Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
vn-trEs Tápiósápon ma délután 2 órakor vb-ülést tartanak, ahol a végrehajtó bizottság munka- programjának végrehajtásáról, valamint a szervezési és ellenőrzési munkáról tárgyalnak. Hazai zöldborsó A járás vezetői évekkel ezelőtt felhívták a termelőszövetkezeteket, hogy a községekben saját maguk igyekezzenek megoldani vagy legalábbis elősegíteni a lakosság ellátását. Ez főleg a zöldségfélékre vonatkozott. Erre a felhívásra válaszolt a kávai Haladás Termelőszövetkezet — tettekkel. Ennek eredményeként az idén már megjelent a helyi fmsz üzletében a hazai zöldborsó. Keresett cikk. Nemsokára saját termésű zöldhagyma, paprika, paradicsom és káposzta is kapható lesz a kávai boltban. Albérlők „a varjúvárosban“ Az Alföld egyik legnagyobb madárparadicsomában, a geszti erdőben igazi „varjúváros” alakult ki az utóbbi években. Több ezer fészek szélére telepedtek ki a varjúfiókák, készülnek a kirepülésre. A legeldugottabb ágakon a korábban elhagyott varjúfész•- kék sem üresek: „albérletbe” költöztek a kékvércsék. A varjakétól teljesen eltérő életmódot folytató, hazánkban ritkaságnak számító és védett kékvércsék igen jól érzik magukat a varjúkolóniában. A kékvércsékre különös gondossággal ügyelnek az erdészek és vadászok. L ÓNK I A-D A S A X. ÉVFOLYAM. 124. SZÁM 1968. MÁJUS 29. SZERDA Nevelők a tanácsülésen Kiesi az úri óvoda MM útrú#i yos helysein gyerekek Járult a tanulmányi eretlmény Úriban a legutóbbi községi tanácsülés az általános iskola munkáját tárgyalta. Stílusosan, az ülést az iskolában tartották meg, s erre meghívták a nevelőket is. A légkör, az aktivitás azt bizonyította, hogy ez a „rendhagyó” ülés nagyon hasznos volt. Tuskán József iskolaigazgató beszámolója érintette az iskola idei munkáját, s hangsúlyozottan foglalkozott a hátrányos helyzetű tanulók élet- és munkakörülményeivel. Elmondotta, hogy számokban is kimutatható fejlődés van munkájukban, főként nevelési és tanulmányi szinten. Úriban az idei tanévben tizenkét tanulócsoport működött, s 357-en járnak az általános iskolába. A gyermekeket 14 pedagógus tanítja, 10 tanteremben és egy műAz óvoda előtt álltak, apa és fia. A gyerek a kapuban lecövekélte magát, és könyörgő tekintettel nézett fel: — Apu, ne mentiek ma oviba... — De muszáj! — szólt az apja. — Gyere, beviszlek! — De apu, én nem akarok ...! a srác egyre hátrált, az „apu” húzta a kapu felé, mígnem óriási böm- böléstől lett hangos az utca. — Nenene! — NEVELÉS bőgte nagyon látott szájacskával a gyerek, és hatalmas ótKfdás-köny- nyek gördültek le az arcán. Az apa állt, topogott — látszott rajta, hogy „kezdő” még a nevelésben, és most nem tudja, mit tegyen. Fiacskája látva ezt a tétovázást, még hangct- sabbra fogta a bömbölést. — Tomi! Figyelj ide! — szólt végül a gyerekhez, mint férfi a férfihez. — Én nem bánom,. ne menj oviba ma. Most elviszlek valahová. De ha megmondod anyádnak, hogy hol voltunk! Nem mondod meg? — Nem! — mondta Tomi kön-g- nyektől és boldogságtól csillogó szemét az apjára emelve, aztán kéz a kézben elsiettek az ovi elől, mint a férfiúi szolidaritás élő példái. (k. zs.) Hozzászólás cikkünkhöz Verbunk és tárogató Címzett: a TIT járási szervezete A Manor és Vidéke május 8-i számában cikk számol be a múlt TXT-év járási tevékenységéről. A cikk két részletébe kapaszkodva engedtessék meg javaslataimat elmondani. „A járási szervezet jelenleg arra kíváncsi, hogy a községek lakói milyen témakörű előadásokat szeretnének hallani. Az új évadban mi az igény?...” — ez az egyik részlet, a másik pedig: „... a májusi programban pedig más előadó mellett egy neves zenetudóst szeretnének meghívni...” Ez utóbbihoz kapcsolódva, hadd említsem meg az április 13-i tv-műsor egyik igen értékes darabját. Bige József és dr. Nyúl István furulyaművészek szereplését. A sajátos magyar, régi, ritka