában. A küldöttség két tagja — Oldrich Cernik és Josef Smrkovsky — vasárnap délután érkezett meg Prágába, a küldöttség másik két tagja — Alexander Dubcek és Vasil Bilak — Pozsonyba utazott. Smrkovsky a prágai repülő­térről adott rövid nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a moszkvai tárgyalások igen hasznosak voltak. Vasárnap rövid baráti láto­gatásra Prágába érkezett Lui­gi Longo, az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára. Kíséretében van Giuseppe Bottá, az Unita főszerkesztője. Luigi Longo látogatása munkajellegű. Longo hétfőn megkezdte tár­gyalásait a Csehszlovák Kom­munista Párt képviselőivel. Dubcek, a CSKP Központi Bi­zottságának első titkára ésLé- nárt, a központi bizottság tit­kára a jelenlegi . csehszlovák helyzetről tájékoztatta az olasz párt főtitkárát. Marx tanítása megvalósult földünk egyharmadán Mihail Szuszlov beszéde a moszkvai jubileumi ülésen „A marxi eszmék zászlaja alatt valósult meg az Októberi Forradalom, építik a szocia­lizmust a Szovjetunióban, győztek a szocialista forradal­mak egy sor európai, ázsiai országban, Kubában. Marx ta­nítása megvalósult földünk egyharmadán, hatást gyalcorol a tőkésvilág dolgozóinak szé­les rétegeire, szélességében és mélységében fejlődik” — je­lentette ki Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja és titkára. Szuszlov a Kreml kongresszusi termében rende­zett ünnepi ülésen méltatta Marx jelentőségét a tudomá­nyos kommunizmus megalapí­tója, a nemzetközi proletariá­tus lángeszű tanítója és vezére születésének 150. évfordulója alkalmából. Az értéktöbblet-elmélet, amelyet Marx állított fel, amely rámutat a munka és a tőke alapvető ellentétére, ké­pezi az alapját a tőkés rend megdöntésében a proletariátus által játszott döntő forradalmi szerepről szóló marxista taní­tásnak. „Ezért a burzsoázia különös 'dühvei támadja min­denekelőtt az értéktöbbletről szóló tanítást, s ki akarja mu­tatni azt, hogy korunk viszo­nyai közepette a kizsákmányo­lás nem létezik” — mutatott rá Szuszlov. „A burzsoázia hosszú időn keresztül elhallgatta a marxis­ta elméletet, majd cáfolni kezdte azt, és hosszú évtizedek óta sikertelenül próbálkozik ezzel. A Marx eszmei öröksége körüli éles harc folyt és jelen­leg is folyik a munkásmozga­lomban." A kommunista pár­tok harcot folytatnak a mar­xizmus—leninizmus megvédé­séért, a revizionista és a „bal­oldali” opportunista ferdíté­sekkel szemben. „Így például a trockisták a maguk idején „baloldali” frá­zisokkal álcázták behódolásu- kat és a szovjet köztársaság belső erői iránti kishitűségü­ket, a világforradalomról, az imperializmus minden ország­ban egyidejűleg történő meg­döntéséről szónokoltak, de vé­gül is eljutottak a szoyjetelle- nességig és a legreakciósabb erőkkel való együttműködésig. A marxizmus álbaloldali ka­landor elfajulásának durva ki­fejezése Mao Ce-tung csoport­jának tevélcenysége. E csoport azzal kezdte, hogy fennhangon beszélt a marxista elmélet „megvédéséről” a kommunista mozgalmon belüli revizionista többséggel szemben, valójábat azonban elvetette a marxi-le nini tanítást, a kispolgári na cionalizmus és a sovinizmu. álláspontjára helyezkedett, é a legfőbb igazságnak a Mc Ce-tung idézeteit tartalmaz, könyvecskét kiáltotta ki" — jelentette ki Szuszlov. Marx a kapitalizmusból s kommunizmusba való átment három, objektív feltételekhe; kötött szakaszát állapított í meg: átmeneti periódus, szó cialista fázis, kommunista sza­kasz. A szocializmus nem rövid lélegzetű szakasz, hanem egy teljes történeti periódus a kommuhista társadalom fej­lődésében. A kommunizmus­hoz vezető út a szocializmus teljes győzelmén át vezet. Más út nincs. SÁRGUL A VETÉS - IDŐ ELŐTT KALÁSZOL A ROZS Legnagyobb gond: a csapadékhiány PÁRIZS A diákok és a rendőrök farkasszemet néznek egymással Hétfőn egész nap tüntettek a párizsi Sorbonne és nan- terre-i egyetem bölcsészkará­nak hallgatói a Quartier La­tinben. Rendkívül erős rendőrkor­don igyekezett távol tartani a gyülekező diákokat az egye­tem épületétől és a Quartier Latin legforgalmasabb útvona­laitól. A kora délutáni órákban he­ves összetűzésekre került sor a Boulevard St. Michelen és a Boulevard St. Germaine-en a diákok és a rendőri erők kö­zött. A rendőrök könnygáz­bombákat, tűzoltófecskendőket használtak, több diák megse­besült. Az út mentén parkíro­zó gépkocsik közül több sú­lyosan megrongálódott. Fél­órás összecsapás után a tünte­tés elcsendesedett, de a diákok és rendőrkordon farkasszemet néznek egymással. Országszerte nagy gond elé állítja a mezőgazdasági üze­meket a csapadékhiány. A legfrissebb jelentések szerint, a szárazon maradt vidéke­ken sárgul a vetés, idő előtt kikalászol a rozs. A Duna— Tisza közi homokon — Pest megye déli fekvésű járásai­ban — is ' szemmel látható jelei mutatkoznak az aszály­nak. Különösen a kenyérgabonák sínylették meg a kiadósabb esők hiányát Az aljlevelek több helyütt megsárgultak, s a kényszerfejlődés miatt a rozs kalászba szökött. A kisebb esők, s a szokat­lanul meleg idő általában kedvezően hatott a tavaszi munkákra. Az elmúlt héten az ország legtöbb részében befejezték a tavasziak veté­sét Megkezdődött a tavaszi „kapa-nagyüzem” is, nagy erővel gyomtalanítják a termelőszövetkezetekben a napraforgó- és a burgonya- táblákat Alsónémedi környé­kén, Pest megye legnagyobb korai burgonya termelő kör­zetében —, minthogy a táb­lákat öntözik — kitűnően fej­lődnek a gumók. Két-három hét múlva megérkezik a pia­cokra erről a környékről is az első szállítmány. Csaknem az egész ország­ban teljes kapacitással dol­goznak a vízkiemelő beren­dezések és az öntözőtelepek. Naponta több százezer köb­méter vizet juttatnak Pest megyében is az eltikkadt nö­vényzetre. Noha a primőrter­mesztő közös gazdaságok is kárát szenvedik a szárazság­nak, igyekeznek kihasználni a szárazság előnyeit. A meleg időjárás ugyanis az érés meggyorsulása révén legalább tíznapos előnyhöz juttatta az egyes növényeket. Víz, gáz, csatorna / • — ev végéig A Pécelen átutazók sokat szidják a rossz utakat. A község lakói viszont tudják, hogy az árkok, a földhányá­sok Pécel teljes közművesíté­sét jelentik. A munkálatok még 1963-ban kezdődtek, a Víz- és Csatornamű Társulat megalakulásával. Ma egész Pécelt behálózza a vezeték, még az üres telkeket is. Szünet nélkül dolgoztak a csatornaépítők, elkészültek az esővíz-elvezetők is. Ter­vek szerint a tisztítótelep év végére üzemel s akkor való­ban összkomfortosak lehet­nek a péceli lakások. A gázfövezeték Rákoscsa­báról jön. A csöveket most fektetik —, ez a munkák harmadik szakasza (a ké­pen.) Jövőre gázzal süthet- nek-főzhetnek az asszonyok. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom