Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 97. szám
2 1968. ÁPRILIS 6.. PÉNTEK Elhunyt Kir kanonok Kilencvenkét éves korában elhunyt Felix Kir kanonok, francia nemzetgyűlési képviselő, Díjon város polgármestere, akit a francia közélet egyik legszínesebb egyéniségeként tartottak számon már hosszú idő óta. Nem azonos... A mexikói rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy az általa korábban letartóztatott Daniel E. Kennedy nevű egyén nem azonos Martin Luther King gyilkosával és énének megállapítása után szabadlábra is került. A férfit szerdán vették őrizetbe a mexikói Caborca helységben és megbilincselve szállították Hermosillo városába. Az azonosítás során azonban kiderült, hogy a szakállas férfi ugyan hasonlít az amerikai igazságügyi hatóságok által körözött feltételezett gyilkosra, de nem azonos vele. ISZTAMBUL Leszúrta a dékánt Több tőrszúrást ejtett az isztambuli gépészmérnöki fakultás dékánján csütörtökön reggel egy diák, akit nem engedtek levizsgázni. A 47 éves dékán kórházba szállítása után meghalt, 23 éves merénylőjét letartóztatták. ZZLCÍR Sikertelen merénylet Bumedien ellen Ismeretlen személyek merényletet kíséreltek meg csütörtökön délután Huari Bumedien algériai elnök ellen. A tettesek azt az időpontot választották, amikor az elnök a kormánypalota épületét a minisztertanács ülése után elhagyta és beült kocsijába. Gépfegyverből több lövést adtak le a kocsira, a sofőrt megsebesítették, Bumedien azonban esak az arcán szenvedett kisebb sérüléseket. s ezeket is az ablakszilánkok okozták. A kormánypalotát nyomban erős biztonsági egységek vették körül. Tájékozott forrásokra hivatkozva jelenti a UPI és az AFP, hogy a lövéseket ketten adták le, s a merénylőket a palotaőrök a helyszínen agyonlőtték. Meg nem erősített hírek szerint a tűzharcban életét vesz: tette a palotaőrség egyik tagja is. Bumedien egészségi állapota — hangzik az orvosi jelentés — teljesen kielégítő. Az algériai elnök nem szorul ápolásra. A merényletkísérlet után Bumedient beszállították az egyik algíri kórházba, ahol elsősegélyben részesítették, mert az üvegszilánkok felsértették felső ajkát. A sofőrt jobb vállán érte találat, de egészségi állapota nem ad aggodalomra okot. Az első hírügynökségi jelentések nem számolnak be a merénylet hátteréről. CSAK RÖVIDEN... NYOLC SZAVAZATTAL bizalmat kapott a francia nemzetgyűlésben a kormány. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 217 és 218 jelzésű mesterséges holdakat. BEIKTATTÁK az új venezuelai kormányt, amelynek tagjai mind a Demokratikus Akciópárt tagjai. OLAF, Norvégia királya hivatalos látogatásra az USA- ba érkezett. MONROVIÁBAN véget ért a nyugat-afrikai csúcsértekezlet, melyen kilenc ország jegyzőkönyvet írt alá egy nyugat-afrikai regionális csoport felállításáról. LÜBKE nyugatnémet köz- társasági elnök és Brandt külügyminiszter hivatalos látogatásra Tunéziába utazott. KLAUS osztrák kancellár hazaérkezett az USA-ban és Japánban tett 19 napos utazásáról. Aqua vitae Casanova Harc a revizionisták ellen B. Jaszczuk, a LEMP Központi Bizottságának titkára, a politikai bizottság póttagja felszólalt az opolei vajdaság politikai aktíváinak ülésén. Felveszünk KŐMŰVESEKET és kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT kiemelt, teljesítménybéres munkára. Szállást, különélés! pótlékot, meleg ételt, a rendelkezések szerinti utazási költségtérítést, egy, illetve három hónap eltelte után munkaruhát adunk. ÖTNAPOS MUNKAHÉT! Felvétel esetén az utazási költséget megtérítjük. JELENTKEZÉS: VHiányszerelőipari Vállalat Bp. VII., Síp u. 23. (Walter Laszlóné, munkaerőgazdálkodás) A felvételhez munkakönyv, személyazonossági igazolvány és katonai igazolvány szükséges Eleme’zte a márciusi események indítóokait és hangsúlyozta: — Tudnunk, kell, honnan fenyeget minket a valódi veszély. Azt hiszem, hogy tulajdonképpen nem a cionizmus a mi fő ellenségünk. Fő ellenségünk a társadalmi reakció, a revizionizmus, amelynek soraiban a cionizmus minden egyes esetben j megtalálta ideológiai tala- \ ját. A lengyel nép összes ellenfele egy zászló alatt egyesült és éppen ők azok, akiktől meg kell tisztítanunk sorainkat. A Boszniában felfedezett „kla- danji csodavíz” híre — hogy fiatalít és férfiasító hatása van — néhány hét alatt bejárta a vüágot s az „erővíz" immár a nagy szenzációk sorába lér pett. A vizet hetek óta ültegekben, demizsonok- ban, sőt autók hűtőiben „csemr pészvk” külföldre Jugoszláviából. Szarajevóban tíz új dinárért árusítják literjét. Most azonban a „kladanji”,, amely híveitől az „Aqua vitae Casanova” elnevezést kapta, a jugoszláv külkereskedelmi szervek számára is teljesen váratlanul a legkapósabb exportcikké lépett elő. Egy Gerhard Richter nevű nürnbergi üzletember szer retné öt évre kibérelni a Kladanj környékén levő összes szállodákat és penziókat, s vendégenként naponta húsz márka ötven pfenniget hajlandó fizetni a vendéglátóknak. Ezenkívül több mint kétmillió liter vizet a kar importálni az NSZK-ba. Jelentkezett azonban a konkurencia is. Egy ku- ioaiti sejk egészér ben meg akarja vásárolni a forrást, egy máltai üzletember pedig a nők között folytatott közvéleménykutatás alapján óhajt nagy mennyiségű „Aqua vitae Casanová”-t vásárolni. Kladanj egyébként máris zsúfolt férfiakkal és nőkkel, és a héten szárnyra kelt a hír a Crna Gora hegység regényes hajlataiban meghúzódó Ivan- jicáról is, hogy ott viszont a női termékenység vir ze buzog. Sőt, míg Kladanj erejében csak a „hívők” bíznak, addig Ivanjica forrása már hiteles orvosi vélemények szerint is meggyógyított jó néhány beteg asz- szonyt. A jugoszláv turistaszervek mindenesetre már útépítési javaslatokat tesznek Ivanjica irányába is, s a jugoszláv la pók szerint teljes joggal: elvégre ha egy üzlet megiurdui ... Élnek-e emberek más csillagokon? Sir Bemard Lovell csilla-! gász, az angliai Jodrell Bank | rádióasztronómiai központ ve- j zetője a következő nyilatkoza- tot adta. Rendelkezik-e a csillagászat arra vonatkozó bizonyítékokkal, hogy más csillagokon is van élet? Ez nem is lehet kétséges. Az ) utóbbi két év folyamán nagy képzettségű tudósok világszerte erre a nézetre jutottak, míg korábban szkeptikusak voltak. Mivel indokolja ezt indokolja állítást? az Azt hiszem néhány hónapon belül világosan igazolódnak a mostani „majdnem bizonyosságok” — minden esetre körülbelül egy éven belül. Napjainkban a legtöbb tudós véleménye szerint bolygórendszerünk a Napót körülvevő por és gáz összekapcsolódásából bontakozott ki. Életünk alapvető anyagai a hidrogén és a szén jelentették bolygónkon a keletkező élet alapanyagait. E fejlődési folyamatok közül egyeseket laboratóriumi kísérletekben leutánoztunk. Eddigi megfigveléseinkből kitűnik, hogv milliónyi vagy milliárd bolygó létezik, amelyeken bizonyos mértékig kedvező feltételek mutatkoznak az éleit létrejöttéhez. S ahol lehetséges az élet, ott idővel létre is jön. A meteoritok, amelyek szétrobbant meteorok maradványaiként jutottak cl a Földre, bizonyítják-e, hogy van élet idegen csillagokon? Ilyen meteorkövek legutóbbi vizsgálatánál kitűnt, hogy a világűr más pontjain is szerves változások vagy fejlődések adódtak — ami az előfeltétele, hogy más bolygókon élet fejlődjék. A világon számos olyan égitest létezik, amely lényegesen idősebb, mint a mi öreg Földünk. Elképzelhető-e, hogy olyan élőlények vannak rajtuk, amelyek fejlettebbek az embernél? Bizonyos vagyok benne, hogy egyes idősebb bolygókon létezik ilyen életfolyamat. Semmi sem indokolja azt a feltevést, hogy egyedi volt az emberek kifejlődése a Földön, és hogy az élet bizonyos fokon megállna. Ügy véli, hogy ezeken az idősebb bolygókon szu- peremberck léteznek, akik sokkal fejlettebb tudományos vívmányokkal rendelkeznek, mint mi itt a Földön? Igen, szuper élőlények, amennyiben nem pusztították el önmagukat. Igen, feltételezhető, hogy egyes világok önmagukat pusztították el. Miután azonban legalább néhány ilyen bolygó megmaradt, egyszerűen el kell fogadnunk, hogy minden valószínűség szerint valahol a világmindenségben szuper élőlények léteznek. Ez az egyszerű tudományos megfontolásból is adódik. Ezek a szuper élőlények bizonyára az intelligencia, a civilizáció és a tudományos fejlődés fantasztikusan magas fokát érték el. Hozzájuk hasonlítva majomembereknek tűnhetünk. Saját bolygórendszerünkön beiül, tehát a Marson, a Venuson, a Jupiteren stb. nincsenek élőlények? Gyakorlatilag biztos, hogy a mi naprendszerünkön a Földön kívül sehol sem létezik az emberi élethez hasonló. Az időjárási viszonyok nem teszik ezt lehetővé. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió azonban néhány hónapon vagy esetleg éven belül műszereket akar a legközelebbi bolygókra kilőni. Akkor majd közelebbi tényekkel is megismerkedünk. Szovjet tudósok kijelentették, fogtak valami „üzenetet”, ami esetleg a világmindenség egyik „intelligens fajtájától” származik, egy „rezgő jelzést” és amerikai asztrofizikusok a világűrből származó rádiórezgésekről számolnak be. Mit tart ön erről? Nagyon is lehetséges, hogy szuper élőlények megpróbálnak rádiójelzésekkel kapcsolatba lépni velünk, vagy másutt élő intelligens élőlényekkel. A magam részéről egyelőre még nem tudtam tanulmányozni a különböző adatokat. De úgy vélem, ezzel a területtel komolyan kell foglalkozni. Szociológiai módszerek a pártmunkában • Kőműveseket • férfi és női seqédmunkásokat • ácsokat • burkolókat • asztalosokat • villanyszerelőket • víz-qázszerelőket • festőket • kiseqitő nyugdíjasokat is BUDAPESTI ALLANDú MUNKÁRA KIEMELT BÉRREL FELVESZÜNK * JELENTKEZÉS: Bpest Vili., Auróra u. 23. sz. Munkaüqyi osztályán. Kőműves, ács és férfi seqédmunkásoknak szállást is biztosítunk. „DIVATBÓL” AVAGY MÁS I OKOK FOLYTAN hódít tért mindinkább a pártmunkában a szociológiai módszerek alkalmazása? Mert hogy tért hódít, ez kétségtelen. Mind gyakrabban vitatnak meg párt-végrehajtóbizottsági és pártbizottsági üléseken szociológiai igénnyel előkészített írásos anyagokat. Mintegy másfél évvel ezelőtt került kezembe a Budapesti Pártbizottságon egy ilyen jelentés a fővárosi munkásság szociális helyzetéről, majd nem sokkal utána gondos kötésben több szociológiai felmérés a Borsod megyei üzemekről, amelyeket a gyári párt- bizottságok felkérésére és azok közreműködésével készítettek el hozzáértő szakemberek. Azóta is egyre-másra találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a pártmunkát szociológiai felmérésekkel segítik, vonatkozzanak a vizsgálatok a termelésre, vagy az egyes dolgozó rétegek anyagi, kulturális helyzetére, vagy éppen az őket J foglalkoztató elvi, politikai kérdésekre. Mostanában pél- ! dául több megyében, városban j vizsgálják a pártbizottságok: melyek az első, mérhető hatásai a gazdasági reformnak az egyes rétegeknél az árszínvonal alakulása, a politikai hangulat tekintetében, s melyek a reformmal kapcsolatos főbb gazdasági, termelési problémák. A tapasztalat szerint nem elégszenek meg az általános jellemzéssel, tényekből, adatokból, sok száz, sőt több ezer dolgozóval folytatott beszélgetésekből vonják le a következtetéseket. EZZEL MAR KI IS MONDTUK: feltétlenül helyeselhető törekvésről van szó. Miért hát a bevezetőben megfogalmazott, némi kétséget ébresztő megfogalmazás: „divatból” hódít-e tért a szociológia a pártmunkában? Azért, mert valóban divat ma sok területen a kérdőívek segítségével folytatott vizsgálódás, amelyet sokan már önmagában is szociológiának tartanak, holott a szociológiai kutatásnak a kérdőív csak egyik módszere. Eleve óvnunk kell tehát attól, hogy a kérdőíves vizsgálódást túlzásba vigyük a pártmunkában és attól is, hogy azt már önmagában is szociológiának tekintsük. A napokban került a kezembe egy középiskola alapszervezeti titkárának kiküldött kérdőív, amelyen az általában konkrétan fogalmazott kérdések között ilyenek is szerepelnek: „Milyen az alapszervezet szervezeti ereje? Milyen a pártrendezvények légköre?” Az ilyen kérdések aligha alkalmasak arra, hogy a válaszokból a felsőbb pártszervek megbízható képet kapjanak arról, valójában milyen szerepet is tölt be az iskolában a szóban forgó pártszervezet. Azon túl tehát, hogy a kérdőív nem az egyedül üdvözítő módszer a szociológiában, a kérdések rossz megfogalmazása használhatatlan vagy helytelen válaszokat szül, torz képet fest a valóságról. Gondoljuk el: milyen nagy felelősséget jelent következtetéseket levonni, mi több, feladatokat meghatározni egy-egy kérdőíves közvéleménykutatás, felmérés alapján. Ha megbízhatatlanok a válaszok* vagy torz arányokat tükröznek a vizsgálódásra kiválasztott területek (legyen szó üzemekről, termelőszövetkezetekről, vagy a dolgozók egyes rétegeiről), torzak, helytelenek lesznek a következtetéseink, s ennek megfelelően nem tudjuk helyes irányban megszabni a feladatokat sem. MINDEZZEL NEM ELRIASZTANI AKARUNK a szociológiai módszerek alkalmazásától a pártmunkában, hanem figyelmeztetni: a szociológia tudomány, alkalmazása felkészültséget, hozzáértést kíván. Helyesebb tehát először magát a szociológiát tanulmányozni, mint előkészület nélkül alkalmazni. A pártbizottságoknak módjukban áll megtalálni és bevonni a munkába olyan szakembereket, akik nemcsak a megvizsgálásra kijelölt problémakörben járatosak, hanem magában a szociológia tudományában is. Mert lehet, hogy egy mérnök kiválóan ismeri a maga szakterületét, de nem ért a szociológiához és megfordítva: valaki jó ismerője a szociológia tudományának, de nem ismeri a vizsgálandó szakterületet. A vizsgálatokat vezető, irányító személyek kiválasztása tehát igen nagy körültekintést kíván. Szólnunk kell egy másik problémáról is. A szociológiai jellegű vizsgálódásokat nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a pártmunkában. S erre azért is figyelmeztetnünk kell, mert nincs veszélyesebb dolog annál, minthogy valaki kérdéseket gyárt az íróasztal mellett, azután íróasztal mellett feldolgozza, értékeli a válaszokat s azt hiszi, az élet, a valóság bontakozott ki előtte a maga teljességében, sokszínűségében. Először is: a pártmunkát sohasem pótolhatják a kérdőívek, az írásos válaszok, mert az nem regisztráló, hanem élő, eleven, alakító erő. Másodszor: a pártmunkában — mégha szociológiai eszközökkel is — jórészt tudatbeli, politikai felfogásokat, nézeteket, változásokat vizsgálunk s ezek megismeréséhez nem elégséges az írásos válasz. Harmadsorban: semmiféle kérdőív alapján, végzett elemzés sem pótolja az élet, a valóság ismeretét. A szociológiai vizsgálódás különben sem csupán adatok gyűjtését, elemzését jelenti. Szociológiai igénnyel lehet vizsgálatot végezni élőszóban is, a dolgozók véleményének megismerésével. Az persze mindenképpen hasznos, ha már ezt megelőzően rendelkezésünkre állnak írásos anyagok, akár felmérések is, hiszen így szélesíteni tudjuk a megismerés körét, s jobban tudjuk elérni a célt, ami a pártmunkának valójában a lényege, az értelme: hatni, alakítani a mindennapi munkában, az emberek felfogásában a párt politikájának, céljainak megfelelően. TEGYÜNK KÜLÖNBSÉGET — és a pártmunka és a szociológia vonatkozásában ez az egyik legfőbb tanulság — módszer és módszer között akkor, amikor a tudatbeli változásokat, a politikai véleményeket, „légkört” akarjuk megismerni, s amikor termelési problémákról vagy az egyes rétegek anyagi, kulturális feltételeiről kívánunk tájékozódni. Az előbbieknél nyilván kisebb mértékben és nagyobb körültekintéssel kell alkalmaznunk a szociológiai vizsgálódás módszereit, csupán segédeszköznek tekintve, kiegészítésül arra, hogy ily- módon is ellenőrizzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket az életből, az élettel szoros kapcsolatot tartva szereztünk. Az utóbbiaknál viszont kétségkívül tágabb lehetőség nyílik az adatgyűjtés és elemzés módszerének alkalmazására. Nemcsak hogy van létjogosultsága tehát a pártmunkában a szociológiának, ellenkezőleg: mind szélesebb körben kell azt alkalmaznunk. Nem azért, mintha most fedeztük volna fel, hanem azért, mert most értek meg a feltételek az alkalmazására. Két okból is: a párt egész politikája — s a legjobb példa erre a gazdaság- irányítás új rendszere — a tudományos felismeréseken, a gazdaság, a társadalom fejlődése törvényeinek alapos ismeretén nyugszik, ezekből indul ki, ezeken alapszik. Tudományossá kell tehát tenni a pártmunkát is, s ennek egyik eszköze — mint a valóság megismerésének egyik fontos módszere — a szociológia. A másik ok: régen elmúltak azok az idők, amikor csupán az élet „napos oldala” érdekelt bennünket, amikor annál jobb volt egy jelentés, minél inkább megszépítette a tényeket. Ismerni akarjuk a valóságot, mert csak így tudjuk megváltoztatni azt céljainknak megfelelően. Lehetőség, igény és szükségesség is tehát a szociológia betörése a pártmunkába. S ha elkerüljük azokat a veszélyeket, amelyeket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság vagy éppen a szociológiával kapcsolatos illúziók kelthetnek, s amelyeket a fentiekben igyekeztünk vázolni — a szociológia tudománya, módszereinek alkalmazása a pártmunka hatékony segítőjévé válhat. Faragó Jenő
