Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

1968. MÁRCIUS 17., VASÁRNAP rts i MECYEi iMMm Útjavító ajándék Nagy az öröm az érdi ta­nácsnál, mert sikerült egy Sz—10ö-as traktort kapniuk — könyvjóváírásra. A gödöl­lői egyetem tangazdaságából, selejtezték ki a gépet. Kell a traktor az útjavításhoz. A 385 kilométernyi járdából csak 40 kilométer szilárd burkolatú, a többi földút. A földgyalut óránként 270 forintba kerül, ezért nem tudták az utakat egyengetni sem. A tanács egész kis „üzemet” rendezett be útépítésre. Van már malterkeverőjük, úthen­gerük, betonkeverőjük, három zetor pótkocsival, illetve mar­kológéppel. Most, hogy az SZ—100-as traktorral gyara­podtak, a földutakat is rend­ben tarthatják. Boltnyitás ‘ szezonra- piaci Gondban vannak Pócsmne- gyeren, hogyan oldják meg Surány nyaralótelep élelmi­szer ellátását. Tavasztól őszig a vendégek száma eléri a há­romezret, hét végén pedig elő­fordul, hogy öt-hat ezren is felkeresik a Duna-parti fürdő­helyet. Az egyetlen élelmiszerüzlet csak nyáron tart nyitva, egyébként a helyi lakosoknak Pócsmegyerre kell átmenniük vásárolni. A Tahi és vidéke Általános és Értékesítő Fo­gyasztási Szövetkezet vállalta, hogy ebben az évben nyit egy másik élelmiszerboltot; a ta­nács telket ad hozzá. Nyáron vasárnap délelőttönként pia­cot tartanak, hogy a kirándu­lók is tudjanak vásárolni. GYŐR ÚJ CÍMER „A folyók városa”, Győr új címert kap. A Szabó Alajos, soproni grafikusművész ter­vezte új címer pajzs alakú, s a. kettéosztott mező egyiké­ben a győri városkapu lát­ható, alatta a folyók jelképé­vel, a másik mezőben pedig a város iparára utaló fogas­kerék és kalapács, valamint az iskolaváros-jelleget szim­bolizáló toll látható. HETI KOMMENTAR Forradalmi ifjúsági napok M egkezdődött az az eseménysorozat, mely joggal kiemelkedik sokoldalúságával, témagazdagsá­gával, az ötletek ezerféle színével az ifjúsági szövetség megszokott programjaiból. Három nagy évfordulóhoz kapcsolódnak az események: március idusához, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napjához, s felszabadulásunk évfordulójához. Három tör­ténelmi évfordulóhoz, de: nemcsak ezekhez. A forradal­mi ifjúsági napok a leglényegesebbet célozzák: az emlé­kezés és az élő hagyományok összekapcsolását, az elődök harca előtt lerótt tiszteletadást, s napjaink forradalmi lendületének gazdagítását. Nemes és nagy hagyományokra tekint vissza a ma­gyar Ifjúság forradalmi mozgalma. 1848 márciusának lt­jai éppúgy aranybetűkkel írták be nevüket e mozgalom történet-könyvébe, mint azok az ifjúkommunisták, akik a Tanácsköztársaság napjaiban szóval, fegyverrel harcol­tak a nép ügyéért, s akik közül sokan életüket adták az eszme győzelméért. Rájuk emlékeznek napjaink fiataljai, de úgy, hogy az emlékezés az új tettekre készülés ideje is legyen. Felkutatni a Tanácsköztársaság ifjúkomanunis- táinak emlékét, azok összegyűjtésével cs feldolgozásával részt venni az országos pályázaton önmagában is nemes cselekedet, hiszen múltja megbecsülésével önmagát be­csüli a nemzet. Az emlékek felkutatása azonban több is ennél: okulni, tanulni a példából, megérteni az elődök életének útmutatását. A forradalmi ifjúsági napok programja magába fog­lal tanulmányi versenyeket éppúgy, mint kulturális ve­télkedőket, helyet ad ünnepélyes aktusoknak, s a hétköz­napokhoz sorolódó eseményeknek. Talán elhangzik a kér­dés: mi köze ezeknek a békés és egyszerű dolgoknak a forradalmi ifjúsághoz, a forradalmi tettekhez? Minden kor más értékrendet állít az ifjúság legjobbjai elé: van, amikor a fegyveres harc jelenti a jó ügy szolgálatát, s van, hogy éppen a hétköznapokon való helytállás, az oly­kor szürkének, egyhangúnak tűnő apró tettek serege ösz- szegeződik forradalmi cselekvésként. Napjaink ilyenek: nem a nagy, látványos tetteket igénylik ifjúságunktól, ha­nem a következetes helytállást, a tudás gyarapítását, a gazdasági épitőmunka, s a ku-.urális forradalom szolgá­latát. A megye valamennyi KISZ-szervezete készült a for­radalmi ifjúsági napok eseményeire. Volt, ahol gazda­gabb, másutt szerényebb a kialakított program, mégis, közös vonás mindenütt, hogy megértették a lényeget, a gondolati tartalmat a fiatalok. Megértették, hogy nem formai kérdéseken van a hangsúly, nem az események külsőségein, hanem azon, hogy kisebb és nagyobb lét­számú közösségeikben felszínre hozzák azokat a gondo­latokat, melyek a múltban gyökereznek, s amelyekből a holnapot gazdagító tervek is kisarjadnak: az ifjúság for- radalmiságának, tettre készségének gondolatát. Vidám kulturális vetélkedőknek éppúgy helye van e gondolatkörben, mint a vietnami nép harcát támogató önkéntes műszakoknak; így teljes és igaz a valóság. így teljes és így igaz, mert elődeink élete is ezt a teljes való­ság megismerésére, megértésére való törekvést sugalljá: úgy emlékezünk rájuk hűen, ha következetesen tovább járjuk az általuk kezdett, megnyitott forradalmi utat. Krónikás Jövőre lesz ötven éve... a Feltárja a levéltár 19 -es Tanácsköztársaság Pest megyei történetét Egy emberöltő telt el azóta. Egy esztendő múlva, jövő március 21-én lesz fél évszá­zada, hogy megalakult a Ma­gyar Tanácsköztársaság. Tör­ténészek feldolgozták, számos művet írtak róla. De a 19-es proletárdiktatúra Pest me­gyei történelme még nincs tudományosan feldolgozva. Ezt a hiányt igyekszik most pótolni a Pest megyei Levél­tár a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának ötvenedik évfor­dulója tiszteletére. A feltá­rás hatalmas munkáját már jó ideje megkezdte, ha egy- egy témakörrel elkészül, meg­jelenteti. így azután a jubi­leumig előreláthatólag több kiadvánnyal járul hozzá az ünnepségekhez. A párt és a tanácsok megalakulása Porosodó, sárguló iratok halmait kell megszólaltatni. De vajon az írás mindig iga­zat mond-e? Vegyük csak példaképpen a falusi kom­munista pártszervezetek meg­alakulását. Az erre vonat­kozó levéltári iratanyag elég­gé bőséges, csendőri, főszol­gabírói és alispáni jelenté­sek beszélnek róla. Csak­hogy 1918 utolsó és 19 el­ső heteiben többféle párt ala­kult mindenfelé és feltehető, mert akad rá néhány jel, hogy sok hatósági közeg ősz*- szetévesztette a szociálde­mokrata párt szintén az idő tájt’1 kezdődő falusi szervez­kedését a kommunista párté­val. A kutatást minden eset­re megkönnyítheti az is, ha VITAMINMERLEG A-2 ellen csipkebogyó Nem volt sláger a narancs és a savanyú káposzta A híradások szerint az ! „A—i2”-es lassan takarodót fúj, mólóban az influenzajár­vány, amely ellen védekezett ki, ahogyan tudott. A patikaszereken kívül legtöbben a külföldi és a hazai eredetű vitaminok' kai próbálták elejét venni . az „A—2”-es támadásának. Legalábbis ezt bizonyítja a „vitamin-tárak”-nak, a zöld­ség-gyümölcs boltoknak, a Herbária szaküzleteinek a for­galma. Januárban például 2000 tonna citrom fogyott, a rövi- debb februárban még ennél is több. Februárban a tavalyihoz képest — amikor lehetett kap­ni —, naponta átlag 30 száza­lékkal több citromot hoztak forgalomba, mégis kevés volt. Akadtak olyan napok, amikor a tav alyi 65 mázsával szemben 8 vagon citromot szállítottak csak a budapesti üzletekbe, s a nagy mennyiség is elfogyott az utolsó szemig. A narancs nem volt ilyen kelendő. A járvány idején a vitami­nok arzenáljában ismét felfe­dezték a kevésbé „előkelő”, de a külföldiekkel vetélkedő ha­zai vitamin-forrásokat. A Her­bária adatai szerint az elmúlt egy hónapban kétszeresére nőtt például a csipkeszörp- forgalom. „Egyszerű téli hó­napokban 70 000 kilónylt szok­tak szállítani az üzletekbe, most 140 000 kiló fogyott be­lőle. A gyógyító-teának való csipkebogyóból tízszer többet, 11 300 kilónyit ad­tak el, mint máskor, s a mag nélküli csipkehúsból is a szokásos mennyiség há­romszorosát, több mint két­ezer kilónyit vásároltak. A hársfatea is kelendőbb volt, INJEKCIÓ A MÚMIÁNAK mint egyébként, hársvirágból például 1200 kilónyi fogyott a tavalyi 530 kilóval szemben. Az orvosok szerint a nyers savanyúkáposzta, méginkább a leve, ugyancsak bőséges vi­taminokban. Ügy látszik azon­ban, hogy szívesebben használ­ták töltött káposztának, mint „orvosságának, mert a ká­posztaforgalom hónapok óta változatlan. a jelentésekben előforduló nevek később, már a ta­nácsuralom alatt aláíróként tűnnek fel valamilyen hiva­talos helyi iraton. Az, hogy a feltáró munka mi mindenre kiterjed, egy újságcikk szűk keretében fel. sem sorolható. Meg kell elé­gednünk néhány kiragadott példával. Feldolgozza a le­véltár járásonként és köz­ségenként az április 7-i ta­nácsválasztások előzményeit, a szavazás lefolyását és a választott tanácsok működé­sét. Szervesen idetartozik a megyei központi igazgatás összetétele és működése is. Valamint annak megállapí­tása, hogy a tanácsok műkö­dése hol, mikor és hogyan szűnt meg. Ez már a fehérter­ror idejére esik és az akták átvizsgálása során nyilván sok eddig ismeretlen, szo­morú adat kerül felszínre, mint a kommün után a Ta­nácsköztársaság alatti maga­tartásukért felelősségre vont közalkalmazottak ellen le­folytatott fegyelmi eLjárások irataiból szintén. Annyi már bizonyos, hogy különösen sok falusi tanító ellen indult fegyelmi eljá­rás. Kiterjed továbbá a ku­tatás a Vörösőrség és a Vö­rös Hadsereg megszervezésé­re. A szakszervezetek meg­alakulására és működésére, s arra Is, léteztek-e és hol földmunkás szakszervezetek a megyében. A Tanácsköztársaság gaz­daságtörténetéhez sok igen lényeges adalékkal járul hoz­zá a megye területén szocia­lizált nagybirtokok termelé­sének, vezetésének és irá­nyításának feltárása. Továb­bá az itt-ott már megalakult, vagy alakulóban levő mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekre vonatkozó adatok. Ugyanígy az ipari üzemek állapotát, termelését, mun­káslétszámát és szocializálá­sát tartalmazó iratanyag fel­dolgozása, és az ipar térvi­szonyaira, valamint a mun­kásság szociális körülményei­re vonatkozóké szintén. Elveszett iratok Köztörténeti szempontból egyik legérdekesebb téma Aszód és Mátyásföld munká­sainak kezdeményező szerepe a tanácsok megteremtésében. Ugyanis ez a két község a töb­bit megelőzve sürgette és való­Nemrégiben egy zirci magángyűjtő hagyatékából díszes múmiakoporső került a Szépművészeti Múzeum tulajdoná­ba. Az időszámítás előtti első évszázadból származó Felső- egyiptomi múmiakoporső női holttestet rejt. A restaurá­tor most injekcióval erősíti a múmiakoporsó korhadt fáját Borsó — hagyma — paprika Iskolások kertészetében Tréningruhás lányok hajla­doznak, kezükben ügyesen jár a kapa. Nem riasztja őket a szél, s a tavaszi fagy. öröm­mel, kedvvel dolgoznak a vác- hartyánd általános iskola ta­nulói az iskola gyakorlókert­jében, a tsz-től kapott föld­darabon. Politechnikai óra; a mezőgazdasági munka alapismereteit sajátítják el itt a gyerekek. A tananyag a nagyüzemi ker­tészkedés. Minden délután másik osz­tály veszi birtokba ezt a terü­letet. Burgonya, saláta, borsó, káposzta, de paprika, paradi­csom, sárga- és fehérrépa, zöldhagyma is terem itt, a szorgos kezek munkája nyo­mán. Most van ideje a saláta- kapálásnak, négy hét múlva lesz már hagyma, de még előbb a hollandi melegágyban most fejlődő paprika, paradicsom. Másfél hónap múlva pedig már a borsót szedhetik. Most második éve, hogy ősz­szel, tavasszal vidám munka­zaj hallatszik innen, s a szü­lők, helybeliek mosolyogva fi­gyelhetik a kis buzgólkodókat. A termést eladják a nap­közi otthonnak, ebből ké­szülnek a finom ebédek. Tavaly 6000 forint bevételük volt, amit az iskola szépítésére, illetve a legjobbak jutalmazá­sára fordítottak. Idén még többre számítnak. A tantestületnek és a tsz ve­zetőinek ezzel a kezdeménye­zéssel az volt a célja, hogy mi­nél több gyerek szeresse meg a földet, s az iskola elvégzése után is itt maradjanak a köz­ségben. — V. V. — sította meg a tanácsrendszert 1919-ben. Mátyásföld, Pest megye? Igen. Akkor és még azután w évtizedekig egészen Nagy-Bu- dapest megalakulásáig Pest megyéhez tartozott. Ahogy a főváros jelenlegi területének tekintélyes része is. Nemcsak a vörös övezetnek nevezett nagy munkáslakta települések, a munkásmozgalom megany- nyi fellegvára; Újpest, Rákos­palota, Kispest, Erzsébeti alva, Csepel, Budafok, Nagytétény, hanem számos község, többek között Rákoscsaba, Rákosker- resztúr, Soroksár, Cinkota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megyéhez tartozott. Továbbá Bács-Ki&kun megye nagyob­bik fele szintén. A rájuk vo­natkozó adatokat a Pest me­gyei Levéltár őrzi és proletár- diktatúra alatti történetüket éppen úgy feldolgozza, mint a mostani Pest megyei városok és községek történetét. A mai Pest megye területén akkor létezett járások közül azonban csak kilenc direktó­riumának iratanyaga lelhető fel a levéltárban. Éspedig az aszódi, váci, biai, gödöllői, gyömrői, kispesti, monori, nagykátai és pomázá járásoké. A szobi járás nem a megye területén feküdt mostani községei is csak részben tar­toztak hozzá 19-ben, többnek Ipolyság meg Vámosmikola volt közigazgatási központ­juk. Aktái hiányoznak, talán valamelyik csehszlovákiai le­véltárban fellelhetők, ennek is utána kéül még nézni. De hová lettek a régi abo- nyi és az alsódabasd járás ak­tái? Alsódabas iratanyaga csak 1897-ig és a falszabadu­lás utáni időkből található a levéltárban. Pedig, hogy en­nek a két területnek a közsé­geiben is nagy dolgok estek és ami ott történt azt sem borít­hatja el a feledés homálya, kétségtelen. Akik még élnek... — Ezekben a községekben, de mindenütt másutt is a helytörténeti bizottságok se­gítségére számítunk — mond­ja Lakatos Ernő, a levéltár igazgatója. — Több ilyen bi­zottság már eddig is nagyon értékes anyagot gyűjtött a Ta­nácsköztársaság idejéből. Ada­taik több esetben hasznosan egészítik ki a levéltár forrás­anyagát. Azt szeretnénk, ha most a jubileum alkalmából a proletárdiktatúra magánkéz­ben levő írott és egyéb emlé­keit a lakosság rendelkezésük­re bocsátani. Nagy munkánk­ban ez is komoly segítséget jelentene. Városaink és fal- vaink egykori kommunista ve­zetőinek családjai, bizonyára őriznek ilyen emlékeket, és ta­lán élnek még vezetők, direk­tóriumi és párttagok, vörös­őrök vagy sók más szemtanú. Jó lenne beszélni velük, élő­szóval meghallgatni mi tör­tént, ők maguk mit tettek a proletáruralomért és mit tet­tek a meggyőződésükért. Élnek-e? Persze, hogy él még sok 19-es veterán, nem egy volt közfunkcionáriusa a Tanácsköztársaságnak. A me­gye útjait róva magam is ta­lálkoztam némelyikükkel, de kétségkívül jóval többen le­hetnek. Ha el is költöztek a megyéből, aki tud, adjon hirt róluk mielőbb. Aki pedig kö­zülük olvassa ezeket a soro­kat, sürgősen jelentkezzen. A nagy idők tanúi kerestetnek, szükség van rájuk a Tanács- köztársaság megyei történel­me feltárásához. Szokoly Endre I Virágzik a Csapody-sáfrány A gyulaji dámvadrezervá- tumban virágzik hazánk védett növény ritkasága, a Csapody- láfrány. A hagyományok sze­rint ez a különleges vadsáf- •tány a török világban honoso­dott meg ezen a tájon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom