Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

MST hegyei \}(ívhm 1968. MÁJUS 29., SZERDA Ismeretterjesztés (2.) A módosított Polgári Törvénykönyv és a vállalatok közötti szerződési rendszer az új gazdaságirányításban A tulajdonjog A tulajdonjog-változtatást a nemrégen megjelent földtulaj­doni törvény tette indokolttá. Az új gazdasági mechaniz­musban a vállalatok vagyoni önállósága nagyobb lett, ala­nyi jogosultságuk kiterjedteb­bé vált. Az állami tulajdon tekintetében nem történt lé­nyeges változás, viszont az ál­lami tulajdonon belül telje­sebb lett a vállalatok rendel­kezési joga. A piac értékítéle­te, a piac aktív szerepe került előtérbe, de elsődleges szem­pont továbbra is a népgazdasá­gi igény maradéktalan teljesí­tése, s mindez a termelőesz­közök társadalmi tulajdona alapján megy teljesedésbe. Ha most az új gazdasági me­chanizmus tükrében vizsgáljuk az állam tulajdonjogát, nem nehéz meglátnunk azt, hogy az állam a tulajdonjogából folyó rendelkezési jogosultságából mind nagyobb és nagyobb részt enged át az önállóbbá vált vállalatoknak. Ez azt je­lenti, hogy azok felett a va­gyontárgyak felett, amelyeket az állam adott vállalatának, AzEVM Villanyszerelőipari V. t. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME FELVESZ villanyszerelőket és segédmunkásokat budapesti munkahelyekre BÉREZÉS: teljesítménybérben EGYÉB JUTTATÁS: vidéki lakosoknak jogosultságtól függően különélés: pótlékot és szállást nyújtunk. JELENTKEZÉS: BREST VI., MOZSÁR U. 16. Kőműves, ács szakmunkáso­kat és segédmunkásokat állandó foglalkoztatásra KERES A Lakásépítő Ktsz Budapest V.« Aulich u. 8. Munkásszállás, üzemi étkezés, szabad szombat, hazautazási költségtérítés, munkaruha KIEMELT FIZETÉS, TARSASHAZÉPÍTÉSI PÓTLÉK! Szorgalmas, megbízható dolqozók jelentkezését várjuk! PATKÁNYIRTÁS idomított vadaszo görényekkel, kutyákkal, lyukgázosítással, mérgezett csalétekkel. Közéleteknek, magánosoknak, vidékre is. Kiskunsági Mtsz Budapest XX. Előd u. <8. Telefon: 478-632 A: Autóvillamossági Felszerelések Gyára (Bpest XIII.. Balzac u. 2 — 6., a Nyugati mellett) AZONNALRA FEL VESZ betanított férfi és női gepmunkasokat, szerszám- maros, köszörűs, gyalus, helyzetfúros. I MK-i-ikatu» szakmunkásokat, nyag- mozgatókat. 6 órás ti-j.» <á**a fiatalkorúakat. UTAZÁSI TÉRÍTÉS. >'l>'ezmanye5 \e.{9S munka-, védőrunázat kollektív szeri.nL vagy a vállalat gazdálkodásá­val saját maga szerezte azt meg, afelett nagyobb rendelke­zési jogot kap az államtól. Ingatlanforgalom Az új földjogi törvény szé­lesebb körben teszi lehetővé az egyes földterületek értékesíté­sét, az egyes állami tulajdon­ban álló földek forgalomba bo­csátását. Ügyszintén az állami tulajdonú telkek értékesítési lehetőségét is megengedi. Nem­rég jelentek meg az állóeszkö­zök kiselejtezésével kapcsola­tos rendelkezések is, amelyek megkönnyítik azoknak a lel­tárból való törlését, értékesíté­sét. Ezek is azt igazolják, hogy a korábbi rendelkezések túl szűknek bizonyultak, és mind­ezekre figyelemmel a módosí­tott Polgári Törvénykönyv úgy rendezi ezt a kérdést, hogy az állami szocialista tulajdon kö­rében a forgalomképtelenség csak annyiban áll fenn, amennyiben jogszabály azt el­térően nem rendezi. A személyi tulajdon köré­ben természetesen más a helyzet. Eddig is lehetőség volt az állampolgár személyi tulajdonában levő telkének, ingatlanának értékesítésére, de most ezt méginkább kiter­jesztette a módosítás, és ki­mondta az új rendelkezés, hogy a telek, miként eddig is, személyi tulajdon tárgyai, és hogy a személyi tulajdon­ként elismert mezőgazdasági ingatlanokhoz tartozó vagyon*- tárgyak is személyi tulajdon­ban vannak. Szerződések A tervutasításos gazdaság- irányítási rendszerben a szer­ződések többé-kevésbé a ter­vek formális végrehajtását szolgálták. Most gazdasági szervező funkciót töltenek be. Tehát megnőtt a szerződések gyakorlati alkalmazásának je­lentősége. Az adott népgazda­sági terv körülhatárolja egy adott időszakban a vállalati tevékenységet, de nem kívül­ről érik most a vállalatot a behatások, hanem a vállalati terv határozza meg, hogy a társvállalatokkal, más szer­vekkel milyen együttműködé­si vagy más típusú szerződé­seket kössön. A tervlebontásos — utasí- tásos — gazdaságirányítási rendszerben a szerződési rendszer fő jellemzője a szerződéskötési kötelezettség volt, és ettől csak külön en­gedély (jogszabály) alapján lehetett eltérni. Az új gazda­ságirányítási rendszerben a szerződéskötési kötelezettség csak kivételesen egyes termé­kekre (egyedi nagyberuházás, célcsoportos beruházás, bizo­mányi szerződés) terjed ki, a főszabály most a szerződéskö­tési szabadság. Annak a kérdésnek eldönté­sénél, hogy tulajdonképpen mit is értünk szerződéskötési szabadság alatt, a termékfon- galmazás új rendjéből kell kiindulni. E szerint a szocia­lista szervezetek, állami vál­lalatok — egyéb gazdálkodó szervek — piaci kapcsolatai alapján termékeiket, a jog­szabályi rendelkezések és a forgalmi korlátozások keretei között szabadon értékesíthe­tik, illetve szabadon szerezhe­tik be. Ez nemcsak azt jelen­ti, hogy a gazdálkodó szerve­zetek szabadon választhatják meg partnereiket, hanem je­lenti egyben azt is, hogy sza­badon választhatják meg a szerződésfajtákat is. A piac nem tűri a merev szerződés- kötési rendszert. Bár a szállí­tási szerződés változatlanul fontos, fogalmának tartalma nem változott, mégsem lehet azt mondani, hogy felöleli az összes termelési és forgalmi kapcsolatot. A szállítási szerződés azokat a termékszolgál tatásodat fog­lalja magában, amelyeknek teljesítésére a megállápodás tartalma szerint, a szerződés- kötési, időponthoz képest egy későbbi időpontban vagy idő­szakban kerül sor, és ennek során a szállító kötelezettsé­ge, hogy a szerződésben meg*- határozott terméket az ott kikötött időben a megrende­lőnek átadja. A megrendelő kötelessége pedig, hogy a ter­méket átvegye, és az ellenér­téket megfizesse. Vállalkozási szerződést ak­kor kötnek a vállalatok, ami­kor egyedi gyártású termék előállításáról van szó, vagy pedig valamely munkánál el­érhető eredmény létrehozásá­ra irányul a szerződésben meghatározott tevékenység. A pusztán forgalmi jellegű kapcsolatok létrehozására a vállalkozási szerződések álta­lában nem alkalmasak. Fon­tos tehát, hogy egy vállalat milyen típusú szerződést köt, és azt milyen tartalommal tölti meg. A szerződéses szabadság azonban nem ad lehetőséget szabadosságra, hogy a jogsza­bályok rendelkezéseiben fel­állított követelményeket a fe­lek egyszerűen félretegyék. A szerződés nem kerülhet el­lentétbe a szocialista társada­lom érdekeivel. Például ha szállítási szerződés jött létre a felek között, akkor nem írhat­ják elő, hagy hibás vagy ké­sedelmes teljesítéseikért egy­mással szemben nem érvé­nyesítenek kötbért. Változat­lan a Polgári Törvénykönyv­nek az a szigorú, kötelező erejű rendelkezése, hogy a