Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 92. szám

1968. ÁPRILIS 20.. SZOMBAT PEST HECYEI 3 fi gazdasági döntések lélektana Mint ismeretes, a gazdasági reform megnövelte a vállala­tok önállóságát, s a döntések nagy részét az irányító szer­vektől vállalati hatáskörbe utalta. A döntés minden eset­ben többféle kínálkozó lehe­tőség közötti szabad válasz­tást jelent. Sokfelé e válasz­tási lehetőségeket kétségbe­vonva azt állítják, hogy ná­lunk jelenleg nem lehet érde­mi döntésekről beszélni. így formális a nagyobb vállalati önállóság is, mivel a gazdasá­gi adottságok nem biztosítják a vállalatok rugalmas gazdál­kodásához szükséges mozgás- szabadságot. Nyilvánvaló, hogy sem a vállalati önállóság, sem a dön­tési szabadság soha nerr lehet korlátlan. A realitásokkal szükséges szá­molni, hiszen nemcsak az or­szágos, a helyi lehetőségek is korlátozottak. Pillanatnyilag például sok korábban közpon­tilag eldöntött beruházás be­fejezésére kell anyagi eszkö­zeink nagy részét összpontosí­tani, ezért érthető módon ke­vés pénz jut az új vállalati elhatározási! beruházások fi­nanszírozására. Átmenetileg a vállalati gazdálkodás feltéte­lei is, szigorúbbak, s bizonyos /ékek, terelő eszközök (pél­dául a béremelések mértéké­nek négyszázalékos maximá­lása, a letéti díj bizonyos im­portnál stb.) gondoskodnak ar­ról, hogy a megnövekedett vállalati önállóság előre pon­tosan fel nem becsülhető ki­hatása ne veszélyeztethesse népgazdaságunk alapvető egyensúlyát. A vállalati gazdálkodás leg­főbb gyengesége ma, hogy a vezetői? az érdemi döntések útját álló akadályokat eltú­lozva o meglevő mozgássza­badsággal sem élnek. Sokan annyira hozzászoktak a régi, egysíkú és gépiesen végre­hajtó munkamódszerhez, hogy ma is így dolgoznak, ezért nem is láthatják az új hely­zet által teremtett gyökeres változásokat. A régi módsze­rek alkalmazása az égető na­pi feladatok megoldása köz­ben ugyanis többnyire ma sem sok érdemi döntési lehetőség kínálkozik. De ilyenkor nincs is idő a különböző variációk számbavételére, s közülük a legkedvezőbbnek látszó kivá­lasztására. A különböző lehetőségeket mérlegelő döntés tehát az előrelátó vezetés, s a hosszútávú feladatok meg­oldásának módszere. A válla­latok az előre tekintő dönté­sekhez ismerik 1970-ig a gaz­dálkodás legfontosabb felté­teleit. A reform által támasz­tott feladatok megoldására, a gyártmány össze tétel javításá­ra, az állami visszatérítés mértékének csökkentésére, a piaci igények magas színvo­nalú és gazdaságos kielégíté­sére csak pontosan kidolgo­zott, több évre szóló cselekvé­si program birtokában képes a vállalat. Van-e a vállalatnak való­ban többféle választási lehe­tősége? Ez nem csupán elvi, hanem egyben nagyon gya­korlatias kérdés is. Minden vállalatnak magának kell fel­tárnia egy-egy döntés vala­mennyi konkrét, lehetséges módozatát, szembeállítva a különböző variánsok számsze­rű eredményeit, előnyeit, hát­rányait. Csak a teljes helyzet ismeretében dönthet igazán önállóan és szabadon a vál­lalat, választhatja a számára minden szempontból legked­vezőbb megoldást. A több va­riáns készítése, az alternatí­vákban való gondolkodás a döntések sokoldalú műszaki, gazdasági megalapozása olyan új feladat, amellyel a reform nyomán minden vállalatnak szembe kell néznie. Ezek a variánsok, alterna­tívák nemcsak párhuzamosan létezhetnek, hanem időnként átfedhetik, kiegészíthetik, he­lyettesíthetik is egymást. így a gyártás korszerűsítésének lehet például egyik ellen­variánsa valamilyen új, igen gazdaságos gyártmány beve­zetése is. Részletes alternatí­vák készülhetnek egy-egy fel­adat ésszerű megoldására, de az adott pénzügyi, anyagi eszközök, szellemi erők, a megfelelő kapacitások optimá­lis hasznosítására is. Az egyik kohászati vállalatnál például a fejlesztési eszközök 60 százalékát néhány fontos, vállalati szintű feladat megol­dására koncentrálják és erre több variánst készítenek. Ám a fejlesztő eszközök további A Nagymarosi Vas- és Műszeripari Ktsz a lakosság szolgálatában OLCSÓN • GYORSAN • GARANCIÁVAL JR VÍVUNK MINDENFÉLE ÓRÁT, RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT, MAGNETOFONT: NAGYMAROS, KOSSUTH TÉR 3. TELEFON: 14, háztartási kisgépek különböző típusait, és házkörüli használati eszközöket: NAGYMAROS, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 45—47. TEL: 25 HIBABEJELENTÉS: a szobi járás községi tanácsainál elhelyezett hibajelentő füzetben. Heti két alkalommal rendszeresen kijárunk, de KOLON Hl VASRA IS JOVONKI hum Magángépkocsik karosszériajavítása, dukkozása a NAGYKOROS! GÉPJAVÍTÓ ÉS FAIPARI KTSZ Szolnoki út 94. sz. alatti telephelyén. Telefon: 196 40 százalékát már versenypá­lyázat alapján osztják szét a gyáregységek között. Követ­kezésképpen az egymással versenyző pályaművek, javas­latok, a döntés olyan gazdag választékát teremtik meg a gyáregységek kezdeményezé­sére, amelyek közül csupán a legjobbak, a leggazdaságosab­bak kerülhetnek megvalósí­tásra. A kockázat bátor vállalásának és égyben a kockázat csökkentésének, a vállalati biztonság növelésé­nek is feltétele a döntések lélektanának ismerete, a gaz­dasági elhatározások sokolda­lú, műszakilag és közgazdasá­gilag megalapozott előkészí­tése. Ahogy fejlődnek a szó­ban forgó módszerek, úgy is­mernek meg egyre több lehe­tőséget, megoldást, a vállala­tok, s mind nagyobb bizton­sággal és bátorsággal kezde­ményezhetik is a döntést a hatáskörükbe utalt feladatok megoldására. K. J. Pullai Árpád és Gyenes András hazaérkezett Phenjanból Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, akik a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottságának meghívására láto­gatást tettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban, péntekre virradóan haza­érkeztek. A két párt képviselői a Phenjanban folytatott tárgya­lások során áttekintették a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom helyzetét, a két testvér­párt kapcsolatait érintő kér­déseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége tájé­koztatást adott a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról. A tárgyalások őszinte, nyílt és elvtársias légkörben folytak. „A rakodópart alsó kővén ültem...“ ... Idézhetnénk a költő szavait. Ehelyett inkább matema­tikával foglalták el magukat a napfürdőző, s közben mun­kálkodó diáklányok. A váci part kövein a Duna mellett csendes is, hangulatos is a szabadtéri tanulószoba (Foto: Gábor) Egy tál lencséért A bibliai Ezsau egy tál lencséért adta el elsőszülött- ségét és minden jussát. Az ókori példázat nem vesztette• aktualitását a lepergett évezredek alatt. Azóta is sokan vannak, akik igazságukat pillanatnyi érdekeikért, egy tál lencséért vetik oda Az olyan eset azonban, mint az üllői Kiss Sándoré, viszonylag ritkább, ö ugyanis addig csűrte, csavarta ugyanazt az igazságot, míg sikerült többször eladni egy- egy tál lencséért. Ügy történt a dolog, hogy Kiss Sándor az Üllői Álta­lános Fogyasztási Szövetkezet hálózati ellenőre értesítet­te az újságot, hogy az elnök különböző visszaéléseket követ el. Bejelentése nyomán vizsgálat indult, melynek eredményeként riport jelent meg az újságban. A vizsgálat és így a riport is megállapította, hogy a bejelentő Kiss Sándornak mindenben igaza volt. Kiss Sándor azonban megtagadta az igazságot és a saját igazát. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezetben tendenciózus hírek kaptak szárnyra. Azt beszélték, hogy az elnöknek magas összeköttetései vannak, így minden bizonnyal tisztára mossák és azok maradnak alul, akik bírálni merészelték. Nem értek egyet a bejelentővel, de megértem öt. Megijedt, berohant a szerkesztőségbe és az újságíró lakására, ahol azt kérte: adjunk egy nyilatko­zatot, mely szerint a riporttal ellentétben nem ő hívta fel a figyelmet az elnök visszaéléseire: — Én kis ember vagyok. Az elnöknek a MÉSZÖV-nél is jó összeköttetései vannak. Közben megindult a MÉSZÖV-vizsgálat. Nem tarto­zik szorosan a tárgyhoz, de jól esik leírnom: Annak el­lenére, hogy a riport egyes kitételei a MESZÖV-öt is el­marasztalták, a vizsgálat szigorú volt és korrekt. A MÉ­SZÖV vezetői megköszönték a bírálatot, vizsgálatukról értesítették a szerkesztőséget. Hamarosan igazságos dön­tés is született. Kiss Sándor azonban nem hitt az igazságban. Már a MÉSZÖV revizoroknak is megtagadta, hogy ő volt a be­jelentő és mindazokat a tényeket, melyekre az újság fi­gyelmét felhívta, a vizsgálat során mindvégig elhallgatta. Sőt! Hogy az elnök kegyeiből ki ne essék, adott neki egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy ö soha, sehová panaszra nem ment és a rá való hivatkozás kitalált do­log. Az elnök a vizsgálat alatt többször meglobogtatta ezt a nyilatkozatot. Közben a MÉSZÖV vezetősége az elnököt felfüggesz­tette. Kiss Sándor, újra megijedt. Ismét megjelent a szer­kesztőségben, majd leírt egy másik nyilatkozatot. Ebben kijelenti, hogy az első —, saját bejelentését megtagadó nyilatkozatot —, az elnök kényszerítette ki belőle. — Ezt a nyilatkozatot, majd használják fel ellene —, mondta és eszébe sem jutott, hogy az írás éppen ő ellene szól. Ekkor már nemcsak a hős, hanem az igazságtala­nul meghurcolt mártír szerepében is tetszelgett. Az ügy lezárult. Sokat gondolkoztam, vajon nyilvá­nosságra hozzam-e, a sajnos nem éppen egyedülálló ese­tet? Gyakori ugyanis, hogy egyesek az igazsággal kupéc- kodni akarnak, azt saját érdekeiknek megfelelően hajlít- gatják. Az intrikus szájában az igazság is fúrássá válto­zik. Nem akartam megírni az esetet. Végül is az, hogy valakinek nem acélból van a gerince, hogy félelemből taktikázik, önmagában nem halálos bűn. Azt is elisme­rem, hogy volt idő, amikor a bátor kiállásra rá lehetett fizetni. Ügy gondoltam, Kiss Sándor alapos leckét kapott a tárgyból. Es ekkor újra jelentkezett: — Ki kellene jönni a szövetkezetbe. A régi elnök elment, ez rendben van. De az új elnök megválasztása körül nem mennek tisztán a dolgok — mondta. Es csodálkozott, hogy nem hallgatják meg... ö. F. ___________________________________________________________________________________ _ K orszerűbb üzletek Ebben az évben a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat három és fél millió forintot fordít a keres­kedelmi hálózat korszerűsíté­sére, az üzletek bővítésére és csinosítására. Ebből az ősz- szegből 33 egységet vará­zsolnak újjá. Május 1-re Soly­máron vegyes iparcikkbolt nyílik. Dunakeszin pedig el­készül a megye legkorsze­rűbb gázcseretelepe. Az ajtó előtt Legjobb lenne most hazamenni. Nem is menni, hanem futni és az ajtót ki­vágva a mamához rohanni: — Mama, baj van. Mama, hallod? — baj van. S akkor a mama megrémülne, elkez­dene sírni és én vigasztalnám: — Ne törődj vele, majd csak lesz va­lahogy. Emlékszel, a háború alatt is ez­zel bíztattuk egymást. Hogy ez most más? Miért lenne más? Ebből nincs ki­út? Meglásd, lesz. Es a mama lassan abbahagyná a sí­rást, már csak hüppögne, hogy éjszaka, amikor egyedül marad a csenddel, fel­tartóztatás nélkül utat engedjen ki­apadhatatlan könnyeinek. így szokta. így, amikor gyerekkorom­ban intőt hoztam és komolyan félt, hogy nem lesz ember belőlem. így, ami­kor bátyámat behívták katonának és ritkán jöttek a levelek, azután el is ma­radt a postás. így, amikor apám ott fe­küdt a műtőasztalon; a szíve felmondta a szolgálatot. Ahogy az orvos közöl­te: — A műtét sikerült volna, csakhát a szív... Mama sokat eltűrt már az élettől. Minden napjáért busás kamatot szed tőle a sors. Én mindig öregnek ismer­tem, mert vagy a betegségtől görnyedt meg a háta, vagy a gond érkezett há­zunkba. tartós vendégségbe, vagy azt is a szívére vette, amihez nem is lett vol­na semmi köze. Múltkoriban a szomszéd mesélte, hogy egyik ismerős váratlanul meghalt Agytrombózist kapott szegény. A férj ott maradt árván, semmit sem tud kez­deni élettársa nélkül. A meny, akiről azt hitték, hogy nem szereti az anyó­sát —, úgy, de úgy sírt a temetésen és utána is csak azt hajtogatta, hogy nem volt jobb asszony nálánál. Mama soha nem látta ezt a korán elhalt asszonyt, mégis napokig siratta. A magára ma­radt férjet és a menyet is. Ügy kellett csendesíteni: — De, mama, nem veheti magára az egész világ baját. Mama szívtelennek tartott, olyannak, aki csak a saját dolgaival törődik és a könyveivel, mert szerinte mást sem tu­dok, csak irodába járni, meg olvasni. Most jó lenne hozzárohanni, hogy szenvedne miattam. Hogy kényeztetne. Nem kellene ezentúl megenni a kelká­posztát, mert csak a legjobb falatokat tenné a tányéromra. Nem kellene me­séket kitalálnom, miért jöttem csak éjszaka, vagy hajnaltájt haza. Nem szidna, ha az összes pénzt mozira és könyvre költeném. Minden gondolata újra én lennék, akárcsak gyermekko­romban. Gyermekkoromban nagyon szerettem beteg lenni. Kényeskedve, kegyeskedve fogadtam kedveskedését —, a krémest, a befőttet, a hangos fel­olvasásokat. Ha tudná, mi történt, most is becéz­ne, újra nem szégyellnénk hangosan szeretni egymást. Este lefekvéskor újra megcsókolna, nem úgy, mint mostaná­ban, csak születés- vagy névnapokon, ha távolba utazunk —, mert egymás előtt is zavarban vagyunk.:. Nem ve­szekedne többé, amiért széthagyom . holmim, összerakná hangtalan ... Visszaélhetnék a jóságával, szelídsé gével, hiszen mi kell a betegnek, min az önzés, az, hogy amíg lehet ő legyei minden. És én most beteg vagyok. Jo gos az önzésre. Jelenleg csak néhány barát magár: erőltetett türelmét leshetem, a bágyad mosolyt, amely, ha elfordulok gyorsai lehervad az ajkakról. Minap is tanúj: voltam, hogy egy 'pillanatra sem tor pant meg körülötterr| az élet, egy pilla natra sem némult, csitult el a zaj, ami kor bejelentettem, hogy az orvos a sze membe mondta. — Későn jelentkezett. — Azutár hozzátette: — Majdnem későn. Majdnem. Ezzel a zokogó szóval kel­lett volna hazavánszorognom, nem, ha­zafutnom: — Mama, hallod, mama? Ott lehetett volna igazán sírni, agyút) a mamával, mint eddig mindig. Mami fellármázta volna az egész világot, hát­ha őrült volt az az orvos . . Az ő fáj­dalma gyógyított volna engem. Nem mehettem haza. Nem panasz­kodhattam a mamának. Mama fáradt és beteg. Ha kimondom előtte a két szót; — Késő —, majdnem —, mama nem élte volna túl. Mama sokat megélt, ösz- szetört asszony, az ő szíve az. egyetlen, amely nem bírná el a hírt. S most haraggal állok az ajtaja előtt, mint egy gyerek toporzékolok: — Milyen mama az, akinél nem zo­koghatok és életem első titkát a sírig hordozhatom? —kertész—

Next

/
Oldalképek
Tartalom