hangszerek történeti ismertetése után zenei bemutató következett. Kiemelkedő része két eredeti kuruc tárogató megszólaltatása volt. (összesen négy hiteles darabot tartanak belőlük nyilván az országban.) Ha a tv-nézők Káldi Gyula — a maga korában híres — hangversenyeiről nem is olvasott, ha Thaly Kálmán munkásságát, Esze Tamás (a kuruc- vezér történész ükunokája) kutatásait, Krúdy Gyula ide vonatkozó örökszép ifjúsági irodalmát nem is ismerte, s csak egy hagyománytöredékről hallott, miszerint: „Majtény után a tárogatókat összeszedték az országban, és elégették, mert a német attól tartott, szavaival visszatér a kurucvilág...”, a tv-néző akkor is sok szépet és érdekeset képzelhetett el azokról az időkről. Kuruc vonatkozású bővítéssel ez vagy egy ennek megfelelő műsor — úgy érzem — egy monori TIT- előadáson is, megfelelő (hírlapi stb.) előkészítéssel, telt nézőteret biztosítana, és nagy hasznot jelentene. És ha már magyar hagyomány közkinccsé tételéről beszélünk, legyen szabad még egy javaslattal előállni, talán a tervekben szereplő „új népművelési formába” beilleszthető lenne. Még 1930-ban, a Néprajzi Múzeum vendégeként néprajzi kiránduláson vettem részt Pót- haraszton. Itt megcsodálhattam egy táncot, amelyről a múzeum ilyen látványokhoz szokott szakemberei egyhangúan úgy nyilatkoztak, hogy „ilyent még nem láttunk!”. Ci- tera és klarinétot utánzó falevélsíp kísérete mellett egy jó kiállású 74 éves öreg magyar, Lantos Ferenc mutatta be. A tánc neve magyar verbunk volt. Az idős bácsi fia, Lantos János — múlt évben hallottam — Pusztacséven él még, és örökölte apja tudományát. A Verbunk története című bevezető előadás után magának a táncnak a bemutatása is megérdemelné á nagy nyilvánosságot. Ezekről és ezekhez hasonló dolgokról még bővebben is lehetne beszélni az „igények.” összeállítása kapcsán. Borzsák Endre helyben. A közelmúltban felújítottak két tantermet és a gyakorlati foglalkozást szolgáló műhelyt. Úriban az idén esti tagozaton egy VII. osztály tanul és erre tizenöten járnak. Szép az iskola, s a környéke, s ami kisközségek viszonylatában nagy szó, elnyerték a „tiszta iskola” címet. Mindez a sok jó és szép sajnos nem mondható el az óvodáról. Bár a tartalmi munka ott is magas színvonalú, a körülmények inkább nehezítik, mint könnyítik a munkát. Az épület igencsak megérett a korszerűsítésre, s szükséges lenne a férőhelyek számának növelése is, hiszen jelenleg 23 helyre 45 jelentkező van. Jó a nevelők és a szülők kapcsolata. Igaz, a szülők nagyobb számban is elmehetnének egy-egy szülői értekezletre, de a látogatottság még így is hetvenszázalékos. A nevelők úgy gondolkoztak, ha nem jön be az iskolába minden szülő, majd elmennek ők hozzájuk! S ezt meg is tették. Ezek a találkozások különösen hasznosak voltak a problematikus gver- mekek esetében, de a pálya- választás gondja is köny- nyebben oldódott így meg. A hátrányos helyzetben levő tanulók iskolai fejlődését az igazgató a félévi eredmények alapján hasonlította össze a megelőző évivel. A felső tagozatosok tanulmányi átlaga egy tizeddel, az alsósoké három tizeddel javult. Tavaly 24 hátrányos helyzetű általános iskolás bukott, az idén félévkor ez a szám 13-ra csökkent. Végső soron ugyancsak a gyermekek érdekeit szolgálta a szülők akadémiája előadássorozat is. Három szakkörben, a honvédelmi, a színjátszó és a népi játék szakkörben munkálkodtak ,a tanítási órán kívül a gyerekek. A hátrányos helyzetű tanulóknál fejlődésről beszélt az igazgató, ugyanakkor megemlítette, hogy az eredménytelen munkát végző tanulóknak több mint a fele rendezett körülmények között élő gyermekekből tevődik ki. A beszámolóhoz tizenhármán szóltak hozzá, s valamennyien hangsúlyozták, a gyermekek oktatásának, nevelésének ügye nemcsak pusztán az iskola gondja kell legyen! Főleg az utóbbi, a nevelés terén. A tanácsülés kedves színfoltja volt az egyenruhás úttörők köszöntője. b. i.) A LUCERNA KIFOGOTT AZ ASZÁLYON A huzamosabb ideig tartó | nőségű lucernaszéna. Ami aszály ellenére elég jó tér- ‘ még külön fontos: ezáltal a mést adott a kávai Haladás Tsz lucernatáblája. Egész ! évre holdanként 20 mázsa i száraz széna szerepel a tervükben, s most, az első kaszálás betakarítása után 15 mázsa jött le egy-egy holdról. S elég jó a minőség is. Ideális időpontban és időben vágták le, és sikerült ez esőt is „megúszni” a kaz'.azás- náL A szövetkezetben már tavaly megépült a hideglevegős szénaszárító, de csak a szezon után, így a premierje tulajdonképpen most volt. Hatszázötven mázsát raktak rá, és az eredmény: jó milucerna leveleit is megmentették. Bár a mostani 15 mázsa még nem 20, a főmezogaz- dúsz mégis optimista a jövőt illetően. Ügy látja, hogy az éves tervet sikerül majd teljesíteniük, sőt bizonyos többlettermésre is van kilátás. Káván már a rétek lekaszálására is felkészültek. A munka ugyan csak június 10-e körül kezdődik meg, de mire megjön az aratás, kazalban lesz a réti széna is. Jó közepesnek ígérkezik a termés,. 8—10 mázsa holdanként. M. J. A GYÖMRÖI VASÜTÄLLOmäs Aluljárójánál Foto: Tóth Ambrus MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Kalózkapitány. Monor: A 4-os labor őrültje. Tápiósüly: Csendes otthon. Úri: Csavargók köztársasága. Vecsés: Egy erkölcstelen férfi. Bál, halvacscrával Megváltozott a bényei Cimbora — Kisorsolták a bort Feltűnő, s igen szokatlan táblára lettem figyelmes a minap a bényei Cimbora-borozó-falatozó falán. „Halászlét kívánságra minden szombaton rendelünk ’ — hirdeti a felirat. Hogy ez miért szokatlan egy falatozóban? Mert a Cimbora eddig egyáltalán nem dicsekedhetett ilyen felirattal. Leginkább talán egy Petőfi versbeli csárdához volt hasonlatos. A bor és a sör volt a „sláger” — a verekedések, hangoskodások okozója. A palackozott italok hónapokig porosodtak a polcokon, úgyszintén a néhány konzerv-étel is. Mert eddig a kocsmában enni szégyen volt. — Amióta azonban halvacsorákat rendezünk, lényegesen nőtt az ételforgalom —, mondja Pál József, a Cimbora új vezetője — s már más ételeket is szívesed fogyasztanak a vendégek. — Hogyan adódott ez a kétségkívül okos ötlet, amiről a kinti felirat tanúskodik? — Személykocsival járok haza Pestre, s több alkalommal megkértek a helybeliek, 'fiatalok, Idősebbek, hogy vigyem be őket Monorra, halvacsorára. Ekkor támadt az ötletem, s aztán beszélgettem róla a vendégekkel is. Az eredmény a május 11-i reggelig tartó vidám, halvacsorával egybekötött bál volt. Azóta több család rendelt már itt halászlét. S. János és J. Ferenc is ott voltak a május 11-i bálon —, elmondták, hogy ilyen jó hangulatú bált rég rendeztek Bányán a családosok számára. És nem jelentéktelen az a pénzösszeg sem, amelyet a bényei halvacsorával megspóroltak! Jellemző Pál József lelkiismeretességére, hogy személyesen is részt vett a halászlé „előfő- zésében”, hogy az megkapja valódi ízét, zamatát. — Persze, minden kezdet nehéz. Akadnak problémák is. bőven. Hiányos például a belső berendezés. Kellene egy hűtőgép, valamint még egy pult az ételek számára. Egyáltalán nincs raktárunk. Igaz, ez az épület magántulajdon, de nem tárolhatom az udvaron, szabad ég alatt a hordókat. Az ügyről tájékoztattam a központot is, remélem, segíteni fognak. Eddig azonban Pál József úgy segített magán, ahogy tudott. Felfigyeltem egy nagyon ügyes „üzleti fogásra”, s remélem nem követek el indiszkréciót, ha leírom, hogyan adott el az eddig népszerűtlen palackozott borból hetven üveggel. A bor árának megfelelő értékben sorsjegyeket osztott ki a vendégek között, majd sorshúzással döntötték el, kié a 24 forintos palack bor. így nemcsak a bevétel, hanem a hangulat és a vezető népszerűsége is nőtt. Persze, azt mondják „új seprű jól seper”. De biztos vagyok benne, hogy ha a fenti példák „ragadósnak” bizonyulnak, egyre több rossz múltú kocsmából válik ízléses, kulturált pihenő- és szórakozóhely. Vereszki János Pro és kontra Új raktár - nagyobb választék Előzmények: Csaknem egy éve, hogy a monori Ady Endre úti, 80-as élelmiszer- boltnak beomlott a raktár felőli oldala. Az épületet a tulajdonosától vette bérbe (havi 30 forintért) a Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalat. A tulajdonos több mint két évtizedet dolgozott a kereskedelemben, s csak akkor változtatott munkahelyet, amikor megszűnt a MÉSZÖV. Az épület beomlása után — pro és kontra — több ajánlat hangzott el mindkét fél részéről, de megoldás nem született. (A tulajdonos az üzlethelyiség mellett lakott, amelyre az élelmiszerboltnak nagy szüksége lett volna.) Most végre, egy év után, arról számolhatunk be, hogy megoldódott a gordiuszi csomó. A tulajdonos átadta az általa lakott, körülbelül 25 négyzetméter területű helyiséget raktár céljára. A bolt vezetője — mit tesz a véletlen — a volt tulajdonos lett. Örömmel újságolta, hogy nagy ambícióval fogott munkához — célja, hogy növelje az árukészletet és a bevételt. Máris sok olyan vevőt visszahódított, akik addig más boltokban vásároltak. Úgy véljük, hogy a Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalat jó „üzletet” csinált — a vásárlók hasznára. <h. j.) Kísértetek Üllőn Hetek óta kísértetek járnak Üllőn, a Rákóczi-tele- pen. Erről beszél az egész község, mindenki fél. Az éjféli vonattal hazaérkező gyengébb idegzetű nők nem mernek hazamenni — Hiába mondják nekik az erősebb idegzetűek, hogy kísértetek márpedig nincsenek, s hiába mondanánk mi is. Annál is inkább, mert vannak Üllőn kísértetek, s ezt szemtanúk bizonyítják. Íme. Gattyán Júlia VII. osztályos tanuló egyik este a közelben lakó barátnőjét kísérte haza. Már visszafelé jött, amikor egy sötét ruhás férfit látott meg, amint az éppen az árok szélén üldögélt. Julika ettől még különösebben nem ijedt meg, annál inkább attól a fehér lepedőbe burkolt alaktól, aki kitárt karokkal szótlanul elébe állt. A lepedőn a szemek helyén két kis nyílás volt... Moha István festő szintén találkozott a kísértetekkel, ő azonban már hárommal. Szintén fehér lepedő borította őket. Mezei Miklós VII. osztályos tanuló bátyjával meg is leste ezt a különös természeti tüneményt. Ezúttal Belzebúbnak voltak öltözve és láncot csörgettek a karjukon. Az üllői kísértetek telhetetlenek. Nem elégszenek meg azzal, hogy este a járókelőket ijesztgetik, még leveleket is írnak. Hernádi István például a következő szörnyű levelet kapta: „Kedden este legyen a Sebehézóék előtt 7-kor.” Aláírás: „Szellemek”. Hernádi István elment a randevúra, de mivel 7 órakor még világos van. a szellemek nem jelentkeztek. Furcsa lelkek ezek az üllői kísértetek. Ügy gondolják, hogy jó viccet csinálnak, s mindezt lepedőben. Reméljük, ezek a leplek hamarosan lehullnak róluk. — em — HÍREK — Gyermeknap Bényén. A községi nőtanács rendezésében bensőséges keretek között emlékeztek meg a bé- nyeiek az idei gyermeknapról Az ünnepséget a festői környezetben fekvő Kisasszonyvölgyben tartották meg. — Veled vagyunk Vietnam címmel nagygyűlést és műsoros estet rendezett a Hazafias Népfront községi szervezete vasárnap Üllőn. A műsorban a vecsési kultúr- gárda szerepelt. A bevételt a rendezőség a vietnami nép megsegítésére ajánlotta fel. — A gyömrői motorkerékpár- és gépkocsivezetői ‘an- folyam végzős hallgatói vasárnap teszik le az elméleti vizsgát. Néhány nap múlva pedig a gyakorlatban matatják meg, hogyan keü motort és autót vezetni. — Fekete Gyula író lesz a vendége holnap este az üllői irodalmi estnek, a könyvtár olvasóhelyiségében. A ta- Lálkozó 6 órakor kezdődik. — Fotókiállítást állított ösz- sze a gyömrői járási művelődési ház vezetősége a vietnami nép életéről, harcairól.
