Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

196*. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP 7 ZAJ! Motorikus nyugtalanság — Egészségügyi zavarok TUDOMÁNY - TECHNIKA Az ember idegrendszere csak nehezen tudja elviselni a zajt. Az a fonák helyzet alakült ki, hogy a zaj, amely oly gyakran hoz ki bennünket a sodrunk­ból, csupa hasznos, nélkülöz­hetetlen géptől származik; a közúti és légi járművek, a kö­zönséges és tranzisztoros rá­dióik, a háztartási gépek, a gözkalapácsok, mind-mind az embert szolgálják. A testi zajártalmak azonban vérkeringési zavaro­kat és gyomorbetegségeket is előidézhetnek. Ha zörejt hal­lunk, szervezetünk ösztönösen „készültségbe” helyezkedik; a szív és az idegrendszer feszül­ten várja a fokozott megterhe­lést, egész bensőnkön „motori­kus nyugtalanság” lesz úrrá. És ha ilyenkor a riadót nem követi a várt erőpróba, a szer­vezet feszültsége nem oldódik fel. A modem zajforrások köze­lében élő emberre csaknem szakadatlanul hatnak a zajin­gerek, s így szervezetének végeredményben soha sincs nyugalma, sokszor még álmá­ban sem. És ez a legnagyobb baj, hiszen éppen az alvás feladata, hogy felüditse a tes- tileg-lelkileg túlerőltetett em­bert. Az alvás mélységét ká­rosan befolyásolja az olyan zaj is, amely nem lépi át az ébresztés ingerküszöbét, az ember nem riad fel. Az idegeket leginkább azok a zajok terhelik, amelyek hangerőssé­ge gyorsan változik: ilyen például a kutyaugatás, az is­métlődő ajtócsapkodás, a hol erősödő, hol gyengülő motor- hang vagy sípolás és minden váratlanul fellépő hang. Ezek­hez nem lehet hozzászokni, mint az egyenletes óraketye­géshez. Sajátságos módon azonban nem szenvedünk azoktól a zörejektől, amelye­ket magunk idézünk elő. Ha nem is tudjuk megszün­tetni a lármát, tompítására, számos lehetőségünk van. Sok javaslat van már erről. A zajos háztar­tási gépeket, éjjeli mulatók zenekarainak az emelvényét Tv-szem az isiállóban Berrenrath község állatai hamarosan kénytelenek lesz­nek belegyezni abba, hogy az istállóban eltöltött életüket te­levíziós-szemmel figyelemmel kísérjék. Minden egyes mező­gazdász saját lakásából ellen­őrizheti majd lábasjószágá- nak magatartását. Fanfomas helyett: Charly, a A textilfiziológiai kutatóin­tézet klímakamrájában, a hohensteini kastélyban van Charlynak a törzshelye. Charly, a rézember néhány hónap óta dr. Mecheets professzor leg­fontosabb, de egyben legdrá­gább — Charly 50000 márkába került — munkatársa. A pro­fesszor, fiával, dr. Jürgen Mecheels-sel együtt a textil­kutatás terén folytat munká­latokat a hohensteini kastély­ban. A rézember öt elektro­nikusan vezényelt vízkeringési rendszerrel, számos Izzadság- pórussal és komplikált mérő­berendezésekkel van ellátva, s ezek folytán, a fej nélküli munkatárs éppen úgy- reagál a hő és hideg hatására, vagy akár a ráháruló teljesítmé­nyekre, mint egy élő ember. Charlymak néha fáznia kell, máskor kiveri a verejték, ne­héz munkát végez, vagy pe­dig „pihenni tér”. S a készü­lékek pontosan figyelemmel kísérik borzongását, ha éppen­séggel jéghideg vízben áll. — A szintetikus szálak széles kö­rű felhasználása elkerülhetet­lenné teszi a ruházat és az ember kényelme és jó közér­zete közti kölcsönhatás felku­tatását és megismerését. gumi- vagy filmalátétre kel­lene állítani, a mozdonyok, vasúti kocsik kerekeit zajtom- pítóval (gumiabroncs) ellátni. A gépkocsik és motorkerékpá­rok kipufogó lármáját is hatá­sos eszközökkel lehet tompíta­ni. Genfben tilos hangosan be­csapni a gépkocsi ajtaját, Franciaországban elkobozzák azt az autót, amely ismételten magára vonja a figyelmet za­josságával. Londonban, Pá­rizsban a szeméttartályok al­ját és fedelét gumi, ill. mű­anyaggyűrűvel látják el. Elefántikrek A tudósok között sokáig az a feltételezés élt, hogy az ele­fántnak nem lehetnek ik­rei. Ezért nagy fenntartással fogadták C. A. Youmg termé­szettudós nyilatkozatát: a természetvédelem alatt álló területek egyikén a feltevés eleven cáfolatával találkozott. Saját maga látta — jelentette ki —, hogy egy nőstényelefánt ikret ellett. Pillantás a „forró szív“ közepébe Híd, autó, repülő RAGASZTVA Néhány év óta sikerrel fog­lalkozik a technika a fémek ragasztásának nagyüzemi be­vezetésével is. Ragasztóanyag­nak műgyantát használnak, amely rendszerint két kompo­nensből áll. A fémragasztás előnye, hogy az összeillesztett fémek egyenletes feszültségűéit: és rugalmasak és nemcsak egymással, hanem számos más anyaggal is ragaszthatok. A ragasztott felület nyomás- és vákuumzáró, ellenáll az olaj­nak, benzinnek és számos ol­dószernek, savnak és lúgnak egyaránt. Maga a ragasztási műve­let nem igényel bonyolult berendezést és olcsón ki­vitelezhető. A fémragasztás hátránya vi­szont, hogy a ragasztók tulaj­donságai a hőmérséklettel ál­talában jelentősen megváltoz­nak és húzásra hajlamosak. A fémragasztást villamos- pályák építésénél tömítésre, sínek beerősítésére már siker­rel alkalmazták Csehszlovákiá­ban. Lengyelországban pedig ragasztott elemekkel már több közúti hidat is építettek. A gépjárművek gyártásánál a ragasztást á teherhordó szer­kezeti elemek készítésére al­kalmazzák. A személygépkocsik sorozat­gyártásában a főtartóhoz ragasztással erősítik fel a különböző csatlakozó elemeket. Ugyanilyen módon egyesítik az acél és alumínium alkatré­szeket. A fékpofákra ragasz­tott fékbetét nagyobb fékező- felületű, mint a szegecselt, és ugyanakkor nagyobb élettar­tamú. Kevesen tudják, hogy a világrekordot tartó Kékmadár versenygépkocsit is ragasztott fő hossz- és kereszttartókkal, illetve ragasztott bordázattal gyártották. Autóbuszgyártásnál különö­sen ott előnyös a'ragasztás, ahol a kötés esztétikai szem­pontból is fontos. Így például rézember a karosszéria, az ajtók ragasz­tott kivitelben simák, szépek és mégis eléggé szilárdak. A ragasztás legnagyobb jelentősége a repülőgép- gyártásban mutatkozik. Ragasztással az erőátvitel nagy felületen oszlik el, csök­ken az önsúly és javíthatók az aerodinamikai tulajdonságok. A ragasztott szendvics-ele­meknek — kis önsúlyuk mel­lett — igen nagy a stabilitá­suk, azonkívül a réteges ki­alakítással egyszerűen állít­hatók elő nagy szilárdságú hordfelületek. Például a réte­ges kialakítással ragasztott he­likopter-légcsavar élettartama 1200 óra, a szegecselt légcsa- varszámy 90 órás élettartamá­val ellentétben. A NÉMET MAGENERGIA-KUTATÓI! A Jó, „OTTO HAHN”, „FORRÓ SZIVÉBEN”: AZ UTOLSÓ ÜZEMANYAGELEMEKET HELYEZIK EL A REAKTORMAGBAN. A REAK­TOR 3S 000 KILOWATTOS HOTELJESÍTMÉ NNYEL DOLGOZIK, AMI 11 000 LÓERŐ­NEK MEGFELELŐ ERŐVEL, ÓRÁNKÉNT 16 CSOMÓS SEBESSÉGGEL VISZI ELŐRE A VÍZIJÁ RMÜVET Öröklődő a cukorbetegség? A cukorbetegség öröklődé­séről Francois professzor fran­cia szakértő, a l^oui E^ouard- HónAttt»kőKháa;? .orvosa- ez alábbiakul: közölte a legújabb statisztikai vizsgálatok alap­ján: ha mindkét szülő cukor­beteg, a gyermekek egyharma- da 20. életévének betöltése előtt megkapja a betegséget. A modern orvostudomány „detekíivjei“ lentenek, mint annak idején a röntgensugár felfedezése volt. A TESTNEDVEK vizsgálata ma már közönséges rutinmun­ka mind a kórházakban, mind az .orvosi- rendelőkben. A vér­ben. izzadságban, vizeletben, gfömcirnedvöetr -történő válto­zásokról az orvos betegségeket ismer fel; ilyen úton azonban gyakran nem egészen pontos eredményeket kaphatunk. Ezek a váladékok a szervezet „hulladékai"; a tulajdonkép­peni szervi funkciók pedig a sejtekben folynak le. A beteg szervek sejtjeit régebben csak halottakból szerezhették, ma azonban a sebészek kis szövet­próbákat vesznek a beteg kri­tikus szervéből: csontból, máj­ból, veséből, sőt, néha még a szívből és az agyból is. Ezek a szövetpróbák azután a ve­gyész kémcsövébe kerülnek, A KLINIKAI KÉMIKUSO­KAT a modern orvostudomány „detektívjeinek” . nevezhet­nénk, akiknek ezredgrairvm- nyi sejt- vagy szövetdarabck árulják el a betegség titkait. Ez-.k a kutatások ma még csak néhány speciális laboratórium­ban folynak, de a szakembe­rek véleménye szerint hamaro­san eljön az idő, amikor az így nyert tapasztalatok és módsze­rek a betegség felismerése, va­lamint a gyógyítás tekinteté­ben ugyanebben eredményt je­Rejtett szemüveg: TAPADÓLENCSE A szemüveget helyettesítő tapadólencse gondolata mát Leonardo da Vinci fejében megszületett, napjainkban pedig tökéletesnek mondható formában megvalósult. Az NSZK-ban sikerült ugyanis olyan lencsét előállítani, amely egyformán alkalmas távol- és rövidlátók szemhibájának a korrigálására. Aj*' eddig ismeretes kontaktlencsék ugyanis csak az egyik vagy másik hiba kiküszöbölésére voltak alkalmasak. Az új tapadólencsék elülső felületét úgy képezték ki, hogy középen ,egy 4—6 mm átmérőjű rész a távolbalátást szolgálja, míg középről a lencse széle felé parabolikusán, illetve hiper­bolikusán csiszolt felület a közelrelátást tökéletesíti. A lencse szilánkmentes akrilüvegböl készült; átmérője 9—10 mm. Az ilyen tin. multifokális lencse megalkotását eleinte a legtöbb szakember hiábavaló próbálkozásnak tartotta, úgy­hogy amikor tavaly a kontaktlencse-szakértők nemzetközi ér­tekezletén, Mexikóban nyilvánosságra hozták a sikeres kísér­let eredményét, az esemény valóban szenzáció volt. ahol megállapítják kémiai ösz- szetételüket. A kémikusok megvizsgálják, hogy bizonyos anyagok milyen mennyiségben találhatók bennük s ebből ki­következtetik, hogy ezek a fo­lyékonnyá vélt sejtek hogyan működtek a beteg szervezet­ben, betegek vagy egészsége­sek voltak-e? Úgynevezett „ultramikro” módszert dol­goztak ki e célból; abból áll, hogy a sejtek, szövetek pará­nyi részéből kivonják a beü­ltük tálalható anyagok pontom san meghatározott mennyisé­gét. Így vizsgálják például a májat A tudomány az emberi testben eddig körülbelül 700 enzimet fedezett fel, ezekből 300 a májban is előfordul. Az enzimek irányítják a szerve­zetben a vegyi folyamatokat: Működésük a közlekedési lám­pához hasonló; ha az irányítás hibátlan, a jelzőlámpák simán bonyolítják le a forgalmat. Ha viszont az enzimek száma túl nagy, vagy túl kicsi, zavarck jelentkeznek az anyagcse­rében. Gyógyítás méhméreggel Fájdalomcsillapító — vérpezsdítő Egy 50 éves betegnek két­szer volt szívinfarktusa, s ezt követően olyan erős fájdalmai, hogy sebészi beavatkozás vált szükségessé. Ennek következ­tében a szívizmok vérellátása javult ugyan, de a rohamok a korábbi hevességgel folytatód­tak. Az orvosok ekkor a bal mellkas egy kijelölt helyét méhekkel csípették meg. A hatás minden várako­zást felülmúlt, mert a fájdalmak tíz percen belül megszűntek s napokon át nem is jelentkeztek ismét. Egy éven keresztül heti két­szeri méhcsípés hatására telje­sen megszűntek a panaszok. Másik kóresetnél szovjet or­vosok a végtagok rossz vérel­látását mutatták ki. A beteg 50—60 lépésnél többet nem tu­dott megtenni egyfolytában. Négy hónap alatt mintegy 300 méhhel csípették meg a bete­get, ami járóképességét 500— 600 méterre növelte. További öthónapi kezelés csaknem tökéletes gyógyu­lást eredményezett, akkor már nem okozott ne­hézséget a betegnek akár 2—3 kilométer megtétele sem. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a méhméreg magnéziu­mot és egyéb elemeket tartal­maz, valamint hisztamint, szerves savakat és úgyneve­zett szterin-típusú anyagokat. A méhméreg minden em­berre másként hat. Egyesek könnyen elviselnek akár 200—300 méhcsípést is, másoknál viskont már egyet­len csípés hatására is légzési zavarok, szédülés és hányin­ger léphet fel. A kezelést vég­ző orvosnak tehát fontos fel­adata, hogy a méreg kis adagjával jó előre megállapít­sa a beteg érzékenységét. Már az ókori Indiában, Ba­bilóniában és Egyiptomban sem volt ismeretlen a móhesí- péssel való gyógyítás. A ta­pasztalati módszerről a tudo­mányosan megalapozott fel­használásra való áttérés útja azonban csak az elmúlt évti­zedekben nyílt meg. Japán tea A japán földművelésügyi minisztérium teakutató állo­mása által kikísérletezett „gáz­csomagolású” japán tea, amely évekig megőrzi zamatét és fris­seségét, egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend a világ teakedvelői körében. A tea tartósítása úgy történik, hogy a teát tartalmazó dobozból elő­ször kiszivattyúzzák a levegőt, majd helyébe nitrogént enged­nek, s igy zárva el a külvilág­tól, teszik lehetővé, hogy a tea megőrizze eredeti zamatát. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom