Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

Sportolók és kisiskolások Vietnamért A Váci Fonó Sportkör ké­zilabdacsapata március 31-én, vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel a Rádi úti sporttelepen barátságos mérkőzést játszik a Budapesti Építők csapatával. Utána a fonó ifjúsági és a da- basi gimnázium csapata mér­kőzik. A teljes bevételt a viet­nami nép megsegítésére ajánl­ják fel a Váci Fonó sportolói. — Itt említjük meg, hogy pénteken több általános isko­la úttörőcsapata rendkívüli hulladékgyűjtési napot szer­vez. A begyűjtött anyagért kapott forintokat a harcoló vietnami hősöknek ajánlották fel. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1968. MAKCiUS 28., CSÜTÖRTÖK ALAPANYAGOK FORRADALMA A TEXTILIPARBAN Váci termékek a szófiai kiállításon Gazdag gyártmányfejlesztési program a Váci Kötöttárugyárban Üjabb üzemek készülnek a 44 órás munkahétre A kezdeti nehézségek után a Könnyűipari Öntöde ma már mennyiségben és minőségben — rövidített munkahéten — teljesíti az előírt termelési tervet. Most két újabb váci üzem, a hajógyár és a Hír­adástechnikai Anyagok Gyára készít részletes tanulmányt ar­ról, hogy van-e reális lehető­ség náluk, esetleg már ez év második felében, 44 órára csökkenteni a heti munkaidőt. III WGYEN JOGI TANÁCSADÁS Csütörtökön délután öt órá­tól ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti tömegszerve­zeti székházban (I. emelet). Ügyeletes tanácsadó: dr. Ger- gye Mária, az ügyvédi munka- közösség tagja. Holnap vita az öregekről Pénteken délelőtt a járási tanács magyarkúti üdülőjében értekezletet tartanak a köz­ségi tanácsok vb-titkárai szá­mára. Napirenden szerepel az idős, egyedülálló öregek tar­tási és életjáradéki szerződé­seinek felülvizsgálatánál szer­zett tapasztalatok megvitatása. Ezenkívül időszerű tanácsi feladatokról tárgyalnak az ér­tekezlet résztvevői. Szerdán ládákat szegeztek, szállítóleveleket írtak a Váci Kötöttárugyárban. Hat-nyolc reprezentatív termékükből mintakollekciót állítottak ösz- sze, amely képviseli majd a legnagyobb textilüzemünket a Szófiában megrendezésre ke­rülő kiállításon. Simó Pál, az üzem főmér­nöke, viszont a napokban tért haza Lipcséből. Egy magyar könnyűipari delegáció tagja­ként töltött két hetet a vásár­városban. Textilipari újdonsá­gokkal ismerkedett, külföldi szakemberekkel folytatott hasznos tárgyalásokat. Világviszonylatban a textilipari alapanyagok forradalmát éljük, s ez a gyártástechnológiában is kemény versenytempót diktál, valamennyi partner számára. Ez késztette a váci üzemet is arra, hogy részletes gyártmányfejlesztési progra­mot dolgozzon ki 1968-ra. En­nek kialakításánál figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a fejlesztés és a korszerűsítés során részben saját konfek- ciós részlegük ellátását bizto­sítsák, részben pedig növel­jék az eladásra szánt kelmék választékát. — Mit kap a piac a közeljö­vőben a Váci Kötöttárugyár­tól? — Szintetikus fonalakból és cérnákból lakástextilt, bútorhuzatot, autókárpitot. Most folynak a színes — min­tás és csíkos — kelmék gyár­tási kísérletei. Ezeket az anyagokat a Május 1. Ruha­gyárnak továbbítják feldolgo­zásra. Bővítik 1968-ban a felsőru­házati áruféleségek választé­kát. Laminált kelmékből sa­ját konfekcionálásra új árucikkeket mintáznak. Interlock gépeiken pulóverek és férfiingek kelméivel kísér­leteznek, a poliészter terjedel- mesített fonal és a kisebb ru­galmasságú nyers és színes fonalak felhasználására. A fürdőruha- és camping- nadrág-újdonságokat láttuk a legutóbbi szakmai bemutatón. Az év első negyedében beér­kezett Multilock körkötőgé­pet és a már üzemelő Tom­kins gépet szintén a kelme­mintázások, kísérletezések szolgálatába állították. (p. r.) Brandt János tanácstag (64-es körzet) megbetegedése miatt elmarad a mára meghir­detett tanácstagi beszámoló Deákváron. A váci „Váci utca64 Amit a buda­pestieknek, a fő­városiaknak jelent a Váci utca, az nekünk a váro­sunkat észak-déli irányban átszelő Széchenyi utca. Üzleti centrum, korzó, elején a •város főterével, végén a nagyfor­galmú pályaud­varral. Szerepel már 1680-as he­lyi térképen. 1718- ban Kosdi (Kos- tér) utca, a XVIII —XIX. században Záros, illetve Sá­ros utcának ne­vezték, az 1841-ig itt álló Hatvani-, illetve Kosdi-ka­puról. Mai külseje, sajnos, nem mél­tó sem a történek- mi múlthoz, sem a „legforgalma­sabb” jelzőhöz. Mindjárt az ele­jén bosszantó, hogy a szembetű­nő sarkot a MÁ- VAUT sivár iro­dahelyiségei fog­lalják el. Szem­ben, az SZTK földszinti ablakso­rát vonzóbbá ten­né egy egyszerű függöny. Szép az édességbolt, de sokat ront a szomszédos rácsos kirakat. Miért tet­ték fel ferdén az Ajándékbolt cég­tábláját? Miért varrnak jobb sorsra érdemes üzlethelyiségben a szabó ktsz szor­galmas tagjai? Meddig csúfosko- dik még itt a kül­telekre emlékez­tető talponálló? A könyvesbolt, az idegenforgalmi hivatal, vagy a ruházati áruház kibírja a nagyvá­rosi kritikát is. Annál kevésbbé egyes magánüzle­tek sivársága, a tatarozatlan ház­sorok, vagy a vas­utas oktatóterem épülete, gondozat­lan kerítése. Este a vasútál­lomás felöl elin­dulva jólesik vé­gignézni a Széche­nyi utca mind szí­nesebb neonpará-- déján. Zöld, kék, sárga és piros címsorok váltják egymást. S bár a 10-es bolt már csak hirdeti, de már nem árusítja az állami gazdasá­gok termékeit, bár a tv-szervíz mo­dern neonsora csak többszöri el­olvasásra érthető — mégis örülünk, hogy az utca esté­re mindinkább városi jelleget ölt. Lehetne több ki­rakatot kivilágí­tani, jó, lenne, ha .a villanyára négy oldala ugyanazt az időt mutatná — de azért ne le­gyünk túlságosan igényesek. Elvégre 100 év­vel ezelőtt még Sáros utcának ne­vezték ezt a mindnyájunknak olyan kedves út­vonalat. (p. r.) Kik építették a barokk palotákat? Mária Terézia és a váci püspök " Helytörténeti emlékek a múzeumban Városunk gyönyörű barokk műemlékeinek láttán önkén­telenül felvetődik a kérdés: milyen anyagi erőforrásokból épültek az olyan műremekek, mint a Fehérek temploma, s az 1764-ben elkészült diadalív, a Kőkapu? Mielőtt e kérdésre »válaszolnánk, meg kell álla­pítanunk, hogy a Kőkapuhoz hasonló építménynél régebbi egész Közép-Európában nincs. Nem díszítik látványos cirá­dák, s ezért az avatatlan szemlélő talán nem is tudja eléggé értékelni e franciás ha­tású diadalív művészi értékét. Ez. a művészi tévedés annál könnyebben megesik, mert városunkban is vannak gazda­gon díszített épületek, de ezek mind művészi, mind stílus- történeti szempontból értékte­lenek, nem egy esetben két- ségbeejtően ízléstelenek. A mai székesegyház ugyan­csak — a Kőkapuhoz hason­lóan — francia stílushatásokat visel magán. Ez a műemlék, a hozzá tartozó épületekkel, a feudális püspöki birtokok jö­vedelméből épült. Az. 1700-as években keletkezett barokk polgári épületek anyagi bázi­sát viszont a gazdag váci ipa­roscéhek szolgáltatták, köztük a német céhek, akiket az el- németesítés érdekében telepí­tettek városunkba. A barokk építkezések — bi­zonyos értelemben — össze­függésben voltak Mária Teré­zia elnémetesítő politikájával. Közismert, hogy a magyar püspöki székekbe saját híveit ültette, akik az ő elgondolásá­nak megfelelően egységes ké­sőbarokk stílusban építtették újjá\ székvárosukat. Így ke­rült Migazzi Kristóf is a váci püspöki székbe, aki a Kőkaput építtette Mária Terézia váci látogatására. A nagy ceremó­niával történt fogadtatás ter­mészetesen a püspök egyéni céljainak elérését szolgálta, nevezetesen a bécsi hercegér­sekség elnyerését, s ez sike­rült is. E korszakról egyéb­ként múzeumunkban — a helyszűke ellenére — sok do­kumentumot állítottunk ki. Harminc váci céhláda őrzi ez idők emlékét, melyek közül a legkorábbi az 1754-es évszá­mot viseli. Már ez a gazdag céhládagyűjtemény is arra utal, hogy abban az időben Vác hazánk egyik legtöbb ipa­rossal rendelkező városa volt, külön magyar és német cé­hekkel. Közleményünk elején fel­tett kérdésre, az elmondottak után, világosan kialakult a válasz. Akár a püspöki jöve­delmekről, akár a gazdag vá­rosi polgárok vagyonáról be­szélünk, elmondhatjuk, hogy ebben a korban a nagy fények mellett nagy árnyékok is vol­tak. A művészi templomok, paloták, az európai mértéket is megütő barokk polgári épületek létrejöttéhez az anya­gi alapot két kezük munkájá­val azok termelték meg, akik a belváros körül és a városon kívül kétségbeejtő nyomorta­nyákon éltek. Vázlatos képünk e történelmi ellentmondást mutatja be — felül a gazda­gok városát, alul e gazdagsá­got megtermelők viskóit. Stefaits István múzeumigazgató Vágánycsere Dunakeszin P Áthelyezik a gyártelepi megállót Gyalogos aluljárót építenek a~ állomáson A Budapest—Szob vonal építésénél Dunakeszihez köze­lednek az építők. Április 8-án kezdik meg a bal vágány cse­réjét, s a munkálatokat előre­láthatólag május közepe tá­ján fejezik be. Gyurcsik Mihály állomás- főnöktől szerzett értesülések szerint a vágánycsere idején csaknem három kilométe­res szakaszon tíz kilomé­teres sebességgel halad­nak majd a vonatok. Az időveszteség csökkentése érdekében néhány perccel ko­rábban indulnak az indító ál­lomásokról a szerelvények. A vasútvonal rekonstrukciója során több korszerűsítést haj­tanak végre a dunakeszi sza­kaszon. Mintegy 350 méterrel Göd irányába áthelyezik a gyártelepi megállóhelyet. A központi állomáson kilenc vágányt építenek, s az állo­más nagy kiterjedésű sziget­peront kap. A közúti felüljáró miatt a pályatestet 86 centi­méterrel lesüllyesztik, lebont­ják a gyalogos-felüljárót és jövő évben az állomás felvé­teli épülete és a TÜZÉP kö­zött aluljárót építenek a gya­logosok számára. Az építkezés, természetesen, kényelmetlenséget okoz az utasoknak, s ezért türelmüket kérik a MÁV dolgozói, addig is, amíg a szakasz munkála­tait befejezik. (solymosi) 1ÖO éve született Szombaton délben kedves ünnepség lesz a Kálvin utca 6. szám alatti házban. Itt lakik Rózsa Sándor bácsi, aki most ünnepli századik születésnap­ját Lakásán keresik fel a város vezetői és az úttörők, hogy el­mondják jókívánságaikat a ritka évfordulón. SPORT Mezei futóbajnokság a gödi kiserdőben Március 24-én, vasárnap reggel, gyönyörű időben és környezetben került sor az idei megyei mezei futóbajnok­ságra, a gödi kiserdő napsü­tötte, dombos lejtőin. Ver­senyre alkalmas, kitűnő terep fogadta a megye 18 csapatát. A népes mezőny ellenére minden zökkenő nélkül per­gett a verseny. Látszott, hogy a bajnokság vezetői — első helyen említve a házigazdát, Váradi Gábort — nagy gya­korlattal Irányítottak. Kiváló eredmények mutat­ják, hogy megyei atlétikánk jó úton halad. Nagy számmal vettek részt az általános isko­lák. Korcsoportonként sok új indulót figyelhettünk meg. Eredmények: 300 ■méteren, serdülő/B, leány, 18 induló. 1. Márkus Erzsébet, Gödöllő, 2. Lévai Mária, Albertirsa, 3. Bencze Anna, Galgahévíz. Csapat: Gödöllő, Imre út. 500 méteren: serdülő/B, fiú, leány, 39 induló. 1. Kurucz Éva, Cegléd. 2. Kovács Judit, Albertirsa, 3. Török Éva, Ceg­léd. Csapat: Cegléd. 500 méteren: serdülő/B fiú, 19 induló. 1. Hegyi János, Al­bertirsa, 2. Szőke Antal, Sza- da, 3. Gódor Mihály, Galga­hévíz. Csapat: Albertirsa. 800 méteren, serdülő/A, leány, 22 induló. 1. Piszák Éva, Érd, 2. Völgyesi Valéria, Érd, 3. Orosz Judit, Albert­irsa. Csapat: Érdi gimnázium. 800 méteren, serdülő/B, fiú, • 33 induló. 1. Hajdú György, Cegléd, 2. Gajdos László, Galgahévíz, 3. Tompa László, Gödöllő, Imre út. Csapat: Galgahévíz. 1000 méteren, ifjúsági, leány, 7 induló. 1. Pocza Il­dikó, Érdi gimnázium, 2. Gyurcsa Zsuzsa. Érdi gimná­zium, 3. Nyíregyházi Mária, Érdi gimnázium. Csapat: Érdi gimnázium. 1500 méteren felnőtt leány, 3 induló. 1. Kovács Erzsébet, Váci SE, 2. Kovács Katalin, Albertirsa, 3. Tóth Mária, Abony. 2000 méteren, ifjúsági fiú, 12 induló. 1. Szűcs László, Vá­ci Mezőgazdasági Technikum, 2. Sárdi Pál, Albertirsa, 3. Korbély Mihály, Abony. — Csapat: Váci Mezőgazda­sági T. 4000 méteren, felnőtt férfi, 13 induló. 1. Zala Lajos, Váci SE, 2. Farnyik János, GEAC, 3. Csordás Mátyás, Gödöllő Sport. (K. L-né) Egy óra alatt elfogták Két évet kapott az adakozó betörő Annak idején írtunk róla. Január 17-én délelőtt egy óra alatt elfogta a rendőrség Mik­lós Bélát, aki előtte való éjsza­ka betört a Széchenyi utca 30. szám alatti önkiszolgáló élel­miszerboltba. A nyomozás so­rán kiderült, nemcsak ez a be­törés szerepel a „számláján”. A járásbíróság dr. Traut- mann-büntetőtanácsa előtt Miklós Béla elmondta, mtíZí év november 7-én több he­lyen ivott. Miután dolgozott a vendéglátó vállalatnál is, is­merte a központi raktárhoz ve­zető utat. A szomszédban ak­kor építkeztek, s az állványok segítségével jutott be a raktár udvarába, ahol felfeszített egy ládát, s onnan hat üveg 64 fo­rintos Medok likőrbort lopott el. Kinn az utcán egy bokorba rejtette az üvegeket, egyet azonban felbontott, s abból sorra kínálta a járókelőket. Ez év január másodikán zár­órakor jött el a Hattyúból. A Dunakanyar Áruház melletti hírlapboltból száz tasak bélye­get emelt el. De mert Miklós Béla bélyeggyűjtő és ért is hozzá, másnap észrevette, hogy ezek értéktelenek. Elégette a háromszáz forint értékű tasa- kokat. Idén január 17-én az udvarról tört be a Széchenyi utcai élelmiszerboltba. Az ab­lakon levő rácsot egy vascső­vel feszítette ki. A pénztárból 300 forint váltópénzt, 12 félde- cis rumot, 3 üveg szovjet pezs­gőt és egy üveg desszertbort lopott el. .A vasútállomáson elkínálgatta az italokat. Mik­lós Béla, ha iszik, olyan ada­kozó, hogy még önmagáról is megfeledkezik. A váltópénzből a restiben és a Hattyúban ivott és fizetett boldog-boldogtalan­nak. A bíróság kétévi szabadság- vesztésre ítélte, amelyet szigo­rított börtönben kell letölte­nie. Az ítélet nem jogerős. (b) Nyakkendő Néhány adat a nyakkendő történetéből. A nyakkendő el­ső ízben XIV. Lajos idején je­lent meg, és egy ezred katonái viselték. Az a fajta nyakken­dő, amit a nyaknál csomóval kötnek meg, első ízben 1842- ben jelent meg. A szakértők statisztikai kimutatása szerint a nyakkendőt 40 féle módon lehet megkötni. t » '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom