Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
Ünnepi program április 4-én Április 4-én a központi ünnepség reggel 9 órakor a temetőben koszorúzással kezdődik. (Az ünnepségre külön autóbusz indul a MÁVAUT-megállótól 8 óra 45 perckor.) 10 órakor a Szabadság téren a konzervgyár zenekarának térzenéjével kezdődik a program. Himnuszok, majd szavalatok elhangzása után köszöntőt mond Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke. Az ünnepi beszédet Molnár László, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja tarija. Ezután kerül sor az új KISZ-tagok fogadalomtételére. Koszorúzás zárja az ünnepi nagygyűlést. Kinek-kinek kedvére A fogyasztási szövetkezet évi közgyűlése előtt árubemutatót tartottak. A küldöttek ezen a rögtönzött kiállításon sok Új és hasznos cikkel ismerkedtek. Az asszonyok először a háztartás kellékeit vették szemügyre. Milyen az új mosógép, jó-e a lengyel gáztűzhely? A férfiakat a permetezőgépek, a villamos kukoricadaráló és számtalan kis mezőgazdasági gép érdekelte Foto: Kiss András Bárányok a húsvéti tepsiben 64 birka eltart egy családot Az országút mindkét oldalán legelnek a birkák. A kis bárányok kétségbeesett bége- téssel szaladgálnak az egyik oldalról a másikra. Az út szélén tempósan ballag Petrák Pál juhász, Rigó és Bogár társaságában. A gazda parancsol, a két puli pedig dolgozik. Megállók, a fiatal juhásszal beszélgetek. — Erdemes-e „maszek” juhásznak lenni? — Érdemes — válaszol. 64 anyaállatom van és 60 kisbá- rányom. — S ebből meg lehet élni? — Meg. Nem panaszkodhatunk. Évente 50—60 ezer forintot hoznak a konyhára a birkák. Két hét után eladom a kisbárányokat a kecskeméti piacon. A hírős varosban nagyon szeretik a báránypecsenyét. — És Kőrösön? — Tudja fene, itt unszolni kell, pedig 15 forintért adom kilóját, jó is a húsa meg nem is drága. Ez mindig az első pénz az esztendőben. — Mind eladja? — Mind! Egy „maszek” juhász nem nyújtózkodhat a végtelenségig. Ma már korlátlanul legelteni sem lehet. Aztán hodály is kell, takarmány, egyéb, szóval jobb, ha eladom a bárányokat. — És utána? — Jön a tejpénz. Körülbelül napi 30 liter tejet szállítok a gyűjtőhelyre. Jó ára van a tejnelc, literenként 6 forint. A fejési szezon áprilistól eltart szeptemberig. Ez is szép summa Utána jön a gyapjú, 80 forintjával kilója. Így aztán összejön a pénz. Negyedma-. gammal élek, az Alsőfüzes dű-f lóben. Igaz, hogy van kiadás is, de hol nincs? — Nem lenne jobb a termelőszövetkezetben ? — már csak a nyugdíj miatt is? — Apám is megélt ebből, tisztességgel felnevelt bennünket. Örököltem a mesterséget a birkákkal együtt. Fiatal vagyok, jólesik a függetlenség. Hogy mi lesz később, azt majd az idő meghozza. (fehér) A TÖRÖK URALOM után csöbörből vödörbe került az ország. A megszálló császári katonaság zsarolta az országot, évről évre emelték és tűzzel- vassal hajtották az adókat. És míg a törökök nem törődtek a nép vallásgyakorlatával, a császáriak akadályozták a protestáns hívek istentiszteleteit. 1703 nyarán II. Rákóczi Ferenc kitűzte a Felső-Tiszánál a szabadságharc lobogóit, Nagykőrös népe meleg együttérzéssel várta a kuruc fegyverek diadalairól érkező híreket. Rákóczi Ferenchez különben városunkat szorosabb kötelékek fűzték, mert övé volt Nyársapát-puszta fele része és Tetétlen környéke, mely birtokokat Vay Ádám bérelte, akitől viszont a körösiek vették többször bérbe. Rákóczi Ferencnek városunkban telke is volt, s a II. kerületben levő emeletes Beretvás-féle kúria földszinti részét, a hagyomány szerint, még ő építtette, s abban akkori ispánjai tanyáztak. A VAROS VEZETŐSÉGE azonban eleinte óvatos volt. Mikor Rákóczi Ferenc csatlakozásra szólította fel KőA PESTMEGVEI HÍRLAP KOlÖNKIADAM XII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1968. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ért hetet len intézkedések Miért gátolják a Faárii- és Dohányzócikkgyártó Vállalat fejlődését? Interpelláció Bútor részletre? A Faáru és Dohánycikk- gyártó Vállalat dolgozói megkérdezték szerkesztőségünket, hogy az üzemükben gyártott bútorokból miért nem vásárolhatnak kedvezményes áron? A kérdésre Bűz László, a vállalat igazgatója adta meg a választ. — A lehetőségek keretei között mindent megteszünk dolgozóink érdekében. Ezért biztosítunk részükre hulladéktüzelőt kedvezményes áron. A vállalatnál készülő bútorok könnyebb megvásárlására is megvan a lehetőségük, OTP- hitelkérés útján. Más bútorvásárlási könnyítést nem tudunk nyújtani, már csak azért sem, mert ezek a bútorféleségek állami ártámogatással készülnek. Különben is a kollektív szerződések ilyen lehetőségeket nem tartalmaznak, s vállalatunk jelenlegi helyzete sem nyújt erre módot. Mit látunk ma a moziban? Pereskedés nem oldja meg a gondokat A városi tanács, üzeme a faárugyár, melynek fejlődését a kiszivárgott hírek szerint, érthetetlen intézkedések és időrabló, elkedvetlenítő pörösködések gátolják. — Van-e alapja a vállalattal kapcsolatos nyugtalanító híreknek? — kérdeztük Bűz László igazgatót. — Sajnos, igen. Tudvalevőleg a Téglagyár visszaállításával a faárugyár ottani ládagyárának és raktárának el kell költözni a Siratóban kijelölt új helyre. A szükséges épületek elkészítésével a vállalat már a múlt évben megbízta a városgazdálkodási vállalatot, mely a három és fél milliós beruházást készíti. Hol kezdődnek a bajok? — Az új területnél. Vállalatunk elhelyezésére a Si>- ratóban 40 ezer négyzetméter területet igényeltünk és a legrosszabb helyen 30 ezer négyzetmétert kaptunk, benne az ott levő tóval, úgyhogy legalábbis egyelőre csak mintegy felét tudjuk használni, a másik fele nagyarányú töltést igényel. Már ebbe is belenyugodtunk. A megyei tanács tervező irodája elkészítette a terveket, s mi a területet körülkerítettük. Gyárunk dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkában. segítenek a tó betemetésében. A terveket és a munkát megtekintette a megyei közlekedés és vízügyi osztály vezetője, Ujfalusy Ferenc is. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, mikor pár héttel később a megyei hatóság 30 ezer négyzetméter területünkből 10 ezer négyzetmétert az AKÖV vállalat részére adott oda, s éppen azt a magasabb részt, melyből a tó egy részét akartuk betölteni. A megyei határozatot a helybeli építési ügyosztály megfellebbezte —, de eredmény nélkül. egyben fejlődő városunk kérése és kívánsága is — fejezte be nyilatkozatát Bűz László igazgató. (kopa) Két katona meg egy lány. Színes, román—franciaolasz kalandfilm. Főszereplők: Jedh Marais és Sydney Chaplin. Csak 16 éven felüliek látogathatják. Kísérőműsor: Örökség. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Kuruc világ Nagykőrösön rost, még nem határoztak. Sőt, mikor a császári katonaság a Tiszánál felvonult a kurucok ellen, a körösiek: 31 darab marhát, 112 szekér szénát, 900 kenyeret, 216 kisméretű abrakot, 600 mérő búzát és 23 akó bort szállítottak a csongrádi labanctáborba. A város tartózr kodó magatartása akkor változott meg, amikor a kuruc hadak Pest vármegye területére léptek. Mire 1704. május 15-én Pest vármegye rendjei Kecskeméten gyűlést tartottak, Kőrös már a felkelőkhöz csatlakozott. A vármegye kuruc- párti tisztikarába városunkból három vezetőembert riasztottak be: Pálffy Mihályt másodalispánnak, Kalocsa Istvánt főszolgabírónak és Erdős Mihályt szolgabírónak. Ekkor 250 körösi lovas volt már a kurucok táborában. A közel nyolc évig tartó háború alatt városunk 2000 katonát adott. RÁKÓCZI FERENC arra törekedett, hogy a három várost: Kecskemétet, Nagykőröst és Ceglédet, a nemzeti ügy szolgálatában megtartsa. Ezért a rácoktól sokat zaklatott vidéken a felügyeletet Vay Ádám ezredesre bízta, aki egy erős Azt hallottuk, pörös- ködik a vállalat. — A pörösködés is megindult, egyelőre a városi szabálysértési bíróságnál. Az AKÖV beperelt bennünket, amiért bekerítettük az „ő” területét is. A szabálysértési bíróság az AKÖV-nek adott igazat, azzal, hogy az hamarabb megkapta a megyétől a területet felhasználási engedélyt. Az lehet, de azt meg mi bizonyítani tudjuk, hogy előttük mi hónapokkal előbb benyújtottuk a területfelhasa- nálási kérelmet. Természetesen űz ítéletet megfellebbezzük a bíróságnál. Erős a reményünk, hogy a „meg nem fellebbezhető” megyei határozatot, a lehetetlen helyzetet látva, majd csak megváltoztatják, mert a lec.sökteen- tett területen a téglagyárban volt részlegünkkel se nagyon férünk el. — Mi lesz akkor a városi üzem kibővítésével? — Ezt kérdezem én is. Mert a Kecskeméti utcai üzemünket is szeretnénk kibővíteni. Nagyon jól tudjuk, hogy szépen fejlődő városunk szívében, a műemléknek nyilvánított épületekben, a piactérnél és a csendes lakóházak közepette sokáig nem maradhat a gyárunk, s ki kell azt telepíteni mégpedig a másik részleg mellé, a Siratóba. Ezért hiszem, hogy győz a felettes fórumok jobb belátása. Az AKÖV száz méterrel távolabb, tetszés szerinti területet kaphat. A mi kérésünk csapatot küldött Orgovány vidékére, s utóbb maga is oda helyezte főhadiszállását. Míg a kurucok az orgoványi pusztán táboroztak, a rácok nem is mertek a három város ellen támadni. Helyettük azonban Rabutin hada Erdély felé vonultában Nagykőröst is érintette. Az ágyúk és a poggyász- szekerek vontatására 214 pár ökröt, 45 hámos lovat és 28 szekeret vittek el, melyek sohasem kerültek vissza. De ennél még nagyobb kár érte a várost 1705-ben. Szeptember 26-án érkezett Kőrösre Her- bevüle császári tábornok elcsigázott hada, mely október 3-ig sáska módjára itt pusztított. A polgárságtól nyolc nap alatt 2914 mérő búzát, 4885 mérő árpát, 1502 mérő zabot, 681 mérő kölest, 4192 cseber bort, 184 darab kősót, 192 vonós és 17 hízott ökröt, 277 fejős és 175 gulyabeli tehenet, 203 borját, 77 hámos lovat, 968 juhot, 158 hízó és 95 magló sertést, és 476 szekér szénát szedtek el, a városért és a saját életükért reszkető helyi vezetők közreműködésével. A császári had emellett rengeteg kárt okozott. Kipusztította a felső gátban és a Csikós érnél levő hatalmas szál kőrisfákat, és elpusztította Joó Gergely ott levő vízimalmát is. Kopa László (Folytatjuk.) Pest megye ez évi felnőtt kötöttfogású birkózóbajnokságát Cegléden, a vasutasotthonban bonyolították le vasárnap. A körösiek remekül szerepeltek. A mintegy 60 fős mezőnyben 11 Kinizsi-birkózó is indult, és hatan megszerezték közülük a megyei bajnoki címet. Valamennyi körösi fiú jó teljesítménye közül is kiemelkedik Papp László teljesítménye, aki 9 fős mezőnyben győzött, Gulyás János (hetes mezőny legjobbja) és Paros György, aki igen jól versenyzett. Ronkó Dezső iskolai vizsgái miatt nem indult. Körösi vonatkozású eredmények: Légsúlyban 52 kilogrammban: 1. Paros György (Nagykőrösi Kinizsi). Pehelysúlyban 63 kilogrammban: 4. Sárosi Béla (Oláh Dezső nem jutott az első négy közé). Könnyűsúlyban 70 kilogrammban: 1. Papp László, Godó János és Oláh Dénes kiesett. Váltósúlyban: 1. Gulyás János, 4. Ronkó Sándor. Középsúlyban (87 kilogramm): 1. Csábi Pál. Félnehézsúlyban (97 kilogramm): 1. Tóth-Szalaki István. Nehézsúlyban (91 kilogramm, felett): 1. Dányi István. A pontversenyt fölényesen nyerte a Nagykőrösi Kinizsi. ASZTALITENISZ-SIKER A sportotthon nagytermének más irányú elfoglaltsága miatt a konzervgyárban játszották le a Nagykőrösi Kinizsi—Gödöllői EAC megyei csapatbajnoki asztalitenisz-mérkőzést. A körösi csapat 14:2 arányú győzelmet aratott. A sikerhez Hargitai 4, Nánási 4, Pusztai 3 és Fülep 3 győzelemmel járult hozzá. Ifjúsági mérkőzés nem volt, mert az egyetemisták nem kötelesek ifjúsági csapatot indítani. Hírek innen-onnan örömmel hallunk híreket a Kőrösről elindult sportolókról. Szarka Anikó a Vasas SC színeiben több nagy síversenyen harmadik és negyedik helyezést ért el a tél folyamán. A birkózó Sárosi Tibor több versenyen helyezést ért el az Egyesített Tiszti Iskola színeiben, többek között a hadseregbajnokságon a második helyen végzett. Páhán Eva a TFSE női NB 1-es kosárlabdacsapatának játékosa. Ábrahám István a múlt évi NB I-es második helyezett MAFC férfi kosárlabdacsapatában játszik. A múlt hét végén a magyar junior válogatottban kapott helyet, és csapata a magyar és a lengyel ifjúsági válogatott, valamint a Központi Sportiskola együttese előtt megnyerte a budapesti nemzetközi ifjúsági kosárlabdatornát. ★ összeállították a női kosárlabda válogatott kereteket. A 25 tagú utánpótláskerétben helyet kapott Ábrahám Katalin, a Kinizsi középjátékosa is. (sulyok) 1 SPORT Hat bajnoki cím a birkózásban Szerencsés ötlet? A szatírát számtalan változatban használjuk. Nem kell hozzá fegyverviselési engedély és keményen odadurrantunk, ahol valami vadat fedezünk fel. Szerencsés ötlet volt a képernyő nagy nyilvánossága előtt bemutatni azt, miképpen udvarol a mai fiatalember és milyen kifejezéseket használ, amikor szemtől-szemben ül a kislánnyal. — Na, gyerekek! Ez nektek váló műsor! — invitáltam lányomat és fiamat a képernyő elé. Röpködtek, a furcsa, új kifejezések. — Hihil — nevetett a lányom. Mi, öregek, fejcsóválva hallgattuk, hogy a lány pulyka, a női láb léc, a mell ditkó, a szem golyó, a csókolózás röviden smirolás és nem értettük, hogy mit miért, hogyan és mikor kamelják egymást a fiatalok. Az ötlet ragyogó. Nyíltan mutassuk meg a fiataloknak és ezzel örökre vegyük el kedvüket a nyfakatekert, magyartalan, ízléstelen kifejezésektől. Szóval ez volt a cél. Hogy mit értük el? j Azt, hogy gyerekeink kifejezései skálában alaposan j kiszélesedtek és az adás óta sokkal többet bosszankodunk az ízetlen beszéd miatt. Köszönjük a szándékában olyan helyes szatirikus i adást! (r.)
