Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
EZT OLVASTUK M0H0B»VIDÉKI Szilveszterre Ceglédig Pilisig már állnak a vezetékek Gyors ütemben folyik Budapest és Cegléd között a vasúti pályatest villamosítása. Az építők elérték Monort. A vezetéktartó betonoszlopok a pályatest jobb oldalán már állnak Monortól Pilisig. Úgyszintén a monori vasútállomáson is. A tervek szerint 92 millió forintot fordít a MÁV a metrum állomás rekonstrukciójára. Átépítik a vágánytért, hét sínpár helyett kilencen közlekedhetnek a vonatok. A monorí vasútállomás átépítésével párhuzamosan végrehajtják a pálya ívkorrekcióit: 125 kilométer gyorsasághoz szükséges vasúti pályatestet építenek. A most folyó villamosítás szinte egyedülálló Európában. A Villamos Felsővezeték Építési Főnökség gépesített különítménye naponta több kilométert halad előre. A gödörásó szállítószalaggal és daruval egybeépített szerelvény — automatikusan, szinte „önállóan" végzi az áramvezető tartóoszlopok beemelését, rögzítését valamint a pályatest felújítását. Ez év december 31-re elkészül a Budapest— Cegléd közötti pályaszakasz villamosítása. “ffiadó 500 plakett Nagykőrös 600 éves jubileumi ünnepsége alkalmából a városi tanács 500 darab plakettet és 1500, gomblyukba tűzhető jelvényt készíttetett, amely kicsinyített mása a plakettnek. Az előbbi bronzból készült és díszes tokban nyújtják át. majd a vendégeknek. Az utóbbit színes zománcból készíti az Állami Pénzverde. Mindkettő július 1-re elkészül. A város kérésére a közlekedési és postaügyi miniszter engedélyezte a kért emlékbélyegek kibocsátását. Emellett a postaügyi miniszter kijelölte a nagykőrösi posta- hivatalt az alkalmi bélyegek, elsőnapi borítékok árusítására és az elsőnapi keletbélyegző használatára. A bélyegzőn ez alkalommal a város címere lesz látható. Megkezdődött a szezon Öt napja megkezdték a szamóca tartósítását a konzervgyárban. Naponta még csak 30 —40 mázsát dolgoznak fel, de ez már az igazi szezon kezdetét jelzi. Az I-es telepre megérkezett az első egresszállítmány, körülbelül 30 mázsa, amit főleg exportra dolgoznak fel. Pénteken a n. telepen megindult a borsó tartósítása. Az első borsószállítmány Cegléd, illetve Dánszentmiklós környékéről érkezett, mintegy 100—150 mázsa szemes és 3 vagon hüvelyes borsó. Sajnos, a tavaszi szárazság megtizedelte a borsót és a termés alig 75 százalékos. VKLUAPJJ „Coca-cola"-cserje A vácrátóti botanikus kert 52 holdas parkjában mintegy 15 000 meleg égövi növény pompázik. A különlegességek számát rendszeres magcsere útján évről évre gyarapítják. A világ minden tájáról 420 testvérintézménnyel tartanak kapcsolatot. A hazai növények mágiáiból ez évben 20 000 tasa- kot küldenek a határon túlra. ameVekért cserébe 5000 magmin tat kértek. Nigériából Co- la-cserjemagot küldtek. Ennek terméséből készül a divatos Coca-cola ital alapanyaga. A magot el is ültették már a botanikus kertben. PEST MEGYEI hIdIAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1968. MÁJUS 2»., SZERDA Földrepesztő szárazság Locsolnak, de kevés a víz Szedik a zöldborsót — Folyik a felvásárlás A zsűri bírált, de a közönség döntött Továbbjutott a Morze-zenckar Május 17-én a ceglédi Morze tánczenekar is részt vett a Ki mit tud? elődöntőjén. Az Izgalom című számot adták elő, s mi, ceglédiek nemcsak hallgattuk, hanem valóban izgultunk is értük. A zsűri döntött, és sajnálattal nyugtáztuk, hogy a kitűnő ceglédi együttest kiszorította a gyulai tánczenekar. A nézőknek azonban lehetőségük volt egy versenyzőt, illetve együttest tovább juttatni a középdöntőbe. Evvel a lehetőséggel éltek is, mert több mint 27 000 szavazat érkezett be, s legjobban a Morze együttes nyerte el a közvélemény tetszését. Ezt a nyolcezer szavazat is bizonyítja, amely elegendő volt a továbbjutáshoz. A Pest megyei lakosság szavazatával támogatta a ceglédi zenekart. Az elődöntők befejeződtek, s várhatjuk most már a középdöntőben való szereplésüket, s a jó zenével — reméljük — nem maradnak adósok. Vasárnap hajnalban az Alföld déli részén üdítette fel a földeket a kiadós eső. A Dunakanyarban felhőszakadás vetett véget a földrepesztő szárazságnak, csak az Alföld középső területe maradt csapadékmentes. Pedig most nagy szükség lenne az esőre: a szár- | TÖRTÉLI TALÁLKOZÓ Vasárnap nagy érdeklődéssel kísért író—olvasó találkozónak volt színhelye a törteli Déryné Művelődési Ház klubterme. Szeberényi Lehel látogatott a községbe. Dr. Dutkay Lo- rándné érdeklődést keltő bevezetője után baráti beszélgetés alakult ki az író és olvasói között. Sajnos, Juhász Jácint előadóművész nem tudott eljönni. Távollétét részben kárpótolta, hogy a „Lutri” című regényrészletet az írónak az előadásában hallhatta a közönség. Az ünnepség befejezéseként az író dedikálta műveit. Kép, szöveg: Papp Járási KISZ híradó - társadalmi munkában ba szökkent gabona szemképződéséhez ez lenne a legfontosabb. Tíz-tizenkét ezer holdat érint a város tsz-einek földjén ez a szárazság a gabonaféléknél, s ebből hatezer holdnyi a búza. Hetekkel ezelőtt felhívást kaptak a tsz-ek a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálytól, hogy ahol csak lehet, locsoljanak, állítsák munkába az öntözőberendezéseket. A felhívásnak mindenütt eleget tettek. Sajnos, a csatornák vize egyre kevesebb, és a talajvíz szintje is sokkal alacsonyabb az előző évek átlagánál. A csapadéktalan időt a paprika-, a paradicsom- és A tavaszi idény utolsó fordulójában a monori gimnázium kosárlabdacsapata Cegléden vendégszerepelt. Ceglédi Kossuth Gimnázium—Monori Gimnázium 9<rmr~”” ’ Cegléd: Füle 9, Horváth 12, Udvardi 28, Sallai 14, Nyúl 23. Csere: Velkey, Túri, Fehér 4, Szunyogh. Sallai sérülése rendibejött, ő játszott is, de a hazaiak tartalékosak voltak, mivel Dávid eltiltása miatt egy hétig pihenőre kényszerült. Hiánya érződött is a csapat játékán, különösen amikor Sallai és Horváth pihent, mert ekkor nem volt irányító játékosa az együttesnek. A találkozó végig a hazaiak fölényének jegyében zajlott sőt, a vendégek sokáig még kosarat sem tudtak szerezni. Az első félidőben jól és ponterősen játszott a gárda, ezt az akkor dobott 51 pont is igazolja. Nagy részt vállalt a dinnyetelepítések is megsinylik, bár ahol lehet, ezeket is öntözik. A konyhakertészetekben több munkát, de kisebb gondot jelent az öntözéses gazdálkodás. A zöldborsó szüretelése nagyüzemileg is megkezdődött: a Táncsics Tsz-ben a konzervgyár kihelyezett gépe fejti a termést, és a tisztított szemes rakományt szállítják az üzembe. A felvásárlótelepre is rendben érkeznek a szerződéses szállítmányok. (— es) magára Sallai, a csapat motorja, aki ragyogóan osztogatott. és távoli dobásai is rendre bejöttek. A második játékrészben elég sok tiszta helyzet kimarom, de azeKEcnT^.’ífiaúHnBlt teljesítményük is majdnem megütötte az első félidei színvonalat — különösen ügyes védekezésük miatt. Végeredményben a Kossuth Gimnázium együttese teljesen megérdemelten győzött. Jók: Sallai (a mezőny legjobbja), aki „szellemi vezér” volt, valamint Nyúl és Udvardi, akik ponterősségükkel tűntek ki. Megtartották az első szerkesztő bizottsági értekezletet a KISZ Ceglédi Járási Bizottságán, s júniusban már megjelenik a mozgalmi munkában segítséget adó, a fiatalok életével foglalkozó folyóirat: a ceglédi járás KISZ-híradója. Ez a kiadvány az országban is az első. Régóta nem adtunk már hírt a Ceglédi Építők tornászlányainak szerepléséről. Hétről hétre nagy versenyeken vettek részt — és ezúttal is nagyszerű eredményeket értek el. Most, a tavaszi idény végén elkészítik az összefoglalót, az idei mérleget. A felnőtt rendezvényeken kívül már minden verseny lezajlott. Tavasszal egyéni bajnokság keretében indultak a tornászok, a csapatbajnokság ősszel kezdődik. A cél: csapatban a legjobbak között maradni. Az egyéni bajnokságban két ceglédi lány szerepelt kiemelkedően. Kerekes Katalin az ifjúsági II. osztályban három helyezést ért el: második, negyedik és hatodik lett Miskolcon az országos vidéki bajnokságon. A területi versenyen aranyérmet nyert. Két héttel ezelőtt az országos döntőben a legjobbak között végzett. Idei legjobb eredménye: az országos kiválasztó versenyen és a középiskolai bajnokságon olyan jól szerepelt, hogy meghívták az országos ifjúsági válogatottba. Harminc fiatal Rendszeres rovataiban az időszerű feladatokról ad tájékoztatást az alapszervezeteknek, beszámol az eltelt hónap mozgalmi eseményeiről, fiatalokat mutat be olvasóinak. A lapot társadalmi munkában készíti a szerkesztő bizottság és a tudósítógárda. lány került a keretbe, most rajta a sor, hogy feljebb kerüljön. Kratochwill Erzsébet felnőtt II. osztályban a területi bajnokság után az országos vidéki bajnokságon is kitűnően szerepelt. Négy érmet hozott haza: második, két harmadik és egy negyedik helyezést ért el. Rendkívüli tehetség, fényes sportkarrier várna rá — de súlyos egyéni problémái miatt nem tud előrelépni. Az országos döntőbe került még Horváth Erzsébet és Etédi Anna. A III. osztályú versenyzők közül a területi bajnokságon helyezést ért el Sipos Éva és Dani Katalin. Az egyéni versenyek után most nagy lelkesedéssel készülnek a lányok a csapatbajnokságra. Még néhány jó hír a tornászoknál: Szerveződik a baráti kör, biztató az utánpótlás, a sportnapközis gyerekek között már bontakozik néhány tehetség. A megyei vezetők is megadták az ígért segítséget — így minden jel arra mutat, hogy a szakosztály életében nagy fellendülés következik. (— yer) (— reán) Ég a kunyhó, ropog a nád Nagy tűzvészek krónikája KOSÁRLABDA Nagyarányú hazai győzelem TTomásstányoh sikerei Bizalom és kiszolgálás — negyedosztályon Bizonyára ismerik a mitológiai hős, a leláncolt Prométheusz legendáját, akit, a mondabeli istenek a Kaukázus egyik sziklájához kötöztek, és egy keselyűvel tépették a máját. Mindezt pedig azért, mert az Olimposzról lelopta az emberek számára a tüzet. Amikor az elmúlt szombaton betértem a Rákóczi úti alkoholmentes büfébe, én semmit sem akartam lelopni a pultról — mindösz- sze egy dupla feketét kértem. Ennek ellenére —, ha nem is a májamat —, de az epémet kezdte csipkedni — no, nem egy keselyű, — a tiltakozás: miért láncolják le a cukortartóban heverő mokkacsipeszt? Talán naponta ellopnák a vendégek, ha nem így lenne? Kérdésemre a kiszolgáló udvariasan közölte, hogy erre azért van szükség, mert eddig már egyet illetéktelenül eltulajdonítottak. Ennek az értéke pedig negyven forint. Nem vitatom, hogy így történt. Mégis megkérdezem: az oda betérő kávéfogyasztók önérzetét vajon ennyire taksálják a Róna Vendéglátóipari Vállalat illetékesei? Egyébként is van egy javaslatom: a pult közepén álló kávéfőzőgépet helyezzék el vagy a hűtőszekrény, vagy az üvegvitrin mellé, tehát a pult valamelyik oldalán — és akkor az egy szál kiszolgáló szemmel tudja tartani az egész „terepet”. Mert egy bögre eltulajdonítása után a most alkalmazott szisztéma szerint már a kakaósfindzsá- kat is lánccsörgés kíséretében vihetjük az asztalokhoz. Ami pedig a kiszolgálást illeti: egyetlen személy szombat délelőtt sem tudta idejében kiszolgálni a vendégeket. Mi lehet itt hetipiaci napokon? Lehet, hogy erre a problémára is találnának megoldást az illetékesek, ha a büfé nem negyedosztályú, hanem reprezentatívabb árbevételt biztosítana? (karai) Titokzatos gyújtogatok + Gyűlölték a kapitányt Nádfedeles községeinkben, zsindelyes városainkban még a múlt század közepén is végzetes katasztrófát jelenthetett a viharos szélben keletkező tetőtűz. Nincs talán egyetlen olyan helység sem éhben az országban, amelynek történetében szomorú dátumként egy>- egy nagy tűzvész emléke fel ne lenne jegyezve. Az 1831-es országos nagy kolerajárvány után a vármegyében annyira elharapózott a lopás, fosztogatás, útonál- lás, rablás, gyújtogatás, hogy a vármegye statáriumot léptetett életbe. A statáriumot Cegléden is kihirdették, mert itt is több esetben elhajtották a polgárok marháit; a nád- és zsupfödeles házak közül több ismeretlen ok következtében kigyulladt, s valamennyi esetben gyanús körülmények és tények látszottak fennforogni. Több alkalommal „jeles helyeken" elhelyezett fenyegető leveleket is találtak. Az aggodalom merülte a várost. A kecskemétiek roppant pusztulását sok ceglédi látta. 1794-ben a szomszéd városban egy sövénykémény kigyulladása következtében oly nagy tűz támadt, hogy ezer ház pusztult el. Alig épült meg a város, 1818-ban a görög temetőnél egy ház kigyulladván, a nagy szél be- hordta a zsarátnokot a városba s rövid idő alatt 424 ház és tíz malom lett a lángok martaiéiul. E tűzvész emlékére a mai napig április 2'-án este nyolc órakor Kecskeméten megkondulnak a harangok. De emlékeztek a ceglédiek a Kőröst elpusztító tűzvészre is. 1826. április 15-én keletkezett a tűz. Ekkor leégett egy iskola. több professzor hivatalos lakháza, 478, udvaron levő ház az összes melléképülettel, 4 száraz malom, 94 akol, s a tűz martaléka lett temérdek bútor, házi és gazdasági eszköz, sok szarvasmarha és egyéb háziállat. A ceglédi tanács 1834 tavaszán az éjjeli tűzőrség megkettőzését rendelte el s a strázsákat is megerősítették. 1834. május 22-én déli 12 órakor kigyulladt a város közepén a Lédeczi Mihály háza, négy nap múlva Lédeczi István házára dobtak tűzcsóvát. Az izgalom hatalmába kerítette a várost. Éjjel-nappal figyelő őrszemek cirkáltak a városban, ennek ellenére a katasztrófa bekövetkezett. 1834. május 29. volt. Hihe- tően nem bizonyított és ki nem derített ok miatt kigyuly ladt az evangélikus pap ólja. Az orkán felkapta a szikrákat, s mire az összecsődült lakosság a tűz oltásához foghatott volna, már két ház, röviddel később újabb öt ház állt lángokban. Mikulás János házáról a tűz átcsapott a régi református templomra is. De ekkor már füstölögve izzó, lobogó lángtenger volt a városnak a templomtól keletre eső része egész a páskumokig. Utcasorok égtek, s a jajveszékelő nép mit se tudott tenni. Az egykorú írás csak ennyit jegyzett fel: „Nem lehetett tudni, hogy a lángtengerben hányán égnek, hányán vesztik vagyonukat, mindenüket”. A vizsgálat természetesen azonnal megindult. A város történetében az áll, hogy „az egykori kihallgatások alapján szinte kétségen kívül meg lehetett állapítani, hogy a tüzet a városi lakossággal nem szimpatizáló és a kapitányi gyűlölő katonák okozták”. Sz. I. i
