Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

4 196«. MÁRCIUS IT, YASARNAP Mit tenne Ön? • « Öreg hajós Ha színházigazgató lenne? Keresztben a Dunán Egy híján ötven éves. Egy híján harminc esztendeje sze­rezte meg tanítói diplomáját. Egy híján három évtizede nép­művelő. És egy esztendeje, hogy megkapta történelem- és r.épművelésszakon tanári dip­lomáját. Megbízott népműve­lési csoportvezető, és egyben népművelési felügyelő Szent­endre városában. A neve: Já­szai Béla. O S»ereti a színházat? — Gyermekkori szerelmem. O ra*ö színházi élménye? — Petőfi János vitéze ti­zenkét esztendős koromban. Pesti gyerek lévén, akkor fo­galmazódott meg bennem elő­ször a gondolat: vagy falusi ta­nító leszek, vagy semmi más. Odahaza furcsa álomvilágban éltünk. Apám szabósegéd volt, az országutak vándora. Itthon nehezen talált munkát, Né­metország, Svédország, Fran­ciaország országútjait járta az esztendő kilenc-tíz hónapjá­ban, s mindig arról álmodo­zott, hogy egyszer majd na­gyon sok pénzzel tér haza, amelyből nyithat magának egy kicsinyke üzletet. Annyi pénzt azonban soha sem tudott ösz- szegyűjteni. O Közvetlen találkozása • «ín- hassal? — A tanítóképzőben na­gyon sokat szerepeltem. Ami­nek addig csak nézője vol­tam, annak aktív részese le­hettem. Ott tanultam meg a színház hivatását: valamit mondani az embereknek, ami megtanítja őket arra, hogyan élhetnek szebben, jobban ezen • világon. O Csuk játszott? — A képzőben igen. Mint tanító rendeztem először szín­házi előadást. Ez még a já­téknál is nagyobb élményt AZ ORSZÁGOS SÖRIPARI VALLAIAT felvesz FÉRFI SEGÉD- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT. ♦ Kereseti a teljesítménytől függően 1300—1800 Ft, ezen felül természetbeni juttatás. Munkásszállás, kedvezményes étkeztetés, munkaruha ♦ Jelentkezés: Budapest X., Maglódi út 17. nyújtott. Attól kezdve lelkes szervezője lettem a színjátszó mozgalomnak. Rendeztem Gárdonyi: Fehér Annáját, Barta Lajos: Zsuzsiját és más műveket. Zsámbokon száztíz tagú népi együttest is szervez­tem, amelynek népi tánccso­portja három ízben is országos elsőséget szerzett. O Kedvenc színpadi szerzője? — Brecht. O Rendezett már Brecht-dara- bot? — Csak részleteket a Kurá- zsi mamából és más műveiből irodalmi színpadi előadások keretében. (Kilenc esztendeje kapta meg színjátszó-rendezői működési engedélyét.) O Miben látja az amatőr szín­játszás lényegét? — Megtanítja az embereket arra, hogy a színház nem va­lami földöntúli dolog, és a színészek sem valami csodalé­nyek. Szerintem az amatőr színjátszásnak ez az egyik cél­ja. A másik: az emberek ön­képzése és szereplési vágyá­nak kiélése. A harmadik: az igazi, nagy színház számára ér­tő közönséget nevel. Az csak ritkán történik meg, hogy az amatőr színjátszók közül vala­ki valóban színész lesz. O Tud ilyen példát? — Igen. Amikor Mogyoró­don tanítottam és rendeztem színházi előadásokat, felfigyel­tem egy nagyon tehetséges kis­lányra. A neve: Juhász Jácint. Ma a Madách Színház tagja. O Mikor volt utoljára Szentend­rén igazi színházi előadás? — Ha jól emlékszem, ki­lenc esztendeje. Azóta csak esztrádműsorokat láthatott helyben a szentendrei közön­ség. O Mi az oka esnek? — Több összetevője van. Kilenc esztendeje, amikor utoljára színházat játszottak a művelődési házban, még meg­felelt az emberek igényeinek. Amióta azonban a televízió bevonult a házakba, és a la­kásokba viszi az igazi színhá­zat, ez az épület már nem alkalmas jelentős színházi produkciók bemutatására. A másik dolog: felmérés bizo­nyítja, hogy mintegy nyolc- kilencszáz szentendrei ember­nek van pesti színház- vagy operabérlete. O Ezek szerint nincs is szükség színházi előadásra Szentendrén? — Ez nem igaz. Ha felépül az új, korszerű művelődési ház, alkalmas lesz arra, hogy bár­melyik pesti színház bemutat­hassa produkcióját, s mi min­dent elkövetünk majd, hogy ez így is legyen. O Es addig? — Gondoltunk rá. Ezért is szerveztük meg az esztendő elején a Barlang Színházat, amely a megyében eddig az egyetlen ilyen kezdeményezés. O A programja? — Két vidám műsorral kezdtük. Előbb Kabos László, majd Kazal László adott mű­sort a Barlang Színházban. Ezt követően Vízparti pillanat címmel a Dunakanyar-antoló­Budapesti munkahelyre azonnali felvételre keresünk: ÁCS, LAKATOS, SEGÉDMUNKÁS ÉS KUBIKOS MUNKAERŐKET. Vidékiek részére térítés ellenében szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk, valamint különélési pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS: 23. sz. Állami Építőipari V. Budapest V.> Rosenberg házaspár u. 16. IV. emelet. Munkaügyi osztály gia alapján mutattunk be iro­dalmi műsort. Ma este pedig Mensáros László előadói est­jére kerül sor. O További tervek? — Békés Andrással tárgya­lunk, aki az Operaház rende­zője és a Színművészeti Fő­iskola tanára. Azt tervezzük, hogy a főiskola hallgatói rend­szeres bemutatókat tartanának a Barlang Színházban. Vizsga­darabjaik és felkészülési elő­adásaik bemutatására gondo­lunk. O Mit tenne ön. ha egy Szent­endrén létesített színház igazga­tójává neveznék ki? — A kérdés megfogalmazása nem pontos. Állandó színház­ra, éppen Pest közelsége miatt, nincs szüksége a városnak. Al­kalmanként azonban szükség van itt is színházi előadások­ra. Ezt a célt szolgálja a Bar­lang Színház. És ezt a célt szol­gálja másik tervünk, a Nyári Színház. O Nyári Színház? — Igen. A város főterén va­lósulna meg. Mozgatható szín­paddal és nézőtérrel, amelynek felépítéséhez és lebontásához, az előadást is beleértve, mind­össze nyolc óra szükséges a tervek szerint. Vagyis az elő­adás napjának délutánján kez­dődne az építése, és a másnap reggel érkező turisták és ki­rándulók már a nyomát sem látnák. Ügy tervezzük, hogy már az idei nyáron öt-hat elő­adást rendezünk, elsősorban kevés szereplővel eljátszható klasszikus darabokat, amelyek díszletét a Blagovesztanszkaja templom, a Ferenczy Károly Múzeum és a tér műemlékhá- sai adnák. A városi tanács és az Országos Idegenforgalmi Tanács egyaránt támogatja terveinket, és hajlandó anya­gi fedezetet is biztosítani hoz­zá. O Milyen előadások bemutatá­sára gondolnak? — Goldoni, Moliére, balett­est szerepel az ideiglenes ter­vek között, de gondoltunk ar­ra is, hogy néhány olyan elő­adást is rendeznénk, amelyre Pesten még ma is nagyon ne­héz jegyet szerezni, például Darvas Ivánnal az Egy őrült naplója bemutatására. Gondo­lom, Pestről is sokan jönnének el megnézni az előadást. O Hány néző befogadására len­ne alkalmas a Nyári Színház? — Hatszáz néző tekinthetne meg egy-egy előadást. A ter­veket a Ganz-MÁVAG mér­nökei készítik. S ha megkap­juk az engedélyt, júliusban sor kerülhet a Nyári Színház első előadására is. Prakner Pál Hosszában jártam régen. Most meg csak keresztben. Visszavágyódást érzek a hangjában, enyhe bánatot. — Jobb volt az? — Duna így is, úgy is. A Duna ez mindenképpen ... Fontos, hogy hajódeszkát ér­zek a lábam alatt. A Bulcsu motoros elegáns félkört ír le, mielőtt az olda­lára kötött ormótlan komppal a nagymarosi parthoz farok Leáll a kis motor. A legények rögzítik a kompot Kikötöttünk. Öreg hajós Czikora Lajos kikászálódik a kormánykerék mögül. Figyeli az óvatosan startoló teher­autót. — Ezektői félek. — A teherkocsiktól — Csak ezektől. Megindul­nak aztán... Tudhatom, hol állnak meg? Széttárja a kezét, hogy ezzel is érzékeltesse, mennyire nem lehet előre tudni. — Két éve esett TEFU-ko- csi gurult szép kényelmesen a partról rá a kompra. Aztán csak mendegélt és a középen ahelyett, hogy megállna, még inkább gyorsult. Néztük. Mi ütött bele? Áttörte a láncot. Mi volt azt szétszakítani an­nak a nagy dögnek? Bele a vízbe. — Bele? — Ott éppen négy méter volt Megmértük, amikor ki­emeltük a halott sofőrrel együtt. — Szerencsétlen ember. — Az. Szerencsétlen. Hát más nem is történt különös. Pedig 4 1 éve járom a Dunát. Még a MEF- TER-nél kezdtem. Regens­burg tál úsztunk Szulináig. Végig a Dunán. Most meg csak keresztben itt a Pest me­gyei kishajózásnál. — Keresztbe mennyi ideje? — Tizennyolc éve. Minden­képpen én vagyok a legöre­gebb hajós. — Nehéz mesterség ez. — Nem nehéz. — Nem? — Szép inkább. És ami szép. az nem nehéz. Elmélázik néhány pillanat­ra: — Hát azért amikor nagy a hideg ... — Itt aztán fúj a szél. — Mar, belemar az ember­be és az idén is csak egy he­tet álltunk. Január közepén, amikor 75 százalék felett volt a jégsűrűség. Akkor megpi­hentünk. De csak egy hétre. Kell a komp. — Nagy a forgalom errefe­le. Mindig jönnek . .. — Mindig, látom — s én is a tehergépkocsit figyelem, amint rágurul a kompra. Vá­rom, túihajt-e középen. — Itt is mély a víz? — kér­dem. — Most van négy méter — mondja az öreg hajós. Hunyo­rít a szemével és ő is nézi a teherkocsit. Az autó megáll középtájt. Kiszáll a sofőr. — A mai nem rendkívüli nap — mondom. — Remélem nem — bólint. Aztán visszaül a Bulcsu kor­mánya mögé. A legények elkötik a kom­pot. Sz. I. CINEMA 64 Kisfilmsorozat a legjobbakból Várakozás előzi meg a mo- nori művelődési otthonban március 28-án kezdődő rö- vidíilm-bemutatókat. Ezen a napon, délután 3-kor Szöllős Péter: Kezek című kisfilmjét vetítik a filmművészetet sze­rető, érdeklődő fiataloknak. A Cinema 64 stúdió ifjakból álló csoportjának négy al­kotója mutatja be amatőr- filmjeit: Dékány István, Bor- bai Béla, Tolnai Gábor és Káldi László. A vetítéseken részt vesznek az alkotóik is, előadást tartanak a modern filmművészet tendenciáiról, saját elképzeléseikről. A ve­títésre kerülő hat kisfilm zül csak kettő dolgoz fel összefüggő történetet, a többi tanulmány, etűd vagy útiél­ményt rögzít. A nagy érdeklődésnek ala­pos oka van. A stúdió célja ugyanis a filmkultúra ter­jesztése minél szélesebb kör­ben. Ennek megfelel alko­tásaik színvonala. Bizonyítja ezt, hogy a legutóbbi XV. or­szágos amatőrfilm-fesztivál nyolc díjából a legtöbbet ők nyerték. Ezek az alkotások most Ózd, Cegléd és Szeged fiataljai után a monoriak elé kerülnek. Kaimon sem könnyebb... Váci üzemekben járva hallottam többször a megjegyzést: bezzeg, Kalászon biztos könnyebb. Ami — vélekedésünk szerint — könnyebb: az anyag biztosítása, a termelés zavar­talanságához szükséges alap- és segédanyagok előteremtése. Ahol „könnyebb”: a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, Amiért „könnyebb”: öt gyáregységében mintegy hétezer embert fog­lalkoztató nagyvállalatról van szó. Más az ilyen cég súlya, tekintélye, mint egy néhányszáz embert foglalkoztató üzemé. Hát tényleg könnyebb? Hiányzik a többlet fedezete Adjuk meg rögtön a vá­laszt: Kalászon sem könnyebb. A budakalászi központban, ahol összefutnak az öt gyár­egység anyagigényei, sok fej­törést okozó gonddal kénytele­nek szembenézni. 1968-ban négy és fél százalékos terme­lésnövekedést terveztek. Alap­vető anyaguk a pamutfonal. A szállítók azonban — ez kö­telező volt — csak az 1967-ben biztosított mennyiséget vállal­ták. A hiány: 200 tonna pa­mutfonál. Azért „csak” ennyi, mert az importot a kétszeresé­re növelték, de tovább nem mennek. Az import ugyanis drágítaná termékeiket, ezt pe­dig nem akarják. A kötszövőipar ötszázalékos felárat fizet a fonalért, talán ezért nines a lenfonónak? Igaz, a kötszövőipar' jelentős exportot bonyolít le, ám — a lenfonó sem különben! Ter­melésük — nem kevés, évi 30 170 000 négyzetméter! — harminc százaléka közvetle­nül, további huszonöt százalék pedig közvetve exportra ke­rül! Nehéz tehát az igazságte­vés. A tárgyalások tartanak: hogyan lehetne előteremteni a többlethez szükség« fedeze­tet? Rövidesen megkezdődnek a kísérletek az ún. deklasszált fonallal, melynek fölhasználá­sára több terméknél minden­fajta minőségi engedmény nélkül lehetőség kínálkozik. Talán ez segít... Sok kicsi sokra megy A lenfonó — mint azt a ve­zetők nevében Halassy Béla anyag- és áruforgalmi főosz­tályvezető megfogalmazta — a „szolid üzleti politika” irányát követi. Nem drágábban, ha­nem olcsóbban szeretnék ter­mékeik többségét adni, nem nagy, hanem kis, de biztos haszonnal kívánnak dolgozni. A ma még kialakulatlan hely­zet azonban több tekintetben keresztezte számításaikat. Kü­lönösebb kommentár nélkül: o lószőr — az ún. szita készí­téséhez használják — négy­zetméterének 46,42 forint volt az indulóára, most már 63,62 forintért kapják; bútorszöve­teikhez szintetikus szálat használnak fel, s bár ezek vi­lágpiaci ára csökken, ők a szállítótól mintegy harminc százalékkal drágábban kapják; a törökvörös olaj tonnájának irányára tízezer néhányszáz forint volt, most viszont már 17 540 forint áll a számlá­kon ... Több millió forintot kitevő olyan többletköltség jelentke­zett ilyen, sok kicsi sokra megy alapon, melyet a válla­lat kényszerű helyzetében a kereskedelmi árba épített, il­letve épít majd be. (Mert jó- néhány ilyen anyag magasabb árát csak akkor tudták meg, amikor ők már megkötötték szerződéseiket a kereskede­lemmel. Eire mondják: le kell nyelni a békát.) Sajnos, még ma is az a helyzet, hogy ezerszámra rendelnek olyan cikkeket, melyek árát nem tudják, s így a számlák be­érkezésekor jönnek majd a meglepetések... Nem a jogalapon van a vita Félreértés ne essék: a lenfo­nó vezetői nem valamiféle ér- tetlen, nehézkes emberek, akik nem fogják fel, hogy . az új mechanizmus a hatósági árak rendszerének jelentős szűkíté­sével utat adott a vállalatok közötti kötetlenebb kereske­désnek. Tisztában vannak a jogalapokkal, s a beszélgeté­sek alapján néhány esetet részletesen indokolhatunk is. Említettük a szintetikus fona­lat: mintegy harminc száza­lékkal drágább lett. Nos, a Kő­bányai Textilművek szállítja ezt. Az ott készülő pamutfo­nalakat szennyezi a szomszéd gépsorokon gyártott szinte­tikus fonal: a gyárnak kötbé­rek, a szennyeződés csökken­tésére tett intézkedései miatt többletköltségei vannak. Hát ezeket hárítja át a megrende­lőre, ez esetben a lenfonóra. Jogos? Természetesen. A hangsúly azonban mégis azon van: az e fonal felhasználásá­val készült bútorszöveteket a lenfonó kénytelen volt ará­nyosabban drágábban szállíta­ni a kereskedelemnek, mely először húzódozott az átvétel­től, végül is azonban engedett. (A bútorszövet rendkívül ke­resett cikk, a lenfonó akár kétszer annyit is elhelyezhet­ne belőle, ha gyártani tudna.) Más, megintcsak nem a jog­alapok vitatásaként. Kellő rendelkezések biztosítják a felárak fölszámításának lehe­tőségét. A lenfonó egyik fő al­katrészszállítója a Könnyű­ipari Alkatrészgyártó és Ellá­tó Vállalat. Több ezer alkat­résztípust szereznek be tőlük. Megrendeltek például három­száz pillangó fékrugót: dara­bonkénti ára 1,20, felára 1,50 forint. A 150 hasábrögzítő ru­gó darabonkénti árát 3,75 fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom