Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

Könyvek kétszázezerért A tavalyi könyvhéten a bé- nyei, a gyömi'ői központi, a monori 2. számú és a pilisi 1. számú iskola pedagógusai ér­tek el szép eredményt a könyvárusításban. Az általá­nos iskolában összesen majd­nem 200 000 forint értékű könyvet vásároltak 1967-ben. OHOB’Vnm P E S T M E G Y E I. HÍRLAP K IJ L Ö N K I A.D Á S A . X. ÉVFOLYAM, 67.. SZÁM 1968. MÁRCIUS 20., SZERDA SPOK T FELLENDÜLŐBEN a vecsési asztali teniszezők Véradás Maglódon Huszonkét aktívát mozgó­sított a Maglódi Községi Tanács elnöke a március 26-i véradás szervezésére. A tavalyi 80 véradóval szem­ben 120 véradóra lehet az idén számítani. A szervezés­ben a tanácstagok és az üze­mek dolgozói is segítenek. Egy kis község nyolc éve Hídtól az óvodáig Kis híján gyógyvizet — Csak a lakossággal együtt Aki először látogat Bényére, ] ról, új épületekről beszélge- I célunk nemcsak az építés, járásunk egyik legszebb fék- j tünk Stránszki Györggyel, a í hanem a szépítés is volt. vésű kis falujába sok új lé- : bényei tanácselnökkel. A kÖ2ség lakói 30 ezer nyárfa_ tesítmenyt vesz észre. Sokat | Az elnök előtt egy halom pa- J csemetét ültettek el. Rendbe változott a község az utóbbi pjr Az eimúlt év mérlegeinek j hoztuk árkainkat, három gya- i ^.oen. i zekrol a változások- , elkészítése után most az új logjáró- és két közúti hidat Üj sportág van fellendülő­ben Vecsésen. Az asztalite­niszt kedvelő fiatalok a köz­ponti iskola tornatermében jönnek össze edzésekre. 1967-ben a megyei bajnok­ságban középhelyet foglaltak el pingpongozóink. A szakosz­tályon belül férfi, női és ifjú­sági csapat vesz részt az 1968. évi bajnokságban. di csapatot fogadták. Igen jói játszottak, nem sokkal ma­radt alul a férfi felnőtt csa­pat. Átlagosan húsz fiú és leány jár edzésekre és vesz részt a bajnoki mérkőzéseken. Az utánpótlás is biztosítva van, ami biztató az elkövetkező időszakra. A szakosztály megalakító! Eddig három mérkőzést ját- ‘ és irányítói: Fekete László. szottak. Vácott döntetlen ered- | Zsarnai János és Molnár Já­NEGY SZÁZÁN VOLTAK OTT Szállj messze9 víg dalunk! AKIK KIMARADTAK Pék, ibolya, indián A bejáratnál falon levő fi- i hoczky Károlyné vezető óvó- gurák fogadnak: a Hófehérke j nő üdvözölte. Utána a műsor és a hét törpe. A folyosón filc­ből kivágott nagyobb cica és mikiegér tekinget ránk. A to­vábbi részen rostszöveten, iparművészeti munkák hirde­tik Lehoczky Károlyné vezető óvónő jó ízlését és kézügyessé­gét. Mindenütt ragyogó tiszta­ság. Az egyik foglalkozási te­remben színes füzérek csüng­nek, világoskék szerpentin szalagokkal átszőve. Színes lampionok teszik még hangu­latosabbá a 2. sz. üllői óvoda egyik termét. Itt lesz a kicsi emberpalánták jelmezes mű­sora. A megjelent vendégeket Le­Aranyérmék Érdekes lelet került elő a pápai áruház építésénél: az alapozáson dolgozó földmun­kások egy palackban 184 da­rab 20—24 karátos aranyér­mét találtak, amelyek zömmel az 1830—1836 közötti évekből származnak. Legtöbbjük fran­cia eredetű. Az értékes leletet a Magyar Nemzeti Bank ren­delkezésére bocsátották. MAI MŰSOR Mozik Maglód: Csillagosok, katonák. Monor: Fiúk a térről. Tápiósüly: Csillagosok, katonák. Űri: Hor­gász a pácban. Vecsés: Vadölő. Köszönetünket fejezzük kt mindazoknak, akik édesanyánk, nagymamánk: özveqy Czárth Jánosné elhunyta alkalmából részvétüket fejezték ki, temeté­sén megjelentek, sírjára virá­got. vagy koszorút helyeztek. Blaskó és Czárth család. következett. Minden gyermek a jelmeznek megfelelő verset mondott. A gyermekek szebb­nél szebb jelmezekben vonul­tak fel. Mohácsy János, Ko­dály Laci és Gombai Laci negyvennyolcas huszár, Hang Klára magyar, Pénzes Erika holland kislány, Zubor Mag­dolna Hófehérke, Vargja Gab­riella „Piroska”, Juhász Zol­tán kéményseprő és Rendek Imre kispostás volt. Ezenkívül volt még csillag-, pipacs-, kis- virág-, harangvirág-, ibolya-, pillangó-, bányász-, cipész-, szakács-, pék-, királynő-, in­dián-, bohóc-, kanósz-, tü­csökjelmez. A kis szereplőket fáradsá­gos, gondos munkával Lehocz­ky Károlyné vezető óvónő, ifj. Mancal Jánosné és Lőrincz Anna óvónők készítették elő. Az előadás után a kis óvodá­sok divatbemutatója követke­zett. Az előadás nagyon jól si­került. A terem zsúfolásig megtelt. A bevételt az óvoda fejlesztésére fordítják. Az óvoda működésével kap­csolatban megtudtuk még, az új óvodában három foglalko­zási terem van, ennélfogva há­rom csoportot tudnak befo­gadni. A valóság az, hogy csak két csoporttal — csoporton­ként huszonöt-harminc gye­rekkel — foglalkozhatnak, mert a harmadik helyiségre a megyétől fejlesztési keretet eddig nem kapott a tanács. In­dokolt lenne a harmadik te­rem megnyitása is, mert en­nek hiányában harminc igény- jogosult gyermeket befogadni nem tudnak. (em) terveken dolgozik. — Amikor 1960 áprilisában Bényére kerültem, volt bőven probléma. Elsősorban a lakos­ság javaslatait, igényeit vet­tük figyelembe, amikor a köz­ség fejlesztését megbeszéltük a tanácstagokkal. Villamosítani kellett. jár­dákat építeni — ezek vol­tak akkor a legégetőbb problémák. Mindjárt az első évben sike­rűit is a községíejlesztési alap­ból — félmillió forintos költ­séggel — a község villanyháló­zatát kiépíteni. A következő években hozzáfogtunk a jár­dák építéséhez. Azért haszná­lom a többes számot, mert a lakossággal együtt, az ő ön­feláldozó segítségükkel készül­tek a bényei járdák, s voltak olyanok, akik jóformán csak aludni jártak haza. Ugyancsak ilyen áldozatos munkával si­került 1966-ban egy ravatalo­zót felépíteni. A tsz is besegí­tett a községfejlesztési mun­kába: területet biztosítottak köztemető céljára. — A régi ütőtt-kopott. egészségtelen orvosi ren­delő helyett egy modern egcszségházat építettünk. Ebben minden megtalálható, ami a korszerű egészségvédel­met szolgálja. Sok betegség okozója volt eddig a fertőzött, rossz ivóvíz. Ezért tavaly — állami támogatással — sike­rült egy mély fúrású kutat fúrnunk, melyből kis híján gyógyvizet nyertünk. A 32 Cel­sius fokos vizet adó kút csö­vezése 120 ezer forintba ke­rült. Teljes üzembe helyezését ebben az évben tudjuk csak megoldani. — Hogyan alakult a műve­lődés helyzete? — Elsősorban iskolánkat kellett rendbe hozni. A tanu­lóknak kezdetben csak a leg­alapvetőbb lehetőségeket tud­tuk biztosítani. Az idén azonban befeje­ződik az általános iskola bővítése, amely 360 ezer forintba ke­rül. A szertáraktól a politech­nikai teremig minden megta­lálható majd korszerűsített is­kolánkban. S ha már az épít­kezéseknél tartunk — mondja Stránszky György —, szeret­ném személyes köszönetemtt kifejezni a járási tanács el­nökének, aki segített abban, hogy az életveszélyessé vált tanácsi szolgálati lakást rend­be hozzuk. — Valóban sok minden épült Bényén, de vigyáztak-e arra is, hogy esztétikailag is fejlesszék a falu képét? — Természetesen építettünk. Mivel ezeket a munkálatokat a lakók mind társadalmi munkában végez­ték, így a tervet minden év­ben 150 — sőt 200 százalékra teljesítettük. — Milyen célokat tűzött ki a községi tanács az elkövetke­zendő évekre? — Az idén szeretnénk min­den olyan munkát befejezni, amely a múlt évről húzódott át. I A község két hidjához tartozó útszakaszt szilárd burkolattal látjuk el, és az év folyamán felmerülő kisebb problémákat oldjuk meg. Ez az év tehát csendes­nek tűnik, de ez csak egy kis lélegzetvétel lesz majd, mert 1969-ben egy kétcsoportos óvo­dát szeretnénk építeni. Ter­mészetesen az elkövetkezendő években is a lakosság igé­nyeit és javaslatait vesszük figyelembe, s erőnkhöz mér­ten teljesítjük is, hogy a bi­zalomra továbbra is rászolgál­junk. Vereszki János ményt értek el a Dunakeszi Kinizsi ellen (tavaly esett ki az NB II-ből), jelenleg a leg­jobb csapat ebben a mezőny­ben 9:7 ahányban maradtak alul. Március 3-án szünetet tartottak a bajnokságban, mert a járási spartakiádon nos. Köszönet illeti a köz­ponti iskola igazgatóságát, hogy biztosítja a szakosztály­nak a fűtést, világítást és a tornatermet, A vecsési aszta- üteniszezöknek szükségük van egy asztalra, amelyet a közel­jövőben szerez meg a vezető­nettek részt- Itt valamennyi j ség. A lelkesedés megvan — versenyszámot megnyerték, s' s az eredmény bizonyára nem így részt vehetnek Nagykátán ! fog elmaradni a bajnoki for- a területi spartakiádon. j dűlőkön sem. Az elmúlt vasárnap a cégié- i (drabefc) Március 24-én kezdődik k járás idei labdarúgó-bajnokságának sorsolása Március 24. Gyömrő—Monor II, Monori- | erdő—Csévharaszt. Maglód II; —Vasad, Mende—Gomba, Üllő II—Káva, Pilis II—Tápiósáp. Március 31. Tápiósáp—Üllő II, Káva— Mende, Gomba—Maglód II, Vasad—Monori erdő, Cs évha­raszt—Gyömrő, Monor II—Pi­lis II. Április 7. Gyömrő—Vasad. Monorierdő j —Gomba, Maglód II—Káva, ‘ Szellős munkahely Javítják a telefonvezetéket. Szellős, szeles, levegős mun­kahely... Lőrések Tagadhatatlan, alapos mun­ka lesz. Erről tanúskodnak a vasbordák, a betonba mere­vült jókora sziklatömbök. De hogy a készülőfélben levő építmény a gyanútlan járó­kelőnek problémát okoz Mo- noron, a piactéren, annak magam voltam a tanúja. — No, nézd csak! Hát ez meg mi lesz? — Ne csinálj úgy, mintha most jöttél volna Monorra. Készül végre a MÁVAUT-pá­lyaudvar. — Azt tudom, de az mi? — mondja az akadékoskodó és tétován mutat az épület egyik részére, amely egész a szintig sziklából épült, pici kis, lapos ablakszerű nyílá­sokkal, sikátor szerűen kanyay rodó szűk bejáratrésszel. — Az igazat megvallva, úgy fest az egész, mint egy vár. Azok a kis lyukak ott talán a lőrések. — Lehet benne valami. Elég gyakran ostromoljuk és szid­juk a MÁVAUT-ot. Gondol­ják, biztos, ami biztos. Épít- sünk védelmet nyújtó erő­dítményt. Ezeken a lövése­ken kidugják a megafont, aztán mondjon mindenki azt, amit akar — ebbe az erődít­ménybe be nem hatol senki. — Na és, ha tévednénk, ha mégsem erődítmény? Hanem valami egészen más. — Más, más, de micsoda? — Hát mondjuk olyan ... izé. Tudod, olyan valami, amin ugyancsak kis ablak szokott lenni. — Ne bolondozz már, csak nem? Évtizedek óta panasz­kodunk, hogy a főtéren és a piactéren nincs hova — „kimenni’’. Csak nem, hogy az lesz? Hát ez álommk is szép! A MAVAUT-nak biz­tos megnöveli a forgalmát, öregem, ez kolosszális! A másik hirtelen nyugtai lan lesz. — Gyere pajtás, már fi­gyelnek bennünket. Suttogom fogja a hangját: — Megharag­szanak, meglásd, és abbahagy­ják. Gyorsan eltűnnek. Ott ma­radok a kérdéssel. „Az” lesz? Mi lesz? Nem tudom. Persze, megtudom, ha fölépül. Csak tudnám, mikorra épül fel... tej) Mende—Tápiósáp, Üllő II— Pilis II, Csévharaszt—Monor II. Április 14. Monor II—Üllő II, Pilis II— Mende, Tápiósáp—Maglód II, Káva—Monorierdő. Gomba— Gyömrő, Vasad—Csévharaszt. Április 21. Gyömrő—Káva, Monorierdő —Tápiósáp, Maglód II—Pilis II, Üllő II—Mende, Csévha­raszt—Gomba, Vasad—Monor II. Április 28. Mende—Monor II. Üllő II— Maglód II. Pilis II—Monorier­dő, Tápiósáp—Gyömrő, Ká­va—Csévharaszt, Gomba—Va­sad. Május 5. Maglód II—Monor II, Men­de—Monorierdő, Üllő II— Gyömrő, Pilis II—Csévharaszt. Tápiósáp—Vasad. Káva— Gomba. Május 12. Gyömrő—Pilis II, Monori­erdő—Üllő II, Maglód II— Mende, Vasad—Káva, Csév­haraszt—Tápiósüly, Monor II —Gomba. Május 19. Gyömrő—Mende, Maglód II —Monorierdő, Gomba—Tápió­sáp, Pilis II—Vasad, Csévha­raszt — Üllő II, Monor II— Káva. Május 26. Monorierdő—Monor il, Maglód II—Gyömrő, Mende— Csévharaszt, Üllő II—Vasad, Pilis II—Gomba, Tápiósáp— Káva. Június 2. Gyömrő—Monorierdő, Káva —Pilis II, Gomba—Üllő II, Vasad—Mende, Csévharaszt— Maglód II, Monor—Tápiósáp. IFJÜSAGI csapatok sorsolása Március 24. Gyömrő—Monor, Maglód— Vasad. Március 31. Vasad—Monorierdő. Április 7. Gyömrő—Vasad, Mende— Tápiósáp. Április 14. Tápiósáp—Maglód. Április 21. Monorierdő—Tápiósáp, Va­sad—Monor. Április 28. Mende—Monor. Tápiósáp— Gyömrő. Május 5. Maglód—Monor, Mende— Monorierdő, Tápiósáp—Vasad. Május 12. Maglód—Mende. Május 19. Gyömrő—Mende, Maglód— Monorierdő. Május 26. Monorierdő—Monor, Mag­lód—Gyömrő. Június 2. Gyömrő—Monorierdő, Vasad —Mende, Monor—Tápiósáp. gyelem, türelem fogytán vám s ez a produkció rovására megy. Nemes büszkeség tölt el minden zenekedvelőt, hogy járásunknak van egy zenei ál­talános iskolája Üllőn. Itt a tanterv alapján ötször any- nyi muzsikát kapnak a gye­rekek, mint másutt. E bemu­tatók tapasztalata mégis az, hogy együtt értékelik a normál tagozatú iskolák kórusaival. Példamutatóknak kiválóak az üllőiek, és a jövőben is szí­vesen látjuk, hallgatjuk őket versenyműsoron kívül, de ez a bemutató, ahQl helyezések születnek, nem zenei általá­nos iskolák vetélkedője. Széles körben köztudott, hogy a táncdal, mint szó­rakoztató könnyű műfaj — nem nevel. Mi, pedagógusok viszont — s a szülők többsé­ge — elsősorban nevelni szeretnénk a ránk bízott gyer­mekek százait, ezreit. Mégis minden évben „becsöppen” egy-egy táncdal ezekbe a műsorokba. Idén. például az „Isten veled, édes Piroskám" tánczenekar és elektromos gitár tette „forróvá” a han­gulatot. Bizonyára nem ének-, zeneszaktanárok munkája volt. A különböző véleményeket őszinte tiszteletben tartva: Valentsik István A vecsési művelődési ott­honban vasárnap délelőtt ez a címfelirat fogadta a járá­sunk községeiből idesereglett énekelni, muzsikálni szerető pajtásokat: „Szállj messze, víg dalunk!’’. A tavalyihoz képest ug­rásszerű minőségi-mennyiségi fejlődés volt tapasztalható — ami igen örvendetes —, de néhány évről évre visszatérő problémát, őszinte segítés­képpen a jövőre nézve fel kell vetnem. Teszem annyi­val is inkább, mert egyben a betanító nevelők többségé­nek észrevétele is ez. Erre a versenyre 26 iskolá­ból 35 pedagógus közel 400 tanulót kísért el. Az együt­tesek többsége már reggel V órakor járműbe ült, s csak délután 4—5 óra felé ért ha­za. Egynapi élelmet nem ne­héz ugyan senkinek sem ma­gával cipelnie, mégis jobb lenne, ha a jövőben a ven­déglátóipari vállalat ilyen kivételes esetben „szolgála­tot" tartana ... Félezer em­ber kérése ez. Mind a nevelők, mind a gyerekek hosszúnak, fá­rasztónak tartják az öb-hat- órás műsort. A hangszeres ta­nulók bemutatóját külön kel­lene választani az énekese­kétől. A műsor vége felé a fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom