Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
1968. MÁJUS 1.. SZERDA 3 A kislány kamaszos lendülettel kezdi a mondatot: — Vietnam egy távoli ország, ahol... Elhallgat. Fölnéz az égre, nyel egyet, s sokkal csendesebben folytatja: ...ahol háború van és a háború rossz. Az atlaszon nem tudná megmutatni pontosan, hol is van Vietnam, nem tudja, hány millió ember él ott, de tudja: ott háború van és a háború rossz. Tud a háborúról, s érzi, hogy segítenie kell azoknak, akik harcolnak, szenvednek. A KISZ csúcsvezetőségének titkára, Pataki József azt mondja: — Az internacionalizmus nemcsak tudati tényező, érzelmi indítékai is vannak. A kislány, aki nem sokat tudott mondani Vietnamról — int fejével a távozó bakfis után —, egyike azoknak, akik elsőként jelentkeztek, amikor hallottak a vietnami műszakról... Vietnam egy távoli ország ... Mégis itt, Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában a földrajzi messzi- séget az érzelmi közelség győzte, s győzi le. A múlt esztendő végén két kommunista vasárnapot szerveztek: 83 ezer forintot fizettek be eredményükként a közismert csekkszámlára. És most, ebben az esztendőben többet, százezer forintot adnak összesen. A gondolat a nyomtatott áramkör üzem KlSZ-alapszer- vezetének titkárától, Kárpáti Kamillától származott, legalábbis ez derül ki a mostani, utólagos nyomozásból. Mi lenne, ha ... — így kezdődött ez a gondolatsor. Mi lenne, ha a nyomtatott áramkör üzem KISZ-esei beszélnek mindenkivel, s elvállalnák: terven felül, megtakarított anyagból, önkéntes műszakkal ötezer táskarádióhoz szükséges alaplemezt gyártanak? A biztos támasz, mint korábban is, az Ifjúsági Összetartás nevet viselő, szocialista címért küzdő brigád volt. Brandt Magdolna, a briga- déros, s a többiek rögtön igent mondtak. (Nevetve indokolnak: hát lehet ellenkezni a művezetővel? A KISZ- titkár ugyanis a művezetőjük ... A „szervező munka” nem sokból állt. A Mami, ahogy Kis Simon Józsefnét hívják, mint legidősebbet a lányok, Poráts Józsefné, Lisz- kovszki Sándorné, s a többiek az első kérdő mondatra igennel válaszoltak. Ln- dokuk igen egyszerű, s ezért tiszteletre méltó. Nők, s anyák vagyunk — ennyit mondanak. Az ötleten — mert akkor még az volt — nem sokat rágódott az üzemvezető, Molnár Lászlóné sem. Mozdult a KISZ-csúcsvezetőség, minden segítséget megadott a főmérnök, Németh Lajos, az igazgató, Vándor Béla. Az ötletből vállalás lett. így hangzott: a nyomtatott áramkör üzem dolgozói ötezer táskarádióhoz szükséges alap- lemez gyártását vállalják. A nyomtatott áramkörű alapiemezt felhasználó székesfehérvári gyár, a Videoton áprilisra kérte az első szállítást, de megtoldotta ezt egy másik kéréssel. Tudnának-e ötezer helyett tízezer rádióhoz lemezt adni? Az üzem KlSZ-vezetőségé- nek szervező titkára, Fintor Erzsébet: — Egy kicsit megrettentünk, tudunk-e felelősséggel ennyit vállalni? Mert ebbe belebukni... Azután megszületett a döntés: meglesz a tízezer garnitúra. És egy másik elhatározás: április helyett márciusban leszámítjuk az első kétezer rádióhoz szükséges lemezt... Március 23-án. szombaton este tízkor mindenki ott volt a helyén az '"izemb°n, Munkához láttak: a lemezdaraboló, az előkezelő, a nyomdagép irányítója, az utókezelő, a retusőr, a marató, a lemosó, a meós, a lakkozó, a csomagoló ... Műveletek sora: csiszológép, azután aszíaltpor, gyanta, hőfolyosó, forrasztó, lakk ... Aki gyorsabban haladt, s percnyi előnyhöz jutott, ahhoz sietett, akinek még több volt vissza. Egymás kezéből szedték ki a munkát, pedig nem volt „főnök”, senki nem sürgette a másikat, s a teljesítményt sem a bérszámfejtők jegyezték, hanem a becsület. Az, hogy reggel hatra meglegyen a kétezer rádióhoz szükséges lemez. Reggel — vasárnapot köszöntött a harangok szava — hat tízkor becsomagolva, készen, ott sorakozott a hatezer lemez, kétezer rádió alapja. A Videoton augusztusig kérte a tízezer alaplemezt. Kétezer — a kért ezer helyett, s egy hónappal korábban — már régen eljutott a gyaurba. És most, április 27-én, ugyancsak éjszaka, vasárnapra virradóan, az újabb kétezer lemezt is elkészítették a nyomtatott áramkör üzemiek. Hatezer rádióhoz kell még, s mivel egy készülékhez három lemez szükséges, az hatszor három: tizennyolcezer ... Még három műszak, még három szombat éjszaka, mert csak ilyenkor üres, szabad az üzem. a gépeken csak ekkor készülhet a — plusz. Mert az éves tervbe már semmikép nem fért volna belé; nehéz, nagyon nehéz lett volna az anyagot is előteremteni. Ezért határoztak úgy — mondják —, hogy takarékosságból biztosítják a szükséges anyagmennyiséget. Ügy, hogy vigyáznak minden négyzet- centiméternyi lemezre, úgy, hogy spekulálnak a Ieszabá- soknál, a nyomásnál. Az anyagkihozatalt az előírt kilencven százalékról kilencvennyolcra tornászták fel: meglett és meglesz a szükséges többlet. Lehetetlenség pontosan kideríteni, ki mit tett és tesz. Lehetetlenség, mert mindenki megtett minden tőle telhetőt. Pedig elég az egész heti munka, s mégis, minden huzakodás, győzködés nélkül jöttek és jönnek szombat este. (Ketten voltak, akik először périzt akartak adni. Azután, amikor látták, hogy az üzemben mindenki a műszakvállalás listájára írja a nevét, ők is ezt tették ...) Az összetartás, az egyszerre mozdulás eredménye, hogy elvállalták: a Videoton kérte augusztusi határidő helyett két hónappal korábban, június végéig elküldik Fehérvárra a tízezer garnitúrát. A két szombat éjszakai műszak teljesítménye mintegy húsz százalékkal több, mint a hétköznapi, előírt teljesítményt produkáló műszakoké. Miért? A vállukat húzzák, nevetnek. Miért is? Mit feleljenek? Vietnam egy távoli ország, de hozzánk mégis közel áll? Túl szabályos, túl hivatalos lenne ez a felelet. Különben is. Az Ifjúsági összetartás brigád csak kezdte a szolidaritási akciót, de a gyárban tizenhat ifjúsági brigád dolgozik. A nyomtatott áramkörű üzem KISZ-szervezete csak megfogalmazott valamit, ami mindenkiben benne él. de a gyárban hét KISZ-alapszervezet van... A fiatalok csak kimondták valamit, de az idősebbek a fél mondatokból is azonnal megértették, mit akarnak, s odaálltak közéjük. A Híradástechnikai Anyagok Gyára csak egy a sok-sok üzem közül... Vietnam csak a térképeken távoli ország. Mészáros Ottó A Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntettek ki 47 kommunistát Ünnepség a megyei pártbizottságon A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi munkásmozgalomban és a szocialista társadalmi rend megteremtése érdekében kifejtett tevékenységük elismeréseként 47 Pest megyei- kom- • munistát tüntetett ki a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. A kitüntetések ünnepélyes átadására tegnap délután került sor a metn-ei pártbizottságon. Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első Jutkára köszöntötte az ünnepeiteket, méltatta eddigi munkájukat, majd dr. Mondok Pál megyei tanácselnök az Elnöki Tanács nevében átnyújtotta a magas kitüntetéseket. ÜNNEP ELŐTT Átadták a harmadik vörös vándorzászlót Élelmiszer menetrend szerint — Pax a vásárra Április utolsó napján, tegnap vette át a Minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját — a megyében harmadiknak — a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat. A vásárló szemével nézve érdemes megtudni róluk: az elmúlt esztendőben 80 ezer mázsa áruval többet szállítottak az üzletekbe. Egyúttal a választék is bővült: mindenekelőtt a kényesebb árucikkek mennyisége növekedett, fűszerféle, édesipari cikk, konzerváru, A korábban bevezetett menetrend szerinti áruszállítás még pontosabb lett, kevesebb volt a várakozási idő és így csökkentek a költségek. Egymilliót költöttek rakodógépekre és saját pénzükből építettek összesen 2000 négyzetméternyi raktárépületeket Piackutató szolgálatuknak köszönhető, hogy az árakat a várható kereslethez igazítják, s így tárgyalnak a terméke* előállító cégekkel. Kétszázhúsz belkereskedelmi vállalat közül esett rájuk a választás, s ezt elismeréssel jelezte ünnepi beszédében a belkereskedelmi miniszter első helyettese: Sebes Sándor. A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat tegnap élüzemünnepségét tartotta. Elégedetten állapíthatták meg, hogy jövedelmük 22 millióval növekedett, s az írószergyártás- és bőrdíszműáru-ké- szitéshez vásárolt automata és félautomata berendezések ára egy esztendő alatt megtérült. Büszkék a megszületett — Parker-irónhoz hasonlító — Pax golyóstoll csalódra, amelyből hatfélét mutatnak be az idei BNV-n. Betörtek a nyugati piacra is. több mint százezer táskát vittek külföldre — többletként. A KOHÁSZ MTI fotó: Kovács • • • 9 A* KOSZONTO A virág, ami ma hajnalra kibomlott: májusi virág, s a virágba borult fák: májusi fák, égő lobogók. A* kert, a hegy, a város májust köszönt. Lobogókkal — tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. És a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszítjük, virágfüzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, emlékezéssel. De mi volt, ki is adta meg ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat, 79 évvel ezelőtt, amely a II. Interna- cionálé első alakuló kongresszusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások kövietelik a hivatalos szervektől a napi nyolc órai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául...” A május egyet a munkásosztály avatta nemzetközi ünneppé. De a májusi jel — a szabadság jele — az első májusiak dacoló és diadalmas felállításai, jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák, „Szabadságra” is lett hát az első nevük: L’ arbe de la liberté. Az első májusfát —, de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt — talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében, az Újvilágba. Innét is a hajó neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körútjáról a plymouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower —, a miénk, az osztrákok akasztófája”. A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. Az első szervezett május 1-ét — miként az a határozat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re nagy arányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1. virágai akkor is kibomlottak. Kisebb csoportokban vonultak fel a Városligetbe a munkások, végül is hetvenezerre növekedett számuk. A májusi menetben ma sok helyen, öreg, tépett zászlók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászlóveteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születésnapját üli. Ez a foszló, öreg selyem adta az első jelet a parasztság csatlakozásának a munkásokhoz, ez vezette az első, szervezet, viharsarki földmunkás-megmozdulást. 1891. május 1-én bontották ki először — sortűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a főszolgabíróság, a főispánnak „orosházi zendiilés”-ről táviratozik. Vonulnak a májusi zászlók, a történelmet írják és róluk az időt maradandóvá jegyző „riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti május 1-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg cser ember ünnepei ma Magyarországon. Belereszket a gyönge szívű, annyi... Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem Iappongó, fojtó házitűz pusztít...” A májusi zászlókba a történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás, az 1919-es esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amielyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel”. Vonulnak a zászlók, virággal, májusfákkal köszöntjük máius 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örmöt. a virágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, se száma. Sok ágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények. Van olyan hagyomány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Hagyományok, s mai vidám ünnepi szokások: zene. tánc. bál. Ilyenek nálunk a mai szabad májusok. Vietnam egy távoli ország...
