Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-17 / 65. szám
1968. MÁRCIUS 17., VASÁRNAP rts i MECYEi iMMm Útjavító ajándék Nagy az öröm az érdi tanácsnál, mert sikerült egy Sz—10ö-as traktort kapniuk — könyvjóváírásra. A gödöllői egyetem tangazdaságából, selejtezték ki a gépet. Kell a traktor az útjavításhoz. A 385 kilométernyi járdából csak 40 kilométer szilárd burkolatú, a többi földút. A földgyalut óránként 270 forintba kerül, ezért nem tudták az utakat egyengetni sem. A tanács egész kis „üzemet” rendezett be útépítésre. Van már malterkeverőjük, úthengerük, betonkeverőjük, három zetor pótkocsival, illetve markológéppel. Most, hogy az SZ—100-as traktorral gyarapodtak, a földutakat is rendben tarthatják. Boltnyitás ‘ szezonra- piaci Gondban vannak Pócsmne- gyeren, hogyan oldják meg Surány nyaralótelep élelmiszer ellátását. Tavasztól őszig a vendégek száma eléri a háromezret, hét végén pedig előfordul, hogy öt-hat ezren is felkeresik a Duna-parti fürdőhelyet. Az egyetlen élelmiszerüzlet csak nyáron tart nyitva, egyébként a helyi lakosoknak Pócsmegyerre kell átmenniük vásárolni. A Tahi és vidéke Általános és Értékesítő Fogyasztási Szövetkezet vállalta, hogy ebben az évben nyit egy másik élelmiszerboltot; a tanács telket ad hozzá. Nyáron vasárnap délelőttönként piacot tartanak, hogy a kirándulók is tudjanak vásárolni. GYŐR ÚJ CÍMER „A folyók városa”, Győr új címert kap. A Szabó Alajos, soproni grafikusművész tervezte új címer pajzs alakú, s a. kettéosztott mező egyikében a győri városkapu látható, alatta a folyók jelképével, a másik mezőben pedig a város iparára utaló fogaskerék és kalapács, valamint az iskolaváros-jelleget szimbolizáló toll látható. HETI KOMMENTAR Forradalmi ifjúsági napok M egkezdődött az az eseménysorozat, mely joggal kiemelkedik sokoldalúságával, témagazdagságával, az ötletek ezerféle színével az ifjúsági szövetség megszokott programjaiból. Három nagy évfordulóhoz kapcsolódnak az események: március idusához, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napjához, s felszabadulásunk évfordulójához. Három történelmi évfordulóhoz, de: nemcsak ezekhez. A forradalmi ifjúsági napok a leglényegesebbet célozzák: az emlékezés és az élő hagyományok összekapcsolását, az elődök harca előtt lerótt tiszteletadást, s napjaink forradalmi lendületének gazdagítását. Nemes és nagy hagyományokra tekint vissza a magyar Ifjúság forradalmi mozgalma. 1848 márciusának ltjai éppúgy aranybetűkkel írták be nevüket e mozgalom történet-könyvébe, mint azok az ifjúkommunisták, akik a Tanácsköztársaság napjaiban szóval, fegyverrel harcoltak a nép ügyéért, s akik közül sokan életüket adták az eszme győzelméért. Rájuk emlékeznek napjaink fiataljai, de úgy, hogy az emlékezés az új tettekre készülés ideje is legyen. Felkutatni a Tanácsköztársaság ifjúkomanunis- táinak emlékét, azok összegyűjtésével cs feldolgozásával részt venni az országos pályázaton önmagában is nemes cselekedet, hiszen múltja megbecsülésével önmagát becsüli a nemzet. Az emlékek felkutatása azonban több is ennél: okulni, tanulni a példából, megérteni az elődök életének útmutatását. A forradalmi ifjúsági napok programja magába foglal tanulmányi versenyeket éppúgy, mint kulturális vetélkedőket, helyet ad ünnepélyes aktusoknak, s a hétköznapokhoz sorolódó eseményeknek. Talán elhangzik a kérdés: mi köze ezeknek a békés és egyszerű dolgoknak a forradalmi ifjúsághoz, a forradalmi tettekhez? Minden kor más értékrendet állít az ifjúság legjobbjai elé: van, amikor a fegyveres harc jelenti a jó ügy szolgálatát, s van, hogy éppen a hétköznapokon való helytállás, az olykor szürkének, egyhangúnak tűnő apró tettek serege ösz- szegeződik forradalmi cselekvésként. Napjaink ilyenek: nem a nagy, látványos tetteket igénylik ifjúságunktól, hanem a következetes helytállást, a tudás gyarapítását, a gazdasági épitőmunka, s a ku-.urális forradalom szolgálatát. A megye valamennyi KISZ-szervezete készült a forradalmi ifjúsági napok eseményeire. Volt, ahol gazdagabb, másutt szerényebb a kialakított program, mégis, közös vonás mindenütt, hogy megértették a lényeget, a gondolati tartalmat a fiatalok. Megértették, hogy nem formai kérdéseken van a hangsúly, nem az események külsőségein, hanem azon, hogy kisebb és nagyobb létszámú közösségeikben felszínre hozzák azokat a gondolatokat, melyek a múltban gyökereznek, s amelyekből a holnapot gazdagító tervek is kisarjadnak: az ifjúság for- radalmiságának, tettre készségének gondolatát. Vidám kulturális vetélkedőknek éppúgy helye van e gondolatkörben, mint a vietnami nép harcát támogató önkéntes műszakoknak; így teljes és igaz a valóság. így teljes és így igaz, mert elődeink élete is ezt a teljes valóság megismerésére, megértésére való törekvést sugalljá: úgy emlékezünk rájuk hűen, ha következetesen tovább járjuk az általuk kezdett, megnyitott forradalmi utat. Krónikás Jövőre lesz ötven éve... a Feltárja a levéltár 19 -es Tanácsköztársaság Pest megyei történetét Egy emberöltő telt el azóta. Egy esztendő múlva, jövő március 21-én lesz fél évszázada, hogy megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Történészek feldolgozták, számos művet írtak róla. De a 19-es proletárdiktatúra Pest megyei történelme még nincs tudományosan feldolgozva. Ezt a hiányt igyekszik most pótolni a Pest megyei Levéltár a Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulója tiszteletére. A feltárás hatalmas munkáját már jó ideje megkezdte, ha egy- egy témakörrel elkészül, megjelenteti. így azután a jubileumig előreláthatólag több kiadvánnyal járul hozzá az ünnepségekhez. A párt és a tanácsok megalakulása Porosodó, sárguló iratok halmait kell megszólaltatni. De vajon az írás mindig igazat mond-e? Vegyük csak példaképpen a falusi kommunista pártszervezetek megalakulását. Az erre vonatkozó levéltári iratanyag eléggé bőséges, csendőri, főszolgabírói és alispáni jelentések beszélnek róla. Csakhogy 1918 utolsó és 19 első heteiben többféle párt alakult mindenfelé és feltehető, mert akad rá néhány jel, hogy sok hatósági közeg ősz*- szetévesztette a szociáldemokrata párt szintén az idő tájt’1 kezdődő falusi szervezkedését a kommunista pártéval. A kutatást minden esetre megkönnyítheti az is, ha VITAMINMERLEG A-2 ellen csipkebogyó Nem volt sláger a narancs és a savanyú káposzta A híradások szerint az ! „A—i2”-es lassan takarodót fúj, mólóban az influenzajárvány, amely ellen védekezett ki, ahogyan tudott. A patikaszereken kívül legtöbben a külföldi és a hazai eredetű vitaminok' kai próbálták elejét venni . az „A—2”-es támadásának. Legalábbis ezt bizonyítja a „vitamin-tárak”-nak, a zöldség-gyümölcs boltoknak, a Herbária szaküzleteinek a forgalma. Januárban például 2000 tonna citrom fogyott, a rövi- debb februárban még ennél is több. Februárban a tavalyihoz képest — amikor lehetett kapni —, naponta átlag 30 százalékkal több citromot hoztak forgalomba, mégis kevés volt. Akadtak olyan napok, amikor a tav alyi 65 mázsával szemben 8 vagon citromot szállítottak csak a budapesti üzletekbe, s a nagy mennyiség is elfogyott az utolsó szemig. A narancs nem volt ilyen kelendő. A járvány idején a vitaminok arzenáljában ismét felfedezték a kevésbé „előkelő”, de a külföldiekkel vetélkedő hazai vitamin-forrásokat. A Herbária adatai szerint az elmúlt egy hónapban kétszeresére nőtt például a csipkeszörp- forgalom. „Egyszerű téli hónapokban 70 000 kilónylt szoktak szállítani az üzletekbe, most 140 000 kiló fogyott belőle. A gyógyító-teának való csipkebogyóból tízszer többet, 11 300 kilónyit adtak el, mint máskor, s a mag nélküli csipkehúsból is a szokásos mennyiség háromszorosát, több mint kétezer kilónyit vásároltak. A hársfatea is kelendőbb volt, INJEKCIÓ A MÚMIÁNAK mint egyébként, hársvirágból például 1200 kilónyi fogyott a tavalyi 530 kilóval szemben. Az orvosok szerint a nyers savanyúkáposzta, méginkább a leve, ugyancsak bőséges vitaminokban. Ügy látszik azonban, hogy szívesebben használták töltött káposztának, mint „orvosságának, mert a káposztaforgalom hónapok óta változatlan. a jelentésekben előforduló nevek később, már a tanácsuralom alatt aláíróként tűnnek fel valamilyen hivatalos helyi iraton. Az, hogy a feltáró munka mi mindenre kiterjed, egy újságcikk szűk keretében fel. sem sorolható. Meg kell elégednünk néhány kiragadott példával. Feldolgozza a levéltár járásonként és községenként az április 7-i tanácsválasztások előzményeit, a szavazás lefolyását és a választott tanácsok működését. Szervesen idetartozik a megyei központi igazgatás összetétele és működése is. Valamint annak megállapítása, hogy a tanácsok működése hol, mikor és hogyan szűnt meg. Ez már a fehérterror idejére esik és az akták átvizsgálása során nyilván sok eddig ismeretlen, szomorú adat kerül felszínre, mint a kommün után a Tanácsköztársaság alatti magatartásukért felelősségre vont közalkalmazottak ellen lefolytatott fegyelmi eLjárások irataiból szintén. Annyi már bizonyos, hogy különösen sok falusi tanító ellen indult fegyelmi eljárás. Kiterjed továbbá a kutatás a Vörösőrség és a Vörös Hadsereg megszervezésére. A szakszervezetek megalakulására és működésére, s arra Is, léteztek-e és hol földmunkás szakszervezetek a megyében. A Tanácsköztársaság gazdaságtörténetéhez sok igen lényeges adalékkal járul hozzá a megye területén szocializált nagybirtokok termelésének, vezetésének és irányításának feltárása. Továbbá az itt-ott már megalakult, vagy alakulóban levő mező- gazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó adatok. Ugyanígy az ipari üzemek állapotát, termelését, munkáslétszámát és szocializálását tartalmazó iratanyag feldolgozása, és az ipar térviszonyaira, valamint a munkásság szociális körülményeire vonatkozóké szintén. Elveszett iratok Köztörténeti szempontból egyik legérdekesebb téma Aszód és Mátyásföld munkásainak kezdeményező szerepe a tanácsok megteremtésében. Ugyanis ez a két község a többit megelőzve sürgette és valóNemrégiben egy zirci magángyűjtő hagyatékából díszes múmiakoporső került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Az időszámítás előtti első évszázadból származó Felső- egyiptomi múmiakoporső női holttestet rejt. A restaurátor most injekcióval erősíti a múmiakoporsó korhadt fáját Borsó — hagyma — paprika Iskolások kertészetében Tréningruhás lányok hajladoznak, kezükben ügyesen jár a kapa. Nem riasztja őket a szél, s a tavaszi fagy. örömmel, kedvvel dolgoznak a vác- hartyánd általános iskola tanulói az iskola gyakorlókertjében, a tsz-től kapott földdarabon. Politechnikai óra; a mezőgazdasági munka alapismereteit sajátítják el itt a gyerekek. A tananyag a nagyüzemi kertészkedés. Minden délután másik osztály veszi birtokba ezt a területet. Burgonya, saláta, borsó, káposzta, de paprika, paradicsom, sárga- és fehérrépa, zöldhagyma is terem itt, a szorgos kezek munkája nyomán. Most van ideje a saláta- kapálásnak, négy hét múlva lesz már hagyma, de még előbb a hollandi melegágyban most fejlődő paprika, paradicsom. Másfél hónap múlva pedig már a borsót szedhetik. Most második éve, hogy őszszel, tavasszal vidám munkazaj hallatszik innen, s a szülők, helybeliek mosolyogva figyelhetik a kis buzgólkodókat. A termést eladják a napközi otthonnak, ebből készülnek a finom ebédek. Tavaly 6000 forint bevételük volt, amit az iskola szépítésére, illetve a legjobbak jutalmazására fordítottak. Idén még többre számítnak. A tantestületnek és a tsz vezetőinek ezzel a kezdeményezéssel az volt a célja, hogy minél több gyerek szeresse meg a földet, s az iskola elvégzése után is itt maradjanak a községben. — V. V. — sította meg a tanácsrendszert 1919-ben. Mátyásföld, Pest megye? Igen. Akkor és még azután w évtizedekig egészen Nagy-Bu- dapest megalakulásáig Pest megyéhez tartozott. Ahogy a főváros jelenlegi területének tekintélyes része is. Nemcsak a vörös övezetnek nevezett nagy munkáslakta települések, a munkásmozgalom megany- nyi fellegvára; Újpest, Rákospalota, Kispest, Erzsébeti alva, Csepel, Budafok, Nagytétény, hanem számos község, többek között Rákoscsaba, Rákosker- resztúr, Soroksár, Cinkota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. Továbbá Bács-Ki&kun megye nagyobbik fele szintén. A rájuk vonatkozó adatokat a Pest megyei Levéltár őrzi és proletár- diktatúra alatti történetüket éppen úgy feldolgozza, mint a mostani Pest megyei városok és községek történetét. A mai Pest megye területén akkor létezett járások közül azonban csak kilenc direktóriumának iratanyaga lelhető fel a levéltárban. Éspedig az aszódi, váci, biai, gödöllői, gyömrői, kispesti, monori, nagykátai és pomázá járásoké. A szobi járás nem a megye területén feküdt mostani községei is csak részben tartoztak hozzá 19-ben, többnek Ipolyság meg Vámosmikola volt közigazgatási központjuk. Aktái hiányoznak, talán valamelyik csehszlovákiai levéltárban fellelhetők, ennek is utána kéül még nézni. De hová lettek a régi abo- nyi és az alsódabasd járás aktái? Alsódabas iratanyaga csak 1897-ig és a falszabadulás utáni időkből található a levéltárban. Pedig, hogy ennek a két területnek a községeiben is nagy dolgok estek és ami ott történt azt sem boríthatja el a feledés homálya, kétségtelen. Akik még élnek... — Ezekben a községekben, de mindenütt másutt is a helytörténeti bizottságok segítségére számítunk — mondja Lakatos Ernő, a levéltár igazgatója. — Több ilyen bizottság már eddig is nagyon értékes anyagot gyűjtött a Tanácsköztársaság idejéből. Adataik több esetben hasznosan egészítik ki a levéltár forrásanyagát. Azt szeretnénk, ha most a jubileum alkalmából a proletárdiktatúra magánkézben levő írott és egyéb emlékeit a lakosság rendelkezésükre bocsátani. Nagy munkánkban ez is komoly segítséget jelentene. Városaink és fal- vaink egykori kommunista vezetőinek családjai, bizonyára őriznek ilyen emlékeket, és talán élnek még vezetők, direktóriumi és párttagok, vörösőrök vagy sók más szemtanú. Jó lenne beszélni velük, élőszóval meghallgatni mi történt, ők maguk mit tettek a proletáruralomért és mit tettek a meggyőződésükért. Élnek-e? Persze, hogy él még sok 19-es veterán, nem egy volt közfunkcionáriusa a Tanácsköztársaságnak. A megye útjait róva magam is találkoztam némelyikükkel, de kétségkívül jóval többen lehetnek. Ha el is költöztek a megyéből, aki tud, adjon hirt róluk mielőbb. Aki pedig közülük olvassa ezeket a sorokat, sürgősen jelentkezzen. A nagy idők tanúi kerestetnek, szükség van rájuk a Tanács- köztársaság megyei történelme feltárásához. Szokoly Endre I Virágzik a Csapody-sáfrány A gyulaji dámvadrezervá- tumban virágzik hazánk védett növény ritkasága, a Csapody- láfrány. A hagyományok szerint ez a különleges vadsáf- •tány a török világban honosodott meg ezen a tájon.