szerződésszegésért, kártérí­tésért a felelősséget kizárni vagy korlátozni nem lehet. Igaz, a Polgári Törvénykönyv kiegészült azzal, hogy alap- feltétel a felelősséget és a kártérítés mértékét korlátoz­hatja. Természetes, hogy a korlátozás nem érinti a szán­dékos vagy súlyos gondatlan­ságból eredő károkozásért, to­vábbá bűncselekmény követ­kezményeiért való felelőssé­get. Dr. Molnár József (Folytatjuk) „Füstbe ment terv" Nem forog az öreg malomkerék Sződlígeíen A terv, hogy a műemlék jel­legű öreg sződligeti malom­ból romantikus vendéglátó- helyet alakítsanak ki — szép volt. Kecsegtette az ötlet az értékesítési szövetkezetei is és foglalkoztatta a vendég­látóipari vállalatot. Külö­nösen akkor, amikor az el­múlt évben a Műemlékvé­delmi Felügyelőség nyolcszázezer forintot ajánlott az öreg épület korhű helyre­állításához. Forgott volna a malomkerék, a tervek szerint, és húzta volna a patak vizét. A romantikus malomkisven­déglő építéséhez tekintélyes összeget ajánlott fel az Or­szágos Idegenforgalmi Hi­vatal is. Ez év elején a vendéglátó érintkezésbe lépett a Mű­emlékvédelmi Felügyelőség­gel, de onnan — a nyolc- százezer forint helyett — már csak egy levél jött. Megma­gyarázták benne, hogy az épület helyreállítása — sze­rintük — csupán kétszáz- nvolcvanezer forintot igényel, de azt sem tudják egyelőre biztosítani. Ezért hát a vendéglátó vál­lalat elállott szándékától és úgy tervezi, hogy néhány éven belül, esetleg a Beugró­csárda helyén, korszerű kis­vendéglőt épít, autóparkoló­val. ABONY CSUKLÓS BUSZ Sok-sok bosszúságtól, zsör- tölődéstől szabadultak meg a napokban az abonyiak. A megszokott öreg autóbusz he­lyett a főtéren modern, csuk­lós busz jelent meg a MÁVAUT-igazgatóság jóvol­tából. Évek óta nagy gond volt az abonyi busz. Mikor a vasút­állomásra vitte a munkába indulókat, vagy ha onnét hoz­ta az érkezőket, sokszor szin­te „fürtökben” kapaszkodtak egy talpalatnyi helyért. Az új, csuklós autóbuszban sokkal többen elférnek, kényelme­sebben tehetik meg az utat. A község lakói örömmel fo­gadták a csuklós autóbuszt és remélhetőleg ügyelnek is, hogy sokáig a büszkeségük maradhasson. NAGYKOROS Négyes - pótszelvénnyel A 18. játékhéten négyes ta­lálatot ért el a nagykőrösi lá­dagyár egyik dolgozója, aki­nek a múlt héten fizették ki az 58 .ezer forintot. A szerencsés nyertest a lá­dagyárban kerestem, de már hazament. Dolgozótársai el­mondották: jó munkatárs, szorgalmas, rendes ember, aki 13 esztendeje dolgozik a gyár­ban mint segédmunkás. A lakásán találtam meg. A szerencsés N. F. elmondotta, hogy a lottó fennállása óta játszik. Eleinte szórványosan vette a szelvényeket, de ké­sőbb belépett a gyári lottó­kollektívába, s külön maga is játszik 3 iker- és 4 szimpla szelvénnyel. Mindig állandó számokkal, s 17 számból va­riálva. — Már sokszor volt kettes és többször hármas találatom. A mostani négyes nem egé­szen az enyém. Az éh rendes heti lottóvásárlásomon felül egy barátommal közösen is vettem három szelvényt. Ezek egyik ikerszelvényén volt a négyes, az én variációs szá­maimból. Érdekes, hogy a nyertes ikerszelvény másik ré­szén rajta volt a 18. játékhé­ten kihúzott ötödik szám is, amely, ha az első hasábra ke­rül, öt találatunk lett volna. Így is nagyon örülök a nyere­ménynek. (kopa) Tiszaörsi rekord Hétfőn egyetlen kiadós felhőszaka­dásról kapott je­lentést az Országos Meteorológiai In­tézet: Tiszaörsön a lehullott csapadék mennyisége elérte a 48 millimétert. Ez az adat azon­ban majdnem annyira egyedül­álló, mint az a né­hány évvel ez­előtti, amikor egy nyári napon az egész országban sehol sem volt eső, de valahol a Ba­konyban egyetlen szűk területet 109 milliméteres csa­padékkal öntözött meg egy zivatar­felhő. Most ugyan­is a tiszaörsi rer kordtól eltekintve, az egész ország­ban csupán Lilla­füreden mértek 12 millimétert, má­sutt a 10 millimé­tert sem érte el a csapadék. MONOR A Kossuth őrzi veretlenségét Linus Pauling Nobel-díjas kémikus szerint minden egyes elszívott cigaretta tizennégy perccel rövidíti meg elszívójá­nak életét. Egy német orvosi láp cikkírója azt állítja, hogy a dohányos ember bizonyos mértékig maga választja meg halálának formáját. Hát ez nem valami kecsegtető kilá­tás. Különösen nem most, ami­kor ilyen bő választék áll a „lassú öngyilkosságra’’ ítéltek rendelkezésére. Kinek-kinek a maga ízlése szerint. Az előke­lőbbek külföldi cigarettákkal füstölik át magukat a másvi­lágra, a szerényebbek meg­elégszenek a hazai gyártmány­nál is. Mi a helyzet Monoron? Mi­lyen cigarettákat szívunk leg­gyakrabban? Galambos Lajosné, a mono- ri „nagy népbolt” vezetőjének nyilatkozata szerint a Kossuth továbbra is őrzi veretlenségét, szorosan utána a Symphonia, majd utána a Munkás sorako­zik fel. A füstszűrös cigaretták közül az immár klasszikusnak számító Fecske a sláger, de népszerű a Savaria is. Ezeket azonban csak korlátozott mennyiségben kapni. A külföldi cigaretták a bő választék ellenére sem váltak közkedveltté. Amíg elfogy hu­szonöt nagy kartondoboz Kos­suth, addig mindössze egy kar­ton külföldi cigarettát adnak el. A monori Fő tér édességpa­vilonjának vezetője, Koblencz Lászlóné véleménye szerint a Tervet kezdi kiszorítani a Symphonia. A Fecske és a Sa­varia néha itt is kevésnek bi­zonyul. Gyömrő és környéke cigaret­tafogyasztásáról Kovács Sán- dorné ellenőr elmondta, hogy ott is a Kossuth vezet a Sym- phonia ellőtt. A külföldi ciga­retták ott még népszerűtleneb­bek. Mindezek után egy szubjek­tív megjegyzés: én a Sympho- niát kedvelem. Rá is gyújtok egyre. Tudom, tudom, tizen­négy perccel... (baky) Optimista világnézet Pedig olyan szépen, derűsen kezdő­dött ez a nap. Kora reggel tavaszi fényözön áradt be az ablakon. Jobb lábbal léptem ki az ágyból, orcámat nem vérezte meg a borotva. A fekete forró volt, erős és zamatos, ízlett az első cigaretta, és a házmester vissza­köszönt a lépcsőházban. Az alkalmas villamosra sem kellett várnom, mint­ha csak randevút adtunk volna egy­másnak a megállónál. Szabad ülőhelyet is találtam rajta, és szembe kerültem egy nagyon csinos, nagyon miniszok­nyás bakfissal. Sajnos, a második meg­állónál leszállt és helyét egy még mi- niszoknyásabb anyósforma foglalta el. Legalább nyugodtan végiggondolhattam tennivalóimat. Srófszögeket kell vennem a tegnap vásárolt előszobavitrázshoz, mert a Corvinban az eladókisasszony közölte velem, hogy hozzávaló szög nincs az áruházban, próbáljam meg valamelyik vasboltban. Vennem kell egy úszókát is a W. C.-tartályba, mert a régi ki­lyukadt. Föl kell hívnom a tanácsnál az osztályvezetőt, aki tegnap házon kí­vül volt, de a titkárnővel azt üzente, hogy ma délután okvetlenül hívjam föl, két órakor. Amíg a villamos fürgén gurult alat­tam, úgy éreztem, hogy ma minden si­kerül. A Körúton szálltam le és opti­mista hangulatban léptem be egy nagy vasbolt ajtaján. Derűs türelemmel vár­tam meg, amíg a hosszú hajú fiatal se­géd értékelte a moszkvai meccs ered­ményeit és rám tévedt révedező tekin­tete. — Vitrázsszög — rebegtem. — Nincs! — Hol lehetne... ? — Ha Flóri a második félidő har­minckilencedik percében nem a jobb lábával pöccenti meg a bőrt... Nehezen fogtam fel, hogy ez már nem nekem szól, hanem annak a két egyformán platinaszőkére tupirozott kartársnőnek, aki a háttérbe húzódott az örökké okvetetlenkedő kedves ve­vők elől. Hangulatom derűjéből valamicske lemorzsolódott. így látogattam meg még jó néhány vasboltot és a fémszagú pultok előtt várakozva értesültem ar­ról, hogy az El Greco című film meséje nem egészen egyezik a művészettörté­neti valósággal, hogy Cleopatra, a szín­házi újság állításával szemben, igenis volt Rómában, hogy Jancsi, a csuda­fodrász csak három hét múlva jön haza vadonatúj MerCedesén nyugati túrájá­ról, de vitrázsszöget seholsem kaptam. Lemondtam tehát róla és megkezd­tem a hajszát az úszókáért. A legköze­lebb ért szerelvényboltban éppen kifo­gyott, a másikban, amint a félig lehú­zott redőny alól kinyilatkoztatta a ve­zetőhelyettes, lenni lenne, de éppen áruátvétel van, kiszolgálás viszont nincs. A harmadikat leltározás miatt zárva találtam, a negyedikben tataro­zás miatt zavartalanul nem folyt az árusítás, amikor pedig — már délután, négy óra tájban fölfedeztem az ötödi­ket, azt éppen akkor zárták. Közben persze, pontosan két órakor, nem jutottam telefonhoz, csak két perccel később. — Megmondtam tegnap, hogy két órakor hívja csicseregte a titkárnő —, itt is volt, de már bement az értekez­letre. Reggeli optimizmusomat elfújta a szél, és hiába ismételgettem magam­ban, hogy nem vagyok ideges, azért sem vagyok ideges, kezem eléggé re­megett, mikor meg akartam fogni az EMKE előtt a 7-es busz lépcsőrúdját. Meg is fogtam volna, ha váratlanul félre nem pöndörít egy tankszerűen elém nyomakodó termetes asszonyság, mondván, hogy neki sietnie kell, mert lemarad a vonatról. Utána mégis föl­kerültem a már elindított kocsi lép­csőjére, igaz, hogy a legközelebbi meg­állóig erősen ropogtatta bordáimát a rámcsapódott ajtó éle. Az Erzsébet-híd budai íve alatt kec- meregtem le róla, hogy átszálljak ked­velt járművemre, a 86-os buszra, amely arra lett volna hivatott, hogy hazaszál­lítsa fáradt csontjaimat. Már álldogál­tak néhányan a megállónál, és csöndes méltatlankodásukból értesültem arról, hogy két kocsi megállás nélkül szágul­dott el mellettük az imént. Jó tíz perc múlva bukkant föl a har­madik. de az is elrobogott mellettünk, volánjánál a kajánul ránkvigyorgó ve­zetővel, pedig zsúfolt sem volt. Följe­gyeztem a számát: GA 57—45. Az idő­pont pedig május 21., kedd délután 4 óra 58 perc. A pohár megtelt. Vonagló idegekkel és zsibbadt lábbal vánszorogtam el a híd alatti villamosmegállóhoz, hogy le­csücsülök majd egy napsütötte padra és a Gellérthegy zöldbe borult oldalá­nak, a hid fehéren ragyogó Karcsú acéltestének, a tarka virágágyaknak és a mélykék égen vitorlázó fehér felle­geknek nézegetése közben megnyug­szom, felüdülök kissé, hiszen a 18-as villamos, amely a másik kedvelt jár­művem, igen ritkásan jár. Ebből sem lett semmi. Abban a pil­lanatban, amint fáradt testem illetékes részlege érintkezésbe került a pad pi­rosra lakkozott deszkájával, alattomos összeesküvőként, gonosz nyikorgással előkanyarodott a 18-as. Pedig hát olyan szépen, olyan derű­sen indult ez a nap. Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom