Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

1968. MÁJUS 29., SZERDA rest MEGYEI K^Círlai) :* A körösiek műszakja A név, szokták mondani, kötelez. Ezért több, mint új­sághír : vietnami műszakot tartott a Nagykőrösi Konzerv­gyár. A gyár — amint azt a főbejáratnál elhelyezett tábla is tudatja —, a szocialista munka vállalata cím birtoko­sa. A névhez, a kollektíva összeforrottságát kifejező rang­hoz illő, ahhoz hűen igazodó volt a körösiek vietnami mű­szakja. Mert: szabad szombat következett volna, mégis há­rom műszakban dolgozott az üzem; az összlétszám 3526, s a három műszakban 32G6 fő te­vékenykedett, a betegeket, szülési szabadságon lévőket leszámítva, szinte kivétel nél­kül, mindenki ott volt; a viet­nami nép segítését szolgáló összeg így mintegy 160--200 ezer forint... Pedig: rengeteg nő dolgozik az üzemben, akik­nek a szabad szombat hetek­kel előre megtervezett, s zsúfolt teendőket jelent; az iskolás gyermekek számára majálist rendeztek a város­ban, s ilyenkor a szülők is csemetéikkel tartanak; a gyár KISZ-fiataljai, mintegy négy­százan, a tranzisztor-akció keretében már ledolgoztak egy műszakot Vietnamért... Mégis: ott voltak a KISZ-esek is az idősebbek között; volt, aki nem tudta kire bízni is­kolás gyermekét, elment vele a majálisba, de bejött dol­gozni az éjszakás műszakba; a rendes szabadságukat töltők közül is többen bejöttek dol­gozni e műszak idejére ... A 3266 ember között sokan vannak, akik — úgymond — nem igen politizálnak, akik igen nehezen tudnák szavak­ba foglalni, mit is jelent az internacionalizmus, a szolida­ritás, de mert az ő gyáruk mozdult, hát azzal együtt mozdultak ők is. A szocialista munka vállalata címet nem adják könnyen. A körösiek vietnami műszakja a szolida­ritás példája, de példája más­nak is. Annak, hogy egy-egy cím. a vele járó rang miféle erkölcsi tartalmat, s milyen emberi magatartást jutalmaz, s egyben: mire ösztönöz! Import a baráti országokból — devizamegkötöttség nélkül Tavaly 61 százalékkal ha­ladta meg a fogyasztásicikk- behozatalunk az előző eszten­dei mennyiséget. Mint dr. Ju­hár Zoltán, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője elmondotta, az idén további 10 —15 százalékos emelkedés vár­ható. Most első ízben hozhat be a belkereskedelem — devi­zamegkötöttség nélkül — kü­lönböző árucikkeket a baráti országokból. Ez pedig annyit jelent, hogy a minisztérium, il­letve a vállalatok annyi árut vásárolhatnak a szocialista or­szágokból, amennyire a hazai piacnak szüksége van. Ezzel lehetőség nyílik a legnépsze­rűbb, de időnként hiányzó cik­kek behozatalára is. Pehelysúlyú szobrok ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1968 HAMISÁG ÉS INTERNACIONALIZM Kádár János beszédeinek gyűjteménye MICSODA MOZGALMAS, eseménydús esztendőket hagy­tunk ismét magunk mögött! — ez az ember első érzése, refle­xiója, amikor belelapoz pár­tunk Központi Bizottsága el­ső titkárának az idei könyv­hétre megjelent kötetébe. Szo­cialista és kapitalista lapok­nak adott interjúk váltakoz­nak benne varsói, ulánbátori, moszkvai, berlini, Karlovy- Vary-i beszédekkel, felszólalá­sokkal, s olyanokkal, amelyek a párt, a KISZ kongresszusán, vagy éppen egy-egy megye, nagyüzem meglátogatásakor hangzottak el. Küzdelmes, sok gondot, de sok örömet is hozó esztendők idézője a könyv, amelynek el­ső írása 1964. szeptemberében, az olimpiára készülő magyar csapat meglátogatásakor a ta­tai edzőtáborban hangzott el, az utolsó pedig most újévkor, a rádió és a tv riportereivel folytatott beszélgetéskor. Ér­dekes és hasznos dolog újból elolvasni ezeket a megnyilvá­nulásokat. Olvasásuk közben lehetetlen nem észrevenni, hogy Kádár János nemcsak a *hivatalos” alkalmakkor mon­dott beszédeiben, hanem alkalom szülte, rögtönzött pártaktivai felszólalásaiban, egy-egy újságíróval folytatott kötetlen eszmecseréjében is milyen plasztikusan és meg­győzően tudja kifejezésre jut­tatni pártunk marxista—le­ninista politikáját. A HÁROM ÉS FÉL ÉV kró­nikáját kézbe vevő olvasót az RZ QRSZRGOS SÖRXPRRI V. AZONNAL FELVESZ FÉRFI SEGED- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT. Július 1-től 44 órás munkaidő A kereseten felül természetbeni futtatást. munkásszállást, kedvezményes étkezést és munkaruhát nyújtunk. JELENTKEZÉS: Budapest X.v Maglód! út 17. is kellemesen lepi meg, hogy a Kádár elvtárs közszereplését mindig annyira jellemző vilá­gos stílus, egyéni íz, mindaz, amely egy-egy beszédének ka­rakterét adja, híven megma­radt a kötetben is. „Hazafiság és internaciona­lizmus” — e cím. markánsan jelzi a könyv anyagával át­ívelt három és fél esztendő egyik központi gondolatkörét. Sok-sok oldalról — még a ha­zafiság és a lokálpatriotizmus viszonylatában is — megvilá­gítja a szerző ezt a témakört. Rendkívüli fontosságot tulaj­donít neki; ezt bizonyítják a KISZ VII. kongresszusán, mintegy a fiataloknak útrava- lóul mondott szavai: „Szeret­ném megértetni az itt képvi­selt korosztállyal, hogy bár a jövendőhöz nagyon fontos a romantika, meg sok egyéb, ami a fiataloknak kell, de a leges­legfontosabb, hogy a magyar ifjúság elvek szerint éljen, s legalapvetőbb elvünk szocia­lista hazafiságunlc és proletár internacionalizmusunk”. — S egy másik fórumon: „Az inter­nacionalista állásfoglalás, a hazai és nemzetközi feladatok helyes összehangolása lehet­séges és szükséges, ennek mind jobb megoldása a kor legfontosabb parancsa szá­munkra, kommunisták számá­ra”. KÁDÁR JÁNOS könyvét úgy vehetjük kézbe — s ezt is értékeljük benne —, mint amely híven érzékeli a világ és benne a szocialista közösségbe tartozó hazánk helyzetét, poli­tikusán reagál az országos és az emberi problémákra, s igyekszik korszerű válaszokat adni az élet által feladott kér­désekre. A megtett útról ne­künk magunknak is. van ta­pasztalatunk; ezért is állapít­hatjuk meg: a „Hazafiság és internacionalizmus" hű tükre népünk, pártunk e néhány küzdelmes évének. S egy ilyenfajta „visszapil­lantó tükör” mindig hasznos a népek nagy országútiján való | közlekedésben. i U. L. A Hungária Műanyagfeldol­gozó Ktsz forradalmasította a művészi szoborreproduk­ciók készítését. A szövetkezet vegyészei új típusú műanya­got kísérleteztek ki: az üveg­vázas poliészter gyantából ké­szült műanyag szobor a ko­rábbi gipszmásolatoknál sok­kal tartósabb, víz és fagy nem rongálja, s könnyű súlya miatt szállítása is igen egy­szerű. Lexikon- a vízgazdálkodásról Nagyszabású munkába, mondhatni úttörő vállalkozás­ba fogtak a Mezőgazdasági Könyvkiadó szerkesztői. Hoz­záláttak a magyar vízgazdál­kodási lexikon előkészítésé­hez. A 800 oldalas, nagy ala­kú könyv összeállítása előre­láthatóan három évig tart és több száz munkatársat foglal­koztat. A kötetben ezer ábra és 12 ezer címszó foglalja ö&z- sze a vízgazdálkodás külön­böző területeit, feladatait, megoldásra váró problémáit. Klára meg a többiek A címet, ha még kéziratban olvashatnák, biztosan rossz­nak tartanák. Mert mi az, hogy: Klára meg a többiek? Először is: igaz, hogy Klára a műszaki kör vezetője, de- hát azért... Másodszor: kik azok a többiek? Mert van, amikor egy szem embert je­lent ez a többi, s van, hogy — tizet. Az attól függ... Mi­től is függ? Itt azután ki­törne a vihar, s mondaná mindenki a magáét, akár­csak ... akárcsak akkor, ami­kor azt kérdezte az újságíró, mit is csinálnak a Papíripari Vállalat Szentendrei Papír­gyárának fiatal műszaki dol­gozói, közülük is elsősorban a KISZ-tagok? ÜGYES GYEREKEK A gyárigazgató, Hegedűs István nem szereti a nagy szavakat, a sok beszédet. Ami­kor tehát azt mondta, hogy „ügyes gyerekek” ezek a mű­szaki körben tevékenykedő fiatalok, akkor — sokat mon­dott. Igaz — ezt már nem' az igazgató mondja, hatnem nagyon önkritikusan, a fia­talok maguk — időnként pisz­kálgatni, noszogatni kell őket, hogy ügyesek legyenek, de- hát — stílszerűen — a papír lángja is hamar ellobban... — Az a legnagyobb bajunk, hogy egyszerre és azonnal akarunk mindent, s ha szívó- sa-bb munka kell, akkor ha­mar lelohad a lelkesedésünk. Ez olyan fiatalos dolognak tűnik, s ezért hamar megbo­csátjuk — önmagunknak. Holott a kitartás, a céltuda­tosság lényegében alapvető jellemzője a munkának — mondja felnőttes komolyság­gal, de nevető képpel Vi- dosa Klára, a műszaki kör vezetője, s egyben a KISZ- vezetőség tagja. MUNKÁBAN A ROSTJAKOR Azért persze, van, aminél nem lohadt le a fiatalos len­dület; a rostjárőrség például. A papírgyártásnál a szita- víz az értékes rostanyagok egy részét magával viszi. Nem mindegy azonban, meny­nyi ez az „egy rész”? A KISZ-titkár, Pintér József komótos mozdulatokkal tere­geti ki a dokumentációt. Az iparágban kilene-kilenc és fél százalék körül van a szi­tavízzel elfolyó rostveszteség. Öle — be kell vallani: az igazgató ösztönzésére meg­született — rostjárőrszolgá­latukkal 5,8—6 százalékra szorították le. Ezzel a papír­gyárak között az élre álltak. — Azt persze hozzá kell még tenni, hogy a járőr mun­kájában hivatalos presszió is érvényesült — mondja nagy nevetés közepette Pin­tér József, mert a többiek már nyilván tudják, mi kö­vetkezik. — A járőr vezetője ugyanis Lusztig Gábor, a gyár párttitkárának fia, s ki az, aki egyszerre huzakodna a párttitkárral meg a papá­val ... ? A tréfát félretéve: a műszaki kör új színt jelent a KISZ-munkában, s első­sorban a kör tevékenységé­nek tudható be, hogy hat­nyolc fiatal műszaki már ak­tív résztvevője a KISZ- munkának. A KISZ-esek, s elsősorban a műszaki kör tagjai, néhány, addig mellékesen kezelt do­log gazdáivá szegődtek. így például a papírhulladék osz­tályozásának ügyét, a rost­anyagok megfelelő, minimális veszteséggel járó tárolását karolták fel; eredménnyel. A PÉLDAMUTATÁS KÉTOLDALÚ A pártszervezet titkára, Lusztig Kálmán, akivel ké­sőbb a KISZ-munkáról be­szélgettünk, azt mondja: — Az a megjelölés, hogy a KISZ termelést segítő mozgalmai, túl hivatalosan hangzik. Mi úgy okoskodtunk, hogy eh­hez is, meg ahhoz is „gyer­tek, segítsetek gyerekek” ala­pon kérjük a fiatalok közre­működését. Nem rossz dolog nálunk fiatalnak, s főként fiatal műszakinak lenni. Gond is van? Persze. Hozzáten­ném azonban: van gond a felnőttekkel is. A példamu­tatás — s erről ritkábban beszélünk — ugyanis kétolda­lú. Mert mit mondjunk akkor a fiataloknak, amikor azt lát­ják, hogy a felnőtt legyint, a felnőtt igyekszik „lekenni” a munkát, s így tovább. Igaz, volt szigorú felelősségre vo­nás a technológiai fegyelem megsértéséért — leváltották a mulasztást elkövető vezetőt —, de ez a dolog hivatalos része. A másik: az idősebbek nagyobb figyelme a fiatalok iránt, az idősebbek meggon- doltabb magatartása. Vidosa Klára nem hallotta ugyan, amit a párttitkár mon­dott, de ugyancsak azonos hullámhosszon beszél: Van, amikor azzal felel egyik-má­sik fiatal, hogy: hagyjatok békén, miért én csináljam azt, ami másnak hivatalosan is a dolga, csak éppen nem törődik vele? Tény, hogy van néhány olyan feladat, amit — papíron —* másnak és hiva­talból kellene megcsinálni, azután meglesz, KlSZ-mun- kában. Ez persze nincs jó ha­A BNV fantomja Most, hogy a vásár bezárt, a mi kis történetünk hőse is befejezte rendbontó tevékeny­ségét, elrakta a szekrénybe ütött-kopott aktatáskáját, le­kefélte cipőjéről a Liget porát, papírkosárba dobta vásári be­lépőjét, és nyugovóra tért — a legközelebbi BNV-ig. Hála istennek. Mert 11 napig, amíg a nagy áruseregszemle tartott, éppén eleget nyüzsgött, tömérdek bajt kevert. Izgága, összeférhetetlen alakjától már rettegtek a pa­vilonokban, olyannyira, hogy fényképét végül több példány­ban eljuttatták az őrökhöz, ne­hogy beengedjék. De neki is volt magához való esze: álru­hát öltött, levágatta bajuszát, szakállt ragasztott, minden furfangot kitalált, hogy megtévessze a cerberuso- kat, s végül újra meg újra megjelent a helyszínen. Különösen a sajtótájékozta­tókat meg a szakmai bemuta­tókat kedvelte. Ártatlan kép­pel ült a figyelmes hallgató­ság soraiban, le nem vette sze­mét az elegánsan kiöltözött, világfi formájú előadóról, aki széles taglejtésekkel magyará­zott: „Hölgyeim és uraim! Gyárunk a legkorszerűbb, au­tomatikusan működő anyás­csavarokkal jelent meg az idei nemzetközi vásáron. Ezeket a csavaroltat nem kell csavarni, a menet lézersugárral műkö­dik, egyetlen érintésre belefú­ródik falba, fába, vasba. A magyar szupercsavarok iránt óriási az érdeklődés külföldön, s örömünkre szolgál, hogy a nullszéria után a jövőben min­den igényt ki tudunk majd elégíteni. Kérdéseikre kész va­gyok örömmel válaszolni.” Emberünk ekkor szerényen felemelte gyűrűs- és mutatóuj­ját. — Csak azt szeretném kér­dezni, miért nem lehet kapni átlagméretű hagyományos fa­csavart szerte e hazában? Bumm! A vendégek össze­súgtak, azután kitört a neve­tés. Az előadó vérvörös arc­cal próbált magyarázkodni, de már késő volt. Másnap az egyik építőipari vállalat pavilonjában tűnt fel. Filmet vetítettek a cég nagy­szabású munkájáról. A képen toronydaruk percek alatt emeltek a magasba egy tíz­emeletes épületet, csillogtak- villogtak a hipermodern für­dőszobák színes csempéi, az új házban boldogságtól sugárzó lakók jöttek-mentek. Az igazgató kérdéseket várt a hallgatóságtól. Emberünk megint elsőként jelentkezett: — Nagyon szép volt, kérem. Én is az önök által épített ház­ban lakom. Csak azt szeretném tudni, hogy végelszámoláskor a parketta púpját levonják-e a lakások légköbméteréből. A bemutató kis híján bot­rányba fúlt. A kis ember hol itt tűnt fel, hol ott, mindenütt feltette a maga szemtelen, provokatív kérdését, azután továbbállt. így lett belőle a vásár fan­tomja. A cipősök meseszép höny- nyű lábbeliket mutattak be, amelyek „verik az olasz és francia konkurrenciát”. A fan­tom tüstént megkérdezte: gyár­tanak-e olyan hócsizmát az idén, amit hóban is lehet vi­selni? A sportszertröszt össz­komfortos sátráról („zsebken- dőnyi helyen elfér, télen háló­zsákká átalakítható”) azt tu­dakolta, hogy ugyanaz-e, amit már három éve is látott a vá­sáron. A zeller. és ananász­zamattal ízesített péksütemé­nyek láttán megkérdezte: mi­től ragacsos és keletien a ke­nyér? De még az új cigaretta bemutatóján sem restellt ün­neprontó lenni: ez lesz-e a Fecske helyett az új 'hiány­cikk? A BNV-nek vége, a fantom eltűnt a Ligetből. Vagy talán nem is volt? Mindenesetre — lehetett volna ... — novo — tással. Nehogy félreértsen: éppen elég hiba van a fiata­lokban. Csak a felnőtteket, az idősebbeket mi példaként is figyeljük. Az ő mulasztá­suk, közömbösségük .tehát — erkölcsi hatásában — többet nyom a mérlegen ... IDEÁL ÉS VALÓSÁG Klára, aki korához mértep az igen energikus és célratörő típust testesíti meg, a gyár ösztöndíjasa volt, itt töltötte nyári gyakorlatait, s szeren­cséje volt abban is — mint mondja —, hogy olyan tapasz­talt vezető keze alá került, mint Lambert Mária, a kisze­relő terem irányítója, akitől sokat tanulhatott. A kérdés­re, hogy a tanulás' idején el­képzelt ideál, s a gyárban ta­lált valóság között nagy-e a különbség, habozás nélkül vá­laszol: — Nem. Először is azért, mert „papíros” család­ból származom, édesanyám ma is a Budai Dobozgyárban dol­gozik, művezető, elég jól megismerhettem tehát az iparági sajátosságokat. Az­után: elég gyakorlatias tudást nyújtott a technikum, s azt is megtanultam, hogy olykor diplomata is legyen az em­ber ... Főként ott, ahol majd­nem száz nő dolgozik, s van pletyka, meg sértődés, ittho­ni gondok. Egy valami nem stimmelt az előre elképzel- tekkel: a sok apró, napi bősz- szúság, mert ezek egy részét — jobb szervezettséggel — elkerülhetnénk. Napi bosszúság: könyörögni kell a targoncásoknak, hogy jöjjenek, mert munka van, de ők éppen nem érnek rá.., Azután: a bálázók mást csi­nálnak, holott borítékpapírt kellene mérni; ötcentis diffe­renciákkal vágják a tekercset, s nincs jelölés, nem lehet ki­deríteni, ki volt ilyen nagy­vonalú, s őket, a kiszerelőket szidják, holott... Mindennek mi köze a KlSZ-munkához? Megint mo­solygó arccal, de nagyon is komolyan mondja: — A KISZ-munka, ahogy én látom, gondolom, nem valami külön­álló tevékenység, nincs olyan, hogy „no, most mi KISZ- munkát végzünk, most meg a fizetésért dolgozunk”. A ket­tő összetartozik, sokszor be­szélgetünk. — vitatkozunk — erről vezetőségi ülésen is. Az általános viszonyok hatással vannak a KISZ-munkára, s fordítva. Ezért lényegében minden, ami a gyárban törté­nik, KISZ-ügy is, a fiatalok ügye is, s amit a fiatalok tesznek, a gyárért teszik. Ez persze elég brosúraízű — ne­vet —, de hát így igaz. Most már „csak” az van hátra, hogy ezt minden fiatal meg­értse, belássa; néhány eszten­dőre biztosítva van a KISZ- vezetőség munkája ... Mészáros Ottó Az MGM DIÓSDI GYÁRA felvételre keres férfi- és női munkaerőt betanított munkára, továbbá 6 órás munkaidőre fiatalkorú lányokat és fiúkat. A betanított munkásoknak megfelelő gyakorlat után lehetőséget biztosítunk a szakmunkásbizonyitvány megszerzésére. A gyár Budapestről is könnyen megközelíthető: kék és MA VAUT autóbusszal. a Kosztolányi Dezső térről 20 perc. Július 1-től 44 órás munkahét, minden második héter szabad szombat. Kereseti lehetőség: 1500,— Ft-tól 2000,— Ft-ig. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. Diósd, Gyár u. 2. Telefon: 258—880/159-es m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom