Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

A varosban ők keresnek a legjobban ki egy mázsára „hitelesített“ emberek Madár nyugalomba megy * Hajtőszár helyett kormánykerék A PEST /WEGVEl HiFtLAP K Ü LÖN KIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM 1968. MÁRCIUS 30., SZERDA HOGYAN MŰVELŐDHETNEK A FIATALOK? Lehetőség van, csak élni kell vele! SZABAD PÓDIUM - TEHETSÉGES PRÓBÁLKOZÓKNAK A szabad szombat bevezeté­se, a munkaidő csökkentése, a jobb munkafeltételek révén több szabad idejük vám az em­bereknek. Hogyan használja fel ezt a lehetőséget a fiatal­ság? Egyáltalán, milyen lehe­tőségek közül választhatja ki az érdeklődésének, kedvének leginkább megfelelő szórako­zást, művelődési formát? Er­ről a kérdésről tartott beszá­molót kedd délelőtt Lencsés Gábor, a ceglédi KlSZ-bizoít- ság kulturális bizottságának vezetője. Elmondotta, hogy a KISZ- nek, a tanács művelődésügyi osztályának és a művelődési intézményeknek egyre több se­gítséget kell adniuk a fiata­loknak. Klubhelyiségekre van szükség, valamint a sport- és a kulturális lehetőségek bővítésére. Ezután az ifjúsági mozgalom szervezeti életéről beszélt. Cegléden jelenleg 122 alap­szervezetben 2570 KISZ-tag tevékenykedik. Összehangolt a mozgalmi munka, bár egyes alapszervezeteknél még sok a tennivaló. A fiatalokkal szem­ben türelmetlenség helyett több megértésre van szükség az idősebb korosztály részéről. Hangsúlyozta a politikai ok­tatás fontosságát. Megállapí­totta, hogy egyre színvonala­sabbak az előadások, ami a fejlődés jele. Ezt követően azt javasolta, hogy a szakmunkás- képző intézet Pesti úti épüle­tét — az új iskola felépítése után — ifjúsági háznak ren­dezzék be. A Kossuth Étteremben — heti egy napon — alkoholmentes szórakozás­ra gyűlhet össze a tánc­kedvelő fiatalság. Jó lenne, ha ezek az alkalmak szabad pódiumot jelentenének a tehetséges próbálkozóknak. A városból elkerült fiatal mű­vészeket sem ártana meghívni egy-egy találkozóra, élmény­beszámolóra — hangzott a ja­vaslat. Befejezésül a város kulturá­lis intézményeiben folyó mun­kát méltatta az előadó, majd az ifjúság fórumának számos részvevője mondotta el véle­ményét a város kulturális éle­téről. Nagykőrösi küldött az országos diákparlamentben A forradalmi ifjúsági napok keretében pénteken, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga székházában tartották meg a Pest megyei fiatalok II. diákparlamentjét. Nagykőröst a gimnázium és az Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet küldöttei képviselték. A legtöbb problémát a gim­náziumi 5+I-as oktatás, az új típusú szakközépiskolák által nyújtott képesítés, valamint a szakmunkástanulók továbbta­nulási lehetőségei adták. Fog­lalkoztak a fórgalomban levő tankönyvek hiányosságaival is. A megyei diákparlament megválasztotta azokat, akik az országos diákparlamenten a megyét képviselik — váro­sunkból Mangel Henrik gimná­ziumi KISZ-litkárt. Gyaraky Zoltán a szakközépiskola 11. osztályának tanulója Vereb Ferencnek igaza van, amikor azt mondja: nem me­het végig a városon anélkül, hogy úton-útfélen ne látná vállalatának fogatait az épít­kezéseken. Valamikor BELS- PED-nek nevezték a vállalatot, később Fuvarozási és Kordé- lyozási Vállalatra keresztelték át, újabban 21. AKÖV a hiva­talos neve, de továbbra is mindenki csak BELSPED-nek titulálja. Esteledik. Nehéz lestű lovak bandukolnak a hatalmas táb­lás kocsik előtt a Mentovich utcai telepre. Letelt a műszak, pihenésbe szélednek a fogato- sok. Az irodában még gyorsan előkészítik a holnapi tenniva­lókat. Közben akadt egy kis idő a beszélgetésre. — Hát kérem, mi vagonok­ban számolunk. Ez nálunk a számolási egység, és ez általá­ban kétszáz-kétszázötven má­zsát jelent. Bár a napokban kaptunk egy rendkívüli szál­lítmányt: a váci DCM-ből ér­kezett egy cementtel megra­kott vagon, amely pontosan ötszázhetven mázsát hozott. — Mennyit bír a vállalat? Volt már, amikor harminc pár ló dolgozott. Jelenleg tizenhat fogat van, de ha megindul a szezon és a szükség megkívánja, akkor annyi fogatot állítunk be, amennyi szükséges. Napi öt­száz mázsa a rekord egy fogat számára, de beérjük a napi háromszáz mázsával is. így is körülbelül ötezer mázsát mozdítunk meg egy műszak alatt. Rekorderünk volt Szűcs Balázs, aki egy erősen meg­nyújtott, tizenkilenc órás mű­VANDORUT A VIRÁGBOLTBA Mit szólnak a vevők? CSÖKKEN A KOCKÁZAT Szerződés Sárisáppal Idén olcsóbb less — Időben, előjegyzésre Aki csirkét keltet vagy ép­pen naposcsibét vásárol a piacon, kénytelen beletörőd-^ ni abba, hogy bizonyos szá­zaléka .elhullik. így volt ez mindig, így van ma is. Áll ez a háziasszonyok háztáji baromfineveléséré éppen úgy, mint a nagyüzemére. Március derekán járunk. A fogyasztási szövetkezet piac­téri felvásárló telepén már hónapok óta folyik a napos- baromfi értékesítése. Több mint hatezer naposcsibét ad­tak el a termelőknek. Szép, erőteljes jószágok, túlnyomó- részt hampshire vagy fehér húshibrid fajták. — A múlt esztendőben igen jói. bevált a földművesszövet­kezet kísérlete — mondot­tá D. Szabó Ferencné telep­vezető. — Elsősorban a na­poscsibe-elhullás csökkentése érdekében megállapodást kö­töttünk a sárisápi Uj Élet Termelőszövetkezettel. Eb­ben a gazdaságban jól be­állított nagyüzemi baromfi­nevelés folyik, és mi arra szerződtünk, hogy a termelő- szövetkezet háziasszonyaink­nak előnevel megfelelő meny- nyiségű G—33-ast. A fiatal állatok három-négyhetes kor­ban huszonöt-harminc dekás súlyban kerülnek átadásra, jól megerősödött kondíció'- ban és ezzel majdnem tel­jesen kivédtük az elhullást. A múlt évben az előnevelt baromfi ára tizenöt forint öfven fillér volt és az ér­deklődés egyre fokozódott. — És az idén? — Feltétlenül tovább foly­tatjuk az akciót. Már meg­egyeztünk a sárisápi szövet­kezettel, ahol mészetesen előjegyzésre szál­lítunk G—33-as három-négy­hetes csirkéket. Az átvételi ár a jelek szerint tizenhárom forint lesz, tehát lényegesen olcsóbb, mint a tavalyi. — Nagyon fontos azonban, hogy a termelők alkalmaz­kodjanak a szövetkezet kí­vánságához, vagyis ahhoz, hogy kellő időben jelentsék be igényeiket az előnevelt baromfira. A szállítást mi vállaljuk. —si A városgazdálkodás kerté­szetéből a téli szezon utolsó cserepes virága, a Cineraria, néhány nap múlva már a vi­rágüzletekbe kerül. Utána már csak vágott virágok sorakoz­nak a polcokon. — Mit hozott az új mecha­nizmus? — kérdezem Egri Er­nőt, a kertészet vezetőjét. — Nekünk jót is, vagy ki tudja ... Ugyanis nem fogad­hatunk el pénzt a vásárlóktól. — Csak nem ingyen oszto­gatják a virágot? — Azt már nem. A virág­boltban kell kifizetni a vásá­rolt virág árát. Mi a blokk fel­mutatása ellenében adjuk ki a kért virágot. Tulajdonkép­pen örülnünk kellene, mert így megszabadultunk a feles­leges adminisztrációtól. De ez az öröm nem egyértelmű. So­kan nem tudják ezt az intéz­kedést, kigyalogolnak ide, az isten háta mögé — mi pedig visszaküldjük őket. Kérdés, hogy még egyszer megteszik-e ezt az utat, vagy inkább meg­veszik a virágot a maszeknél? Eddig az, aki itt vásárolt a kertészetben, legtöbbször csak néhány szál virágot akart ven­ni, de amikor meglátta az óriási választékot, az esetek 90 százalékában hatalmas, szín­pompás csokorral tért haza. — Más probléma? — Ugyanez a gondunk a virágpalánták eladásával is. Fogalmunk sincs, hogyan bo­nyolódik majd a szállítás, il­letve az eladás. (fehér) Növekszik a saláta Hatvanan vannak a Rákóczi Termelőszövetkezet kertésze­tében, csak úgy nyüzsög tőlük a telep. A hajtatóházban a korai csí­kos paprikapalánták erősen bimbóznak. Virágzik az üveg­házban a paradicsom is. A fó­liák alatt szépen növekednek a saláták, három-négy hét múlva már vágják. Negyedórán át této­vázott. Közben bees­teledett. A túlsó ol­dalról jól látta, hogy az italbolt előtti ke­rékpár-tartóban hat kerékpár sorjázik. El­ső próbálkozása volt, nehezen szánta el magát. Még egyszer alapo­san körülnézett. Az­tán váratlanul átvá­gott az úttesten. Ba­kancsa csattogott a sárga keramitkocká- kon. Amikor a leg­szélső kerékpár kor­mányát megmarkolta, még a lélegzete is ki­hagyott. Nagyot rán­tott a járművön. Hir­telen felpattant a nyeregbe és kemé­nyen taposta a pedált. Az első utcai lámpa fénysátra alatt vette észre, hogy majdnem új, zöldszínű női ke­rékpáron süvít. Ami­kor valamennyire megnyugodott, arra gondolt, hogy ha sze­A biciklitolvaj Jalták termelőink számára az előnevelést. Ilyenformán ter­rencséje van, még szívesen vál- í egy ezres is ütheti a markát. Otthon nem szólt senkinek. A kerék­párt belökte a kam­rába és nyugodtan leült vacsorája mellé. Bátyja kopogtatás nélkül vágta be az aj­tót egy fél óra múlva. — öcskös! Gyere, a kutya mindenit. Men­jünk a rendőrségre! Valami gazember el­lopta a kerékpáro­mat. Ugyan nem is az enyémet, mert Te­réz vadonatúj kerék­párján mentem be a patikába. Egy pohár sörre álltam meg a Dühöngőnél. Amikor indultam volna ha­za, nyoma sem volt a biciklinek. — Mikor? — Mikor, mikor? Félórája. Éppen csak hogy iderohantam. Lehet, hogy a gaz­ember még e város­ban csalinkázik ve­le. Siessünk, idejé­ben még elkapják. — Le volt zárva? — Dehogy is volt. Egészen a sor szé­lén hagytam. — Milyen színű? — Zöld! — Megkapod érte a magadét a rendőr­ségen, amiért nem biztosítottad. — Bánom is én, ha leszidnak, leszid­nak. De kerékpár nélkül nem állhatok az asszony élé... Gyerünk! — Megállj! Mit fizetsz, ha meglesz? — Amit akarsz, csak gyerünk már. — Rendben van. Felállt az asztal mellől. Várj még egy pillanatig. Ki­ment az udvarra és előhozta a kerékpárt a kamrából. — Bátyus! — állt meg a konyhaajtó előtt. — Gyere csak ki! A báty frissen lé­pett át a küszöbön. — Megvan! —- markolta meg öröm­mel a nyerget. — Honnan hoztad elő? Az öcs nagyot nyel. Erre a kérdés­re őszintén nem le­het felelni, csak egy kicsit kacskaringó­san. — Ott láttam a kocsma előtt. No, mondom, ennek sem volt annyi esze, hogy lelakatolja. Hát majd én meg­mutatom, elhoztam haza, nehogy elvigye más. — Ember vagy, öcskös! Köszönöm! Ez jó lecke volt a számomra — ezt azonban már a ka­puból kiáltotta visz- sza. Felpattant a kerékpárra és elhaj­tott. Nem is hallhat­ta meg, amit az öcs- cse csendesen maga elé suttogott. — Jó tanulság ne­ked, kedves bátyám! De nekem is, a ku­tya mindenit... (si) szakban ötszáz mázsát szállí­tott. Ez pedig a fel- és lerako­dást számítva, pontosan ezer mázsának felel meg. Nagy teljesítmény. De emögött nem maradnak el a többiek sem: Szűcs Sándor, Czira Ferenc, Tivadar Jó,nos, Utassy Béla, akik mind köny- nyen emelik az egy mázsát. Tréfásan szólva, ennyire van­nak „hitelesítve”. — A kereset? — A munkának megfelelően: magas. Nem sok ember keresi meg a városban azt, amit egy- egy fogatos. De hát ez a nehéz munkával velejár. Ennek meg­felelően is táplálkoznak. Ök a szalonnát nem tízdekással mérik, hanem inkább a tenye­rükhöz szabják, és jóízűen ke­belezik be két fuvar között. — A telep jövője? — A fejlődést nem lehet megállítani. Az irány a fuva­rozásban is a gépesítés. Az ál­lati erővel való szállítás lassú és költséges. A lovak helyét fokozatosan átveszik a gépek, csupán idő kérdése. — És akkor mi lesz? A lovakat átadjuk a mezőgazdaságnak. Madár, c telep legerősebb lova, amely a vállalat megalakulása óta itt van, elmegy nyugalomba, — És a fogalosok? — Ök maradnak. Rakodóra szükség van a gépesítés után is. A fiatalok pedig megtanul­ják a vontatóvezetést, és a haj­tószár helyett majd a traktor kormánykerekét fogják — mondotta mosolyogva Vereb j Ferenc, a 21. AKÖV-telep ve- j zetője. i (rossi) Megemlékezések a Tanácsköztársaságról A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 49. évfor­dulója alkalmából holnap dél­előtt 11 órakor az Arany Já­nos Általános Iskolában meg­koszorúzzák a mártírhalált halt Absolon Sarolta és Néme­ti Irén emléktábláját. Ünnepi nagygyűlést tartanak délután 2 órakor a konzerv­gyárban, amelynek előadója Varró Dénes lesz. . Délután 5 órakor városi ko­szorúzást ünnepséget rendez­nek Mészáros János emléktáb­lájánál, ahol Horváth József, a városi pártbizottság osztály­vezetője emlékezik az évfor­dulóról. Ezt követően a város ifjúsági klubjában a KISZ-is- ták vendégül látják a 19-es veteránokat. A gimnázium iro­dalmi színpada műsort ad a megjelenteknek. Új tanácstag a 47. körzetben Mint megírtuk, Adorján Jó­zsef református esperest, a vá­rosi tanács tagját budapesti lelkipásztorrá választották. Így a 47. választókerület tanácstagi helye megüresedett, melyet va­sárnap a Kopa-féle iskolában megtartott pótválasztáson töl­töttek be. A szavazás délután fél 1-re befejeződött. A 261 választó- polgár közül 259 leszavazott, csak egy vidéken levő házas­pár maradt el. Egy órakor dr. Szabó Károly választási megbízott megvá­lasztott tanácstagnak nyilvání­totta Tanai Istvánt, a népfront jelöltjét, a városi tanács meg­bízott elnökhelyettesét. AZ ELSŐ SZIPPANTÁS Foto: Cseray Gábor SPORTKALEIDOSZKOP A Magyar Atlétikai Szövet­ség Balanyi Szilvesztert, a Nagykőrösi Kinizsi rúdugró atlétáját meghívta az orszá­gos utánpótláskeretbe. ★ A 14—15 éves kosárlabdá­zók megyei kiválasztóverse­nyét a fiúcsapatok között Cegléden bonyolították le. Az öt együttes között két kö­rösi csapatot is találtunk. A gimnázium csapata megsze­rezte a második helyet. ★ Asztaliteniszezőink szerep­lését ismét nem kísérte sze­rencse. Gödöllőn, a volt NB Il-es Ganz Vasastól a fel­nőtt csapat 12:4, az ifjúsági együttes 6:3 arányú veresé­get szenvedett. A felnőttek győzelmeit Kőházi, Hargitai, Erdei, Ná.nási T. (1—1), az if­júságiakét Gábor Cs., Papp Zs. és Vass-Andrási (1—1) sze­rezte. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Falak. Magyar film. Ren­dezte: Kovács András. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kisérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom